Jézus Krisztus földi szolgálata 1.

Jézus Krisztus földi szolgálata 5 fő szakaszra bontható.
Szolgálatát előre megtervezte az Atya, szolgálatán belül korszakok és időszakok különíthetőek el.

Jézus Krisztus születése, gyermekkora, felnevelkedése

Lukács 2,1-2. "És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó."

Időszámításunkat hagyomány szerint Jézus Krisztus születésétől számoljuk (Krisztus előtt ill. Krisztus után), így szocializálódtunk. Ezzel szemben a Bibliában azt látjuk, hogy Jézus Krisztus korábban kellett, hogy szülessen, mint időszámításunk kezdete. Születése időszakában élt Nagy Heródes, akiről a történelem azt örökítette meg, hogy i. e. 4-ben meghalt! Ebből az következik, hogy Jézus Krisztusnak ezen dátum előtt kellett születnie. Ezt más tények is bizonyítják. Hogyan lehet Jézus Krisztus születésének időpontját meghatározni? Jézus Krisztus akkor született meg, amikor egy Augustus nevű császár volt az uralkodó. Parancsba adta, hogy népszámlálást tartsanak. A történelemből tudjuk, hogy háromszor rendelt el népszámlálást, i. e. 28-ban, i. e. 8-ban, ill. i. sz. 14-ben (Augustus halálának évében!). Valószínűsítjük az i. e. 8-at. Ez azért is passzol, mert a 2. versszakban említett helytartó a történelmi leírások alapján is szerepel, ill. Heródes is még uralmon volt. Jézus Krisztus tehát mintegy 8 évvel az időszámításunk kezdete előtt született. Ezért halálakor inkább a 40-es éveihez járt közel, mint a 30-as éveihez. Jézus Krisztus szolgálatának kezdetén mintegy harminc éves volt, így írja az ige, de ez körülírás, becslés.

Jézus születésének helye az Ige szerint Betlehem volt.

Lukács 2,3-5. "Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt."

József és Mária eredeti városa Betlehem volt. Mária és József is dávidita származású volt, ezért kellett Betlehembe menniük, Názáretben nem iratkozhattak be. Betlehem Dávid szülővárosa volt. Ezzel Mikeás próféciája teljesedett be.

Mikeás 5,2-4. "De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. Azért odaadja őket, míg a szülő szül, de az ő atyjafiainak maradékai visszatérnek Izrael fiaihoz. És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az ő Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert íme felmagasztaltatik a földnek határáig."

A vallási tudósok is ebből az igéből tájékozódtak, amikor elindultak a csillag után.

Jézus Krisztus megszületését megelőzte Izraelben egy óriási messiási várakozás. Körülbelüli születési idejét Dániel 9-ből ki tudták számolni, mint ahogy mi is. Abban az időben az összes bibliatudós azzal volt elfoglalva, hogy ki lehet a messiás. Felajzott messiásvárás volt azokban a napokban. Amikor a mennyből egy mennyei herceg behatolt a föld atmoszférájába, akkor a két világ találkozása mentén kicsapódások jöttek létre, természetfeletti jelek kísérték Jézus megszületését. A betlehemi pásztorok angyalok tömegét látták egy nyílt látomásban. Ezt nem is tartották titokban, mindenkinek elmondták. Izrael felkavarodott a hírek hallatán. Jézus megfoganását Gábriel jelezte előre Máriának. Keresztelő János megszületését szintén megjelentette Gábriel Zakariásnak, aki megnémult. Mindezek nem maradtak titokban, tele volt fura hírekkel Izrael. Ekkor ráadásul bevonult egy hatalmas tevekaraván Izraelbe, mondván, hogy jöttek a messiást imádni, mert két éve követik a csillagát. Jézus Krisztus születése nem titkos, hanem hatalmas, felkavaró esemény volt egész Izraelben! Amikor Jézus megszületett, a 8. napon körülmetélték. Ezután számol be az evangélium a napkeleti bölcsek megérkezéséről.

Máté 2,1-7. "Amikor pedig megszületik vala Jézus a Júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem. És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie? Azok pedig mondának néki: A júdeai Betlehemben: mert így írta meg vala a próféta: és te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izraelt. Ekkor Heródes titkon hívatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét."

Heródes megtudakolta a csillag megjelenésének idejét. Ezért 2 éves korig bezárólag gyilkoltatta meg a Betlehemi csecsemőket. A bölcsek két évig voltak úton. Ez azért fontos, mert vallásos elképzelések mást mondanak. A 3. versszak szerint mikor megérkeztek Jeruzsálembe, az felbolydult, mint a méhkas. Jeruzsálem pedig kozmopolita város volt, tele kereskedőkkel. Mindennapos dolog volt, hogy új arcok bukkannak fel. Ha 2-3 személy jött volna fel, senki sem foglalkozott vele, de egy tevekaraván mindenféle előkelőséggel, akik a messiás születési helyét tudakozzák, az már sokkal inkább felkavaró. Korabeli keresztény beszámolók szerint hosszú-hosszú tevekaraván érkezett a városba.

Mit takar a mágus kifejezés? Magyarul teljesen mást jelent, mint az eredeti kifejezés. Ezek olyan mágusok, akik a keleti-babilóniai királynak a legmagasabb miniszterei, politikusai voltak, akiknek kötelező volt a csillagokból, madarak röptéből, állatok beleiből való jóslás. Ez az akkori és ottani arisztokráciának kötelező volt. A jövendőmondás szakmailag hozzátartozott az akkori politikai tanácsadáshoz. Ez is okkultizmus, és bűn, de ezek azért mégsem „földszintes jövendőmondók” voltak, hanem első számú politikai vezetők. Valószínűleg azért jöttek, mert a nagy tekintélyű elődjük, Dániel előre megjósolta a próféciájában, mikor kell eljönnie a messiásnak. Bálám pedig azt mondta: csillag származik Jákobtól. Ezt összekapcsolták azzal a csillaggal. Valószínűleg tudtak mind a két próféciáról, mivel ezeket tanulmányozták állandóan, és kiszámolták az időt. Amikor pedig megjelent az intelligens mozgást végző csillag az égbolton, azonnal tudták, hogy ez az a Dániel-féle csillag. A perzsa és babiloni király udvarában minden irományt elraktak az udvarban, nyilván Dániel próféciáit, Bálám próféciáit is elrakták. A korabeli közlekedési viszonyok mellett nem kis hitnek kellett megnyilvánulni, hogy otthagyják a családjukat, pozíciójukat, hogy két évig bolyongjanak a sivatagban, stb.

Heródes tehát hatalomféltésből ölte meg a gyermekeket Betlehemben. (Családját, komplett falvakat is kiirtott.) Jézus Krisztus viszont már nem Betlehemben tartózkodott a mészárlás idején.

A bölcsek tehát imádták Jézust, ajándékokat adtak neki. Heródest kicselezve visszatértek hazájukba.

Ezután szintén Mózes szerint kötelező volt a gyermeket 40. napon felvinni Jeruzsálembe, hogy az elsőszülöttért áldozatot mutassanak be. Ezt Lukács jegyzi fel. Az áldozat közben rászállt a Szent Szellem Annára és Simonra, akik prófétálni kezdtek. A bölcsek látogatása után tehát nem rohant a család Egyiptomba, hanem megvárták, hogy 40 napos legyen. Az áldozatot követően kapott figyelmeztetést álomban József. Ezt követően elmenekült a család Egyiptomba. Ott nagyon nagy diaszpóra élt, különösen Alexandriában. Valószínűleg a család elvegyült ebben a diaszpórában, és Heródes nem tudott a nyomukra bukkanni. Kb. 4 évig voltak ott. Heródes i. e. 4-ben halt meg, ekkor mentek vissza. i. e. 8-4-ig voltak tehát Egyiptomban. Úgy tervezték, hogy Betlehemben szeretnének élni, de azért nem mertek ott letelepedni, mert Heródes gyerekei között felosztották a területet. A legvérengzőbb kapta meg Júdeát és környékét (Archelaosz), aki az apján és túltett kegyetlenségben. Kegyetlensége miatt a császár elmozdította, és Poncius Pilátust küldte helyette. A 4 éves gyerekkel visszamentek tehát a galileai Názáretbe, Mária korábbi városába. A galileai részt heródes antipas uralta, aki meg az álnokságáról volt híres (Jézus is ravasznak nevezte, álnoknak). A harmadik, Heródes Fülöp az északkeleti részen uralkodott. Tehát Názáretben telepedett le a család, innen Jézus neve. Gyermekkoráról nem sok esemény rögzít az ige. Gyarapodott fizikai testében, ezzel párhuzamosan bölcsességben is, és kihangsúlyozza, hogy Isten kegyelme volt rajta. Ez áldást jelent egészségben, anyagi életben, tanulmányokban. Isten kegyelme nem üres kifejezés, hanem Isten sorsformáló erejét jelenti! Mikor Jézus 12 éves lett, felment a jeruzsálemi Peszach ünnepre, majd ünnep után nem indult haza Názáretbe, hanem Jeruzsálemben maradt. Ehhez szükség van megérteni a 12-13 éves fiúgyermekre vonatkozó rendelkezéseket. Ekkor mehetett fel először, és saját maga vihette fel és adhatta át az áldozatra való bárányt magáért és családjáért. Ekkor Isten előtt erkölcsi szellemi értelemben felnőtt volt, üdvösségéért maga volt felelős, már nem a szülei. Egzisztenciálisan, lelkileg még függött a szülőktől, de erkölcsi-szellemi értelemben felnőtt volt (bar-micva: parancsolat fia). Ez tehát Jézus Krisztus bar-micvája volt, független lett tehát szellemi-erkölcsi értelemben. Nem volt tehát kötelező neki szüleivel visszamenni. Ottmaradása nem volt rosszalkodás vagy bűn szüleivel szemben.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

ERIC WILLIAM GILMOUR- BETÁNIAI MÁRIA

Bizony, mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére!” Máté 26:13. Ez azt jelenti, hogy Jézus azt akarta, hogy Betániai Máriára emlékezzenek majd az emberek. Ha ez így van, akkor minden bizonnyal fontos személyről van szó! Sőt, mi több, Jézus a Máriáról való megemlékezést az Evangélium globális terjedéséhez kötötte! Ez elsőre zavart engem, ugyanis arra gondoltam, hogy mégsem prédikált egyszer sem ez az asszony. Egyszer sem tartott előadást sehol. Egyetlen könyvet sem írt. Egyetlen csodát sem tett.

A Szentírás mindössze háromszor tesz róla említést. Azt mondtam: „Uram, mi van ebben az asszonyban, amitől örökre összekapcsolódott a nevedről szóló bizonyságtétellel? Mi olyan különleges Neked benne? Ahogy vártam, meghallottam a hangját. Ezt mondta: „Szeretett engem.” Ez nem hangzik túl jelentőségteljesnek, ugye? Azt gondoltam:
„Uram, olyan sokan szerettek téged! Mitől más ez a nő?” 

Rájöttem, hogy azért vezetett Isten ehhez az igeszakaszhoz, hogy megmutassa azt a fajta szeretetet, ami Máriában volt, és ami megkülönböztette őt sok más embertől. Az a fajta szeretet, ami benne volt, elengedhetetlen az Evangélium terjedéséhez!

