Salamon után a királyság két részre szakadt. Az északi királyság, Izrael, összes királya bálványimádó lett, és elutasította őket Isten. A déli királyság, Júda sok királya szintén elfordult az Úrtól, és bálványimádó lett. Mindemellett volt néhány igazán igazságos király Júdában. Egyikük sem tudta teljesen elkerülni a siker próbáját.
Ezékiás például, átfogó reformot vezetett be, és újra alapította JHVH imádását. Amikor Szanhérib, Asszíria királya ostrom alá vette Jeruzsálemet, Isten közbeavatkozott, és csodálatos szabadulást szerzett Ezékiásnak és népének.
Később, amikor Ezékiás halálosan megbetegedett, Isten nem csupán meggyógyította, hanem csodálatos jelet adott neki, amikor visszafordította a napóra járását. Emellett még tizenöt év életidőt ígért Ezékiásnak.
A csodálatos napóra-jel elvitte Ezékiás hírét más nemzetekhez. Ennek eredményeképpen követek érkeztek Babilonból. Figyelmükben sütkérezve Ezékiás teljes királysága minden értéket megmutogatta nekik. De mindezért nem adott dicsőséget Istennek!
A szentírás két megjegyzése megvilágítja Ezékiás magatartását:
„De nem cselekedék Ezékiás az ő hozzá való jótétemény szerint, mert magában felfuvalkodék.” (2Krón 32:25)
„De mivel a babilóniabeli fejedelmek követeivel [megbarátkozék], akik ő hozzá küldettek, hogy megtudakoznák a csodajelt, mely a földön lőn; elhagyá őt az Isten, hogy megkísértené őt és meglátná, mi volna az ő szívében.” (2Krón 32:31)
Ezékiástól két dolgot tanulhatunk meg:
Először is: Isten néhány különleges csodát tesz velünk, de ez nem tesz minket különleges emberekké. Ez csupán azt jelenti, hogy különleges Istenünk van.
Másodszor: amikor Isten visszavonja jelenlétét, és úgy néz ki, hogy nem cselekszik aktívan az életedben, azt jelentheti, hogy éppen tesztel téged, hogy kiderüljön, hogyan viselkedsz, amikor magadra hagy.
Később Júda történetében más igazságos király is uralkodott: Jósiás. Ahogy Ezékiás, úgy Jósiás is radikális reformot hajtott végre, és helyreállította JHVH igaz imádását. Még az északi királyságban lévő bétheli bálványimádó oltárt is lerombolta.
De Jósiást a sikere elbizakodottá, és meggondolatlanná tette. Nem kérdezte meg az Urat, és a nyilvánvaló figyelmeztetés ellenére is szembeszállt Nékó fáraóval, Egyiptom uralkodójával, és a csatában lelte halálát. Vele együtt Júda reménységének utolsó szikrája is kihunyt.
Fordította: Marton Katalin
