2019. november 26., kedd

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 7.

A TÖRTÉNELMI BABILÓN ÍTÉLETE

Időszámításunk előtt 538-ban a perzsák és a médek Kűrosz vezetésével elfoglalták Babilont. A medve, amely e hatalom ragadozó természetét fejezte ki, lehetővé tette a zsidóság számára, hogy visszamenjen Kánaán földjére, és Jeruzsálemet, valamint a Templomot újra felépítse. Ez a helyreállítás azonban csak részlegesnek mondható. Ugyanis jelentős zsidó néptömegek maradtak továbbra is diaszpórában, és annak ellenére, hogy Izrael államának és Jeruzsálem Templomának fölépítése nagyszerű diadal volt, meg kell jegyeznünk, hogy Izrael mint nemzet sohasem lett többé az, ami a babilóni fogság előtt volt. Nehémiás és Ezsdrás kora után Izraelnek több évszázados kemény harcot kellett folytatnia puszta életben maradásáért a görög-makedón világhatalom utódországai ellen. Ezekben az időszakokban Izraelt minden téren megaláztatások érték. „Elszéledt juhnyáj az Izrael, oroszlánok kergették szét, először benyelte őt Asszíria királya, végre pedig ez a Nabukodonozor, a babilóni király megtörte az ő csontjait." (Jeremiás könyve 50:17)

A helyreállítás fő isteni célja az volt, hogy a Messiás születése, szolgálata és a megváltás műve számára megteremtse az Igében előre megírt társadalmi, vallási feltételeket, a színteret. Jézus Krisztus földi szolgálatakor Izraelt elszéledt juhnyájnak látta, s ez szívét Izrael fiai iránt érzett könyörülettel, részvéttel töltötte be. Jézus a Babilón által Izrael testében megtört csontokat is meg akarta gyógyítani, hogy Isten népe visszanyerje erkölcsi és szellemi erejét. Ennek pozitív politikai következményei is lehettek volna. De a szellemi tartását és alakját elveszített Izrael már kemény volt, és elutasította Jézus Krisztus szolgálatát. Nabukodonozor után a zsidóság sorsában egymást váltogatták a pogány világnagyságok, zsarnokok, vérszomjas diktátorok, akik első számú feladatuknak tartották, hogy az elszéledt juhnyáj gerincét, csontjait tovább törjék, zúzzák, sőt közel háromezer éves kálváriájuk végén „végső megoldást" ajánljanak fel nekik.

BABILÓN TERMÉSZETES ÖRÖKÖSE

A méd-perzsa uralom után Babilónt Nagy Sándor hódította meg i. e. 331-ben. A római impérium a párthusok ellen harcolt ezért a területért, hogy uralmát az Eufrátesz határán túlra is kiterjeszthesse. A rómaiak után következő arabok Bagdadot tették meg az Iszlám Birodalom fővárosává i. sz. 762-ben. 1258 és 1534 között Babilón földrajzi területe mongol uralom alatt állt, amit a Török Birodalom váltott fel, és így Irak („a mélyen gyökeret vert ország") a 20. század elejéig török tartományként létezett, 1920-tól 1932-ig pedig angol népszövetségi mandátum volt. Babilón természetes örököse, Irak jelentősége 1945-től folyamatosan növekedett. Elsősorban azért, mert az ENSZ és az Arab Liga tagjaként hírhedt Izrael-ellenessége kulcspozíciót biztosított számára az arab államok között. 1958, a monarchia megdöntése óta Irakban egymást váltogatták a baloldali beállítottságú diktátorok. Ezek fő vonása a harcos Izrael-ellenesség, antiszemitizmus és szovjetbarátság volt.

A Camp David-i szerződés után Irak átvette Egyiptomtól az arab államok közötti vezető szerepet az anticionista szövetségben. 1972 júliusában egy volt terrorista, politikai foglyok kínvallató pribékje lett Irak elnöke. Huszein elnöknek nem kisebb példaképe van, mint a Ba­bilóni Birodalom alapítója, Nabukodonozor. A diktátor tervei sem maradnak el példaképe nagyra törő célkitűzései mögött. Úgy érzi, hogy Iraknak, Babilón természetes örökösének magasztos küldetése van az egész világ felé. Legnagyobb vágyálma, hogy az arab világot felszabadítsa az úgynevezett hitetlenektől (értsd alatta: Izrael, nemzetközi cionizmus, imperializmus, jenkik stb.). Szeretné az arab világot egy nagy családdá egyesíteni, természetesen „fenséges" személyének fősége alatt.

Irak zsarnoka közel két évtizedes uralma alatt figyelemre méltó eredményeket is el tudott érni. Otthoni viszonylagos népszerűségét annak köszönhette, hogy Irak előző diktátoraihoz viszonyítva anyagi szempontból normálisabb életet teremtett hazájában, több helyen eltüntette a sárkunyhókat, s helyükön modem házakat építtetett, kiterjesztette a szociális támogatást a szülő anyákra, és az élelmiszer-ellátást jelentős mértékben feljavította. Egyébként Nabukodonozor palotájának újjáépítését is elkezdte - afrikai vendégmunkásokkal. Katonai sikerei is figyelemre méltóak: az Iránnal szembeni háborút megnyerte, és e sorok írásakor, az Öböl menti háború kitörése küszöbén, katonai szakértők szerint a világ negyedik legerősebb hadseregét mondhatja magáénak. Egyes becslések szerint egymillió felfegyverzett katonával rendelkezik, más források azt állítják, hogy a kegyetlen diktátor szükség esetén egymillió-hatszázezres hadsereget is fel tud vonultatni.

1981-ben Izrael megsemmisítette Bagdad melletti atomreaktorát, de ez nem gátolta meg Huszeint abban, hogy további erőfeszítéseket tegyen az atombomba előállítása érdekében. Sajnálatos, hogy Irak felfegyverzésében, kétes értékű katonai sikereiben az európai országok - élükön a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal - döntő szerepet játszottak. Német szakemberek munkája nélkül nem valószínű, hogy az elektronika és atomkutatás területén Irak el tudott volna jutni arra a szintre, ahol jelenleg áll. Kétséges, hogy van-e atombombája, de az biztos, hogy tömegpusztító vegyi fegyverekkel rendelkezik. A Kuvaitban az iraki hadsereg által elkövetett kegyetlen mészárlások, tömeggyilkosságok azt mutatják, hogy Huszein magatartását nem lehet humanista fogalmakkal, kategóriákkal megérteni.

A Babilónnal szembeni nemzetközi koalíciós katonai felvonulásról így olvashatunk a Szentírásban.

"Hah! Zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé. Hah! összegyűlt népek országainak zúgása, a seregek Ura harci seregeket számlál. Jönnek messze földről, az égnek végéről, az Úr, és haragjának eszközei, elpusztítani mind az egész földet."
Ésaiás könyve 13:4-5

"Tűzzétek ki a zászlót az országban, fújjátok a trombitát a nemzetek között, avassátok fel ellene a nemzeteket, gyűjtsétek össze ellene az Ararátnak, Meninnek és Askenáznak országait, válasszatok ellene hadvezért, hozzátok ki a lovakat mint rettenetes sáskasereget." Jeremiás könyve 51:27