A Lukács 10:38 tesz először említést erről az asszonyról, mely az következőképpen ábrázolja őt: „Leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.”
Hát nem gyönyörű? Csak képzeld magad elé: egy zsúfolásig megtelt ház, tele jövés-menéssel… és egyszer csak meglátod ezt az asszonyt. Ott térdepel, egy pontra szegezi a tekintetét, és folyamatosan Őt nézi. Itt említi az Írás először ezt a drága asszonyt. Ha ott lettem volna, biztos, hogy megdöbbentett volna az a magasztos odaadás, ami benne volt. Mélyen érintett volna. Miért? Azért, mert nem érdekelte, mit gondolnak róla a többiek. Hiszen Őt nézte. Én ilyen életet akarok élni! Hogy Isten Bárányára szegezzem tekintetem, aki megöletett. Valami igazán különleges jelentőségű dolgot tanulhatunk tőle. Azt, hogy Ő túl gyönyörű ah- hoz, hogy levegyük Róla a tekintetünket. Azt tanítja nekünk, hogy az Ő ajkairól tényleg méz csepeg. És az a méz, ami az Ő ajkairól csepeg, édes a mi szánknak!

„Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.” Példabeszédek 16:24 

„Ilyen a bölcsesség is: édes a lelkednek…” Példabeszédek 24:14 (EFO) 

Azt látom, hogy Betániai Mária története egy meghívás, hogy legyünk az Ő rabjai! Mária az Úr értékességét demonstrálja. Az Ő személyének a kiválóságát hirdeti. Mária szeretete azt kiáltja, hogy Ő nagyobb, mint az ajándékai! Csodálatosabb, mint a csodái! Őt szemléld, hiszen nagyobb Ő, mint a kenet. Ő vonzóan szeretetre méltó. Mária nem a hatalmát csodálta. Ennél valami sokkal értékesebbet talált. Azt, hogy Ő maga ad beteljesedést a lelkének, megelégedést és örömöt az életének.
Elállt a lélegzete attól a lehengerlő meggyőződéstől, hogy Ő vonzóbb mindennél, amit valaha látott. Rájött, hogy a Vele töltött idő alatt mindent megadott neki, amit csak akart, mellet- te mindazzá lett, ami csak lenni akart, és mindenhová eljutott, ahová valaha vágyott menni. Azt találta, hogy az Ő jelenléte megszabadította minden más iránti szükségérzetétől. És mindenek felett azt találta, hogy az imái csak úgy semmivé váltak az Ő jelenlétének a hatására. Hogyan? Úgy, hogy meglátta: Ő volt mindig és Ő most is, amire szüksége volt, és amit valaha akart az életben. Jelenléte átváltoztatta az e világi, hétköznapi házat, a lakhelyét egy illatos kertté, ahol a szerelmével lehet együtt. Közelebb húzódott. Elég közel ahhoz, hogy ha mást nem, legalább a lélegzetét hallhassa.

„Amikor a lélek kitekintő szemei találkoznak Isten belénk tekintő szemeivel, akkor a Menny elkezdett megvalósulni itt a földön.” – A.W.Tozer 

Sokan talán azt gondoljátok: „Én nem is- merem ezt az életet.” Hadd mondjam el, Jézus azt mondta erről az életről, hogy ez „a jó rész”. Majd azzal folytatta, hogy ez az élet érinthetetlen és örök! Ezt követően arról beszélt, hogy ez az egyetlen dolog, amire „szükség van”. Az egyetlen életszükséglet pont itt található, ahogy „Engem nézel.” Mária azt érteti meg velünk, hogy a kereszténység üzenetének lényege nem az, hogy viselkedjünk, hanem hogy szemléljünk. Arról látod meg, hogy ki az, aki nem akarja igazán, hogy Isten uralja az életét, hogy ki nem szokott időt tölteni azzal, hogy csak leüljön és Rá figyeljen. 

A nagy kontraszt 

Márta túlságosan elfoglalt volt ahhoz, hogy a Jézussal élt élet boldogságát és örömét élvezze. A Jézussal való kapcsolata abban merült ki, amit Őérte tett. Ó, mennyire könnyű elbújni a tevékenykedés mögé. Jézus határozottan szembeállította ezt a két hozzáállást. Az egyik Őt nézi, a másik nem. Az egyik hallgatja, a másik nem. Az egyik közel van Hozzá, a másik nem. Az egyik nyugalomban van, a másik nem. Márta egyszerűen túl elfoglalt volt ahhoz, hogy figyeljen Rá. 

„A tevékenykedés álarc mögé tudja rejteni az üres lelket, és a nemesség álruháját adja rá.” – Martha Kilpatrick
„Az elfoglaltság egy mesterséges jelentő- ségteljesség tud lenni.” – Bill Johnson 

„Túl gyakran történik meg, hogy a tevékenykedésünk hátráltatja a Vele való egységünket.” – Madame Guyon 

Márta inkább az Úrért való foglalatosságot választotta ahelyett, hogy az Úrral lett volna el- foglalva. Ő akart enni adni neki, és nem Belőle akart táplálkozni. Inkább a környezetében akart lenni, és nem Őt szemlélni. Oly sokan ragadtak le a körülötte tapasztal- ható dolgoknál, és nem az Ő szemlélésénél! Ez egy csapda, amely által az Ő útjai jobban megragadnak bennünket, mint az Ő Személye.

https://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/product&product_id=8509&search=bet%C3%A1niai

A sátán királysága 7.

Démonok (ajánlott olvasmány: Derek Prince: Démonok és szabadulás)

Származásukról nem tudunk semmit, csak a létezésükről.

Görög mitológia - háromféle szellemi lény:

- teosz (istenek)
- daimon (nagy hatalmú szellemi lények)
- daimonion (előbbiek szolgálatában állnak)

Magyarban egyaránt démonnak nevezzük ezeket.

A Földön tartózkodnak, ezért sokan gondolják, hogy valamilyen földi lények elkárhozott szellemei lehetnek (pl. ember előtti világ lényei, - ember előtt is volt ember? - ez lehet, hogy nem ádámi ember). Mások szerint özöníz előtti emberek szellemei a démonok.

Görögül a daimon kifejezés azonos alakú a tanító szóval. Azok, akik az embereket tanítják (hitető, gonosz szellemek), emberek félrevezetésével foglalkoznak.

A démonok nagyon mélyre be is tudják fúrni magukat az ember személyiségébe, mintha a személyiség része lenne. Nehéz lehet a szabadulás, van hogy úgy tűnik, mintha az embernek önmagától kellene megszabadulnia. Különösen akkor, ha öröklődnek, szülőről gyermekre sok démon öröklődik. Beszél a Biblia olyan szellemekről, amelyeket atyák ill. halottak szellemeinek nevez (abba, áv, óv).

5 Mózes 18,10-11. "Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző."

Az eredeti kifejezés nem csak emberekre vonatkozik. Múltat idéző, ismerő, halotti szellemek. Ezek ismerik az ősök életét, feladatuk, hogy a generációk lényeges eltéréseket ne valósítsanak meg. Ne térjenek le arról a pályáról, amit a sátán annak a családnak szán. Beleegyeznek, hogy járjál gyülekezetbe, de abba nem, hogy megváltozzál. Ezek ellen van a legnagyobb harcunk, a familiáris szellemek ellen.

Démonok ellen akkor tudunk harcolni, ha felismerjük a jelenlétüket, elűzni, kiűzni kell őket.

Az emberek tisztában voltak vele, hogy démonok be tudnak menni emberekbe, és rajta keresztül szólnak.

Ján 10,20-21. "És sokan mondják vala közülük: ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok rá? Mások mondának: ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?"

Apcs 17,18-22. Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik. És megragadván őt, az Aeropágusra vitték, ezt mondván: Vajon megérthetjük-é mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz? Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni mik lehetnek ezek. Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem voltak foglalatosak, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában. Előállván pedig Pál az Aeropágusnak közepette monda: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket."

“Idegen daimonok hirdetőjének látszik.” Ők ezt pozitívnak gondolták, de Pál megítélte őket, miszerint istenfélelmük valójában démon félelem.

1 Kor 10,20. "Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, démonoknak áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti démonokkal legyetek közösségben."

A pogányok áldozata démonoknak szól. A templomokban nem angyalok, hanem démonok laknak.

Az Ószövetség is beszél démonokról.

3 Móz 17,7. "És ne áldozzák többé véres áldozataikat a démonoknak, akikkel ők paráználkodnak. Örökkévaló rendtartás legyen ez nékik nemzetségről nemzetségre."

Itt eredetiben sair: szőrös kecskebak, görögül faun.
Séd: démonokra vonatkozó más ószövetségi kifejezés:

5 Móz 32,17. "Démonoknak áldoztak, nem Istennek; isteneknek, akiket nem ismertek, újaknak, akik csak most támadtak, akiket nem rettegtek a ti atyáitok.

Zsolt 106,37. "És feláldozák fiaikat és leányaikat a démonoknak."

A démonok olyan szellemi lények, amelyeknek nincs testük. Egy gonosz angyal nem megy bele egy emberbe. Démonok nem öltenek testet, de be tudnak menni emberek testébe, átvehetik az irányítást részben, vagy egészben: megszállottság. Részben démonizáltságról beszélünk, ez csak bizonyos helyzetekben mutatkozik meg, hogy nem ura élete bizonyos területének.

Luk 24,39. "Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok: mert a szellemnek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van!"

Legtöbbször szájon keresztül mennek be, és azon keresztül mennek ki.

Máté 12,24-30. "A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: ez nem űzi ki a démonokat, hanemha Belzebubbal, a démonok fejedelmével. Jézus pedig tudva az ő gondolataikat, monda nékik: minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával. Ha pedig a sátán a sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; minódon állhat meg tehát az ő országa? És ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, a tit fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok. Ha pedig az Istennek Szelleme által űzöm ki a démonokat, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa. Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát, A ki velem nincsen, ellenem , és a ki velem nem gyűjt, tékozol."

Belzebub lehet egy gonoszság szelleme, aki a magasságban van. A Szent Szellem az első számú hadviselő a démonokkal szemben, a második számú az emberek. Ténylegesen a Szent Szellem ereje űzi ki a démonokat. Aki nem űzi ki a démonokat, az tékozol. Ez mindnyájunk szolgálata.

Máté 12,43-45. "Mikor pedig a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál: akkor ezt mondja: visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét szellemet, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak: és ennek az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is."

Tisztátalan szellem, ez is a démon egyik megnevezése. Itt a bizonyíték, hogy nem az égben laknak, mert nem oda megy, hanem marad a földön. Az emberi testet házuknak tekintik, az ember személyisége felett át akarják venni az uralmat. Csak erőszakkal lehet kiebrudalni őket, erőt kell venni felettük. Ha kimennek arra kell ügyelni, kell, hogy ne maradjon a ház üresen, be kell tölteni Szent Szellemmel minden üres helyet. Valószínűleg a gonoszság arányában nő az erejük.

Luk 10,19. "Íme adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok és az ellenségnek minden erején, és semmi sem árthat néktek."

A démonok végső sorsa nincs kijelentve az igében, de valószínűleg a sátán sorsában fognak osztozni.

Jel 20,14-15. "A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték."

13. versszak: És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak: Tengerben a halottak: Abüsszosz, a tenger mélye, démonok ítélete.

Emberek is tartoznak a sátán királyságához.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 10.

A „nagy parázna" Istenhez való közeledésének alapelvei hasonlítanak Káin áldozatához. Káin és Ábel áldozata három lényeges pontban különbözött egymástól (Mózes 1. könyve 4:3-6). Ábel hite Isten kijelentéséből született meg a szívében, ez tette őt képessé arra, hogy Istennek tetsző áldozatot mutasson be. Káin hite azonos volt szubjektív világnézetével, ezért képtelen volt önmagát Isten akaratának alárendelni. Ábel az áldozatán keresztül elismerte saját bűnösségét is: azt, hogy Ádám és Éva engedetlenségének súlyos szellemi és erkölcsi következményei alatt áll. Káin ezt elutasította, szuverén individuumnak tekintette magát. Ábel - nagyon helyesen - a bárány vérében látta a bűnei alól és a halál hatalmától való váltságdíját. Káin viszont emberi jó cselekedeteiben látta a megváltás útját.

A „nagy parázna" szolgálata kizárólag emberi erőből történő, hiábavaló áldozatokból áll, amit Isten - Káin áldozatához hasonlóan - elutasít. A szíveket vizsgáló, szent Istenre semmilyen benyomást nem képesek gyakorolni az öntörvényű vallásgyakorlat pazar, lélegzetelállító külsőségei, drágakövekből, aranyból és ezüstből készített liturgiai kellékei és kegytárgyai, csillogó, drága üvegablakai, nagy művészi gonddal és tehetséggel alkotott freskói és zseniális orgonaművei.

Az igazi istentisztelet alapfeltétele a Názáreti Jézus Krisztus vérébe vetett hit, amely a Szellemtől és víztől újjászületett hívőkben munkálkodik. Ez a váltságdíj teszi alkalmassá a hívőt arra, hogy Isten tetszését elnyerje Isten Igéje szerinti élete által. Jézus vére az, amely Isten-imádásunkat és -tiszteletünket megszenteli, és az Atya jelenlétébe viszi.

A „parázna asszony" szolgálatában a tökéletes váltságdíj helyén az egyháztagság, a ceremóniák, ember által kitalált vallásos gyakorlatok, (például lelki tréningek, meditáció, agykontroll stb.) állnak. Az Isten Igéje szerinti istentisztelet emberre ható eredménye a megigazulás, az áldás, míg a „parázna asszony" istentiszteleti gyakorlatának önelégültség, kevélység a terméke. A kezében levő aranypohár (Jelenések könyve 17:4) a közlést, a kijelentést jelképezi, azt fejezi ki, amit az asszony megosztott azokkal, akik őt elfogadták és azonosultak vele. Jézus Krisztus hasonló képpel fejezte ki a farizeusok istentiszteletéről alkotott véleményét: „...mert megtisztítjátok a pohárnak és tálnak külsejét, belül pedig rakvák azok ragadománnyal és mértékletlenséggel" (Máté evangéliuma 23:25). A 28. versben aztán pontosan ki is mondja azt, amire utalt példázatában: „Éppen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belül rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel."

A Jelenések 17-ben szereplő asszony Jézus vallásos kortársaihoz hasonlóan kívülről, emberi szempontból nézve igaznak és hasznosnak mutatkozik. A hitetés ereje által képes önmagáról pozitív fogalmakat, illúziókat kelteni a külső szemlélőben. Babilón egyik fő ereje, az álnokság szelleme élteti benne a szemfényvesztés és az imitáció képességeit. Hívei viszont valójában belső természetével kerülnek közösségbe.

Isten Igéje a fényes látszat mögötti tényleges valóságot is elénk tárja. Az „utálatosságok" alatt a Szentírás idegen istenek kultuszát, az ezekhez kapcsolódó, gyakorta emberi téveszme által természetfölötti erővel is felruházott szobrok, képek tiszteletét, valamint az okkult tevékenységeket (jövendőmondás, varázslás, mágia) érti. A legtöbb írásmagyarázó Babilont tartja a hamis vallásos kultuszok forrásának, például onnan terjedt el a férfi és női istenek kultusza. A Szentírás abban az esetben is negatívan viszonyul a kultuszokhoz, ha azok a Biblia Istenének tisztelete mellett zajlanak!

A bálványimádás és a szexuális tévelygés közötti szoros szellemi összefüggést Pál apostol fejtette ki részletesen a Rómaiakhoz írt levelének első fejezetében. Az örökkévaló Isten dicsősége helyére állított bálványok imádása súlyos szellemi, erkölcsi károsodásokat okoz. A degenerálódott ember természete felfokozott, torz szenvedélyek rabságába kerül a kultuszok által. Ebben az elesett állapotban az ember vagy szélsőségesen aszkéta gyakorlatok által akarja visszaszerezni az önuralmát (például manicheizmus, egyes szerzetesi rendek), vagy teljesen elveszíti azt.

A szellemi értékrend elvesztésének és felborulásának végső következményeként az ember a saját embertársa testének megszerzésére törekszik, hogy azon kiélje torz vágyait. A test-centrikus szemlélet az embert hedonista, materialista életvezetésre kényszeríti, melynek egyik kísérő jele, hogy a nemiség határai összemosódnak és eltűnnek az emberben felhalmozódott szexuális energiák és tisztátalan szellemek jelenléte miatt. A homoszexuális emberek ki vannak szolgáltatva fertelmes, természetellenes bűneik végzetének. A „parázna asszony" a szexuális bűnök forrása és védelmezője is, s ebben a minőségében küzd azért, hogy a homoszexualitást mint „kisebbségi jogot" és mint a szexuális kapcsolatteremtés normális módját elfogadtassa a széles társadalmi nyilvánossággal.

Jézus Krisztus egyházának azonban Isten Igéje szerint kell a bűnnel szemben állást foglalnia és élnie, mert „nyilván van az Istennek haragja a mennyből az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják". (Rómaiakhoz írt levél 1:18) Az egyházakban is egyre nagyobb probléma a homoszexualitás, sőt néhány felekezetben már el is fogadják.

Forrás: Új Exodus Magazin

Inspiráló Biblia magyarul

Végre megjelent az év nagy dobása, már kapható is az ÚjKároli Bibliák kiadó (Veritas), Inspiráló Bibliája, amely a kreatív bibliatanulmányozás első magyar nyelvű eszköze! 20 év állóvíz után, végre megmozdultak a kiadók és sorra jelennek meg a legkülönbözőbb méretű, színű és fordítású Bibliák. Mindenki - főleg a Vásárlóink - nagyon örvendeznek és gyönyörködnek a választékban! Ennek a következő gyöngyszeme ez az új INSPIRÁLÓ Biblia!

Ez mitől más? Az Inspiráló Biblia egy olyan kiadvány, mely a kreatív bibliatanulmányozás eszköze. Cél: mélyen megérteni Isten Szavát és kreatív feleletet adni rá. Úgy is mondhatnánk, hogy rajzos dicsőítés, reakció, visszhang az isteni Szóra. Az egyik legnagyszerűbb dolog ebben, hogy generációtól és lelki érettségtől függetlenül részt vehet benne bárki. Egy igazán egyedülálló módja annak, hogy valaki elmélyüljön Isten Igéjében és új, frissítő módon reflektáljon rá. Ennek segítő eszköze lesz az Inspiráló Biblia. Ez a Biblia – mely természetesen az újonnan revideált Károli-Biblia szövegét használja – és széles margókkal rendelkezik a lapszéleken, elegendő helyet biztosítva a megszólító Igére való válaszra, illetve tartalmaz 400 illusztrációt is, melyek segíthetnek beindítani a kreatív fantáziánkat. Gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy: a lapszéleken (margókon), váltakozva lesznek: fekete/fehér rajzok (igékkel), amelyek kiszínezésre várnak, vagy csak üres,vonalas rész (mint egy füzetben), amelyre jegyzetelni lehet.

Főbb jellemzők:
- Színes selyemkötés
- Gömbölyített sarkok
- Mintás élmetszet

https://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/search&search=inspir%C3%A1l%C3%B3

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 9.

A „parázna asszony" öltözete hasonlít az ároni papság ruházatához Csupán egy szín hiányzik, a kék. A kék szín hiánya fejezi ki a legegyértelműbben parázna természetének lényegét. A Szentírásban a mennynek, Isten természetfölötti erejének és jelenlétének a szimbóluma a kék, így az asszony természetéből, „szolgálatából" hiányzó mennyei, természetfölötti jelenlét a két meglévő szín hamisságáról is árulkodik. A bíbor és a skarlát az asszony szín-összeállításában a megváltatlan ember istentiszteleti kísérletét fejezi ki. Az Isten Igéje szerinti papság színei a kék (Isten), a bíbor (Jézus Krisztus, az isteni és emberi természet egysége) és a skarlát (ember, vér). Ezek a színek a megváltott embernek, valamint Isten természetének egy új emberben történt egyesítését fejezik ki.

A Názáreti Jézus Krisztus vére által megtisztított hívőben a Szent Szellem, Krisztus és az Atya lakozik. Az ember és Isten egyesítését Jézus Krisztus vérontása tette lehetővé. Az asszony kék nélküli bíbor színe a hamis krisztust, a hamis evangéliumot jelképezi, amely az asszony tanításának központi üzenete a világ számára.

„...és megékesíttetett vala arannyal és drágakővel és gyöngyökkel" (Je­lenések könyve 17:4). Ez a leírás a „parázna asszony" istentiszteletének a jellegét fejezi ki. A pogány és a zsidó istentiszteleti forma között lényeges különbség van. A babilóni misztériumokban a liturgiai színtér, a kellékek és az általuk feltételezett isteni jelenlét az istentisztelet fő céljai. A Babilón papjainak tanításait követő pogány rítusok résztvevői a templomépületnek, a szertartásoknak és kellékeiknek természetfölötti erőt tulajdonítanak, illetve azokat az isteni jelenlét hiteles jelképrendszerének vélik. Felfogásuk szerint az ember a ceremóniákon kulcsszerepet játszó „szentségekből" való részesedés által tud bekerülni Isten jelenlétébe, kegyelmébe és áldásába. Pál apostol az Apostolok cselekedetei könyvének 17. fejezetében a babilóni forrásból származó istentiszteleti forma haszontalanságáról adott felvilágosítást athéni hallgatóinak.

"Isten, aki teremtette a világot, s mindazt, ami abban van, mivel­hogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomban nem lakik, sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ad mindeneknek életet, leheletet és mindent."
Apostolok cselekedetei 17:24-25.

Az ember teremtményi mivoltából fakadóan nem képes a földön a teremtő Istennek olyan lakhelyet és istentiszteleti szimbólumrendszert kitalálni, amelyet Isten - mint tartózkodási helyét - elfogadna. Az ember által alkotott istentiszteleti helyszínek sohasem voltak igazi istenimádás és -tisztelet színhelyei. A „parázna asszony", a hamis vallások anyja arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel igyekszik rendezvényein az istenség jelenlétének látszatát kelteni az emberek előtt. Pál apostol világosan látta a pogány istentiszteleti forma szándékát, és az athénieket is felvilágosította teológiai tévedésükről.

"Mivelhogy azért Isten nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondol­nunk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, emberi mes­terség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség."
Apostolok cselekedetei 17:29.

A babilóni istentisztelettel szemben a bibliai istentisztelet középpontjában a tulajdon vérével az egész világnak megváltást szerző és a halálból feltámadott Krisztus áll. A Megváltó nem épületekben, ceremóniákban, emberi alkotásokban él, hanem az őbenne való hit által Isten teremtményeinek a szívében, szellemében.

Természetesen az evangéliumi hívők is használnak épületeket istentiszteleteik lebonyolítása céljából, de nem tulajdonítanak ezeknek semmiféle misztikus, természetfölötti tartalmat. Ezek a helyszínek elsősorban azért fontosak számukra, hogy ott Istent imádják, dicsérjék, mindenféle materiális közvetítés nélkül, szellemben és igazságban. Az istentiszteleten való részvételüknek egy másik fontos célja az, hogy a Szent Szellem kenete alatt prédikálják és hallgassák Isten Igéjét, mert a hit Isten Igéjének a hallásából származik. Istentiszteletük egy következő szellemi célja az, hogy a Szent Szellem működésének eszközeivé és céljaivá válhassanak. A babilóni és a bibliai istentisztelet egymással való szembenállására István diakónus mutatott rá Jeruzsálemben.

"Salamon építe néki házat. De ama magasságos nem kézzel csi­nált templomokban lakik, mint a próféta mondja: A menny né­kem üllőszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya. Micsoda házat építhettek nekem? azt mondja az Úr; vagy melyik az én nyugalmamnak a helye?"
Apostolok cselekedetei 7:47-49.

