VIDÁM VASÁRNAP ÉLŐBEN - SZOMBAT ESTE 19.00 !!!

Január 31-én újra jelentkezik a Vidám Vasárnap. A dátum nem tévedés, az adás valóban szombat este 19.00-tól jelentkezik élőben a Hit Parkból, egyelőre kísérleti jelleggel, az interneten.

A közvetítés a www.vidamvasarnap.hu címen érhető el.

Várjuk nézőink visszajelzését, kérdéseit, imakéréseit és üzeneteit az adás alatt telefonon, SMS-ben és emailben.

Joyce Meyer - Pihenj meg

„Én igazságban (jogosság, méltányosság, pártatlanság, békebíró, igazság mellé való állás) nézem a te orcádat, megelégszem a te ábrázatoddal (és édes közösségben vagyok veled), midőn felserkenek (hogy megtaláljam az utam).” 

Zsolt.17:15

Esténként a nap nyugovóra tér aznapi problémáink és hibáink fölött. Valami csodálatos dolog történik azonban, miközben alszunk – az Úr fizikai, szellemi és érzelmi nyugalmat ad nekünk. Megújulunk, erőre kapunk, hogy szembe tudjunk nézni a következő nappal.

Lehet, hogy ugyanazzal a problémával kelünk fel, mint amivel lefeküdtünk; problémákkal, amelyekről azt gondoltuk tegnap, hogy nem tudjuk elviselni többé. Ma valahogy mégis - miután elegendő pihenéshez és alváshoz jutottunk - azt gondoljuk, képesek vagyunk újra szembenézni velük. Isten - ha Őbenne nyugszunk - megújítja erőnket.

Fordította: Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya

Kenneth E. Hagin - Zoé 2.

AZ ÖRÖK ÉLETBŐL VALÓ RÉSZESÜLÉS A LEGCSODÁLATOSABB ESEMÉNY AZ ÉLETBEN

Gyakran nevezzük ezt "megtérésnek" vagy "újjászületésnek", némelyek ezt mondják: "vallásos lettem", de itt valójában nem erről van szó.

Isten igazából megosztja az Ő nagyszerű természetét, lényegét, lényét az emberi szellemünkkel.

Pál apostol nagyon jól leírja ezt, a Korinthusiakhoz írt második levélben:

2 Korinthus 5:17-18. "Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt; új jött létre.
Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát."

Ez az ember újjáteremtésének a csodája: "Ezért ha valaki Krisztusban van..." Meg kell érteni, hogy Pál nem a testről beszélt és nem a külső emberi természetről, vagy a gondolkodásról, hanem a szellemről beszélt, arról a belső emberről, aki Krisztusban van. Isten valóságos születést ad az új embernek.

Az újjászületéskor a szellemünk Istentől van születve. Az Ószövetségből a próféták közül többen megprófétálták, hogy Isten megfogja kötni az Új Szövetséget Izrael házával. Ez a szövetség az az Új Szövetség, melyet mi is ismerünk. Az Új Szövetségre vonatkozóan Isten ezt mondta:

Ezékiel 36:26-27.
"Új szívet adok nektek, új szellemet öntök belétek, kőszívetek helyére hús-szívet helyezek. Saját Szellemem lakik bennetek, s megteszem, hogy parancsaim szerint éljetek, és törvényeimnek engedelmeskedjetek.."

Ez a prófécia az újjászületésről szól. : A "szív" és a "szellem" szavakat szinonimaként használja. Az ember szíve kifejezésnél a szellemünkre utal. (Megjegyzés: a Biblia, zömében megkülönbözteti az emberi szívet és szellemet, nem tartja azonosnak)

Amikor Isten egy ember szívéből szólja az Ő Szavát, ilyenkor az ember valódi énéből szól. A Szentírás, amely felvilágosít ebben a témában az 1 Péter 3:4-ben: "hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló (és meg nem vesztegethető) díszével: ez értékes az Isten előtt."

Péter itt a feleségekhez szól és a testnek a külső hódolatát említi meg. Gyakorlatilag azt mondja, hogy ne töltsétek minden időtöket a hajatok és a ruházatotok díszítésével, hanem tekintsetek a szívnek a belső emberére, vagy rejtett emberére, amely a szelíd és csendes lélekkel, mindenek előtt dicséretre méltó.

Pál az 1 Korinthus 9 :27-ben ezt mondja: "hanem én lenyomva tartom a testi természetet és én szolgává teszem a testet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne váljak alkalmatlanná" (Az igemagyarázat érdekében kizárólag nyelvtani értelemben megváltoztattam a Károli fordítást - fordító megjegyzése)

Vegyünk észre valamit: "Hanem 'én' lenyomva tartom a testi természetet és 'én ' teszem szolgává." Miről is beszél itt? "Én" nem engedem, hogy a test irányítson engem. Az "én" a belső ember. Ha a tested te magad lennél, akkor ezt mondanád: "Alávetem MAGAM", (az "én" használata nélkül fogalmaznál.)  Azonban ő a testet tárgyként nevezi meg és nem személyként. Ki az az "én" ? Az "én" az igazi önmagad. Ez az a belső ember, vagyis a szívnek elrejtett embere.

A legtöbb embernél azonban a testük irányítja a belső embert. Ez az oka annak,hogy miért világiasodnak el a keresztények:

1 Korinthus 3:3 "mert még testiek vagytok. Amikor ugyanis irigység és viszálykodás van közöttetek, nem világiasak vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e?"

Az egyik angol fordítás változatában a "világias" szó helyett "testi" (test által irányított) szó szerepel. Arról beszél nekik, hogy ahhoz hasonlóan élnek, mint azok az emberek,akik még soha nem születtek újjá,csupán csak hétköznapi emberek maradtak.

Fordította: Kárpule Ferenc

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 8.

A halálfélelem ugyancsak rabságban tartja az embereket. Senki sem tudja saját halála idejét. Ki ne gondolt volna már negyvenen túl a halál lehetőségére? Temetések alkalmával az embereken átfut az a gondolat, hogy hamarosan talán éppen rájuk kerül a sor. A halállal kapcsolatos aggodalmak és félelmek átjárják a hitetlenek szívét.

Az emberek ugyanakkor bizonytalanok a jövőt illetően. Azt kérdezik: „Mi fog történni? Nem leszek-e erőtlen, ha rám szakadnak a problémák?
Hozzávetőlegesen 300 000 fiatal amerikai esett el a második világháborúban. Ugyanakkor megállapították, hogy több mint egymillió amerikai halt meg a szorongás és aggódás miatti szívrohamban, amikor szeretett fiaik és férjeik kikerültek a frontra. Az aggodalom és félelem háromszor több embert ölt meg, mint a golyók.

Az 1930-as nagy gazdasági válság alapja az amerikai nép bizonytalanságérzete volt. Ilyen híresztelések keringtek:
„Nagy válság közeledik. A kötvények elértéktelenednek. A bankok nem tudják kifizetni az ügyfeleiket a tartalékaik kimerülése miatt.“ Erre az emberek a bankokhoz rohantak, hogy kivegyék az összes pénzüket. Amikor a pénzintézetek bezártak, a vállalatoknak is be kellett zárniuk: munkanélküliek milliói kerültek az utcára. Ezt eredményezte az aggódás.

Hogyan szabadulhatunk meg az ehhez hasonló aggódástól, félelemtől és rettegéstől? Amikor Isten Atyánkká lesz, az aggódásunk úgy eltűnik, mint a pára a reggeli napsütésben. Megszabadulunk az aggodalom láncaitól, és olyan csendessé és nyugodttá válunk, mint a galileai tenger vihar után.

Jézus vére által megszabadulunk a bűnös lelkiismeret vádjaitól. Ő kiváltott bűneinkből a keresztfán. A Sátán már nem uralkodhat felettünk, és nem vádolhat minket. Isten Atyánk lett a Jézus vérébe vetett hitünk és reménységünk által, így megigazultunk. Más szavakkal miénk a megigazulás állapota, mintha soha semmilyen bűnnel sem szennyeztük volna be magunkat.

Amikor Isten Atyánkká lesz, világos célt kap az életünk. Isten dicsőségére élünk, megszabadulva az üresség és a céltalanság érzéseitől.

Isten akaratának jó kedve szerint teremtett, és rendelt el minket Önmaga számára (Ef 1,5). Az a célja, hogy megtegyük akaratát, és végül megérkezzünk a számunkra készített mennyei otthonba. Jézus úgy mutatja be Istent, az Atyát, mint „mennynek és földnek Urát“ (Mát 11,25). Ha a mi Atyánk ilyen hatalmas Isten, nincs okunk arra, hogy céltalannak érezzük az életet.

Amikor Isten Atyánkká lesz, a halálfélelemtől is megszabadulunk. Bár a testünk meghal, szellemünk az Atya királyságába kerül. Az anyagi test halála jelenti a mennyei királyságban az új élet kezdetét.
A következő szavakat Jézus mondta: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van “ (János 14,2) Isten számos lakóhelyet készített a hozzá hűségeseknek. Az általa kijelölt időben gyermekeit fel fogja támasztani a halálból, hogy részt vegyenek a Bárány menyegzőjén. Ezért bátran kiálthatjuk: „Halál, hol a te fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad? “ (l. Kor 15,55)

Atyánk megszabadít a bizonytalan jövő miatti aggodalmunktól is. Isten, akit Jézus által ismerünk meg, tökéletes. Minden igazságra elvezet a Szent Szellem által. Mindent a javunkra fordít, hiszen gyermekeivé lettünk az ő akaratának jó kedve szerint. Az Ószövetségben Isten vezette Ábrahámot egy számára teljesen idegen földre, Izrael népét pedig Kánaánba a felhő- és tűzoszlop által. Amikor ma Istent Atyánknak szólítjuk, és szeretjük őt, hasonló oszlopokkal vezet minket, a békesség és öröm oszlopaival a Szent Szellem által.

Joyce Meyer - Kerülj be az áramlatba

„..Megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.” 

Zsolt.9b-11

Sohasem voltam valami nagy úszó. Lehet, hogy nem vagyok a legjobb az árral szembeni úszásban, de tudok a vízen lebegni. Csodálatos az a fajta bizalom, amely fenntart bennünket a víz felszínén és hagyja, hogy sodródjunk az árral. Istenben is ugyanígy bízhatunk, hogy Ő fenntart bennünket a vízen, keresztül visz a zuhatagon és csendes vizekre terelget bennünket.

A Biblia azt mondja, Isten kegyelme és szeretete minden reggel megújul (Jer.sir. 3:22-23). Ez a kegyelem nemcsak úgy van és vár ránk; új, friss, áramló, és hatalmas minden egyes nap. Már a nap kezdetén bele kell merüljünk Isten életfolyamába, és meg kell tanulnunk az Ő jelenlétének erejében lebegni.

Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya

Kenneth E. Hagin - Zoé 1.

Mi az a Zoé?

Miért jött Jézus? Azért hogy találjon egy gyülekezetet, vagy jobbá tegye az emberiséget? Esetleg viselkedési mintát adjon? Nem, ő egyetlen egy célból jött: "Azért jöttem hogy életük legyen és ebben pedig bővölködjenek" János 10:10

A görög szó amit "életnek" fordítottak, eredetiben "Zoé". A "Zoé" nem más mint az isteni élet.

A Biblia azt mondja: "mert Isten úgy szerette az embereket, hogy egyszülött fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon" János 3:16
"A bűn szolgálatáért járó bér a halál, Isten kegyelmének ingyen ajándéka ellenben az örök élet - Urunkban, Krisztus Jézusban"

Ez az örök élet az, amiért eljött hogy isteni természetet adjon nekünk.

János 5:26 "Mert ahogy az élet forrása az Atyában van, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy benne is az élet forrása legyen."

A János 1:4-ben kapunk erről az életről először kijelentést, hogy mit is fog tenni ez az Élet értünk:
"Benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága."

A világosság képviseli a fejlődést. Más szavakkal, "Ő benne volt az élet; és az élet volt az embereknek a fejlődése" vagy: "Ő benne volt a "Zoé"; és a Zoé volt az emberek fejlődése.

A János 5:26 fordítható így is: Ahogy az Atyának "Zoé"- ja van önmagában, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy őbenne is benne legyen a "Zoé".

4 különböző görög szó van, amely "életnek" van fordítva az Új szövetségben: az egyik a "Zoé", aztán van egy "psuche", amely az emberi és természetes életet jelenti. A "bios " életmódot jelent, "anastrophe" pedig zavart viselkedést.

Furcsának tűnik, hogy az egyházban inkább az "életmód"-ra vagy "viselkedés"-re van téve a hangsúly és nem az örök életre és nagyon nagy mértékben az életmódot határozzák meg.
Nem számít, hogy milyen az életmódja vagy viselkedése az embernek, ha nincs örök élete, nem fog semmilyen módon sem elérni ezekkel semmit.

Fordította: Kárpule Ferenc

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 7.

Isten megszabadít bennünket

Ha a Szent Szellem által Atyának szólítjuk Istent, és úgy borulunk a kebelére, ahogy a tékozló fiú borult apja kebelére, akkor megszabadulunk a nyugtalanságtól és a félelemtől. Ezek azok az ellenségek, amelyek megbénítják és tönkreteszik az életünket. Az ördög ordító oroszlánként jár körülöttünk, hogy nyugtalanságot és félelmet oltson a szívünkbe.

A modern hadviselés egyik fajtája a pszichológiai háború. Az a módszere, hogy nyugtalanságot ültet az ellenség elméjébe, hogy az feladja a küzdelmet még a fizikai harc megkezdése előtt. Ellenségünk, az Ördög is pszichológiai háborút folytat ellenünk.
Először megrendül az elme békessége. Negatív gondolatok támadnak, melyek egyre valószerűbbek lesznek. Azután a nyugtalanság félelemmé fokozódik. Egy félelemmel átélt időszak után úgy tűnik, hogy ezek a dolgok valóban megtörténtek. Végül beköszönt a rettegés: olyan érzés ez, ami akkor támad, ha valaki világosan azonosítani tudja félelme tárgyát. Ez a három fokozat hosszú idő alatt is létrejöhet, olykor azonban szinte egyszerre lép fel.

Amikor rettegünk, szánkkal negatív gondolatokat vallunk meg. Ha azt mondjuk, „nem tudom megtenni", „reménytelen a helyzetem", vagy „számomra lehetetlen", máris kudarcot vallunk szívünkben annak ellenére, hogy semmi sem történt a valóságban. Ha feladjuk és elfogadunk egy negatív állapotot, már csak idő kérdése, hogy valóban kudarcot valljunk.

A nyugtalanság elrabolja a boldogságunkat és egészségünket. Dr. W.C. Alberk szerint - aki az USA-beli Mayo klinikán a gyomor-bélrendszeri betegségek szakértője - a hasmenés leggyakoribb okozója a nyugtalanság. A Példabeszédek 18,14 szerint: „A férfiú szelleme elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört szellemet ki viseli el? “ Ez azt jelenti, hogy amikor szívünkben békesség van, amikor bátorságunk van, a testi betegség hamar gyógyul. Ha viszont szívünk betegszik meg, nincs gyógyulás, és sokkal komolyabb bajok jelentkeznek.

