2018. május 8., kedd

David Wilkerson - A számkivetettek evangéliuma 4.

3. Végül Jézus harmadik példabeszédéhez értünk: a tékozló fiú története

Ezt az embert elveszettnek, vagy tékozlónak hívjuk. A történet nagyon ismert a legtöbb olvasó számára, így nem fogom részletesen idézni. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy a történet elsődlegesen nem az elveszett fiúról szól. Inkább az apa öröméről.

A tékozló fiú története elsősorban a visszatérésről szól, valamint kegyelemről, megbocsátásról és helyreállításról. De nem csak arról, hogy a fiú végül hazatér. Ha újra elolvassuk észrevesszük, a történet nem ér véget azzal, amikor hazaér.

Nem, a példabeszéd arról is szól, hogy mi tartja a fiút otthon miután visszatért. Mi teszi lehetővé otthonmaradását? Annak a tudata, hogy apja örül neki. „Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett és megtaláltatott. És ezért vigadozni kezdtek. A legnagyobbik fiú pedig a mezőn dolgozott: és mikor hazajött, amint közeledett a házhoz, hallotta a zenét és táncot.” (15:24-25)

A tékozló fiú apja soha nem ítélte el vagy hibáztatta fiát, még csak nem is említette, hogy otthagyta otthonát. Ehelyett összehívta a rokonságot, szomszédságot, barátokat és egy nagy vendégséget rendezett neki. Ez az apa nagyon sokáig várta fiának visszatérését, és ez ez valóra vált.

A fiú először ellenállt apjának és ezt mondta, „Nem, nem vagyok méltó erre.” De az apa, nem hallgatott rá, hívta a szolgákat, hogy adják rá a legszebb köntöst, húzzanak egy gyűrűt az ujjára és szandált a lábára. Minden, amit az apa birtokolt, újra a fiáé is lett. És nagy vigasság volt, zenével, tánccal lakomával ünnepeltek.

Hiszem, hogy a szeretet hozta ezt a tékozlót haza. Azonban az apa öröme volt az, ami otthon is tartotta. A fiú otthon maradt apjával, mert minden reggel látta az örömöt az apa szemében, amit jelenléte okozott. Továbbá mindent amit a sáska elpusztított ennek a fiatalembernek az életében, azt visszakapta.

Sok olyan korábbi szenvedélybeteget ismerek, akik olyanok voltak mint a tékozló fiú. Csak a múlton tudtak rágódni, azon amit elvesztettek a szokásaik miatt: talán egy házastársat, gyermeket, szolgálatot. Úgy érzik, hogy az Úr bünteti őket és ez fájdalmas. Jézus ebben a példabeszédben azt mondja nekik: „Semmi sem veszik el királyságomban. Erősebbé váltok azáltal, amin keresztülmentek. Már hazaértetek. A kegyelmem teljesen helyreállít benneteket."
Szeretnék még egy utolsó történetet elmondani.

Amíg ezt a prédikációt készítettem, átolvastam egy kb. 17 évvel ezelőtti prédikációm jegyzeteit. Abban egy valós történettel illusztráltam egyik szellemi fiamat.

Gwen és én is nagyon szerettük ezt a fiút a kezdetektől fogva. Igazi odaadással imádta az Urat, sokat Jézushoz vezetett és sokan becsülték őt. De a bűn meglepetésként érte és erkölcsi vétekbe esett.

Rémesen szégyellte magát emiatt és keservesen búsult, mivel másoknak sok fájdalmat okozott. Főleg az bántotta, hogy az megbecstelenítette az Úr nevét. Nyugtalanságában visszatért a kokainhoz, hogy kizárja az érzéseit.

Ez az ember egy tékozló fiú lett. Elvált a feleségétől és sikeres üzletember lett. Drága autókat vett, a gazdagok és híres emberek társaságában élt. Napjai kábítószerekkel és alkohollal teltek. Állandóan szellemi félelemben élt, folyamatosan aggódva: „Vajon olyan mélyre süllyedek, ahonnan nincs visszaút Istenhez?”

Mint a tékozló fiú, mindenét földi kívánságokra költötte. Bajok kezdtek tornyosulni a feje felett és egészsége leromlott. Szívbeteg lett és vért kezdett köpni. Egy alkalommal három napra bezárta magát egy szobába a kábítószerrel abban reménykedve, hogy megöli magát.

Egyik nap közel a véghez, egyedül volt egy szobában, ivott és szenvedett. Meg volt róla győződve, hogy a pokolba jut. Végül arcra borult és Istenhez kiáltott: "Kérlek, segíts. Vigyél vissza!"

Az Atya azonnal válaszolt erre, átkarolva visszafogadta őt. Micsoda örömmel teltem el, mikor egyik barátja elmondta: „Hallottad? Visszatért, az Úr megtisztította és megáldotta őt.”

Ez a tékozló fiú a Times Square Church gyülekezetében volt, amikor a múlt hónapban elmondtam a történetét. Gwent és engem jött meglátogatni.

Kedves szenvedő testvérem, kivetett embernek érzed magad? Érdemtelennek érzed magad az Atya szeretetére? Csak nyújtsad ki feléje kezed és szíved és kiálts segítségért. Az Igazi Pásztor érted megy és visszahoz a karjaiban. Az, aki évekig keresett téged, készen áll visszafogadni. Itt az idő, hogy hazatérj Jézushoz!