István mondataiból egyértelműen kiderül, hogy a zsidók istentiszteletére a babilóni fogság maradandó hatást gyakorolt. Az ószövetségi istentisztelet a fogság utáni időszakban a babilóni vallásos szellem uralma alatt állt. A mózesi szertartás és a Salamon által felépített Templom elveszítették szimbolikus jelentésüket, s a vallásos tisztelet, hódolat tárgyaivá váltak. Jézus Krisztusnak is a Templom és a szertartások igézete alatt álló zsidókkal volt a legélesebb konfliktusa, sőt ez lett a főpapság Jézussal szembeni egyik fő vádpontja a tárgyaláson (Máté evangéliuma 26:61).

István beszédének további részében rámutatott a babilóni vallási rendszer és istentiszteleti gyakorlat erkölcsi és szellemi következményére is:

"Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek, mint atyái­tok, ti azonképpen."

Apostolok cselekedetei 7:51.

A ceremóniák és kegytárgyak vallásos tiszteletének mindig a szívből való hit hiánya, az Isten Igéjére való süketség és érzéketlenség, valamint a Szent Szellem-ellenesség a negatív következménye. Ennek a vallásos rendszernek a tulajdonképpeni célja az, hogy távol tartsa az emberek vallásos gyakorlatát a Szent Szellem tényleges jelenlététől. Az ilyen jellegű istentiszteleteken részt vevő személyek gyakorlatilag önmagukat zárják el a bibliai hittől és a Szentlélek működésétől, illetve nagyon szűk térre korlátozzák a Szentlélek bennük végzett munkáját. Isten Szellemének nagymértékű kiáradása és jelenlétének megmaradása csak azokon a helyeken tud megvalósulni, ahol feladják az emberek által kitalált istentiszteleti rendszereket.

Forrás: Új Exodus Magazin

A sátán királysága 6.

1 Mózes 6,2. "És láták az Istennek fiai az ameberek leányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedveltek vala."

Óriások: hatalmas hősök, héroszok, ez nem feltétlenül a testméretre utal. Itt a bukott angyalokról és a földi nőkről van szó. Az angyalok ugyan nem házasodnak, de át tudják változtatni magukat embernek tűnő testbe. Az angyalok hímneműek a szó nyelvtani értelmében, de biológiai nemmel nem rendelkeznek. De fel tudnak ölteni olyan testet, amely úgy néz ki, mint egy férfi vagy egy nő. Utódaik nem angyalok, és nem is emberek, hanem különleges képességekkel rendelkező, de erkölcsileg teljesen romlott, gonosz lények.

2 Pét 2,4: Bizonyos angyalok bűnbe estek, akik a mélységbe lettek taszítva (Tartarosz: Hádész (Seol, pokol) alatti sötét szakadék). Olyan angyalok ezek, akiknek befolyása nagyon régóta nem érvényesül a földön. A görög mitológia is ismer titánokat, akik meg vannak kötözve. Ezékiás idejében egy angyalt küldött Isten, aki 180 ezer katonát ölt meg egy éjszaka leforgása alatt. Az angyalok nagyon erősek.

Júdás 6. "És az angyalaokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap ítéleére örök bilincseken, sötétségben tartotta."

Jel 9,14. "Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesnél van megkötözve."

Eufrátesznél megkötözött bukott angyalok eloldása következik be az apokaliptikus időkben. Ezek négyen megölik az emberiség harmadrészét, ez kb. 2-2,5 milliárd ember, fejenként 600 millió. Erre képesek az angyalok.

Jel 9,1-11. Ezek nem ölik meg az angyalok hanem kínozzák. Elképzelhető, hogy ezek démonok, mert a mélység itt Abüsszosz, mely a démonokkal van kapcsolatba hozva (Abüsszosz: tenger mélye). Ezek erősebbek és gonoszabbak a mostani démonoknál, a mélységből jönnek fel. Pl. a gadarénust megkötöző démonok könyörögtek, hogy ne kelljenek a mélységbe menniük, valószínűleg féltek ezektől a gonoszabbaktól. Az Abaddon az ószövetségben is szerepel:

Péld 15,11. "A sír és a pokol az Úr előtt vannak, mennyivel inkább az emberek szíve."

Sír: Seol, pokol: Abaddon. Ezek egyébként két angyal.

Péld 27,20. "Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek."

Jel 6,8. "És látám, és ímé egy sárgaszínű ló; és aki rajta ült, annak a neve halál, és a pokol követi vala azt; és adaték azoknak hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éshséggel és halállal és a földnek fenevadai által."

A halál és pokol valószínűleg a fejedelemségek kategóriában tartozik, a Seol és Abaddon is.

A démonok és a bukott angyalok közti fő különbség, hogy az egyik földi, a másik égi lény. Démonok eredetéről nincs információ, angyalokéról van. Nagyon erős angyal az Antikrisztus szelleme, és a Jézabel szelleme, valószínűleg ezek is fejedelemségek.

1 János 2,18. "Fiacskáim, itt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt, ahonnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra."

1 János 4,3. "És valamely szellem nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztusnak szelleme, amelyről hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már."

Jel 2,20. "De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak Jézabelnek, aki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak és a bálványáldozatokból egyenek."

Jézabel szelleme szexuális bűnökért, bálványimádásért felel (koszmokrator).

2 Kor 12,7. "És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam."

Pált is gyötörte egy gonosz angyal (helyzeteket teremtett, lehet hogy ez okozta, hogy megverjék, hajótörések).

1 Kor 6,3. "Nem tudjátok-é hogy a szentek a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-é a legkisebb dolgokban való ítéletekre?"

Az ítélethozatalban nem csak tanúként, hanem ítélethozóként is részt vesznek.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Németh Sándor - Ha Isten jó, miért van a világon ennyi gonoszság?

A pénteki beszélgetés során szó esik a jó és a rossz harcáról, a valóságos hit és az ember által alkotott idealista hit különbségéről, Pál apostol szolgálatának korszakáról és a jövő nemzedékének kihívásairól is.

Frank Hammond és Frank Marzullo történetei 8.

ISTEN MEGVÉD A GYILKOS SZELLEMTŐL

Az újévben megint tanítottunk a Pittsburgh Karizmatikus Konferencián. Egy régi templom alagsorában kaptunk egy helyiséget, ahol a szolgálatunkat végezhettük. Körülbelül ötszáz ember zsúfolódott be ide. Nem volt üres hely, sokan álltak a terem végében.

Miközben a szabadításról szóló tanításomat végeztem, a terem végében mozgolódás támadt. A terem elejéről én úgy láttam, mintha egy ember keringőzne egy tizenkét láb magas (három és fél méteres) létrával. A létra először az egyik irányba dőlt, aztán a másikba. Aztán rázuhant az utolsó két sorban levő székekre – csak ez a négy szék volt üres az egész teremben! Az előtte még rajtuk ülő emberek valami oknál fogva egy-két perccel korábban álltak fel onnan.

Tovább folytattam a tanítást, de szinte mindenki a terem hátsó részében zajló eseményekre figyelt. Ida Mae odarohant, hogy megnézze, mi történik. A férfi, aki az egész zűrzavart okozta, démonok hatása alatt állt, és a padlón vonaglott. Egy tucatnyi ember dobta rá a Bibliáját. Ida Mae és néhány jelenlevő elkezdték kiűzni a démonokat.

Amikor a démonok eltávoztak, a férfi egy nagyon érdekes történetet mesélt el. A démon azt az utasítást adta neki, hogy menjen fel az emelvényre, és ölje meg Frank Hammond-ot. Közel akart férkőzni hozzám, meg akart ölni, de valahogyan belegabalyodott a létrába.

Isten megvédett, éppen úgy, ahogyan megígérte:

„ Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek.” (Lukács 10:19)

Egyébként ne próbáld megtámadni az ördögöt úgy, hogy Bibliát vágsz hozzá. „hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek” (2Korinthus 10:4). Kövesd Jézus példáját, aki az Igét idézte az ördögnek: „"Meg van írva…” (Máté 4:4)


ISMERD MEG VISZKETÉS URAT!

Miután az Úr lehívott bennünket, Ida Mae-t és engem a szabadító szolgálatra, a tudásunkat elkezdtük megosztani a gyülekezeti barátainkkal. Egy napon négy másik házaspárral együtt töltöttük az időnket, és úgy döntöttünk, szabadító szolgálatot végzünk egymás felé. A férfiak a férfiak felé, a nők a nők felé szolgálnak két külön helyiségben.

Mi, férfiak épp a szolgálat közepén tartottunk, amikor meghallottuk, hogy az egyik hölgy segítségért kiabál. Egy olyan démonnal találták magukat szembe, amivel nem boldogultak. A démon nagyon erőszakosan reagált a hölgyön keresztül, és nem tudták őt megtartani. Ezért mi, az öt erős férfi, átvonultunk a másik szobába, hogy leváltsuk őket. Ebben az aprócska asszonyban egy olyan erős démon volt, hogy mi öten sem bírtunk vele. Amikor megpróbáltuk a hölgyet megtartani és az ágyhoz rögzíteni, elkezdett csapkodni bennünket, mintha legyek lennénk. Eszünkbe jutott a gadarénus ördöngös, akit „senki sem bírt lekötni”.

Megkérdeztem a hölgyeket, tudják-e a démon nevét.

-Azt mondta, Viszketés a neve – válaszolták.

El sem tudtam képzelni, hogyan lehet ilyen erős a viszketés szelleme.

-Ez biztosan nem így van – tiltakoztam. Tehát utasítottam a szellemet, hogy mondja meg a nevét. A démon, az asszonyon keresztül, kihívóan megerősítette:

-Viszketés vagyok. Én vagyok VISZKETÉS ÚR!

Egy újabb kiadós csatározás után a viszketés szelleme végre elhagyta a nő testét. Amikor megkérdeztem a pásztor feleségét, tényleg volt-e problémája a viszketéssel, azt válaszolta:

-Ó, igen!

Az iskolában tanított, és amikor az egész teste viszketni kezdett, ki kellett mennie a tanteremből, bemenni a tanáriba vagy a mosdóba, és tetőtől-talpig végig kellett vakarnia magát. A szabadítás után teljesen megszűnt a baja. Viszketés úr mindörökre eltűnt!

Fordította: Berényi Irén

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 8.

A VÉGSŐ BABILÓN

Az Újszövetségben, a Jelenések könyvében Babilón újra megjelenik mint a világ eseményeinek fontos szereplője. Az, ami elkezdődött a bábeli toronyépítéssel, a pogány történelem végkifejletében fogja elérni végső formáját. A történelmi Babilónnak és természetes örökösének kudarca után is tovább él ebben a világban Babilón szelleme és rendszere. A Jelenések könyvének 17. fejezete alapján azt mondhatjuk, hogy még csak ezután fog felemelkedni pályájának zenitjére, hogy aztán véglegesen eltűnjön a történelem színteréről. Irak megprófétált bukása után minden bizonnyal felgyorsulnak azok a folyamatok a világban, melyek egy új világrend nevében valójában az ősi Babilón szellemét fogják megerősíteni a nemzetközi politikai, gazdasági, értelmiségi elitben.

A Jelenések 17 profetikus képet ad a „nagy parázna asszonyról".
A Szentírás szerint „az asszony a férfi dicsősége" (Korinthosziakhoz írt 1. levél 11:7b), és „az asszony a férfiból van" (uo. 11:12a). Tehát az asszony természetes szinten a férfi szellemi, lelki, testi valóságának tükrözője és hiányának beteljesítője. Ezért a Szentírásban mindig a férfi kezdeményezi a házasságot, ő választja ki magának asszonyát, és ezután elsődleges feladatai közé tartozik, hogy feleségét úgy szeresse, táplálja, mint tulajdon testét. A férj és a feleség közösségében a feleség magán hordozza férje szellemét és természetét.

