Szolgálatát előre megtervezte az Atya, szolgálatán belül korszakok és időszakok különíthetőek el.
Jézus Krisztus születése, gyermekkora, felnevelkedése
Lukács 2,1-2. "És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó."
Időszámításunkat hagyomány szerint Jézus Krisztus születésétől számoljuk (Krisztus előtt ill. Krisztus után), így szocializálódtunk. Ezzel szemben a Bibliában azt látjuk, hogy Jézus Krisztus korábban kellett, hogy szülessen, mint időszámításunk kezdete. Születése időszakában élt Nagy Heródes, akiről a történelem azt örökítette meg, hogy i. e. 4-ben meghalt! Ebből az következik, hogy Jézus Krisztusnak ezen dátum előtt kellett születnie. Ezt más tények is bizonyítják. Hogyan lehet Jézus Krisztus születésének időpontját meghatározni? Jézus Krisztus akkor született meg, amikor egy Augustus nevű császár volt az uralkodó. Parancsba adta, hogy népszámlálást tartsanak. A történelemből tudjuk, hogy háromszor rendelt el népszámlálást, i. e. 28-ban, i. e. 8-ban, ill. i. sz. 14-ben (Augustus halálának évében!). Valószínűsítjük az i. e. 8-at. Ez azért is passzol, mert a 2. versszakban említett helytartó a történelmi leírások alapján is szerepel, ill. Heródes is még uralmon volt. Jézus Krisztus tehát mintegy 8 évvel az időszámításunk kezdete előtt született. Ezért halálakor inkább a 40-es éveihez járt közel, mint a 30-as éveihez. Jézus Krisztus szolgálatának kezdetén mintegy harminc éves volt, így írja az ige, de ez körülírás, becslés.
Jézus születésének helye az Ige szerint Betlehem volt.
Lukács 2,3-5. "Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt."
József és Mária eredeti városa Betlehem volt. Mária és József is dávidita származású volt, ezért kellett Betlehembe menniük, Názáretben nem iratkozhattak be. Betlehem Dávid szülővárosa volt. Ezzel Mikeás próféciája teljesedett be.
Mikeás 5,2-4. "De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. Azért odaadja őket, míg a szülő szül, de az ő atyjafiainak maradékai visszatérnek Izrael fiaihoz. És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az ő Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert íme felmagasztaltatik a földnek határáig."
A vallási tudósok is ebből az igéből tájékozódtak, amikor elindultak a csillag után.
Jézus Krisztus megszületését megelőzte Izraelben egy óriási messiási várakozás. Körülbelüli születési idejét Dániel 9-ből ki tudták számolni, mint ahogy mi is. Abban az időben az összes bibliatudós azzal volt elfoglalva, hogy ki lehet a messiás. Felajzott messiásvárás volt azokban a napokban. Amikor a mennyből egy mennyei herceg behatolt a föld atmoszférájába, akkor a két világ találkozása mentén kicsapódások jöttek létre, természetfeletti jelek kísérték Jézus megszületését. A betlehemi pásztorok angyalok tömegét látták egy nyílt látomásban. Ezt nem is tartották titokban, mindenkinek elmondták. Izrael felkavarodott a hírek hallatán. Jézus megfoganását Gábriel jelezte előre Máriának. Keresztelő János megszületését szintén megjelentette Gábriel Zakariásnak, aki megnémult. Mindezek nem maradtak titokban, tele volt fura hírekkel Izrael. Ekkor ráadásul bevonult egy hatalmas tevekaraván Izraelbe, mondván, hogy jöttek a messiást imádni, mert két éve követik a csillagát. Jézus Krisztus születése nem titkos, hanem hatalmas, felkavaró esemény volt egész Izraelben! Amikor Jézus megszületett, a 8. napon körülmetélték. Ezután számol be az evangélium a napkeleti bölcsek megérkezéséről.
Máté 2,1-7. "Amikor pedig megszületik vala Jézus a Júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem. És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie? Azok pedig mondának néki: A júdeai Betlehemben: mert így írta meg vala a próféta: és te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izraelt. Ekkor Heródes titkon hívatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét."
Heródes megtudakolta a csillag megjelenésének idejét. Ezért 2 éves korig bezárólag gyilkoltatta meg a Betlehemi csecsemőket. A bölcsek két évig voltak úton. Ez azért fontos, mert vallásos elképzelések mást mondanak. A 3. versszak szerint mikor megérkeztek Jeruzsálembe, az felbolydult, mint a méhkas. Jeruzsálem pedig kozmopolita város volt, tele kereskedőkkel. Mindennapos dolog volt, hogy új arcok bukkannak fel. Ha 2-3 személy jött volna fel, senki sem foglalkozott vele, de egy tevekaraván mindenféle előkelőséggel, akik a messiás születési helyét tudakozzák, az már sokkal inkább felkavaró. Korabeli keresztény beszámolók szerint hosszú-hosszú tevekaraván érkezett a városba.