Mikor keletkeznek ilyen romboló érzelmek? Adám és Éva nyugtalanságot és félelmet érzett a bűnbeesés után. Valaha Isten közvetlen közelében voltak. Amikor azonban a Sátán kísértésének engedve ettek a tudás fájának gyümölcséből, és megszegték Isten parancsát, félelem áradt a szívükbe. Már nem tudtak úgy találkozni Istennel, mint azelőtt: elrejtőztek előle a kert fái közé. Isten megszólította Ádámot: „Hol vagy? “ „ És monda: Szavadat hallottam a kertben, és féltem, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtőztem." (l. Móz 3,9-10) Eredetileg Isten nem ültetett nyugtalanságot és félelmet az emberi szívbe. Ezek romboló érzések, melyeket a Sátán hozott be a világba a bűn által.

Ádám és Éva hátat fordítottak a mennyei Atyának. Következésképpen utódaik mind a mai napig nyugtalanság és félelem közepette élnek. Amíg Isten „Atyánk“ nem lesz, a bűnös, gyötrő lelkiismeretünk vádolni fog minket. Ez az oka, hogy sokan próbálják igazolni önmagukat, mondván „tiszta vagyok" vagy „lelkiismeretes vagyok". Más szóval azért erőlködnek, hogy megszabaduljanak az ítélet miatti aggodalmuktól.

Félelemtől remegnek azok, akik hátat fordítanak Istennek, s ennek alapja a céltalanság. Az emberek azt kérdezik önmaguktól: „Honnan származunk?", „Miért élünk?" vagy „Hová kerülünk a halál után?"

Másokban felvetődik a kérdés: „A jobb élethez csupán több pénzre és több szabadidőre van szükségem?"

Valahányszor evangelizációs kampányokat vezetek jóléti államokban, számos emberrel találkozom, akik hasonló kérdésekkel gyötrődnek. Legtöbbjük negyvenes éveiben jár, jó a társadalmi helyzete, és stabil az egzisztenciája. Egybehangzóan arról panaszkodnak: „Cho pásztor, fáraszt a munkahelyemen a mindennapi monotonság. A családi életből kiábrándultam. Elvesztettem az életkedvem. Mit tegyek?" 

Szívük ürességéből szólnak, mivel évtizedeken át minden erejükkel azon voltak, hogy pozícióhoz, megbecsüléshez, hatalomhoz és jóléthez jussanak. Azt hitték, csak így lehetnek boldogok. Nagy csalódottságukra azt kellett tapasztalniuk, hogy a boldogság még mindig távol van, bár elérték mindazt, amit kitűztek maguknak.
Szökőárként rontott rájuk a céltalanság.

Derek Prince - A győztes fegyverek - Támadó fegyverek

A. Efé. 6:12—Pál leírja azt a sátáni királyságot, amely szembenáll velünk, és amelyet le kell győznünk

B. 2 Kor. 10—Rendelkezésünkre állnak azok a fegyverek, amelyekkel megnyerhetjük a szellemi harcot

C. Efé. 6:13–17—A hat részből álló fegyverzet, amely Isten azért adott, hogy megvédjük magunkat

D. Efé. 6:18—Az imádság egy létfontosságú támadó fegyver. Ennek része a virrasztás (az imádság céljából), amíg mások alszanak (Ézsaiás 62:6, Lukács 18:7). Az imádság megerősítéséhez szükséges az ételtől vagy alvástól való tartózkodás. Az imádság a mi szellemi interkontinentális ballisztikus rakétánk!

E. Kol. 2:13–15—A Sátán már vereséget szenvedett. A mi feladatunk, hogy ezt a vereséget egyértelművé tegyük. Krisztus halála három dolgot végzett el:

1. Bűnbocsánatot szerzett a múltbeli bűneinkre
2. Eltörölte a törvényt, mint a megigazulás eszközét (Efé. 2:15, Róma 10:4)
3. Legyőzte a Sátánt, és megfosztotta a fegyvereitől. A Sátán egyetlen megmaradt fegyvere a ravaszsága, a blöffölése.

A mi három fő fegyverünk:
a. az Isten Igéje
b. Jézus neve
c. Jézus vére

F. Zsolt. 8:3, Máté 21:16—Minden szellemi fegyver a szájból indul ki.

Isten népe „megerősített hatalma” a dicsőítés által történik meg. Ezáltal tudjuk elnémítani a Sátánt.

G. Jel. 16:13—A száj a gonoszság fegyvereinek a csatornája is, amelyet a Sátán szolgái használnak

H. Efé. 3:20—A Szent Szellem az az erő, amely az ördög elleni fegyvereket működésbe hozza (1 Kor. 4:20). A Szent Szellem tudja, miért kell imádkozni, és azt is tudja, hogyan kell imádkozni érte (Róma 8:26–27, Efé. 6:18).

I. A négy fő módja annak, ahogy a szánkkal a szellemi fegyvereket alkalmazhatjuk:

1. imádság—ApCsel 4:17, 23–25, 29–31
2. dicsőítés—ApCsel 16:25–26
3. prédikálás—ApCsel 19:8–20
4. bizonyságtétel—ApCsel 1:8, 4:33, 5:28, Jel. 12:7–11

a. Jóllehet a Jelenések könyve múlt időben íródott, a fő beteljesedése még a jövőben valósul meg. Akkor győzzük le a Sátánt, amikor személyesen bizonyságot teszünk arról, mit mond az Isten Igéje Jézus vérének az erejéről az életünkben

b. bizonyságtétel minta:

(1) Efé. 1:7, Zsolt. 107:2
(2) 1 János 1:7
(3) Róma 5:9
(4) Zsidó 13:12
(5) 1 Kor. 6:19–20
(6) Jel. 12:11

Joyce Meyer - Kerüld el a parittyásokat

„Isten! Én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize;
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajkaim hadd dicsérjenek téged.” Zsolt.63:2-4

A Bibliában voltak olyan emberek, akiket parittyásoknak hívtak.Az ellenségeiket parittyakövekkel és az ivóvízkutak elszennyezésével győzték le (lásd 2 Kir.3:25). Mindannyian ismerünk embereket, aki vádaskodnak, ítélkeznek, kritizálnak, és hibákat keresnek másokban. Biztosan nem szeretnénk ilyen parittyásokat az életünkben és mi magunk sem szeretnénk azokká válni.

Ne legyél parittyás, aki a saját vagy mások hitét beszennyezi. Az Istennel töltött idő „élő vízzel” tölt fel (lásd Ján. 7:8).
Meg fogod tanulni, hogyan lehetsz egész nap a bátorítás forrása mások számára.

Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya

Részlet Kenneth E. Hagin: Zoe c. könyvéből

A könyv bevezetőjeként Hagin próféciája olvasható:

"Ne váljatok bátortalanná, ha az Igazság nem világosodott meg azonnal számotokra,hanem gondolkodjatok tovább az Igének a tényein!
Minél inkább azon elmélkedtek, ami meg van írva és minél inkább gondolkodtok azokon az elhangzó dolgokon, amelyeket kenet alatt és a Szellem inspirációjára mondanak, apránként annál inkább valóság lesz számotokra.

Ahogy a bensőtökben,a szellemetekben és a belső emberetekben alakot és formát önt, átfogja alakítani a saját szellemeteket, és nem lesztek többé már nyápicok szellemileg, hanem erőssé váltok és képesek lesztek úgy megállni és elvégezni az Úrnak a munkáját, amelyre el lettetek hívva és képesek lesztek úgy irányítani, uralkodni és dominálni az életben, ahogy egy király Jézus Krisztus által.

Ezért ne forduljatok el Tőle, még akkor sem, ha nem teljesen értitek vagy látjátok a dolgokat.

De hagyjátok az elméteket nyitottan és a szellemeteket fogékonyan és mondjátok az Úrnak: "Ó, áldott Szent Szellem fedd fel az Igazságot a szellememnek, hogy megállhassak az Atya ellátásának a teljességében, mert Ő az én Mennyei Atyám." Én szeretem őt és ő szeret engem."

