2018. május 23., szerda

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 46.

Mik a törvénykezés gyökerei? Akkor kezd felnövekedni, mikor az hit legbenső lényege kiüresedik és csak a vallásos külsőségek maradnak. A törvénykezés szeretetlen. Emlékszik rá mit produkált az igaz szellemiség a hívők előző nemzedékében, a bűntől való elfordulást és egy szent életvitel elfogadását, és ezekkel az elvárásokkal sújtja azokat, akik még nem élték át mindezt. Sőt, szükségszerűen megpróbálja még feljebb tenni a mércét, azzal igyekezve Istennek tetszeni, hogy még nagyobb odaszántságot mutat, mint az előző nemzedéké volt. (Vagy megpróbálja bebiztosítani azt a szintet azzal, hogy egy védelmező kerítést von köré.)

A keresztény szolgálat, amely egykor az Istenért égő szívből fakadt, most szokások elvárásaivá lett melyeket a félelem motivál. Az adás és áldozathozatal cselekedetei, melyek egykor az Úrnak való hála természetes kifejezései voltak, most a hívők kötelességei lettek és a szellemiség mértékegységévé.

Dr. Kent Hughes így ír erről:

"Fényévnyi különbség van a tanítvány és a törvénykező motívumai között. A törvénykező azt mondja, megteszem ezt, hogy érdemeket szerezzek Istennél. Míg a tanítvány, megteszem, mert szeretem Istent és tetszeni akarok Neki. A törvénykező emberközpontú, a tanítvány Istenközpontú.

De a törvénykezés nem csak az elhatározásban emberközpontú, hanem a megvalósításban is, arra hívva bennünket, hogy járjunk a Szellemben a test erejével. Ahogy Oswald Chambers remekül meglátta ezt:

"Az egyetlen szabadság, amivel egy szent rendelkezhet, a szabadság, hogy ne éljen a szabadságával. A szabadság képességet jelent, hogy ne sértsük meg a törvényt, a szabadosság pedig személyes ragaszkodást jelent, hogy azt tegyem ami nekem tetszik... Szabadnak lenni a törvény alól, azt jelent, hogy én vagyok Isten élő törvénye. Nincs Istentől való függés a saját elképzelésem szerint. A szabadosság lázadás minden törvény ellen. Ha a szívem nem válik az isteni szeretet központjává, akkor az ördögi szabadosság központjává lesz."

Gondolj úgy a bűnre, mint egy szellemi rákra, pusztító járványra, halálos vírusra. Jézus azért jött, hogy megmentsen a bűntől. A bűn a probléma, a szennyezés, a méreg. A bűn az egyetlen ok, amiért az emberiség naponta szörnyű szenvedésen megy keresztül. A bűn az oka, hogy emberek milliói mennek Krisztus nélkül a pokolba. És minden bűnnel Isten ellen vétkezünk. Miért akarnak hát igazi keresztények elfogadni olyan üzenetet, ami szabadságot ad a bűnre? Akik valóban szeretik Istent, miért keresnek olyan teológiát, ami igazolhatja az engedetlenséget a szabadítójuk iránt és megcsúfolja a Mesterüket?

Milyen értelmetlen a törvénykezés halálos karmai elől a szabadosság futóhomokjába merülni. Ezért figyelmeztetlek téged, ha te is olyan vagy akit megsebzett a törvénykezés negatív, kárhoztató természete, ne dobj el minden fegyelmet, önuralmat, istenfélelmet, helyet adva a testnek. Az ember alkotta vallás kukta fazekából így a démonikus kéjvágy és szenvedély tüzébe zuhansz. Vigyázz!

Valójában nem törvényszerű, hogy egyik végletből a másikba zuhanj. A Szellem általi szentség, nem pedig a bűn-vezérelt szabadosság a bibliai válasz a törvénykezésre. Pál apostol is segítségünkre lehet ebben. Ő írta le ezeket a szavakat: "A betű öl", mikor azt magyarázta a Korinthusiaknak, hogy egész életük ajánlólevél az ő szolgálata számára, nem kőtáblákra, hanem a szív hústábláira írva. (2 Kor.3:3) Pál aztán kiterjeszti ezt a képet azt mondva: "A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem szellemé; mert a betű megöl, a szellem pedig megelevenít." (2 Kor. 3:6)

Miről beszél itt Pál? Mózes kőtáblára vésett törvényei re hivatkozik.melyek alatt kellett Izraelnek élnie. A halál szolgálatának nevezi ezt és az embereket kárhoztató szolgálatnak. (2 Kor.3:7,9) De Pál még ezt is dicsőséges szolgálatnak nevezi! Még figyelemreméltóbb ez, ismerve a tényt, hogy Pál mindig óvatos azzal, hogy a törvényt magát jónak nevezze. (lsd például Róm.7:12) A probléma a törvénnyel az, hogy nem ad nekünk erőt arra, hogy Istenért éljünk. (Róm.8:1-4) Megmutatja az utat de nem tesz képessé, hogy járjunk rajta. Ahogy egy ismeretlen szerző verse olyan jól leírja:

"Rohanj és dolgozz, parancsol a törvény
De kezet és lábat nem ad.
De jobb hírt hoz az evangélium.
Azt mondja repüljünk és szárnyakat ad."

Az Új Szövetség által repülhetünk. Nézzük megint Pált:

"Az Úr pedig a Szellem; és a hol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság. Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Szellemétől." (2 Kor.3:17-18)

Igen, ahol az Úr Szelleme, ott a szabadság de ez arra tesz szabaddá, hogy olyanok legyünk mint Jézus,szabadság a törvény elvárásainak betöltésére, szabadságot a szentségre. Nincs itt helye szabadosságnak. Helyette, az Új Szövetség ereje által átformáltatunk az Úrnak tetsző lényekké. Milyen dicsőséges ez a szellemi operáció!

Fordította: Korányi Tamás