Mit takar a mágus kifejezés? Magyarul teljesen mást jelent, mint az eredeti kifejezés. Ezek olyan mágusok, akik a keleti-babilóniai királynak a legmagasabb miniszterei, politikusai voltak, akiknek kötelező volt a csillagokból, madarak röptéből, állatok beleiből való jóslás. Ez az akkori és ottani arisztokráciának kötelező volt. A jövendőmondás szakmailag hozzátartozott az akkori politikai tanácsadáshoz. Ez is okkultizmus, és bűn, de ezek azért mégsem „földszintes jövendőmondók” voltak, hanem első számú politikai vezetők. Valószínűleg azért jöttek, mert a nagy tekintélyű elődjük, Dániel előre megjósolta a próféciájában, mikor kell eljönnie a messiásnak. Bálám pedig azt mondta: csillag származik Jákobtól. Ezt összekapcsolták azzal a csillaggal. Valószínűleg tudtak mind a két próféciáról, mivel ezeket tanulmányozták állandóan, és kiszámolták az időt. Amikor pedig megjelent az intelligens mozgást végző csillag az égbolton, azonnal tudták, hogy ez az a Dániel-féle csillag. A perzsa és babiloni király udvarában minden irományt elraktak az udvarban, nyilván Dániel próféciáit, Bálám próféciáit is elrakták. A korabeli közlekedési viszonyok mellett nem kis hitnek kellett megnyilvánulni, hogy otthagyják a családjukat, pozíciójukat, hogy két évig bolyongjanak a sivatagban, stb.
Heródes tehát hatalomféltésből ölte meg a gyermekeket Betlehemben. (Családját, komplett falvakat is kiirtott.) Jézus Krisztus viszont már nem Betlehemben tartózkodott a mészárlás idején.
A bölcsek tehát imádták Jézust, ajándékokat adtak neki. Heródest kicselezve visszatértek hazájukba.
Ezután szintén Mózes szerint kötelező volt a gyermeket 40. napon felvinni Jeruzsálembe, hogy az elsőszülöttért áldozatot mutassanak be. Ezt Lukács jegyzi fel. Az áldozat közben rászállt a Szent Szellem Annára és Simonra, akik prófétálni kezdtek. A bölcsek látogatása után tehát nem rohant a család Egyiptomba, hanem megvárták, hogy 40 napos legyen. Az áldozatot követően kapott figyelmeztetést álomban József. Ezt követően elmenekült a család Egyiptomba. Ott nagyon nagy diaszpóra élt, különösen Alexandriában. Valószínűleg a család elvegyült ebben a diaszpórában, és Heródes nem tudott a nyomukra bukkanni. Kb. 4 évig voltak ott. Heródes i. e. 4-ben halt meg, ekkor mentek vissza. i. e. 8-4-ig voltak tehát Egyiptomban. Úgy tervezték, hogy Betlehemben szeretnének élni, de azért nem mertek ott letelepedni, mert Heródes gyerekei között felosztották a területet. A legvérengzőbb kapta meg Júdeát és környékét (Archelaosz), aki az apján és túltett kegyetlenségben. Kegyetlensége miatt a császár elmozdította, és Poncius Pilátust küldte helyette. A 4 éves gyerekkel visszamentek tehát a galileai Názáretbe, Mária korábbi városába. A galileai részt heródes antipas uralta, aki meg az álnokságáról volt híres (Jézus is ravasznak nevezte, álnoknak). A harmadik, Heródes Fülöp az északkeleti részen uralkodott. Tehát Názáretben telepedett le a család, innen Jézus neve. Gyermekkoráról nem sok esemény rögzít az ige. Gyarapodott fizikai testében, ezzel párhuzamosan bölcsességben is, és kihangsúlyozza, hogy Isten kegyelme volt rajta. Ez áldást jelent egészségben, anyagi életben, tanulmányokban. Isten kegyelme nem üres kifejezés, hanem Isten sorsformáló erejét jelenti! Mikor Jézus 12 éves lett, felment a jeruzsálemi Peszach ünnepre, majd ünnep után nem indult haza Názáretbe, hanem Jeruzsálemben maradt. Ehhez szükség van megérteni a 12-13 éves fiúgyermekre vonatkozó rendelkezéseket. Ekkor mehetett fel először, és saját maga vihette fel és adhatta át az áldozatra való bárányt magáért és családjáért. Ekkor Isten előtt erkölcsi szellemi értelemben felnőtt volt, üdvösségéért maga volt felelős, már nem a szülei. Egzisztenciálisan, lelkileg még függött a szülőktől, de erkölcsi-szellemi értelemben felnőtt volt (bar-micva: parancsolat fia). Ez tehát Jézus Krisztus bar-micvája volt, független lett tehát szellemi-erkölcsi értelemben. Nem volt tehát kötelező neki szüleivel visszamenni. Ottmaradása nem volt rosszalkodás vagy bűn szüleivel szemben.
Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine
