“Ezt mondja Urad, az Úr, Istened, aki népéért perel: kivettem már kezedből a poharat, melytől tántorogsz, nem kell tovább innod haragom öblös poharából.“ (Ézsaiás 51:9,17, 22)
Ebben a erőteljes próféciában, Ézsaiás azt mondja, hogy Isten minden nemzet kezébe "a reszketés poharát" adta. Ez a pohár az Úr munkája, telve a félelem, reménytelenség és tanácstalanság borával.
Ézsaiás a babiloni fogságban lévő népnek írta ezt. Főleg azoknak, akik igazak maradtak, és folyamatosan keresték az Urat még abban a gonosz társadalomban is. Ez az ige egy szent maradékhoz szólt, akik nem adták át magukat az őket körülvevő anyagiasságnak és érzéki dolgoknak.
Ézsaiás sokat írt az utolsó napokról, és több bibliakutatóval együtt hiszem, hogy ez a mai egyházra is vonatkozik. Tényleg, ez mindazokhoz szól, akik keresik az Urat és szeretik igazságosságát a gonosz időkben is. Más szóval, ugyanazt a tántorgást okozó poharat, amit Isten Babilon, Asszíria, és a körülöttük élő nemzetek kezébe adott, a mai nemzetek kezébe is tette.
Ézsaiás szerint négyféle félelem van belekeverve ebbe a tántorgást okozó részegítő italba.
Ézsaiás a nehéz, kaotikus időkben adta ezt ez üzenetet, amikor minden nemzet ivott a gonoszság poharától. Isten népe eltelt félelemmel ebben az időszakban, olyan rettegéssel, amely a mai napokat is tükrözi. Ez a pohár amit Isten ma a kezünkbe ad, ugyanazokat a félelmeket tartalmazza amelyektől a Babilonban élő népe is félt.
Gondolj a hasonlóságokra a mi félelmeink és a Babilonban élő izraeliták félelmei között. Úgy látom, hogy ugyanaz a négyféle félelem áraszt el minket, mint ami megfertőzte Izraelt.
1. Mindennapos félelemük az volt, hogy mindenüket elvesztik az őket körülvevő világ kaotikus körülményei között.
Az Úr azt mondta Babilonban lévő maradék népének: “Elfelejtetted alkotódat, az Urat, aki az eget kifeszítette, és alapot vetett a földnek? Miért rettegsz szüntelen, mindennap az elnyomó izzó haragjától, mellyel el akar pusztítani?“ (Ézsaiás 51:13). Isten tehát ezt mondta népének: “Azt hiszed, hogy elfogy a kenyered, hogy elszegényedsz. Tekintetedet az elnyomóra szegezted, nem az Ellátódra.”
A tény az, hogy ezek között voltak olyan emberek, akik gyermekként látták amikor szüleik Izraelben elvesztették otthonaikat. A megszálló babiloni hadsereg elvette minden vagyonukat és tulajdonukat. Most pedig a perzsák fenyegették megszállással és pusztulással Babilont. Ettől pedig Isten népe újra erőtlennek érezte magát. Ott kellett állniuk és nézniük, amint a nemzetközi válság a körülöttük lévő társadalmat megrázta.
Ezeknek az izraelitáknak a félelem megragadta a szívét és folyamatosan kínozta őket. Egyre növekvő félelemmel figyelték, hogy megint mindent el fognak veszíteni amit rabságuk éveiben építettek. El tudjátok képzelni ez a helyzetet? Íme, itt van Isten kedvelt népe, imádkozik, keresik orcáját, de közben isznak a reszkető félelem poharából. Azon tűnődtek: “Hogyan fogunk megélni? Hogyan látjuk el családunkat?" Ez szimplán az életben maradás miatti félelem volt.
Mai korban:
Az Egyesült Államok ingatlanpiaca a Nagy Gazdasági Világválság óta tapasztalható legnagyobb válságot éli át. Az ingatlanok árai a mindenkori feljegyzések szerint most estek a legnagyobb százalékban. Másfél millió embert fenyeget otthonának elvesztése.
A legnagyobb és legmegbízhatóbb bankintézményeinket arab és kínai pénzzel kell megtámogatni. Kína eddig 650 milliárd dollárt adott bankrendszerünk megmentésére, és ki kellett segítenie nemzetünk legnagyobb biztosítóit is.
A süllyedő gazdaság lett az első számú gond az iraki háború vagy a terrorista fenyegetettség előtt. A részvénypiac hullámvasútként száguld és minden oldalról a mély gazdasági recesszió bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztetnek. Még a kongresszus is beleegyezett hogy minden háztartás kapjon csekken pénzt, hogy ez fellendítse a gazdaságot, de az emberek félnek elkölteni azt.
A legnagyobb és legmegbízhatóbb bankintézményeinket arab és kínai pénzzel kell megtámogatni. Kína eddig 650 milliárd dollárt adott bankrendszerünk megmentésére, és ki kellett segítenie nemzetünk legnagyobb biztosítóit is.
A süllyedő gazdaság lett az első számú gond az iraki háború vagy a terrorista fenyegetettség előtt. A részvénypiac hullámvasútként száguld és minden oldalról a mély gazdasági recesszió bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztetnek. Még a kongresszus is beleegyezett hogy minden háztartás kapjon csekken pénzt, hogy ez fellendítse a gazdaságot, de az emberek félnek elkölteni azt.
