Már kilencre járt, amikor csengett a telefon. Egy nőtől jött a hívás, a nevére sem emlékezett.
"Tudnod kell, ki vagyok” - kezdte a hölgy. „Kölcsönadtál egy kis pénzt tizennégy vagy tizenöt éve."
"Igen! Már emlékszem.“ Nem számított rá, hogy valaha viszontlátja azt a pénzt.
„Kedvesem!” - folytatta a hang. „Tudom, úgy gondoltad, már soha nem fizetem vissza. De múlt éjjel elkapott valami.” Elmondta, Chicagóban volt és vásárolt, amikor valami lehengerlő erő megragadta és mintha a State utca felé lökdöste volna. A Pacific Garden Mission épületénél találta magát, ahol Billy Sunday üdvösségre jutott. Sokszor jártam azon a helyen - még mindig nyitva áll, és sokan üdvösségre leltek a misszióban. Csakhogy ez a nő életében soha nem volt missziós állomáson. A Szent Szellem bevonszolta oda, és ő helyet foglalt az utolsó sorban. Egy férfi a szószék mögé lépett, belefogott az üzenetébe, és a végén megtérésre szólított. A hölgy lábra állt - most ugyanaz az az erő, ami levonszolta a State utcán, tovább húzta a folyosón előre. Azon kapta magát, hogy a pódium előtt térden állva éppen örök életet nyer.
Részemről most jön a történet legjobb része: az a nő nem csak üdvösségre jutott, hanem miközben ott térdelt, egy második áldást is kapott - meghallotta Isten hangját! Isten ezt mondta neki: „Emlékszel arra a nőre, aki belement, hogy neked pénzt adjon kölcsön tizennégy évvel ezelőtt?”
„Igen Uram, emlékszem” - felelte.
„Azt akarom, hogy fizesd vissza. Ezt hívják kártalanításnak, és gyakorolni kell, amikor csak lehet.”
„Rendben, Uram, megkeresem a lakhelyét, és küldök neki egy csekket.”
„Ne csekket küldj!” - mondta Isten. „Készpénzre van szüksége, és azt akarom, hogy ne csak a tartozásodat fizesd vissza, hanem toldd meg hat százalék kamattal is, amennyi tizennégy év után jár!” Isten igazságos Isten, nem igaz?
„Uram, nem tudom, hogyan lépjek vele érintkezésbe."
"Igen! Már emlékszem.“ Nem számított rá, hogy valaha viszontlátja azt a pénzt.
„Kedvesem!” - folytatta a hang. „Tudom, úgy gondoltad, már soha nem fizetem vissza. De múlt éjjel elkapott valami.” Elmondta, Chicagóban volt és vásárolt, amikor valami lehengerlő erő megragadta és mintha a State utca felé lökdöste volna. A Pacific Garden Mission épületénél találta magát, ahol Billy Sunday üdvösségre jutott. Sokszor jártam azon a helyen - még mindig nyitva áll, és sokan üdvösségre leltek a misszióban. Csakhogy ez a nő életében soha nem volt missziós állomáson. A Szent Szellem bevonszolta oda, és ő helyet foglalt az utolsó sorban. Egy férfi a szószék mögé lépett, belefogott az üzenetébe, és a végén megtérésre szólított. A hölgy lábra állt - most ugyanaz az az erő, ami levonszolta a State utcán, tovább húzta a folyosón előre. Azon kapta magát, hogy a pódium előtt térden állva éppen örök életet nyer.
Részemről most jön a történet legjobb része: az a nő nem csak üdvösségre jutott, hanem miközben ott térdelt, egy második áldást is kapott - meghallotta Isten hangját! Isten ezt mondta neki: „Emlékszel arra a nőre, aki belement, hogy neked pénzt adjon kölcsön tizennégy évvel ezelőtt?”
„Igen Uram, emlékszem” - felelte.
„Azt akarom, hogy fizesd vissza. Ezt hívják kártalanításnak, és gyakorolni kell, amikor csak lehet.”
„Rendben, Uram, megkeresem a lakhelyét, és küldök neki egy csekket.”
„Ne csekket küldj!” - mondta Isten. „Készpénzre van szüksége, és azt akarom, hogy ne csak a tartozásodat fizesd vissza, hanem toldd meg hat százalék kamattal is, amennyi tizennégy év után jár!” Isten igazságos Isten, nem igaz?
„Uram, nem tudom, hogyan lépjek vele érintkezésbe."
Erre Isten megadta neki a telefonszámot! Ő még a telefonszámodat is ismeri. Tudja, milyen határidők állnak előtted, és hol találhat meg, hogy teljesíthesd azokat. „Reggel tízkor lesz rá szüksége” - közölte.
A kilakoltatás előtt álló hölgy meglátogatta régi barátját a házánál, felvette a pénzt, és még vissza is ért pár perccel tíz előtt. A tisztviselő már várta. Letett az asztalra négyhavi lakbért, a következő négy hónapit előre kifizette, és a rendőr eltépte a kilakoltatásról szóló végzést.
Mire a hölgy végzett a történetével, már csak egy kérdésem maradt: "Hát nem boldog, hogy bízott Istenben?”
Halleluja! Semmi problémád - nincs másra szükséged, mint hogy bízz Istenben; ez minden!
A kilakoltatás előtt álló hölgy meglátogatta régi barátját a házánál, felvette a pénzt, és még vissza is ért pár perccel tíz előtt. A tisztviselő már várta. Letett az asztalra négyhavi lakbért, a következő négy hónapit előre kifizette, és a rendőr eltépte a kilakoltatásról szóló végzést.
Mire a hölgy végzett a történetével, már csak egy kérdésem maradt: "Hát nem boldog, hogy bízott Istenben?”
Halleluja! Semmi problémád - nincs másra szükséged, mint hogy bízz Istenben; ez minden!
A könyv megrendelhető itt: http://webshop.immanuel.hu/immanuel-alapitvany?product_id=8073&page=7
