1. Különleges bizalomra van szükség, amikor engedelmességre hív az Úr és ez ismeretlen területre vezet minket.
Isten hihetetlen engedelmességet követelt Ábrahámtól: azt kérte, hogy lépjen ki az ismeretlen jövőbe. Ábrahám képes volt megtenni ezt a lépést úgy, hogy nem volt semmi kapaszkodója, csak Isten ígérete: “Az Úr mondta Ábrahámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, melyet mutatok neked!” (1Mózes 12:1)
A zsidókhoz írt levél írója ezt mondja: “Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre amelyet örökségül fog kapni...és elindult nem tudva, hova megy.” (Zsidók 11:8) Az Úr nem magyarázta el a részletes útitervet. Ehelyett egyszerűen ezt mondta: “Gyűjtsd össze családodat, csomagolj mindent össze, hagyd ott rokonságodat és menj arra a helyre, amit meg fogok mutatni neked.”
Hetvenöt éves korban Ábrahámot arra kérte az Úr, hogy teljesen az Ő hűségére támaszkodjon. Nem kapott magyarázatot, leírást, figyelmeztetéseket a lehetséges veszélyekre. Ábrahám pedig elindult, nem tudva semmit. Az egyetlen dolog az ígéret volt, amire támaszkodhatott: “Meg fogom mutatni neked. Meg foglak áldani téged.”
Felesége, Sára, valószínűleg nem különbözött egyetlen mai asszonytól sem. Talán voltak kérdései amelyeket akármelyik feleség feltenne: “Északra vagy délre megyünk? Milyen ruhát pakoljak? Le fogunk telepedni, vagy vándorolni fogunk?" És Ábrahám csak azt tudta válaszolni, “Isten azt mondta, hogy menjünk tehát megyünk. Meg fogja mutatni a következő lépést, miután elindulunk.”
Néha úgy képzeljük, hogy amikor Isten valamit megparancsol és mi engedelmeskedünk, minden simán fog menni. Azt képzeljük, hogy hálás lesz nekünk engedelmességünk miatt és ezért az áldás útjára terel. Ábrahám engedelmeskedett Isten hívásának, de a tény az, hogy az egyszeri engedelmesség nem egyenlő egy engedelmes életformával.
Ábrahámnak volt egy ígérete Istentől, de útja során át kellett mennie a Negev sivatagon, hófödte hegyeken, egy másik sivatagon és Kánaán harcos népén. Ezután Egyiptomba akkor érkezett meg, amikor éhínség volt. Örülök, hogy Isten nem mondta meg előre az utat Ábrahámnak.
Ez a különleges út különbözött mindentől amit Ábrahám ismert. Az út során azonban soha nem volt veszélyben. Senki nem nyúlhatott hozzá. Isten volt a pajzsa és védelmezője minden nap. Hite miatt Isten barátja lett.
Amikor Isten arra kéri szolgáit, hogy lépjenek az ismeretlenbe, ez nem egy egyszeri esemény. Ez az egész életünkre szóló séta. Engedelmességünkért pedig nagy jutalom vár: “Ezekután az események után így szólt az Úr Ábrahámhoz látomásban: Ne félj Ábrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.” (1Mózes 15:1)
Isten itt egy dicsőséges nyilatkozatot tesz: Azok akik engedelmeskednek - akik elindulnak anélkül, hogy tudnák mi vár rájuk, de vakon bíznak az Ő szavában - soha nem lesznek védelme nélkül. Ezt mondja: “Pajzsként fogok lebegni felettük. Én leszek a jutalmuk. Magamat adom nekik."
Gyülekezetünk volt tagját, egy jól ismert színésznőt Isten arra kért, hogy teljesen adja fel a színészi pályát, engedelmességként Isten iránt. Szívében jól tudta, hogy Isten hívta őt arra, hogy mindezt otthagyja. Félretette a legjobb mellékszereplőnek járó díjat és kilépett a nagy ismeretlenbe. Nem volt állása sem garanciája egy állásra; kilépett habár nem tudta mihez fog kezdeni.
Másnap az ügynöke felhívta őt, hogy felajánlottak számára egy sztárszerepet egy olyan filmben, amelyben a szakma három legismertebb színészével játszhatna együtt. Miután letette a telefont, ezt mondta: “Nem, Sátán, tudom, hogy mi a terved. Nem változtatom meg a döntésemet.”
Szeretteim, sokak számára hasonlóan lesznek ezek. Akármikor hű engedelmességgel kilépsz, az ördög csalogatni fog, hogy visszalépj az engedetlenség oldalára. Az engedelmességnek mindig ára van!
Ugyanazon a héten ez a színésznő a bíróságon hatalmas győzelmet aratott egy gyermekelhelyezési perben. Pajzsa működött! Megnyerte Krisztust és jutalma maga az Úr lett!
Évekkel ezelőtt Isten arra hívott minket, hogy indítsunk el egy gyülekezetet New Yorkban, a Times Square-en. Nagy lépést jelentett az engedelmességben, otthagyni Texasban lévő kényelmes környezetünket és a városba jönni. Sem gyülekezetünk, sem épületünk nem volt, és csak kevés pénzzel rendelkeztünk. Isten ennyit mondott: “Menjetek és veletek leszek. Megáldalak benneteket, én leszek a jutalmatok.”
Így nekivágtunk - és az Úr lett a pajzsunk, éveken keresztül önmagát adta nekünk. Két évtizeddel később egy növekvő, érett, misszió-központú gyülekezet lettünk a Times Square közepén, az Ő csodatételének bizonyságaként.
Isten szava telve van különleges ígéretekkel azok számára akiket arra hív, hogy engedelmesen kilépjenek az ismeretlenbe. Az alábbi csak egy pár ígéret azok közül, amelyekkel Isten trónjához léphetsz. Ezekre alapozhatod az egész életedet:
- “Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az Én tulajdonom, valamennyi nép közül.” (2Mózes 19:5)
- “Hallgassatok az Én szavamra akkor Istenetek leszek, ti pedig az Én népem lesztek: mindig azon az úton járjatok, amelyet mutatok néktek, hogy jó dolgotok legyen!” (Jeremiás 7:23)
Számunkra is van egy szilárd ígéret, hogy a Szent Szellem velünk lesz engedelmességünk minden lépése során és a megpróbáltatás idején: “Mi pedig tanúi vagyunk ezeknek az eseményeknek, és tanúja a Szent Szellem is, akit azoknak adott az Isten, akik engedelmeskednek neki.” (ApCsel. 5:32)
Ha Isten azt mondja neked, hogy hagyj fel valamivel, lépj és tedd meg. A Biblia tisztán leírja, hogy ha engedelmeskedsz az Úrnak, a Szent Szellemet fogja adni neked hogy vezessen és erőt adjon. Mindennel el fog látni téged ami szükséges az engedelmes életformához.
Isten hihetetlen engedelmességet követelt Ábrahámtól: azt kérte, hogy lépjen ki az ismeretlen jövőbe. Ábrahám képes volt megtenni ezt a lépést úgy, hogy nem volt semmi kapaszkodója, csak Isten ígérete: “Az Úr mondta Ábrahámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, melyet mutatok neked!” (1Mózes 12:1)
A zsidókhoz írt levél írója ezt mondja: “Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre amelyet örökségül fog kapni...és elindult nem tudva, hova megy.” (Zsidók 11:8) Az Úr nem magyarázta el a részletes útitervet. Ehelyett egyszerűen ezt mondta: “Gyűjtsd össze családodat, csomagolj mindent össze, hagyd ott rokonságodat és menj arra a helyre, amit meg fogok mutatni neked.”
Hetvenöt éves korban Ábrahámot arra kérte az Úr, hogy teljesen az Ő hűségére támaszkodjon. Nem kapott magyarázatot, leírást, figyelmeztetéseket a lehetséges veszélyekre. Ábrahám pedig elindult, nem tudva semmit. Az egyetlen dolog az ígéret volt, amire támaszkodhatott: “Meg fogom mutatni neked. Meg foglak áldani téged.”
Felesége, Sára, valószínűleg nem különbözött egyetlen mai asszonytól sem. Talán voltak kérdései amelyeket akármelyik feleség feltenne: “Északra vagy délre megyünk? Milyen ruhát pakoljak? Le fogunk telepedni, vagy vándorolni fogunk?" És Ábrahám csak azt tudta válaszolni, “Isten azt mondta, hogy menjünk tehát megyünk. Meg fogja mutatni a következő lépést, miután elindulunk.”
Néha úgy képzeljük, hogy amikor Isten valamit megparancsol és mi engedelmeskedünk, minden simán fog menni. Azt képzeljük, hogy hálás lesz nekünk engedelmességünk miatt és ezért az áldás útjára terel. Ábrahám engedelmeskedett Isten hívásának, de a tény az, hogy az egyszeri engedelmesség nem egyenlő egy engedelmes életformával.
Ábrahámnak volt egy ígérete Istentől, de útja során át kellett mennie a Negev sivatagon, hófödte hegyeken, egy másik sivatagon és Kánaán harcos népén. Ezután Egyiptomba akkor érkezett meg, amikor éhínség volt. Örülök, hogy Isten nem mondta meg előre az utat Ábrahámnak.
Ez a különleges út különbözött mindentől amit Ábrahám ismert. Az út során azonban soha nem volt veszélyben. Senki nem nyúlhatott hozzá. Isten volt a pajzsa és védelmezője minden nap. Hite miatt Isten barátja lett.
Amikor Isten arra kéri szolgáit, hogy lépjenek az ismeretlenbe, ez nem egy egyszeri esemény. Ez az egész életünkre szóló séta. Engedelmességünkért pedig nagy jutalom vár: “Ezekután az események után így szólt az Úr Ábrahámhoz látomásban: Ne félj Ábrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.” (1Mózes 15:1)
Isten itt egy dicsőséges nyilatkozatot tesz: Azok akik engedelmeskednek - akik elindulnak anélkül, hogy tudnák mi vár rájuk, de vakon bíznak az Ő szavában - soha nem lesznek védelme nélkül. Ezt mondja: “Pajzsként fogok lebegni felettük. Én leszek a jutalmuk. Magamat adom nekik."
Gyülekezetünk volt tagját, egy jól ismert színésznőt Isten arra kért, hogy teljesen adja fel a színészi pályát, engedelmességként Isten iránt. Szívében jól tudta, hogy Isten hívta őt arra, hogy mindezt otthagyja. Félretette a legjobb mellékszereplőnek járó díjat és kilépett a nagy ismeretlenbe. Nem volt állása sem garanciája egy állásra; kilépett habár nem tudta mihez fog kezdeni.
Másnap az ügynöke felhívta őt, hogy felajánlottak számára egy sztárszerepet egy olyan filmben, amelyben a szakma három legismertebb színészével játszhatna együtt. Miután letette a telefont, ezt mondta: “Nem, Sátán, tudom, hogy mi a terved. Nem változtatom meg a döntésemet.”
Szeretteim, sokak számára hasonlóan lesznek ezek. Akármikor hű engedelmességgel kilépsz, az ördög csalogatni fog, hogy visszalépj az engedetlenség oldalára. Az engedelmességnek mindig ára van!
Ugyanazon a héten ez a színésznő a bíróságon hatalmas győzelmet aratott egy gyermekelhelyezési perben. Pajzsa működött! Megnyerte Krisztust és jutalma maga az Úr lett!
Évekkel ezelőtt Isten arra hívott minket, hogy indítsunk el egy gyülekezetet New Yorkban, a Times Square-en. Nagy lépést jelentett az engedelmességben, otthagyni Texasban lévő kényelmes környezetünket és a városba jönni. Sem gyülekezetünk, sem épületünk nem volt, és csak kevés pénzzel rendelkeztünk. Isten ennyit mondott: “Menjetek és veletek leszek. Megáldalak benneteket, én leszek a jutalmatok.”
Így nekivágtunk - és az Úr lett a pajzsunk, éveken keresztül önmagát adta nekünk. Két évtizeddel később egy növekvő, érett, misszió-központú gyülekezet lettünk a Times Square közepén, az Ő csodatételének bizonyságaként.
Isten szava telve van különleges ígéretekkel azok számára akiket arra hív, hogy engedelmesen kilépjenek az ismeretlenbe. Az alábbi csak egy pár ígéret azok közül, amelyekkel Isten trónjához léphetsz. Ezekre alapozhatod az egész életedet:
- “Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az Én tulajdonom, valamennyi nép közül.” (2Mózes 19:5)
- “Hallgassatok az Én szavamra akkor Istenetek leszek, ti pedig az Én népem lesztek: mindig azon az úton járjatok, amelyet mutatok néktek, hogy jó dolgotok legyen!” (Jeremiás 7:23)
Számunkra is van egy szilárd ígéret, hogy a Szent Szellem velünk lesz engedelmességünk minden lépése során és a megpróbáltatás idején: “Mi pedig tanúi vagyunk ezeknek az eseményeknek, és tanúja a Szent Szellem is, akit azoknak adott az Isten, akik engedelmeskednek neki.” (ApCsel. 5:32)
Ha Isten azt mondja neked, hogy hagyj fel valamivel, lépj és tedd meg. A Biblia tisztán leírja, hogy ha engedelmeskedsz az Úrnak, a Szent Szellemet fogja adni neked hogy vezessen és erőt adjon. Mindennel el fog látni téged ami szükséges az engedelmes életformához.