Ez az alapelv érvényes Jézus Krisztus és az egyház közötti kapcsolatra is. Az egyház mint Jézus Krisztus „menyasszonya" mindenekelőtt olyan szellemi valóság, amelyben Jézus Krisztus szelleme él, és az ő természete munkálkodik. A Jelenések 17-ben szereplő „parázna asszony" a „menyasszonnyal" ellentétes valóságként a Názáreti Jézus Krisztus ellenségének szellemét és természetét ábrázolja a látható világban. A „parázna asszonynak" az ördöggel van közössége; az ő személyének hasonlatosságára változik át. E folyamat csúcspontjába ad belátást Isten Igéje a Jelenések könyvében. A „nagy parázna" azonosításához tudnunk kell azt is, hogy a Szentírásban a „parázna" kifejezésnek kettős értelme is van. Az egyik jelentése olyan személyre vonatkozik, aki szexuális bűnben él, a kifejezés másik tartalma pedig az idegen istenek imádását foglalja magában.

A Szent Szellem egy olyan hatalmas földi valóságról, organizmusról adott kijelentést János apostolnak, amely Isten kárhoztató ítélete alatt áll, mert Isten ellenségével, a Sátánnal áll személyes kapcsolatban. A „parázna asszony" az ördög torz vágyainak, ravasz célkitűzéseinek, romlott természetének és gonosz szellemének földi kifejezője tükrözője. A Jelenések könyve 17. fejezetének 1-2. versszakai a „nagy parázna" uralmi térségét és pozícióját írják körül. Ez a - Jeremiás próféta szavaival - „romlás hegye" uralma alatt tartja a nemzeteket, néptömegeket (Jeremiás könyve 51:25). Különösen a politikai kormányzat vezetőivel és rendszereivel fonódott össze parázna lénye. A Szent Szellem János apostolt elvitte a pusztába (17:3), ahol egy hétfejű, tízszarvú vörös fenevadon ült a parázna asszony. Természetesen a három főszereplő (a puszta, az asszony, a vörös fenevad) itt is szimbolikus képben jelenik meg előttünk.

A puszta az Isten ítéletének következtében előállott terméketlen, nyomorúságos, elhagyatott helyzetet, színteret jelenti. Minden valószínűség szerint a végidőben az emberi jellem és erkölcs drámai szétesése következtében előálló különféle válságok a világot egy ilyen „pusztai" helyzetbe fogják taszítani. A vörös fenevad pedig az utolsó pogány világhatalmat jelképezi, amely tíz földi nagyhatalom szoros szövetségi rendszeréből fog létrejönni. Az asszony ül a fenevadon, tehát gazdag manipulációs kelléktárával uralja a pogány világbirodalmat.

Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy a politikai és a vallási tekintélynek ezt a fura viszonyát és végidőben megvalósuló összefonódását magunk előtt lássuk. A társadalmi, gazdasági, politikai jellegű válságok elmélyülésére és az erkölcsi hanyatlásra adott isteni válaszok a politikai vezetők dolgát rendkívül megnehezítik. Csak gondoljunk olyan tényekre, amelyek már jelen vannak földünkön (világháborúval fenyegető regionális konfliktusok, energiahiány és -válság, vágtázó infláció, növekedő bűnözés, kegyetlen pártharcok által teremtett meghasonlások stb.). Ezek a dolgok elbizonytalaníthatják, sőt a pusztulás rémképével tölthetik be a nemzetközi és nemzeti politikai elit rétegeket.

Egy ilyen szituációban a hatalom és a kormányzás terhét hordozók szívesen megosztják a felelősséget olyan jószolgálati színben mutatkozó erőkkel, melyektől alkalmas időben vissza is lehet vonni a „jogosítványokat". Babilón „királynője" számára egy ilyesféle helyzet tág teret fog biztosítani ahhoz, hogy újra az emberiség figyelmének középpontjába helyezze önmagát. A „hitetés mesternőjének" (Náhum könyve 3:4) könnyen sikerülhet a nemzetközi összefogás és egység „prófétai" leple alatt különleges kapcsolatokat kiépítenie a világ tekintélyes vezetőivel, ami megnyitná az utat ahhoz, hogy az államfők fölött hegemón helyzetbe kerüljön.

Forrás: Új Exodus Magazin

A sátán királysága 5.

A sátán serege, országának lakói

- gonosz, bukott angyalok
- démonok
- az emberiség egy része, de a kegyelmi korszakban nincs éles határ (Isten szét fogja választani a rosszat a jótól).

Bukott angyalok

A gonosz angyalok és a démonok mind a sátán ítéletéből fognak részesülni.

Jel 12,4. "És a farka után vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat: és álla az a sárkány a szülő asszony elé, hogy mikor szül , annak fiát megegye."

Az ördög magával rántotta az ég csillagainak 1/3 részét. Ez okozhatott kozmikus katasztrófát, akár még a tudósok által leírt ősrobbanás is lehetett (ami természetesen nem egyenlő a teremtéssel). Ez a harmónia felrobbanása volt. A sátán felelős volt a harmóniáért, lázadásával egy katasztrófát okozott szellemi és anyagi értelemben egyaránt. A csillagokat szellemi értelemben is kell érteni, sőt ez a biztos jelentése. A Biblia a csillagok és az angyalok között párhuzamot von.

Bírák 5,20. "Az égből harcoltak, a csillagok az ő helyükből vívtak Siserával!"

(Amikor Károli jégesőt fordít, az valójában meteor eső, így is lehet értelmezni ezt az Igét, ill. Isten így is harcolt Izrael oldalán.)

Jób 38,7. "Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vígadozának?"

A héber nyelvben ill. az ókorban nem volt szokás úgy verselni, hogy rímeljen,vagy azonos legyen a szótagszám. Más stíluselemeket használtak, a héber ABC egymást követő betűivel következnek a versszakok, ill. van gondolatritmus, mikor kétszer mondják el ugyanezt, egyszer így, egyszer úgy. Itt a hajnalcsillag és Isten fiai közé egyenlőségjelet kell tenni. A hajnalcsillagok azonosak Isten fiaival, tehát ezek az angyalok. Ezek a bukott csillagokra is vonatkozik, a bukott csillagok bukott angyalok.

Három fő arkangyalt ismerünk, egyik Lucifer, ezért valószínűsíthető, hogy a beosztottait vitte magával a lázadásba. A jó angyalok kétszer annyian vannak, mint a gonosz angyalok. Többen vannak velünk, mint ellenünk. Az angyalok harcolnak.

Jel 12,7. "És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal: és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai."

Viaskodás az égben Mihály 1/3-a Lucifer 1/3-ával. Ez a jövőre vonatkozik, Mihály és csapata győz, és a sátánt levetik az égből.

Jel 12,10-11. "És hallék nagy szózatot az égben, amely ezt mondja vala: Most lett meg az üdvösség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma: mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi istenünk előtt. És ők legyőzték azt a Bárány véréért és az ő bizonyságtételöknek beszédéért, és az ő életüket nem kímélték mind halálig."

A sátán levettetésében tudunk támogatást nyújtani az odaszánt élettel, bizonyságtétellel.

Efézus 6,12. "Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodáunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak."

Magasságban, égben tartózkodó ellenségekről beszél az Ige, amelyek ellen nekünk kell harcolni. Itt az Ige tényként írja le, nem normális hívő, aki nem harcol ezen a területen. Ezt minden nap végezni kell, a fegyvereket pedig használni kell.

A bukott angyalok hierarchiája

(Trónok, uraságok, ez a két legmagasabb szint, de ellen nincs harcunk, a lázadás a fejedelemségek szintjén kezdődött.)

- Fejedelemségek
Arkhé. A legfőbb hatalmi döntéshozó szerv.

- Hatalmasságok
Exkúszia. (istenek) hatósági szint, a sátán királyságának közigazgatását végzik.

- Ez élet sötétségének világbírói
Eredetiben: jelenlegi sötétség világurai (a teremtéskor látjuk, hogy volt előzőleg sötétség). Korábban más lehetett a sátán királyságának szervezete.

Kozmokrator (krator: ismerjük, demokrácia stb. szavakból) - tényleges hatalomgyakorlás, itt már kimondottan a földi ügyeket irányítják, pl. helytartók. A kozmosz a világ neve is benne van, valószínűleg a világ arculatának kialakításáért felelősek, korszakok berendezése, dizájnolása, Isten akarata és a köztük lévő harc dönti el, hogy egy fordulat rossz irányba visz az emberiséget, vagy jó irányba. Korszellemnek is mondják őket.

- Gonoszság szellemei: démoni seregeteket irányító katonai angyalok.
Ezek tehát eredetileg mennyei lények voltak, most már égi lények.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 7.

A TÖRTÉNELMI BABILÓN ÍTÉLETE

Időszámításunk előtt 538-ban a perzsák és a médek Kűrosz vezetésével elfoglalták Babilont. A medve, amely e hatalom ragadozó természetét fejezte ki, lehetővé tette a zsidóság számára, hogy visszamenjen Kánaán földjére, és Jeruzsálemet, valamint a Templomot újra felépítse. Ez a helyreállítás azonban csak részlegesnek mondható. Ugyanis jelentős zsidó néptömegek maradtak továbbra is diaszpórában, és annak ellenére, hogy Izrael államának és Jeruzsálem Templomának fölépítése nagyszerű diadal volt, meg kell jegyeznünk, hogy Izrael mint nemzet sohasem lett többé az, ami a babilóni fogság előtt volt. Nehémiás és Ezsdrás kora után Izraelnek több évszázados kemény harcot kellett folytatnia puszta életben maradásáért a görög-makedón világhatalom utódországai ellen. Ezekben az időszakokban Izraelt minden téren megaláztatások érték. „Elszéledt juhnyáj az Izrael, oroszlánok kergették szét, először benyelte őt Asszíria királya, végre pedig ez a Nabukodonozor, a babilóni király megtörte az ő csontjait." (Jeremiás könyve 50:17)

A helyreállítás fő isteni célja az volt, hogy a Messiás születése, szolgálata és a megváltás műve számára megteremtse az Igében előre megírt társadalmi, vallási feltételeket, a színteret. Jézus Krisztus földi szolgálatakor Izraelt elszéledt juhnyájnak látta, s ez szívét Izrael fiai iránt érzett könyörülettel, részvéttel töltötte be. Jézus a Babilón által Izrael testében megtört csontokat is meg akarta gyógyítani, hogy Isten népe visszanyerje erkölcsi és szellemi erejét. Ennek pozitív politikai következményei is lehettek volna. De a szellemi tartását és alakját elveszített Izrael már kemény volt, és elutasította Jézus Krisztus szolgálatát. Nabukodonozor után a zsidóság sorsában egymást váltogatták a pogány világnagyságok, zsarnokok, vérszomjas diktátorok, akik első számú feladatuknak tartották, hogy az elszéledt juhnyáj gerincét, csontjait tovább törjék, zúzzák, sőt közel háromezer éves kálváriájuk végén „végső megoldást" ajánljanak fel nekik.

BABILÓN TERMÉSZETES ÖRÖKÖSE

A méd-perzsa uralom után Babilónt Nagy Sándor hódította meg i. e. 331-ben. A római impérium a párthusok ellen harcolt ezért a területért, hogy uralmát az Eufrátesz határán túlra is kiterjeszthesse. A rómaiak után következő arabok Bagdadot tették meg az Iszlám Birodalom fővárosává i. sz. 762-ben. 1258 és 1534 között Babilón földrajzi területe mongol uralom alatt állt, amit a Török Birodalom váltott fel, és így Irak („a mélyen gyökeret vert ország") a 20. század elejéig török tartományként létezett, 1920-tól 1932-ig pedig angol népszövetségi mandátum volt. Babilón természetes örököse, Irak jelentősége 1945-től folyamatosan növekedett. Elsősorban azért, mert az ENSZ és az Arab Liga tagjaként hírhedt Izrael-ellenessége kulcspozíciót biztosított számára az arab államok között. 1958, a monarchia megdöntése óta Irakban egymást váltogatták a baloldali beállítottságú diktátorok. Ezek fő vonása a harcos Izrael-ellenesség, antiszemitizmus és szovjetbarátság volt.

A Camp David-i szerződés után Irak átvette Egyiptomtól az arab államok közötti vezető szerepet az anticionista szövetségben. 1972 júliusában egy volt terrorista, politikai foglyok kínvallató pribékje lett Irak elnöke. Huszein elnöknek nem kisebb példaképe van, mint a Ba­bilóni Birodalom alapítója, Nabukodonozor. A diktátor tervei sem maradnak el példaképe nagyra törő célkitűzései mögött. Úgy érzi, hogy Iraknak, Babilón természetes örökösének magasztos küldetése van az egész világ felé. Legnagyobb vágyálma, hogy az arab világot felszabadítsa az úgynevezett hitetlenektől (értsd alatta: Izrael, nemzetközi cionizmus, imperializmus, jenkik stb.). Szeretné az arab világot egy nagy családdá egyesíteni, természetesen „fenséges" személyének fősége alatt.

Irak zsarnoka közel két évtizedes uralma alatt figyelemre méltó eredményeket is el tudott érni. Otthoni viszonylagos népszerűségét annak köszönhette, hogy Irak előző diktátoraihoz viszonyítva anyagi szempontból normálisabb életet teremtett hazájában, több helyen eltüntette a sárkunyhókat, s helyükön modem házakat építtetett, kiterjesztette a szociális támogatást a szülő anyákra, és az élelmiszer-ellátást jelentős mértékben feljavította. Egyébként Nabukodonozor palotájának újjáépítését is elkezdte - afrikai vendégmunkásokkal. Katonai sikerei is figyelemre méltóak: az Iránnal szembeni háborút megnyerte, és e sorok írásakor, az Öböl menti háború kitörése küszöbén, katonai szakértők szerint a világ negyedik legerősebb hadseregét mondhatja magáénak. Egyes becslések szerint egymillió felfegyverzett katonával rendelkezik, más források azt állítják, hogy a kegyetlen diktátor szükség esetén egymillió-hatszázezres hadsereget is fel tud vonultatni.

1981-ben Izrael megsemmisítette Bagdad melletti atomreaktorát, de ez nem gátolta meg Huszeint abban, hogy további erőfeszítéseket tegyen az atombomba előállítása érdekében. Sajnálatos, hogy Irak felfegyverzésében, kétes értékű katonai sikereiben az európai országok - élükön a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal - döntő szerepet játszottak. Német szakemberek munkája nélkül nem valószínű, hogy az elektronika és atomkutatás területén Irak el tudott volna jutni arra a szintre, ahol jelenleg áll. Kétséges, hogy van-e atombombája, de az biztos, hogy tömegpusztító vegyi fegyverekkel rendelkezik. A Kuvaitban az iraki hadsereg által elkövetett kegyetlen mészárlások, tömeggyilkosságok azt mutatják, hogy Huszein magatartását nem lehet humanista fogalmakkal, kategóriákkal megérteni.

A Babilónnal szembeni nemzetközi koalíciós katonai felvonulásról így olvashatunk a Szentírásban.

"Hah! Zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé. Hah! összegyűlt népek országainak zúgása, a seregek Ura harci seregeket számlál. Jönnek messze földről, az égnek végéről, az Úr, és haragjának eszközei, elpusztítani mind az egész földet."
Ésaiás könyve 13:4-5

"Tűzzétek ki a zászlót az országban, fújjátok a trombitát a nemzetek között, avassátok fel ellene a nemzeteket, gyűjtsétek össze ellene az Ararátnak, Meninnek és Askenáznak országait, válasszatok ellene hadvezért, hozzátok ki a lovakat mint rettenetes sáskasereget." Jeremiás könyve 51:27

Németh Sándor - „ÉS CSAK AZ ÚR MAGASZTALTATIK FEL AMA NAPON”

Németh Sándor november 16-i prédikációjának összefoglalója
2019. 11. 25. | Morvay-Tóth Petra


Ahogy a korszak vége közeledik, egyre fontosabb, hogy a názáreti Jézus Krisztust az emberek – egyre nagyobb tömegekben – szabad akaratukból magasztalják fel, hit által. A Megváltás után az Atya a mennyben felmagasztalta a Messiást és megígérte neki, hogy ugyanezt a földön is meg fogja tenni: felmagasztalja őt az ellenségei szeme előtt. Mivel ez az esemény mindenképpen be fog következni, nagyon fontos, hogy az emberek nagy része ennek ne csak elszenvedője legyen, hanem előre hitből és szabad akaratból vegyenek részt és működjenek közre benne, csak így fog ez az esemény megmenekülést jelenteni számukra.

„Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratának jó kedve szerint, kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben…” (Ef 1:5-6)

Pál apostol több más igeszakasszal egybehangzóan azt állítja, hogy az ember megteremtésének és a megváltásnak a fő célja az, hogy dicsőítse, magasztalja Isten kegyelmét, és a názáreti Jézus Krisztust, akinek a személyében az isteni kegyelem teljessége jelent meg a földön. Isten pedig megígérte, hogy ahol felemelik Jézust, ott ő is mindenkit magához vonz, felemel. Ez az ember teremtésének fő célja és létezésének értelme.

Ézsaiás 2:6-21;3:1

Ézsaiás próféta mégis arról számol be nekünk, hogy az utolsó időkben egy olyan humanista, embercentrikus kultúra jön létre, aminek a középpontjában nem Isten, hanem az emberek felmagasztalása áll. Ez lesz az emberiség csapdája.

A világban már hosszú ideje zajlik az aposztázia (Istentől és az ő népétől való elszakadás) folyamata. Az Ige által használt „népem” és „Jákob háza” kifejezések Izraelre és az Egyházra vonatkoznak, olyan emberek aposztáziájára, akik már ismerik Jézust, megtértek, alámerítkeztek és betöltekeztek Szent Szellemmel is.

Milyen okok állnak a hitehagyás jelensége mögött?

„Mert elhagytad, Uram, a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget;” (Ézs 2:6)

- Keleti kultúra és okkult praktikák

A Szent Szellem elsőként két olyan csapdát nevez meg, amelyek veszélyt jelentenek az emberek Istennel való személyes kapcsolatára.

A „szemfényvesztés” kifejezés eredeti jelentéstartalma eredetileg a jövendőmondással, okkultizmussal áll összefüggésben.

Ma akkora a reménytelenség és a törtetés az emberek között, hogy sokan szeretnék meghosszabbítani a képességeiket, hogy jobban érvényesíteni tudják az akaratukat, vagy kontroll alatt tartsák a körülöttük lévőket. Ezekért a képességekért viszont az emberek többsége nem Istenhez, hanem a Sátánhoz fordul, aki okkult praktikákon keresztül kínálja fel nekik a kívánt ismeretet.

A természetfeletti ismeretek megszerzésének egyik okkult eszköze a jövendőmondás - és annak különböző fajtái -, a varázsláshoz kötődő tevékenységek nagyobb erőt és hatalmat ígérnek, míg a boszorkányság a befolyás megszerzését azáltal, hogy igézet alá helyezi a célkeresztbe vett embereket és az igéző személy eszközeivé teszi őket.

Ezek a praktikák gonosz, okkult szellemekkel hozzák kapcsolatba azokat, akik belekeverednek. Elfordítják a szívet Istentől, megakadályozzák a megtérést, vagy elidegenítik a már hívő embereket a Szent Szellemmel és Jézus Krisztussal való közösségtől – pedig az igazi sikeres életnek ezek a kulcsai.

A keresztény élet attól szép és sikeres, hogy a Szent Szellem, belülről vezeti az életünket, a szellemünk és a lelkünk pedig nem kényszerből engedelmeskedik neki, hanem örömmel. Ideális esetben ez az együttműködés a hívő ember és a Szent Szellem között folyamatosan fejlődik és gyümölcsözik. Csak akkor jön létre az emberben az elidegenedés, amikor valamilyen idegen szellem befolyása alá kerül.

Ezért olyan veszélyes az okkultizmus térhódítása, amit a kommunikációs eszközöknek köszönhetően már mesterségesen is népszerűsíteni tudnak az emberek között.

Az Istennel való kapcsolattartás másik akadályozó tényezőjeként a Szent Szellem a „napkeleti erkölcsöt” nevezi meg. Ma például elképesztően sok helyen népszerűsítik a jógázást, mint az egészséges életforma részét, pedig valójában nem az.

A jóga nem csak fizikai, hanem szellemi tevékenység is, ami a keleti, okkult világnézet szerves részét képezi, minden mozdulatnak a kezdetektől fogva megvan a maga szellemi tartalma.
Ez a mozgáskultúra eredetileg különböző idegen istenségek, démonok tiszteletére volt odaszánva.
Ettől a szellemi tartalmától akkor sem lehet elválasztani a fizikai cselekvést, ha az ember nem vesz róla tudomást. A mozdulatok akkor is démonokat idéznek meg és invitálnak az ember életébe. Már a legősibb barbár törzsek is mozgás által idéztek meg különböző szellemeket. A mozgáskultúra tehát nem független a szellemi tartalomtól.

Az európai mozgáskultúra évszázadok során zajló tisztulásában nagy szerepet töltöttek be a görögök, akik a mozgáskultúrát a természetes élet mozdulataira és az emberi test természetes erejére építették fel. Azonban még itt is meg kell jegyezni, hogy az ókori olimpiák is eredetileg idegen istenek tiszteletét szolgálták.

A pásztorlási szolgálatok során lehet látni, hogy azok az emberek, akik jóga szalonokba járnak, gyakran nem tudnak hinni, mert a szellemiség, amivel ott kapcsolatba kerülnek, éppen az Isten láthatatlan birodalmába vetett hitet zúzza szét, megkeményíti a szellemüket és a lelküket, hogy ne értsék meg a megtérés és a Szent Szellemmel való betöltekezés fontosságát.

Ugyanis az okkult bűnök jellemzője, hogy azt a természetes, intuitív képességet, ami a bűnös életmódból fakadó sérülések ellenére is működik az emberekben, az okkultizmus teljesen eltompítja. Egy sötét búra alá vonja a szívet, ami távol tartja őket Isten megismerésétől.

Pedig a legfontosabb dolog mindenki számára a názáreti Jézussal való találkozás, mert ő az egyetlen megváltó, ő szerzett egyedül bűnbocsánatot, és ő szerzett egyedül örök életet az embereknek – Indiában, Afrikában és Európában egyaránt.

Nem tett ilyet egyetlen más vallásalapító sem, ezért bármilyen nyomást is helyez a keresztényekre a kulturális relativizmus, nekünk Jézus Krisztust kell felemelnünk és hirdetnünk, beszélnünk kell ennek a névnek az erejéről.

Ezt a nevet hordozzuk, ebben lettünk megkeresztelve és ebben vagyunk megpecsételve Jézus vérével. Ezt nem szégyellhetjük, mert ez a név szerezte meg számunkra mindazt, amire az embernek szüksége van, csak ő szerezte meg nekünk az életet a halálból. Sem Buddha, sem Mohamed nem szerezte meg ezt egyetlen embernek sem. Ezért magasztaljuk fel Jézus Krisztust.

- Szekularizáció

Az Istentől való elszakadás másik jelentős okaként Ézsaiás a szekularizációt, az „idegenekkel való szövetségkötést” nevezi meg.


Izrael történelmének egyik legnagyobb problémája, hogy nem ismerték fel, hogy Isten köztük lévő jelenlétének köszönhetően önállóan is képesek arra, hogy megálljon, nincs szüksége arra, hogy más népekre támaszkodjon.

Ennek ellenére ők mégis a más népekkel való szövetségbe vetették a bizalmukat (Egyiptom, Asszíria, Babilon), akik viszont nem tudták megtartani őket.