Így azzá fogtok válni, amelyre ő már elrendelt titeket, amellyé válnotok kellene és fel fog emelni az Isten fiának a teljes kiváltságai, jogai, tekintélye és uralkodásának a szintjére.

Örüljetek és örvendezzetek és szóljátok már előre a hitnek a beszédét!

Szóljatok azokhoz a körülményekhez, amelyek megkötöztek benneteket és parancsoljátok meg nekik, hogy hagyjanak el titeket és így fel lesztek oldva alóluk.
Szóljatok a viharnak, hogy eltűnjön az életeteknek a látóhatáráról és mondjátok neki: "Hallgass, némulj el!" és nyugalom lesz.
Ismerjétek meg ami a tiétek és cselekedjetek annak módja szerint és valóban a tiétek lesz.

Köszönöm Úr Jézus!

Kenneth E. Hagin próféciája
1980 Október 19.
Oklahoma, Tulsa"

Fordította: Kárpule Ferenc

Rodney H. Browne - Jézus Krisztus

Jézus mindenható:

Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság Atyjának, békesség Fejedelmének. Ézsaiás 9:6

Jézus Isten Fia:

És felelvén az angyal monda néki: A Szent Szellem száll tereád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. Lukács 1:35

Jézus Isten:

Ímé a szűz fogan méhében és szül fiat, és Annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Máté 1:23

Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt az Istennél, és Isten volt az Ige. 2 Ez kezdetben az Istennél volt. 3 Minden Őáltala lett, és Nála nélkül semmi sem lett, ami lett. 4 Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága; 5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. János 1:1-5

Jézus a Messiás:

Monda Néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő, Aki Krisztusnak mondatik; mikor Az eljő, megjelent nékünk mindent. 26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, Aki veled beszélek. János 4:25-26

Jézus Bíró:

Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta. János 5:22

Jézusnak hatalma van a démonok felett:

És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan szellemeknek is, és engedelmeskednek Néki?Márk 1:27

Jézus életet ad:

A tolvaj nem egyébkért jő, hanem hogy lopjon és öljönés pusztítson; Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. János 10:10

Jézus a jó Pásztor:

Én vagyok a jó Pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. János 10:11

Jézus az egyetlen út Istenhez:

Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak Énáltalam.János 14:6

Jézus az élet szerzője:

Az életnek Fejedelmét pedig megölétek; Akit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai. Apostolok Cselekedetei 3:15

Jézus Isten bölcsessége:

Mert minekutána az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. 22 Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcsességet keresnek. 1 Korinthus 1:21-24

Jézus az Egyház Feje:

Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az Egyháznak, és ugyanő megtartója a Testnek.Efézus 5:23

Jézus a legmagasabb tekintély:

Annakokáért az Isten is felmagasztalá Őt és ajándékoza Néki oly nevet, amely minden név fölött való; 10 Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. 11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Filippi 2:9-11

Jézus a Teremtő:

Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született; 16 Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek.Kolossé 1:15-16

Jézus hűséges:

Ha hitetlenkedünk, Ő hű marad: Ő magát meg nem tagadhatja. 2 Timótheus 2:13

Jézus újra eljön:

Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. Títus 2:13

Jézus bűntelen:

Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem Aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Zsidókhoz írt levél 4:15

Jézus szent:

Mert ilyen főpap illetett minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és Aki az egeknél magasságosabb lett. Zsidókhoz írt levél 7:26

Jézus a különböző világkorszakok Királya:

És énekelték Mózesnek az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a Te dolgaid, Mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a Te útaid, óh szentek Királya.Jelenések 15:3

Jézus Isten Báránya:

És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a Mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.Jelenések 21:22

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 6.

3. Amikor Isten Atyánkká lesz

Gondoltál-e már azokra a változásokra és áldásokra, amelyeket mi - akik szellemben egykor halottak voltunk - kaptunk meg, amikor Krisztus vérének erejébe vetett hitünk által megelevenedtünk? Megízlelted-e valaha a határtalan örömöt és az örökkévaló reménységet? Megtapasztaltad-e már a sziklaszilárd bátorságot?

Isten, a mi jó Atyánk sokkal jobb, mint bármelyik földi apa, még ha az csodálatos tulajdonságokkal is rendelkezik.

Amikor Istent, az Atyát helyezzük gondolataink középpontjába, megérezzük az Ő szeretetét és képességeit. Atyánk szeretettel dorgál, bátorít minket, és nagy várakozással tekint ránk. Megbocsát nekünk és megvigasztal, amikor bajban vagyunk. Isten ilyen Atya, sőt még több. Ő az igazságosság Atyja és a szeretet Atyja, ő az erő és a gondviselés Atyja is. Amikor Jézus atyának mutatta be Istent, egy drámai példát használt fel:
„Avagy ki az közületek, áld ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ad néki? És ha halat kér, vajon kígyót ad-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle? " (Mát 7,9-11)

Egy pillanatra hunyd le a szemed, és gondolj a tékozló fiúra! Képzeld el azt a jelenetet, amikor a fiú az otthona felé tart, ahol a gyermekkorát töltötte. Emlékszel? Egy hálátlan és önző testvér volt. Eltékozolta örökségét, nyomorúságos lett az élete, és el kellett tűrnie, hogy az emberek lenézik és megvetik. Naponta többször elnyomta magában azt a vágyat, hogy megforduljon és visszamenjen, vagy egyszerűen csak feladja. Végül is elindult hazafelé, és szülőfaluja határához érkezve már szinte hallotta is a falubeliek zuhogó vízeséshez hasonló suttogását és csúfolódását, szinte látta megvetéstől perzselő tekintetüket.

Amikor azonban elérte a falu határát, az édesapja köszöntötte őt tárt karokkal. Nem a törvénykező bátyja, se nem egy pletykás falubeli asszony volt az első személy, akivel találkozott, hanem az ő szerető, irgalmas atyjával, akit apai szeretete vezetett fia elé. Fia szánalmas külsejét látva az apa odaszaladt hozzá, nyakába borult és megcsókolta. A fiút furdalta a lelkiismeret, és megalázkodott: arra kérte apját, fogadja fel Őt egyik béresének.

Meglepetésére az édesapja arra utasította a szolgákat, hogy a legjobb köntösbe öltöztessék fel, gyűrűt húzzanak az ujj ára, és cipőt a feldagadt lábára. Leöletett egy borjút, és lakomát rendezett.

Az apa hangos szóval kijelentette a falubelieknek: „együnk és vigadjunk. Mert ez az én fiam meghalt és feltámadott; elveszett és megtaláltatott. " (Luk 15,23-24) Ezután bőséges lakomával megünnepelték az atya és a fiú kapcsolatának helyreállását. Kapcsolatuk megújulását az atya kezdeményezte azzal, hogy "az én fiamnak" nevezte.

Hasonló drámai változás történik Isten és közöttünk is. Istent nem mi szólítjuk először „Atyának". Előbb Isten szólít minket „gyermekének". Ez Isten kegyelme, amit ingyen ad, semmit sem vár viszonzásul érte.

Németh Sándor: Szükség van-e tisztelet törvényre?

A párizsi terrormerénylet áldozatait is felelőssé te­vő politikusok, egyházi emberek ürügyül hasz­nálják a tragikus eseményeket arra, hogy a vallások iránti tiszteletet jogszabályokkal is védelem alá helyezzék. A tisztelet törvény felvetése szerencsétlen ötlet, ami az iszlamistáknak ad igazat a muszlim tradíció és az európai szabadságjogok közötti konfliktusban. Az elmúlt napokban a párizsi mészárlással kapcsolatban a muszlim hittudósok, imámok által megfogalmazott állásfoglalások is nyilvánvalóvá tették, hogy vallási rendszerüket és alapítójukat, Mohamedet szentnek és sérthetetlennek akarják elfogadtatni az európai nemzetekkel is. Márpedig kontinensünk kultúrájának egyik alappillére, hogy minden rendszerben, állításban (akár vallásiban is) lehet kételkedni, azt kritizálni, tradícióit revízió alá helyezni, sőt akár kipellengérezni is.

Köztudott, hogy nem mindig volt ez így Európában sem. A vallási tradíciók, dogmák, sőt rendszerek kritizálásáért vagy elutasításáért hosszú évszázadokon keresztül nagy árat kellett fizetniük azoknak, akikben erősebb volt az igazság iránti szeretet, mint a hivatalos, uralkodó vallási rendszer és vezetése iránti lojalitás. Másrészt a keresztényeknek kell leginkább óvakodniuk a hatalmi és spirituális, erkölcsi tekintély szimbiózisától, melynek maga Jézus Krisztus, majd később az apostolok is áldozatai lettek. Jézus Krisztus földi szolgálatának ideje alatt szinte alig múlt el nap, hogy ne kritizálta volna korának hivatalos, hatalom által védett fő vallási áramlatait. Ő ugyan nem volt antijudaista, soha nem szakadt ki Izrael nemzeti keretéből, de a babiloni fogság után kialakult judaizmus tradícióját és annak vezető vallási elitjét rendszeresen és élesen támadta (ahogy ezt tették az ószövetségi próféták is).

Alapvető problémának például azt látta, hogy a vallási uralkodó elit az istentiszteletet és a vallási gyakorlatot csupán eszközként használja arra, hogy hataloméhségét kielégítse, jólétét, társadalmi megbecsülését fenntartsa. Ezzel szemben Jézus nem papok, rabbik, lelkészek, hanem Isten eljövendő országát hirdette, akinek a tisztelete személyének, valós nagyságának, értékeinek és tekintélyének szabad döntésen alapuló méltánylásán nyugszik. A Názáreti tudomásul vette, ha elutasították, személyének, szolgálatának káromlásával szemben határozottan, de sohasem erőszakosan érvelt ellenfelei előtt. És azoknak is megbocsátott már a golgotai kereszten, akik Pilátustól követelték a megfeszítését.

Miért elfogadhatatlan egy hívő számára bizonyos vallási szimbólumok kiemelt védelme? Először is a vallás eredeti rendeltetése (legalábbis a zsidó–keresztény felfogás szerint) Isten személyének és teremtményeinek, embereknek a szeretete és tisztelete. A két nagy parancsolat az Ó- és az Újszövetségben is ugyanaz. A vallási rendszerek tekintélye és tisztelete akkor igazságos és reális, ha az arányos tényleges spirituális és erkölcsi értékeikkel, társadalmi jelentőségükkel, érdemeikkel. Vagyis a vallási rendszerek vezetői, képviselői sem a követőiket, sem a kívülvalókat nem kötelezhetik arra, hogy érték, teljesítmény nélkül vagy a fölött, pusztán azért, mert szervezetük történelmi, vallási jellegű, méltánylásban részesítsék. Ráadásul olyan esetben is, amikor egyértelműen megsértik azokat a klasszikus humanista elveket, amelyek évezredek óta az emberi együtt­-élés legalapvetőbb normáit jelentik.
A szólás szabadságának a korlátai ma is be vannak építve a hatályos jogszabályokba. A vallásoknak, különösen a kereszténységnek csak kárt okozna, ha állami törvények garantálnák bizonyos vallási szimbólumaik védelmét, vagy tartanák fenn társadalmi tekintélyüket. Az államegyházi státusz egyetlen főáramú keresztény felekezet javát sem szolgálta az elmúlt több mint másfél évezred során. Sőt ellehetetlenítette a kereszténység átfogó, minden részletre kiterjedő megújulását. A keresztény politikusoknak nem szabad elfeledkezni arról, hogy névadójukat pontosan azért ítélték halálra és feszítették keresztre, mert jogos valláskritikáját a korabeli hatalmi, vallási elit képviselői blaszfémiának állították be. Jézus tanítványai, apostolai sem igényeltek a római impériumtól semmiféle kiemelt védelmet. Csupán azt várták el a hatalmasságoktól, hogy igazságosan járjanak el velük szemben, és ne a vallási ellenfeleik szándékait teljesítsék.

A konstantinuszi fordulatig a keresztény egyháznak blaszfémiák, üldözések kereszttüzében is azért sikerült az emberek tiszteletét megnyerni, mert volt mit méltányolni, csodálni bennük. Ezt – általánosságban véve – egyre kevésbé lehet elmondani az államegyház státuszába beemelt kereszténységről. Az sem véletlen, hogy a kereszténység jelen korunkban Európában van a legmélyebb krízisben. Az ebből kivezető utat nem az „adj több tiszteletet a kereszténységnek” jogszabályok jelentik. A kereszténység képes szabad, demokratikus országokban haté­konyan működni, ahol a vallást és kép­viselőit szabadon lehet kritizálni, és nem tiltják jogszabályok a val­lási hovatartozás, felfogás megváltoztatását, a megtérést vagy akár Isten Igéjét követő életmódot. Azok a keresztény felekezetek pedig, akik az államtól, kormányoktól várják el, hogy templomaikat, intézményeiket emberekkel töltsék meg, és vallási rendszerük tiszteletét jogszabályok­kal kényszerítsék rá a polgárokra, mindig is a hitélet szellemi megújulásának sírásói voltak és lesznek a jövőben is.

Isteni kizárólagosság

A vallási rendszerek tiszteletének egyik fő problémája abból származik, hogy Isten a saját létezéséről több évezred óta nem adott empirikus igazolást az emberiségnek. Egymásnak ellentmondó vallási állításokról pedig egy laikus nehezen tudja megállapítani egzakt módon azok valóságtartalmát. Olyan valakit vagy valamit tisztelni, melynek létezéséről, igazságtartalmáról nincs, vagy annak éppen az ellenkezőjéről van meggyőződve az ember, szervilis magatartás. Ilyen, az emberi méltóságot semmibe vevő, megalázó helyzetbe a zsarnokságok, totalitárius rendszerek kényszerítették az embereket. Erről azért szereztünk némi tapasztalatot a szocializmus érája alatt. A néhai április 4-ei vagy a nagy októberi szocialista forradalom ünnepségein diákként elszenvedett kényszereket ostobaság átkeresztelni, keresztény színezettel felöltöztetni, áthagyományozni és rákényszeríteni más világnézetű emberekre. Ez a kereszténység végleges halálát jelentené.

Mindaddig, amíg Isten létezése nem lesz tudományos tény az emberiség előtt, jobban tesszük mi hívők, ha küzdünk a vallástalan ellenfeleink szólásszabadságáért, hogy ellenvéleményüket, kritikájukat szabadon, félelem nélkül fogalmazhassák meg velünk szemben is. Még akkor is, ha az igaztalan, fájdal­mas vagy megszégyenítő. Az elmúlt három évtized során volt szerencsém elszenvedni ilyeneket, de nem lettem a szólásszabadság ellensége, hanem még inkább annak használója. A valláskritikáknak és blaszfémiáknak a leggyakoribb kiváltó oka nem is az Isten létezése empirikus bizonyítékának a hiánya, hanem az a sok ostoba, értelmetlen szokás, babonaság, képmutatás, amit a kívülvalók tapasztalnak vallásos köreinkből. Az ellenséges kritikák pozitív szerepet játszhatnak az ezektől való megtisztulásban, különösen olyan esetekben, ha azokat a jobbítás szándéka motiválja.
Minden vallásnak jogában áll saját meggyőződését abszolút igazságként hirdetni, képviselni, saját hitigazságait és hőseit értékesebbnek tartani más vallási rendszerekkel szemben is. A Biblia Istene kizárólagos, abszolút tekintéllyel szólt magáról, és ezzel együtt kizárta minden más istenség létezését. Az Exodus során Izraelnek átadott parancsolataiban a más nemzeti, vallási rendszerekkel szemben határozza meg önmagát, amikor is kijelenti, hogy ő az egyedüli igaz Isten, aki Izraelt megszabadította, és idegen istenek, bálványok tiszteletének a tilalmát elrendelte. A Szentírás könyvei a judaizmus és a kereszténység torzulásait és a különböző nemzeti, vallási rendszerek kritikáit és negatív értékítéleteit is tartalmazzák. Már a Tízparancsolat első parancsolatai is elválasztják az igaz istenképet a többi vallási istenképtől. Az Exodus tíz csapása az egyiptomi isteneket is sújtotta, ezek vallási szokásainak, tradícióinak a követése a zsidók számára tilos volt.

A Biblia nem a vallások, hanem az emberek tiszteletét hangsúlyozza. A val­lásnak pedig az Isten és az emberek tiszteletét kell szolgálnia. A különböző vallások paranoid védelmében a félelem is központi motiváció, amely az isten létezésével kapcsolatos belső bizonytalanságból ered. A Biblia Istenének védelme azt a célt szolgálta, hogy az emberekben kialakított istenkép a kinyilatkoztatott igazságon és ne az emberek által önkényesen kialakított fogalmakon alapuljon. A vallások ezért nem voltak soha statikus állapotban, mindig változnak, mozgásban vannak, átalakulnak. Ez igaz a zsidó–keresztény kinyilatkoztatáson alapuló hitigazságok interpretációira is, melyek igazságtartalmát és ortodox értelmezését a Messiás visszajövetele fogja bizonyítani, s ezáltal Isten jelenlétének empirikus igazolása is lesz a Földön a zsidó–keresztény reménység szerint.

A vallások egymással is vetekednek, hogy egyre több embert megnyerjenek, ezekből azonban nem feltétlenül származnak vallásháborúk, véres leszámolások, megtorlások. Különösen akkor nem, ha vallási hovatartozástól függetlenül a különböző vallások követői megtanulják egymás emberi méltóságát tisztelni. A keresztény politikusoknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy az evangélium hirdetése szólás- és vallásszabadságot feltételez. Ahol ez nincs meg, ott vallási elnyomás van, hiszen az emberek nem újíthatják meg, nem változtathatják meg Istenről alkotott felfogásukat, holott a történelem tanúsága szerint egyetlenegy vallási felekezet sem mondhatja magáról, hogy birtokolja és hitelesen képviseli a földön Isten teljes igazságát, természetét. Ebből a tényből következően a polgárok számára biztosítani kell, hogy szabad választásuk alapján keressék boldogulásukat, üdvösségüket, és kutassanak Isten után. Tragikus hiba lenne megismételni az uralkodó felekezetekhez való röghözkötésüket.

A párizsi tragédia egyik legmegrendítőbb kihívása szerintem az, hogy feladjuk-e olyan vallási rendszerekkel szembeni kritikánkat, elutasításunkat, amelyek nem felelnek meg sem az Istenről alkotott képünknek, sem az emberi szabadság iránti igényünknek. A korai apostoli egyház azért is volt sikeres, mert még az államhatalmi védelem alatt álló római istenektől való megtérésre is fel merte szólítani a hallgatóságot. Pál apostol például Lisztrában a Jupiter kultuszából való megtérést hirdette, és hiábavalóságnak nevezte a neki bemutatott áldozatot. Igaz, hogy utána a város polgárai megkövezték, de felállt és továbbra is bátran hirdette azt, akiről teljes meggyőződést kapott karizmatikus megtapasztalás által. Athénban, a görög kultúra szentélyében arra szólította fel a görögö­ket, hogy a tudatlanságon alapu­ló vallási rendszereikből térjenek meg, és ne keverjék össze az embe­rek és a bálványszobrok méltóságát. A hallgatóság soraiból sokan nem fogadták el Pál üzenetét, de humanista elveket követve toleránsan viszonyultak hozzá, és nem kövezték meg. De akár Jézusra is visszautalhatunk, aki Sikárban egy szamariai asszonnyal beszélgetve világossá tette, hogy egy olyan agnosztikus vallás követője, amelyben nincs istenismeret. Az ilyen vallási rendszert Jézus hatástalannak és értelmetlennek tartotta. Ezen a téren a világ sajnos nem sokat változott. Most is számos vallási rendszer áll Isten keresésének és megismerésének útjában, és az is előfordul, hogy sem a vallásuk kialakulásával, sem annak alapítójával kapcsolatos tényközlést nem akarják engedélyezni.

A párizsi terrormerénylet után egyes vallási vezetők, politikusok teljesíthetetlen követeléssel lépnek fel a szabad világgal szemben. A vallások védelmét a szólásszabadság elé szeretnék helyezni, és a jövőben szankcionálnák a vallások, vallási rendszerek, azok alapítóinak, képviselőnek a kritizálását. Ettől a különleges védelemtől Párizsban és más európai városokban már rég megfosztották a királyokat, a császárokat, sőt a római pápát is. Nem csekély áldozatok árán jutott el civilizációnk a szabadsághoz, amivel ha nem élünk, akkor elveszítjük, ha nem védelmezzük, akkor elorozzák tőlünk.

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201501/nemeth_sandor_szukseg_van_e_tisztelet_torvenyre

Joyce Meyer - Tarts kapcsolatot Istennel

“Boldog (1) ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll (2), és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége (3), és az ő törvényéről gondolkodik (4) éjjel és nappal” Zsoltárok 1:1-2

1 Itt az angol fordításban az áldott szó szerepel = boldog, szerencsés, bővölködő, irigylésre méltó

2 Nem követi az ő tanácsaikat, terveiket, szándékaikat

3 Előírás, utasítás, tanítás

4 Mérlegel, tanulmányoz

Maradj ma kapcsolatban Istennel, hangolódj rá az Ő hangjára. Talán már kész terved volt mára, de lehet, hogy Isten egy teljesen más irányba fog vezetni, ha fogékony vagy a Szent Szellemre. Légy bátor, hallgass a szívedre és kövesd Isten veled való szándékát!

A mai nap egy jó nap lesz. Hallgass Isten vezető szavára. Határozd el magad, hogy szellemben jársz és hagyd hogy Isten vezessen.

Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya

Derek Prince - A győztes fegyverek - Védekező fegyverek

A. Efé. 6:10–12—Pál arra ösztönöz minket, hogy „öltözzük fel az Isten minden fegyverét” az ördöggel szembeni védekezés érdekében. A Sátánnal való összeütközés szükségszerű, és készen kell állnunk az ütközetre.

B. Dániel 10:2–3, 12–13, 20—Az Isten angyalának három hétbe került, mire el tudta érni Dánielt, mivel útközben meg kellett küzdenie a Sátán lázadó angyalaival.

C. 2 Kor. 10:3–5—Isten megfelelő fegyverekkel látott el minket, amelyekkel harcolunk ebben a háborúban. A csatatér az elme.

D. Efé. 6:13–17—Pál leírja azt a védekező fegyverzetet, amelyet Isten biztosított a keresztényeknek:

1. az igazság öve
Meg kell szabadulnunk minden vallásos képmutatástól, és teljesen őszintéknek kell lennünk magunkhoz és egymáshoz is

2. a megigazulás mellvasa
Ez védelmezi a szívet (vesd össze: Péld. 4:23). Ez a hit és a szeretet (vesd össze: 1 Thessz. 5:8; Róma 10:10)

3. a békesség evangéliuma hirdetése készségének saruja
Kettős készség (felkészültség) szükséges ehhez: egyrészt intellektuálisan az evangélium megértése; másrészt szellemileg a békesség Istene a szívünkben.

4. a hit pajzsa
Ez olyan hit, amely az életünk minden területét befedi.

5. az üdvösség sisakja
Ez az elmét védelmezi—különösképpen a „magasság szellemeitől” (lásd még: Ézs. 61:3). Néha először szabadulásra van szükség (lásd még: Jóel 2:32). Aztán a sisak a remény (lásd még: 1 Thessz. 5:8; Róma 8:24; Efé. 2:12; Kol. 1:27; Zsidó 6:17–20).

6. Az Isten Igéje kardja
Réma, nem logosz. Személyesen kell kimondanunk hittel az Isten Igéjét (ahogy Jézus tette, amikor konfrontálódott a Sátánnal).

Rodney H. Browne - KRISZTUS HÁROMFÉLE HIVATALA

Jézus Krisztus előtt egy embert sem kent fel Isten egyszerre prófétának, papnak és királynak. Volt néhány felkent próféta, pap és király; de Jézus mindezeket a tisztségeket egyidejűleg betöltötte.

Jézus:

Próféta az egész emberiség számára:

Akit tett mindennek örökösévé, Aki által a világot is teremtette. Zsidókhoz írt levél 1:1-2

Isten Jézuson keresztül szól hozzánk. Jézus minden szavában bizton megbízhatunk.

Főpap az egész emberiség számára:

Annakokáért, szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra, 2 Aki hű ahhoz, Aki Őt rendelte, valamint Mózes is az ő egész házában.Zsidókhoz írt levél 3:1-2

Lévén annakokáért nagy főpapunk, Aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. 15 Mert nem oly főpapunk van, Aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem Aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. 16 Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. Zsidókhoz írt levél 4:14-16

Miképpen másutt is mondja: Te örökkévaló pap vagy, Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 5:6

Ahová útnyitóul bement érettünk Jézus, Aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 6:20

Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ezalatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint, és ne az Áron rendje szerint? 12 Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is. 13 Mert akiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül; 14 Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Jódából támadott, amely nemzetségre nézve semmit sem szólott Mózes a papságról. 15 És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elő más pap, 16 Aki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett. 17 Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 7:11-17

Jézus a mi Főpapunk. Ő a közbenjáró egyszerre Isten és ember között; Ő a mi áldozatunk, Aki minden bűnünktől és szégyenfoltunktól megtisztított. Mivel helyettünk tette mindezt, ezért bűn-, és méltatlanság érzése helyett bűnbocsánattal és igazlelkűen bátran jöhetünk az Atya jelenlétébe.

Király minden nemzet számára:

Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jöve; és méne az öregkorúhoz, és eleibe vivék Őt. És ada Néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv Néki szolgála; az Ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az Ő országa meg nem rontatik. Dániel 7:13-14

Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság Atyjának, Békesség Fejedelmének! 7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt! Ézsaiás 9:6-7

És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy. Zakariás 14:9

Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hívattatik; és Néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét; 33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az Ő királyságának vége nem lészen!Lukács 1:32-33

Mikor pedig eljő az embernek Fia az Ő dicsőségében, és Ővele mind a szent angyalok, akkor beül majd az Ő dicsőségének királyiszékébe. Máté 25:31

A hetedik angyal is trombitála, és nagy szózatok lőnek a mennyben, amelyek ezt mondták: E világnak országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztusáéi lettek, Aki örökkön-örökké uralkodik. Jelenések 11:15

És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és az Ő szolgái szolgálnak Néki; 4 És látják az Ő orcáját; és az Ő neve homlokukon lesz. 5 És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön-örökké. Jelenések 22:3-5

E világnak országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztusáéi lettek, Aki örökkön-örökké uralkodik!

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 5.

Isten a múlt, a jelen és a jövő viszonylatában

Melyik idősíkban létezik Isten? Vannak, akik azt tartják, hogy Isten munkálkodott a múltban, de manapság már nem tesz semmit. Voltaire francia filozófus azt állította, hogy Isten olyan tökéletesen megteremtette ezt a világot, mint egy órásmester egy tökéletes órát; azonban Ő többet már nem munkálkodik a világban, mert minden tökéletesen működik az általa megszabott törvények szerint.
Vannak teológusok, akik azt állítják, hogy az egykor kijelentéseket adó, csodákat cselekvő és az emberek között munkálkodó Isten ma már halott. Szerintük ez a világ az emberi bölcsesség és az ember által alkotott társadalmi rendszer jóvoltából válhat jobb hellyé.

Vizsgáljuk meg Isten Igéjének a fényében, hogy milyen téves és gonosz az állításuk. „És ismét monda Mózesnek: így szólj Izrael fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene küldött engem tihozzátok. Ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre." (2Móz 3,15)

Láthatjuk, hogy Ábrahám Istene Izsák és Jákob Istene is egyúttal. Ő lett az Istene Mózesnek és a Mózes idejében élő izraelitáknak is. Isten így szólt: „Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákobnak fiai, nem emésztettek meg" (Mal 3,6) Az Ószövetségben Isten mindig a jelen idő Isteneként jelent meg népe számára. Ábrahám Istene volt Sámuel Istene is és Sámuel Istene volt Salamoné és Dávidé is.

Vajon Isten csak az Ószövetség és nem az Újszövetség Istene is? Lázárnak, Márta fivérének halála negyedik napján Jézus elment hozzájuk Betániába. Márta arcra borult Jézus előtt és sírva panaszkodott: „ Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. “

Márta bízott Jézus hatalmában, „múlt időben”, de Jézus azt mondta: „Feltámad a te testvéred.“ 

„Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon." Márta elismerte, hogy Jézus a múlt és a jövő Ura, de nem a jelené, pedig Jézus éppen az ő szemei előtt készült egy csodára. Jézus így szólt „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is él; hiszed-e ezt? “ (János 11,21-26)

A „Mi Atyánknak" hívott Isten a múlt Istene: Ő teremtette ezt a világot. Ugyanakkor Ő a jelen Istene is: mindent uralma alatt tart, és akarata szerint működtet mindennap. De Ő a jövő Istene is. Ő a mi örökkévaló Istenünk. Mielőtt Jézus felment a mennybe és az Atyaisten jobbjára ült, ezt mondta: „íme én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!“ (Mát 28,20) Márpedig ha mindennapi életünkben sorra teljesülnek be ígéretei, akkor ez az ige minden bizonnyal igaz.

Jézus mennybemenetele után az apostolok mindig a jelen Istenéről írtak: „Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint. “ (Ef 3,20) „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvéből. “ (Fil 2,13) „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.“ (Zsid 13,8)

Mindezeken felül a hithősök milliói jártak a jelen Istenével az apostoli időktől fogva napjainkig, amíg haza nem szólította őket az Úr. A mi Atyánk élő Isten, aki tegnap, ma és örökké ugyanaz.

Joyce Meyer - Kelj fel és menj

"Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?.... Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.” Zsoltárok 6:6,8


Mielőtt még teljesen felébrednénk a sátán be akar bennünket csapni és igyekszik olyan gondolatokat ültetni az elménkbe, amelyekkel csapást mérhet ránk. Azt akarja, hogy amikor felébredünk reményvesztettek, hitünk-vesztettek és negatívak legyünk, semmiképp se pozitívak. Azt akarja, hogy legyen rossz a hozzáállásunk, legyünk önzőek és énközpontúak, legyünk tele gyűlölettel, keserűséggel, nehezteléssel,kétséggel, hitetlenséggel és félelemmel – hogy haragudjunk mindenkire.


