2018. május 16., szerda

Sámuel I. könyve 6.

A filiszteusok visszaküldik a frigyszekrényt

1. És volt az Örökkévaló ládája a filiszteusok földjén hét hónapig. 2. Ekkor szólították a filiszteusok a papokat és a varázslókat, mondván: Mit tegyünk az Örökkévaló ládájával? Tudassátok velünk, miképpen küldjük el helyére? 3. Mondták: Ha elkülditek Izrael Istenének ládáját, ne küldjétek azt el üresen, hanem rójatok le neki bűnáldozatot; akkor meggyógyultok és tudva lesz előttetek, miért nem távozik a keze rólatok. 4. És mondták: Mi az a bűnáldozat, amelyet lerójunk neki: Mondták: A filiszteusok fejedelmei száma szerint öt arany kelés és öt arany egér; mert ugyanegy csapás van mindnyájatokon és fejedelmeiteken. 5. Készítsétek tehát képeit keléseiteknek és képeit egereiteknek, melyek pusztítják az országot, és adjatok Izrael Istenének tiszteletet; talán megkönnyebbíti kezét rajtatok és isteneiteken és országtokon. 6. Minek is keményítenétek meg szíveteket, valamint megkeményítették Egyiptom és Fáraó az ő szívüket? Nemde, amidőn hatalmat művelt rajtuk, elbocsátották őket és elmentek. 7. Most tehát vegyetek, készítsetek egy új szekeret és két szoptatós tehenet, melyeken nem volt még járom; fogjátok be a teheneket a szekérbe, de hajtsátok vissza borjaikat mögülük a házba. 8. Vegyétek az Örökkévaló ládáját és tegyétek azt a szekérre, az aranytárgyakat pedig, melyeket leróttok neki bűnáldozatul, helyezzétek el szekrényben az oldalán; s küldjétek el és menjen. 9. S nézzétek, ha határának megy föl, Bét-Sémesnek, ő hozta ránk ezt a nagy veszedelmet; ha, pedig nem, akkor tudjuk, hogy nem az ő keze ért bennünket: véletlen az, mely velünk történt. 

10. És így tettek az emberek: vettek két szoptatós tehenet és befogták a szekérbe; borjaikat pedig elzárták a házban. 11. És ráhelyezték az Örökkévaló ládáját a szekérre, meg a szekrényt és az arany egereket és keléseik képeit. 12. A tehenek egyenest mentek az úton, Bét-Sémesnek, azon egy országúton mentek, egyre bőgve és nem tértek le sem jobbra, sem balra; a filiszteusok fejedelmei pedig mentek utánuk Bét-Sémes határáig. 13. A Bét-Sémesbeliek épen tartották a búzaaratást a völgyben; fölemelték szemeiket, meglátták a ládát és örültek, hogy látták. 14. A szekér pedig eljutott a Bét-Sémesbeli Józsuának mezejére és megállt ott; ott pedig nagy kő volt. Ekkor széthasogatták a szekér fáit, a teheneket pedig bemutatták égőáldozatul az Örökkévalónak. 15.A leviták levették az Örökkévaló ládáját meg a mellette levő szekrényt, amelyben az aranytárgyak voltak és rátették a nagy kőre; Bét-Sémes emberei pedig bemutattak égőáldozatokat, és vágtak vágóáldozatokat ama napon az Örökkévalónak. 16. A filiszteusok öt fejedelme pedig nézte; arra visszatértek Ekrónba ama napon. 17. És ezek az arany kelések, melyeket leróttak a filiszteusok bűnáldozatul az Örökkévalónak: Asdódért egy, Azzáért egy, Askelónért egy, Gátért egy, Ekrónért egy. 18. Az arany egerek pedig a filiszteusok minden városainak száma szerint, melyek az öt fejedelemé, erősített várostól nyílt faluig. A. nagy kő pedig, melyre tették az Örökkévaló ládáját, még ott van mind a mai napig a Bét-Sémesbeli Józsua mezején. 19. És megvert Bét-Sémes emberei közül, mert megnézték az Örökkévaló ládáját, megvert a nép közül hetven embert, ötvenezer embert; s gyászolt a nép, mert megverte az Örökkévaló a népet nagy vereséggel. 20.És mondták Bét-Sémes emberei: Ki bír megállni az Örökkévaló, e szent Isten előtt, és kihez vonuljon tőlünk? 21. Ekkor küldtek követeket Kirját-Teárim lakóihoz mondván: Visszahozták a filiszteusok az Örökkévaló ládáját, jöjjetek le, vigyétek azt fel magatokhoz.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)