A keresztények is csak akkor tudnak az Úrban bízni, ha elhiszik, hogy a Szent Szellem bennük van, velük marad, és minden támogatást kész megadni számukra, amire szükségük van.

Ezért nevezi őt a Biblia „Paraklétosznak”. A paraklétosz a görög kultúrában olyan személy volt, akit a gazdag emberek gyermekei mellé állítottak, hogy védelmezze, tanácsolja, vezesse, nevelje a gyermeket annak megfelelően, hogy mire van éppen szüksége.

Jézus a megváltással nem csak bűnbocsánatot akart szerezni, hanem a végső célja az volt, hogy a Szent Szellemet is megnyerje az emberek számára, mert ez a legnagyobb, ami az Atyától származik. Ennek volt az előfeltétele a bűnbocsánat megszerzése.

Sok karizmatikus keresztény azonban már elveszítette a hitét a Szent Szellem nagyságával és hatalmával kapcsolatban és emberektől kezdték elvárni azokat a dolgokat, amiket nem tőlük kellene. Ez is az aposztázia egyik kísérő jelensége.

Isten célja a hívőkkel nem az, hogy ők várják az emberektől a segítséget, hanem az, hogy áldást jelentsenek a körülöttük lévőknek és a cselekedeteikkel, magatartásukkal megnyerjék őket Jézus Krisztusnak.

Erre a Szent Szellem tesz képessé bennünket, ő hozza létre a bizonyosságot arról, hogy elfogadott és szeretett emberek vagyunk, mert megismerhettük Jézus Krisztus szeretetét. A szeretett emberek pedig azt adják, amijük van: közvetítik Isten szeretetét, irgalmát és üdvözítő akaratát mások felé.

- Materialista jólét

„És betelt földje ezüsttel és arannyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek…” (Ézs 2:7)

A következő csapda, ami az utolsó időszakban élő emberiséget elválasztja Istentől, az a materialista jólét. A földi élet csak egy része az emberi sorsnak, ami a halállal nem ér véget. Ha pedig örök életünk van, akkor nem csak azokra a dolgokra fontos figyelmet fordítani, amik itt a földön állnak előttünk, hanem azokra is, amik a következő életformában vannak, hogy a földi pályafutásunk után hogyan folytatjuk a sorsunkat. Ez nem csak egy vallásos kérdés, hanem mindenki életében központi kérdés, egy örök dilemma.

Ahhoz, hogy magunk előtt lássuk azokat a dolgokat is, amik a halál falán túl vannak, fényre, világosságra van szükségünk, ezt pedig a Szent Szellem tudja megadni nekünk. Ő az örökkévalóságból jött, onnan hozta nekünk a fényt, és ő helyezi bele a menny igazságait a szívünkbe.

- Narcisztikusság és egoizmus

„És betelt földje bálványokkal, és kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak.” (Ézs 2:8)

A mai egoista, emberimádó kultúrában ezt a szövegrészt akár úgy is érthetnénk, hogy az emberek a saját tetteiket magasztalják fel és azt imádják.


Péter és Pál apostol is erről beszéltek, amikor azt mondták, hogy az emberek „magukat szeretők” lesznek, csak a saját cselekedeteikre tudnak figyelni és nem tudják méltányolni egymás érdemeit, teljesítményeit. Ebben nyilvánul meg az utolsó időkben élők nárcizmusa.

Ez már napjainkban is nagy probléma. Mivel az abszolút mérce megszűnt, mindenki nagyobbnak, fontosabbnak és értékesebbnek látja a saját tetteit, mint a másokét. Ezzel a hozzáállással viszont lehetetlen valóságos emberei értéken alapuló közösségeket létrehozni. Ezért is van annyi magányos ember.

A cselekedetek valójában különbségeket hoznak létre az emberek között, mert minden cselekedetnek más és más értéke van. A nyugati kultúra ezt bizonyos mértékben méltányolni is szokta, ezért van a versenyeken arany-, ezüst-, és bronzérem – és ezért van mindig utolsó is. Gyakran azonban az utolsó helyen végzett emberek is meg vannak arról győződve, hogy ők igazából az aranyéremmel egyenértékű teljesítményt nyújtottak, de mások igazságtalansága (pl.: a bíró „elcsalta” a meccset”, stb.) miatt nem kaptak megfelelő értékelést.

Sajnos a keresztény világban is meg lehet találni a nyomait ennek a mentalitásnak. Míg a középkorban az emberek tiszteltek bizonyos tekintélyeket, minden kérdésben a papokhoz fordultak és az ő szavukra hallgattak, addig bizonyos keresztény közösségekben minden hívő „Pál apostolnak”, vagy nagy prófétának tartja magát.

Ezek közül egyik sem jó és helyes mentalitás, mert egyetlen abszolút mérőzsinór van csak, amely alapján hiteles értékítéletet lehet alkotni, ez pedig Isten Igéje. Ha ehhez igazodunk, nem leszünk narcisztikus hajlamúak, hanem stabil identitású, de alázatra képes emberek.

Ezt azért is fontos megtanulnunk, mert minden érdemünk, teljesítményünk és értékünk, amink van, végső soron Jézus Krisztusnak köszönhetjük. Ezért magasztalta fel őt az Atya minden más felett, az övé a legnagyobb teljesítmény és övé minden érdem.

Mi pedig, amikor megtértünk, önként részt vállaltunk abban, hogy Jézus Krisztus a földön is méltó módon fel legyen magasztalva, az életünkkel és cselekedeteinkkel is azt a célt szolgáljuk, hogy az ő neve nagy és híres legyen bennünk.

A korszak végén pedig az Atya mindenki előtt nyilvánvaló módon fel fogja emelni Jézust.

Hogyan?

„A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon… És Libánon minden cédrusai ellen, amelyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen; minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen, minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen…” (Ézs 2:11-15)

A „Libanon cédrusa” és a „Básán tölgye” kifejezések a Bibliában gyakran a magas társadalmi ragban, hatalmi pozíciókban lévő személyekre utalnak - a korszak végén Isten ezeket a személyeket is ítélet alá fogja vonni és számon kéri rajtuk a kevélységüket.

Ez alól egyetlen hatalmi centrum és régió sem lesz kivétel, mert az Úr a föld minden vidékén, minden „hegyen és halmon” igazságot fog tenni, mindenki méltó helyére fog kerülni és egyedül az ő Fia, Jézus Krisztus lesz felmagasztalva. Ekkor Jézus nevének a becsülete is helyre lesz állítva, ő is az érdemeihez méltó tiszteletet kap majd és minden ember előtt nyilvánvalóvá lesz az ő egyedülállósága.

Forrás: https://www.hitgyulekezete.hu/hirek/es-csak-az-ur-magasztaltatik-fel-ama-napon

A sátán királysága 4.

2. Az édenbe beengedték a város urát az angyalok.

1 Móz 3,14. "És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban."

Itt nevezi tekergő kígyónak (lábak hiánya). Valószínűleg valamit elveszített a képességéből Isten átka miatt. Itt elindult a sátán személyes megítélése

3. Jézus megjelent a Földön azért, hogy az ördög a diabolosz munkáit lerontsa.

János 12,31. "Most van e világ kárhoztatás; most vettetik ki e világ fejedelme."

Mi az a pozíció, amelyből a világ fejedelme itt kivettetett? Innentől kezdve olyan helyzetbe hozta, hogy már álruhában sem tud bejárni a mennybe, teljesen ki van rekesztve az égből

János 16,11. "Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett."

Kárhoztató ítélet alá került.

Zsidó 2,14. "Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt."

Megsemmisítés: cselekvőképtelenné tevés. Mit jelent ez pontosan? Nem teljes cselekvésképtelenségről van szó, hanem a cselekvési lehetőségei, joga fel lett számolva. Jézus Krisztusban Isten elválasztotta a bűnt azoktól az emberektől, akik Jézus vérét veszik. Aki Jézus vérét elfogadja, kikerül a sátán kezéből.

4. Hatalmat kaptunk.

Róma 16,20a "A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar."

2Kor 10. Az Egyház kapott fegyvereket a sátánnal szemben.

5. Jel 12,11. "És ők legyőzték azt a Bárány véréért és az ő bizonyságtételöknek beszédéért, és az ő életüket nem kímélték mind halálig."

Jel 12,10-13. "És hallék nagy szózatot az égben, amely ezt mondja vala: Most lett meg az üdvösség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma: mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi istenünk előtt. És ők legyőzték azt a Bárány véréért és az ő bizonyságtételöknek beszédéért, és az ő életüket nem kímélték mind halálig. Annakokáért örüljetek egek és akik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak, mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van. Mikor azért láta a sárkány, hogy ő levettetett a földre, kergetni kezdé az assszonyt, aki a fiút szülte."

Mihály és angyalai letaszítják az égből a sátán királyságát. Megtörténik az elragadtatás (míg mi megyünk fel, ők jönnek le?) Az itt maradottaknak ez tragédia lesz.

6. Jel 20.  Isten küld egy nagyon erős angyalt, aki erősebb nála, és az megkötözi a sátánt. A mélység az Abüsszosz amely a tudományos nyelven a tenger mélyét v. a tenger mélyéről nyíló vermet jelenti. Ezer éves előzetes letartóztatásba helyezik. A messiási korszakban meg lesz kötözve.

7. Az ezer év végén eloldozzák, és egy utolsó lázadást szít az emberek közt (talán angyalok között is).

Jel 20,7-10. "És mikor eltelik az ezer esztendő, a sátán eloldatik az ő fogságából. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, akiknek száma, mint a tenger fövenye. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost, és Istentől a mennyből tűz szállt alá, és megemészté azokat. És az ördög, aki elhitette őket, vetteték a tűz és a kénkő tavába, ahol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel sé nappal örökkön örökké."

A lázadás végén végképp bevetik a gyehennába.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Jóga és torna közötti különbség

Tegyünk különbséget a torna és a jóga között. Attól, hogy bizonyos tornagyakorlatok ugyanolyan mozdulatból állnak, mint amit a jógában is használnak, még nem beszélhetünk démontiszteletről. Sándor pásztorunk kifejezetten a jógáról beszélt, nem a tornáról. Nézzük mit mond a jóga önmagáról:

"A jóga a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
A jógában a törekvés az, hogy az ember fokozatos önfegyelmezéssel, érzékeinek, testi mivoltának uralma alá rendelésével, s a prána-erők tudatos felhasználásával elérje az elme megtisztulásának azt a fokát, amelyben a szamádhi állapot megvilágosodása bekövetkezik.
A jóga alapja az önuralom. A puritán, egyszerű élet elengedhetetlen a jógához. A jóga lényege a fegyelmezettség, mind a test, mind az elme vonatkozásában.
A jóga művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik). Jóginak lenni annyi, mint Istenben élni, és összhangban lenni környezetünkkel és embertársainkkal. A jóga egyesülés Istennel. Mivel Isten mindenkiben ott van, a valódi jóga mindenkivel összeköt."


Ebből nyilvánvaló, hogy maga a jóga, mint gyakorlat, nagyon is szellemi tevékenység, még ha ezt a nyugati kultúrában nem is hangsúlyozzák ki.
Amikor valaki tornázik, akkor azt kifejezetten a testének hasznára teszi, míg a jógázók közben elmélyülnek magukban, belső békére összpontosítanak, megpróbálják a külvilágot kizárni (igen, az európai jógázók is). Szerintem teljesen egyértelmű a különbség a sima tornamozdulatok és a jóga tevékenysége között. Egy tornázó nem önmagában akar elmélyülni, nem az univerzummal akar összekapcsolódni, hanem a testét edzeni.
Remélem így érthetőbb a különbség.

