A Zsoltárok 149:2 a következőket mondja:
„Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak!”
Az „örül” héber megfelelőjének a másik jelentése „diadal, győzelem”. Ez egy másik gyakran használt kifejezés a dicséretre az Ótestamentumban. „Győzedelmeskedjenek Sion gyermekei!” Arról beszél, hogy a dicséreten keresztül diadalmaskodjunk. Más szóval van egy olyan dicséret, ami elüldözi az ellenséget, és legyőzi az ördögöt. Halleluja! Amikor elkezded a dicséretet, győzedelmeskedni kezdesz.
Gondold csak át! Az Ószövetségben még használhatták Jézus vérét fegyverként. Még nem állt rendelkezésre Jézus neve, de a dicséret ott volt. Emlékezz csak arra, amikor Saul gonosz szellemmel küzdött. Az egyetlen segítséget az jelentette, amikor Dávid hárfázott és énekelt a király jelenlétében. Mi történt, amikor Dávid zenélni és énekelni kezdett Istennek? A gonosz szellem elhagyta Sault.
Érthető, miért volt az imádság olyan fontos az ószövetségi szentek számára. Látható, miért lett a dicséret életstílus számukra.
A dicséret kifejezésének módja
Ha tovább olvasunk, a harmadik vers így folytatódik:
„Dicsérjétek nevét körtáncot járva, énekeljetek neki dob és hárfakísérettel!”
Itt a zsoltáros leírja azokat a módszereket, amelyekkel a dicséretet kifejezhetjük. Egyik mód az éneklés, akár csoportosan, akár együtt történik. A másik a táncolás. A tánc egyéni vagy csoportos táncot jelent. A tánc szó héber megfelelője azt jelenti: fordulni vagy csavarni. A héber tánc szó azt is jelenti: „fürgén mozogni”. A szó további jelentései: „szökken”, „szökdécsel”.
Jártam olyan istentiszteleteken, ahol az emberek táncolni kezdtek a Szellem dicsérete közben, és úgy tűnt, mintha lebegtek volna a levegőben puhán, könnyedén. Ilyen az Úrnak szóló tánc. Ez nem a tánc testi formája, nem figyelemfelhívás, ez a tánc arra szolgál, hogy kiüresítsük magunkat.
Ezután a zsoltáros különböző hangszereket sorol fel, amelyeket a dicséret megszólaltatásához használnak. Ha elolvasod a 150. zsoltárt, további hangszerekről hallhatsz.
Az ötödik versben ezt olvassuk:
„Vigadnak a hívek e dicsőségben, ujjonganak pihenőhelyükön.”
Miután énekszóval dicsérted az Urat a gyülekezetben, hazamész és tovább dicséred Őt. Ott állva dicsérted Istent, most fekve dicséred Őt. Őt dicséred nappal és Őt dicséred éjjel. Minden körülmények között, minden helyzetben, még az ágyadban is!
Isten magasztalása
A zsoltár így folytatódik:
„Szájuk Istent magasztalja, kezükben kétélű kard van.”
Itt az „Istent magasztalja” kifejezés szerepel, ami azt jelenti: „felemelni Istent, dicsérni Istent, felnagyítani Istent teljes szívedből”. Isten magasztalása olyan dicséretet jelent, ami mélyről, a szívünkből jön. Ez Isten felemelésének, felnagyításának és dicsőítésének a kifejezése. Ezt jelenti Isten magasztalása.
Nem számít, milyen hangosan énekelsz, milyen aktív vagy, hanem az számít, milyen mélyről jön a dicséret, ami aztán felszínre kerül. Jöjjön a dicséret a szíved mélyéből, az Úr iránti hálából, hálaadásból és szeretetből. Legyen ez a dicséret kifejezése – Isten magasztalása. A szívedben kezdődik, és el kell jutnia az ajkaidhoz ahhoz, hogy dicséretté váljon. Ahhoz, hogy dicséret legyen, ki kell fejezned.
A „kétélű kard a kezedben” Isten Igéjére utal. Isten igéje és a dicséret együtt járnak, szorosan összekapcsolódnak.
A démonok megbüntetése és kínzása
Olvassunk tovább.
„Bosszút állnak a népeken, megfenyítik a nemzeteket.”
Ennek szellemi jelentése van. Itt a sátáni nemzetekről beszél, az ördög fejedelemségéről és hatalmáról. Az ördögnek vannak olyan démonjai, amelyek a mennyei birodalomban rendezkedtek be. A zsoltáros azt mondja, hogy ezeken a népeken kell bosszút állnunk a dicséret segítségével és végre kell hajtani rajtuk a büntetést.
Ugye, érted, hogy a démonokat dicséret által lehet megbüntetni és megkínozni? Szeretném, ha tudnád, mit tesz a dicséreted a szellem birodalmában! Egy démon nem képes abban a környezetben megmaradni. Nem képes ott működni. Hasonló a halhoz, amely víz nélkül nem tud létezni, vagy az ember, akinek levegőre van szüksége az élethez. Egyszerűen lehetetlen! Tehát amikor Istent dicsérjük, egy olyan környezetet teremtünk, ahol az ördög működésképtelen! Nem tud mozogni, nem tud dolgozni olyan légkörben. Ugye, már látod, milyen fontos, hogy dicsérjük az Urat?
A démonok eléggé megkínoztak minket, de most fordul a kocka, és a dicséreten keresztül mi fogjuk kínozni őket! Szerintem ez elég jól hangzik.
A dicséret Isten kormányzati hatáskörének a része
A nyolcadik vers így szól:
„Láncra verik királyaikat, vasbilincsbe előkelőiket.”
A „láncra verik” kifejezés azt jelenti, hogy „börtönben tartják”, vagy „kormányzati hatáskörben vagy utasításra fogva tartják”. Amikor ezeket a szellemi hatalmasságokat, királyokat és előkelőségeket megkötözik, kormányzati hatáskörben bebörtönzik, és mozgásképtelenné teszik őket. De milyen kormányzatról is beszélünk? Isten királyságáról. Mi Isten királyságát képviseljük, és Isten királyságának felhatalmazásával járunk el. Tehát fel vagyunk hatalmazva arra, hogy megkötözzük és vasbilincsbe verjük az előkelőségeket és királyokat. Halleluja!
„Így hajtják végre rajtuk az ítéletet, amely meg van írva. Dicső dolog lesz ez az Úr minden hívének. Dicsérjétek az Urat!”
„Dicső dolog lesz ez az Úr minden hívének” azt jelenti, hogy ezt bármelyik hívő meg tudja tenni. Te is képes vagy legyőzni az ellenséget a dicséret fegyverével. Mindannyian képesek vagyunk erre, kivétel nélkül.
Fordította: Berényi Irén
