2018. július 19., csütörtök

David Wilkerson - Bátorság az Isten jelenlétébe való belépéshez 5.

Mindez érthetetlen lesz számunkra, amíg életünket teljesen át nem adjuk az Isten Igéjében lévő erőnek

Mint Krisztus követői, Isten szavát el kell fogadnunk mint igazságot, amikor kijelenti rólunk, hogy mi kik vagyunk. Az „óember” az, aki még mindig próbálja Istent kielégíteni tetteivel, munkáival. Az ilyen ember utálja a bűnt, nem akarja megbántani Istent, mégis öntudata állandóan kárhozatban tartja. Így megígéri, hogy a bűn problémáján túl fogja tenni magát: „Meg fogok változni! Ma elkezdek harcolni bűneim ellen akármibe is fog ez kerülni. Azt akarom, hogy Isten lássa, hogy milyen komolyan próbálkozom.”

Az ilyen ember sok könnyet és izzadtságot visz az Úrhoz. Imádkozik és böjtöl, hogy bebizonyítsa Istennek, hogy szíve jó. Képes ellenállni a bűnnek és azt mondja magának: „Ha képes vagyok így élni egy napig, miért ne lehetne két napig? Miért ne három vagy négy napig, vagy egy hétig?” A hónap vége felé jól érzi magát és meg van győződve arról, hogy jó úton halad a szabadság felé.

De hirtelen a régi bűn előkerül és ez az ember mélyen elkeseredik. A kör kezdődik előröl. Az ilyen ember mintha egy futófelületen lenne és képtelen lelépni.

Soha ne legyen így velünk! Az óemberünk Krisztussal lett megfeszítve Isten szemében, meghalt. Pál azt mondja, hogy az óember a keresztnél halottnak lett nyilvánítva. Jézus vitte magával a sírba az óembert ahol az halottan és elfeledve maradt. Amint a tékozló fiú apja nem fordította figyelmét a régi fiú mivoltára, ugyanígy Isten ezt mondja: „Nem ismerem el és nem foglalkozom az óemberrel. Csak egy embert ismerek el és ez a Fiam, Jézus Krisztus és mindazok akik Őbenne vannak hit által.”

Hát ki az „új ember”?

Az új ember feladott minden reményt arra, hogy Isten tetszését elnyerje testi igyekezetei által. Meghalt a régi életmód szerint élni. És hit által látja, hogy az egyetlen mód arra, hogy az Atyának örömöt okozzon, az, hogy Krisztus kell hogy mindene legyen. Megérti, hogy Isten csakis egyet ismer el; Krisztust és mindazokat akik benne vannak.

Az új ember csak hit által él. „Az igaz hit által él.” Teljesen hisz Isten szavának, és csakis arra támaszkodik. Minden szükségletének forrása egyedül Krisztus lett és ez elégséges. Hisz abban amit Isten mond, „Óembered halott és életed el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben.” Talán nem érzi ezt, vagy nem érti meg, de nem fog az Atya szerető szavával vitatkozni. Elfogadja hittel és hiszi, hogy az Úr hűséges lesz szavához.

És így az Atya gyönyörűséggel van eltelve! És kijelenti: „ Ez az én szeretett Fiam akiben én gyönyörködöm. Ti vagytok az Ő teste és Ő a fej. Így benned is gyönyörködöm. Mindent amit Fiamnak adtam, a tietek is, az Ő teljessége a tiétek is.”

Így néznek ki azok akik bizalommal lépnek be Isten jelenlétébe!

Dicsőség az Ő Szent Nevének!