Németh Sándor - A jógázás démontiszteletre rendelt mozgáskultúra

Az emberek ma úgy gondolják, hogy jógázni egészséges, és csak fizikai tevékenység. Azonban ez nem igaz. A jógázás egyben szellemi tevékenység is, benne van a keleti kultúra befolyása. Mozgás által démonokat energizál, akkor is, ha te nem akarsz bele ilyen tartalmat vinni. Ez egy okkult tevékenység, aminek célja, hogy elválasszon téged a hittől.

A sátán királysága 3.

A sátán mellett a másik leggyakoribb használt név a diabolosz, amely a szétdobálni igéből származik, mely rágalmazót jelent: a beszédével megbontja a harmóniát, zavart, felfordulást idéz elő, fellázít másokat. A bukás végeredménye, hogy a földre veti az úr a királyok között (Jel 2), de ez még nem következett be. A sátáni gonoszság a földön a mai napig nem vált teljessé.

Ézsaiás 14,9-14. "Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasait, felkölti székeikről a népek minden királyait: Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi: hozzánk hasonlatos levél! Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt: fekvő ágyad férgek és takaró lepled pondrók! Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakok a gyülekezet hegyén messze északon. Felibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz."

Sír: Seol

Nem egy az egyben a sátánról szól, de vannak részletek, melyek emberre nem értelmezhetőek.

Fényes csillag: héllél (héber) - fénylő, ragyogó - hállál (héber) - dicsérni, dicsekedni

Héllél ben Sáhár: Fényes Csillag Fia

Az ige azt állítja, hogy leesett az égből, jelenleg a menny és a föld között, a második égben tartózkodik. A világűr totális sötétséggel jellemezhető. Átjut rajta a fény, de nem világítja meg! A sötétség világa fizikailag is sötét.
A jövőben fog megtörténni, hogy levágatik a földre.

Lázadásának programját olvashatjuk itt:

- az égbe megyek fel,

- az összes angyal fölé akart jutni. A régi Jeruzsálem a templomhegytől délre helyezkedett el. Gyülekezet hegye: A Templom. Ide akart beülni, ahová az Antikrisztus be is fog. A felhők a szenteket jelentik (angyalokat és embereket).

- Hasonló akart lenni a legfelsőbbhöz, azaz Istenhez.

Ez az istenné válás programja.
Lucifer: latinul fényhordozó.

Kitűzte magának azt a célt, hogy isten akar lenni annak ellenére, hogy ez maga a totális lehetetlenség, hiszen ő teremtmény és nem teremtő.

Állomások:

1. Kirekesztés az Édenből. Isten trónja előtt meg tudott még soká jelenni a sátán (Jób könyve). Lakóhelye már nem ott volt, de a 2 Kor 11,13-14-ből kiderül, hogy át tudja változtatni magát világosság angyalává, ránézésre senki sem tudja megmondani, hogy sötét lény. Ebben a formában be tudott menni sokáig a mennybe. Isten azért beszélt vele joviálisan, hogy nehogy újabb áldozatokat szedjen az angyalok közül.

Ézs 25,2-8. "Mert a városból kőrakást csinálták az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város, soha örökké meg nem épül. Ezért dicsőítnek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged! Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongatásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész. Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszűnt a pogányoknak éneke. És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból; S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beoríta minden népeket és a takarót, mely befödött vala minden népségeket, Éselveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást mindenorczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az úr szólott."

Ézs 26,5. Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földi, és a porba dobta azt;

Ézs 27,1. "Ama napon meglátogatja az Úr kemény, nagy és erős kardjával Leviatánt, a futó kígyót, Leviatánt, a tekergő kígyót, és megöli a sárkányt mely a tengerben van."

Itt magas városról van szó (magasban lévő), ha majd megdől, annak eredménye lesz, hogy Isten elveszi a halált a földről. Az égi város ura a sárkány, a leviatán (tekergő kígyó). A halál mint egy sötét takaró elburkolja földet a mennytől.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Németh Sándor - Miért lett ilyen a gyermekem?

Ma nagyon nagy felelősség szülőnek lenni. Isten kegyelme szükséges ahhoz, hogy a gyermeked ne menjen rossz útra. Ha mindent megtettél sem biztos, hogy elérted a célt. Sok szülő küzd ezzel a szomorú realitással.

A sátán királysága 2.

Honnan ered a lázadás?

Az Igében nincs ilyen fejezet, ami erről szólna, csak következtetéseket tudunk levonni. A prófétai beszéd egyszerre több dologról tud szólni, mert többrétegű (legalább kettő, de lehet több is). Lehet hogy más üzenetet is tartalmaznak, amelyek mintha szándékosan el lennének rejtve.

Ezékiel 28,12-19. "Embernek fia! Kezdj el gyászéneket Tírus királyáról, és mond néki: Így szól az Úr Isten: te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben Isten kertjében voltál: rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafírral, gránáttal és smaragddal: és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, amelyen teremtetél. Valál felkent oltalmazó kérub, és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen voltál utaidban attól a naptól fogva, amelyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned. Kereskedések bősége miatt belsőd erőszakossággal elt meg és vétkeztél: azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt: megrontottad bölcsességedet fényességedben: a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemük gyönyörűségére. Vétkeid sokaságával kereskedéseid hamisságában megfertőztetted szenthelyeidet: azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg téged és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek. Mindnyájan, akik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad: rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!"

Tirus királya: ez egy szellemi lénynek szól, mint például Dániel könyvében olvasunk Perzsia fejedelméről, amely egy angyali fejedelem.

Ez a lény nem isten, hanem teremtmény. A kérub egy fajtája vagy egy neve az angyaloknak. Ők hordozzák Isten dicsőségét, ill. kérub védelmezte az édent, hogy bűnös ember ne tudjon bejutni. A frigyláda fölött is kerubok voltak. Hat- illetve négyszárnyú lényként írja le őket az ige. A kérub elnevezés maga is angyali létre utal.

Mit ír az ige erről a személyről?

- az arányosság pecsétje volt, szépség hibátlan volt, szolgálatának célja a harmónia megteremtése (lázadása után most zajlik a visszaállítás)

- teljes volt bölcsességben. A bölcsesség az Ige, ha valaki teljes ebben, Isten Igéjének közvetítésében felelős

- a földi gazdagság is az ő kezében volt

- Isten szent hegyén, Istenhez nagyon közel járt, feddhetetlen volt, jellemben, cselekedetben, beszédben hibátlan volt

- a karikák és a mélyedések szó szerinti fordításnak mondhatók. A karika eredetiben a csörgődobra utal, a mélyedés pedig a fúvós hangszerre, különösen a sípokra. Tehát a zene mestere is volt. Következtetnek arra, hogy ez a személy volt a mennyei dicséretvezető.

- oltalmazói szerep: Isten szentségét védte, de valójában nem a szentséget, hanem ami a szentség közelébe ér, az megsemmisül, ha nem tiszta. Vigyázni kellett, hogy lázadó ne jusson Isten közelébe.

Hibátlan volt a teljesítménye, amíg gonoszság nem találtatott benne. A kapott képességeit sajnos nem vesztette el. Ezért zenei, művészeti, igemagyarázó, szervező zseni, azonban ezek a képességek romlott állapotban vannak benne.

Miért romlott meg? Kereskedésed bősége miatt: a sátán nem került kísértés alá. Olyan világban létezett, amelyben nem volt rossz. A lázadás a belsejében keletkezett, ezért ő a bűn szerzője. Amit Isten mondott, annak az ellenkezőjét kezdte el tenni. A 17. vers logikailag előtte jár a 16.-nak. Felfuvalkodott kiválósága, szépsége miatt. Nem fogadta el a tekintélyt. Ezért nekünk tudatosan keresni kell a tekintélyt az életünk fölött, törekedni kell, hogy a meglévő hatalmi rendben keresd meg a helyedet, és ne legyél lázadó. A sátán fellázadt a felfuvalkodás miatt, és elkezdett kereskedni. Mit jelent a kereskedés egy angyal viszonylatában? Mikor még nem létezett tömegmédia, addig a híráramlás kézi módszerrel valósult meg. Addig a világ nagyon elszigetelt részekből állt. A hírek úgy jutottak el, hogy ha valaki elment, és elmondta. Azok voltak hírvivők, akik utaztak, és általában a kereskedők utaztak. A kereskedők köztiszteletben állók voltak, mert ők hordták a híreket. Olyan híreket, amelyeket nagyon nehéz volt leellenőrizni, hogy igaz-e. Lucifer elkezdett olyan híreket szállítani, amelyek hírek nemcsak az igazságot tartalmazták. Azt látta, hogy a hazugsággal benyomást lehet gyakorolni más lényekre. Belseje megtelt erőszakossággal: azt kezdték el gondolni, hogy neki van igaza. (Jób könyve – át és átjártam a földet...) A lázadása tettekben nyilvánult meg, melynek bukás lett a vége.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

A sátán királysága 1.

A Biblia alapvetően nem tanít a sátán királyságáról, de az Igében van rá utalás.

Mt. 12,25. "Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, mond nékik: minden ország, amely magával meghasonlik,elpusztul: és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával."

Jézust itt azzal vádolják, hogy fehérmágiát alkalmaz. Jézus itt egyértelműen beszél (nem tanít) arról, hogy létezik sátán országa, királysága, amely azonnali bukásra lenne ítélve, ha a sátán a sátánt kiűzné (bár a fehérmágia tulajdonképpen ezt jelenti, de ez az ördögtől csak taktikai cselekedet, ettől még nagyobb démonikus problémákba kerül az illető).

A Sátán országa a földön először akkor fog rendszerré válni, amikor a készpénzt kivonják a forgalomból, és az egész földre egy látszólagos megoldást hoznak a gazdasági válság területén.

Jézus itt olyan szavakat használ, hogy város, és háznép. Az országon belül tehát létezik város (mint pl. Babilon. Ez egy szellemi város, valóság, hasonlóan Jeruzsálemhez amely mennyei és földi.)

A sátán nem tud újat létrehozni, mindig csak Isten munkáját hamisítja, abból les el dolgokat, és eltorzított változatait hozza be az emberi világba, és gyakorol ezzel hatást az emberekre. Nem szabad megengedni magunknak, hogy a Sátán nagy benyomást gyakoroljon rád, mert ez a célja, hogy megragadja az érzékszerveidet, szívedet, lelkedet, és birtokba akar vonni. Ezt gyakorolta már az Édenkertben is. Azóta is ezen a három területen támad minket, test kívánsága, szem kívánsága, élet kérkedése. Isten országa az evangélium hirdetésében terjeszkedik. Isten Országának jelenleg helyszín tekintetében nincs képviselete a földön, a hívők képviselik Isten országát. Ez az ország a későbbiekben fog teljességgel megvalósulni a földön.

Kol 1,13. "Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába."

A sötétség hatalma a lényeget, a belső tartalmat jelöli, Isten országának lényege a világosság. A Lucifer név eredetileg fényest, ragyogót jelent. A fény legfontosabb angyali letéteményese, ez a személy lázadt fel Isten ellen, és hozta létre a fény ellentétét.

Jel 18,2 . "És kiáltott teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan szellemnek tömlöcévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöcévé."

Ez a teljes rendszer fog a Messiás támadása nyomán leomlani.

A sötét rendszer tagja elsősorban maga az ördög, az angyalok, ill. démonok. A sátán mindent elkövet, hogy bővítse az alattvalói körét az emberekből bővítse. A bűnös emberek részben a sátán királyságának részei. Azért csak részben, mert még tart a kegyelem. A kegyelem ideje kihívással jár együtt, tart még a hívás ideje. A bűn valósága egyértelműen az ördöghöz tartozik, a bűn torz reakció Isten akaratára, céltévesztés, igazságtalanság, törvénytelenség. A bűn a sátán királyságának része, az a magatartás, amellyel ő reagált Isten hatalmára, és ebbe vezette bele a bukott angyalokat, és az embereket.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine