1. Mondta Dávid a szívében: Még elpusztulhatok egy napon Sául keze által; nincsen számomra jobb, mint hogy elmeneküljek a filiszteusok országába, majd lemond rólam Sául, hogy keressen engem Izrael egész határában, és így megmenekülök kezéből. 2. Fölkelt tehát Dávid és átvonult ő meg a vele levő hatszáz ember Ákhíshoz, Máókh fiához, Gát királyához. 3. És maradt Dávid Ákhísnál Gátban, ő meg emberei, kiki a házával, Dávid és két felesége, a Jizreélbeli Achinóam és a Karmellbeli Abígájil, Nábál felesége. 4. Tudtára adták Sáulnak, hogy elszökött Dávid Gátba; akkor többé már nem kereste őt. 5. És szólt Dávid Ákhíshoz: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben, adjanak helyet nekem a vidéki városok egyikében, hadd lakjam ott: minek lakjék szolgád veled együtt a király városban? 6. Erre adta neki Ákhís ama napon Cziklágot; azért lett Cziklág Jehúda királyaié mind e mai napig. 7. Volt pedig a napok száma, hogy lakott Dávid a filiszteusok vidékén egy év és négy hónap. 8. Vonult Dávid meg emberei és portyáztak a gesúri, a gizri és az amáléki ellen, mert ezek voltak az ország lakossága ősidőtől fogva Súr felé egészen Egyiptom országáig.9. És megverte Dávid amaz országot, nem hagyott életben sem férfit, sem nőt és elvitt juhot, marhát, szamarakat, tevéket és ruhákat, ekkor visszatért és Ákhíshoz ment; 10. és mondta Ákhís: Merre portyáztatok ma? Mondta Dávid: Jehúda délvidékén, a jerachmeéli délvidékén és a kéni délvidékén. 11. Sem férfiút, sem asszonyt nem hagyott Dávid életben, hogy Gátba vitte volna, mert mondta: hogy meg ne jelentsék rólunk, mondván: Így tett Dávid és ilyen a módja az egész időben, hogy lakott a filiszteusok vidékén. 12. És megbízott Ákhís Dávidban, mondván: Rossz hírbe keveredett népénél Izraelnél és majd lesz nekem örök szolgául.
IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