Istennek hála azonban Jézus Krisztus megváltott bennünket mindezektől a rossz példáktól. Ellene tudunk állni az ördögnek és bízunk Isten erejében, hogy ma győztesként éljünk.

Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 4.

Az apostolok újra meg újra hangoztatták, hogy Isten velünk van. Ha Pál apostolt kérdeznénk meg Isten hollétéről, valószínűleg a következőt válaszolná: „Nem tudjátok-e, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Szelleme lakozik bennetek? ” (I. Kor 3,16)

János apostol pedig így szólna: „ Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van. ’’ (I. Ján 4,4)

Akkor hát hol lakozik bennünk Isten? A Biblia erre a következőképpen válaszol: „Aki el is pecsételt minket, és a Szellemnek zálogát adta a mi szíveinkbe. ” (2Kor. 1,22) Isten szívünkben lakozik a Szent Szellem által, és így szívünk a menny királyságának része. Erre utal Jézus Lukács 17,21-ben: „az Isten országa ti bennetek van.” Az Immánuel név tulajdonképpen azt jelenti, hogy „Isten velünk van.”

Szívünk lenne Isten egyedüli lakóhelye? Nem egészen. Ha így lenne, akkor érvényüket veszítenék a Biblia ígéretei az eljövendő mennyei királysággal kapcsolatban. Jézus határozottan állította: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. ” (János 14,2-3)

Lukács jegyezte fel: „És monda: íme látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felöl állni. ” (ApCsel 7,56) A Zsidókhoz írt levél írója ugyancsak látta Jézust „...az Isten királyi székének jobbjára... ” ülve. (Zsid 12,2) A mennyről, Isten lakhelyéről János apostol is részletesen beszámol látomásában.
Mindezek arra utalnak, hogy Isten végül fel fogja tárni örökkévaló királyságát, mely egyelőre még rejtve van számunkra. Ott örökkévaló együttlétben lesz majd részünk. Akkor hát Isten miért jött el erre a földre, hogy a szívünkben lakozzon?

Mivel Isten igazságos és szent, bűnös ember nem állhat meg előtte. Senki sem ismerheti meg Istent, amióta az emberi szellem meghalt Ádám bukásakor. Korunk legnagyobb tudósa is egy vak emberhez hasonlít, amikor Isten ismerete kerül szóba. Amíg Isten ki nem jelenti magát, szemünk meg nem láthatja, fülünk meg nem hallhatja, az emberi szív el sem gondolhatja azokat, amiket Isten készített az Őt szeretőknek (I.Kor 2,9)

Jézus emberi testet öltve jött el a földre azért, hogy kijelentse nekünk az Atyát, és beteljesítse akaratát: megszabadítson bűneinktől, és Isten gyermekeivé tegyen minket. Amikor bűnbocsánatot kapunk, és újjászületünk Jézus vérének erejével, Ő belép szívünkbe, és ott lakozik a Szent Szellem által. Ettől a pillanattól kezdve Isten gyermekeivé és a menny polgáraivá válunk. Ha pedig a menny polgárai vagyunk, örvendhetünk Isten előre elkészített áldásainak is.

A mi Istenünk megtartja és felneveli gyermekeit, akiket megvásárolt egyszülött Fiának vérével. Számukat egyre növeli, és gyümölcsözővé teszi életüket. Amikor azt imádkozzuk, hogy „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben“, akkor mennyei trónon uralkodó Istenként kell Őt elképzelnünk. Szent Szellemmel pecsételi meg mindazokat, akik hisznek Fiában, és így teszi őket gyermekeivé. Szívünkben lakozik és a mennyei dicsőségbe fog vezetni minket. Az így leírt Isten a mi Atyánk!

Joyce Meyer - Kezdd jól a napot

„Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.” 

Zsoltár 94:18

Vannak emberek, akik bal lábbal kelnek fel. Mikor felébrednek még minden rendben van, de ha valami rosszul alakul, elveszítik lábuk alól a talajt és a nap hátralevő részében vesztesként sántikálnak. Ha rosszul indult a napjuk, úgy is marad.

Ha valaki korán reggel megsért bennünket, haragunk védekezésre késztet egész álló nap. Ha a napunkat rohanással kezdjük, úgy tűnik sohasem lassítunk le. Ma azonban lábunk sziklaszilárdan megáll Isten Igéjén. Ha Isten Igéje támogat, megerősít és vezet, nem lesz többé „rossz nap”.

Derek Prince - A győztes fegyverek - A valódi ellenség

I. Bevezetés

A. Efé. 6:10–12—Pál arra figyelmeztet minket, hogy szükségszerűen részesei fogunk lenni egy intenzív szellemi konfliktusnak, amelyet egy igen ravasz ellenséggel— az ördöggel szemben kell folytatnunk. A Sátán lázadó szellemek—„testetlen személyek”— erőinek parancsol, amelyek a hatalom különböző szintjein rendeződnek

B. Efé. 2:2—A Sátán törvényes hatalmat gyakorol mindazok fölött, akik engedetlenek Istennek

C. Kol. 1:12–13—Az isteni beavatkozás következtében megszabadulhatunk a Sátán hatalma alól, és átkerülhetünk Krisztus országába. Krisztuson kívül csak a sötétség rendszere található, amelyet az a magasságban levő királyság irányít, amely az egész föld fölötti dominanciára törekszik.

1. A Biblia több mint egy ég létezéséről ad kijelentést:

a. 2 Kor. 12:2—Ha létezik harmadik ég, akkor léteznie kell első és második égnek is
b. Efé. 4:10—A „minden egek” kifejezés azt jelzi, hogy legalább három ég van. Az a szó, amelyet a Károli fordítás az Efé 6:12-ben a „magasság” szóval ad vissza, szintén azt jelenti, hogy „egek” vagy „magas helyek”. Lásd: Efé 1:3, 20; 2:6; 3:10.
c. Arra következtethetünk, hogy az „első” ég a látható égbolt, a Nappal, Holddal és csillagokkal; a „harmadik” ég az Isten lakóhelye; és a Sátán székhelye van a köztes égben.

D. Máté 12:24–28—A Sátánnak olyan királysága van, amelyben ő az egyeduralkodó, és amely nem megosztott. Két szinten is jelen van: a „magasságban” mint „Sátán” a lázadó angyalok fölött gyakorol uralmat, valamint a földön mint „Belzebub” (legyek ura) uralkodik a démonok fölött. A szabadító szolgálat a konkrét bizonyíték arra, hogy az Isten országa kihívást intézett a Sátán királysága ellen.

E. Dániel 10:2–3, 12–13—Isten angyala, amikor a mennyből Dánielhez a földre küldetett, útközben szembetalálkozott a lázadó angyalok ellenállásával a „magasságban”. Három hetébe tellett, mire át tudott törni rajtuk. Dániel imádsága először is előidézte a mennyei cselekményt, majd segítette Isten angyalát a keresztül jutásban.

F. 2 Kor. 10:3–5—Mivel egy szellemi küzdelemben veszünk részt, Isten a megfelelő szellemi fegyverekkel látott el minket, amelyekkel le tudjuk rontani a Sátán erődítményeit. Az a harcmező, amelyen a háborút meg kell vívnunk, az emberi elme területe.

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 3.

2. Ki vagy a mennyekben

Amikor Istenhez, Atyánkhoz szólunk, legyen helyes elképzelésünk arról, hogy hol is van Ő. Vessük el azt a gondolatot, hogy Ő egy nehezen körülírható, távoli helyen él. Ehelyett tudatosítsuk azt, hogy Isten a tér és idő vonatkozásában egy jól meghatározott területen lakozik. Isten azt akarja, hogy részletekbe menően ismerjük meg Őt, amint az olvasható Ézsaiás 43,10-ben is. Nézzük hát meg, hol lakozik!

Hol van Isten?

Ádám és Éva bukása óta senki sem volt képes önmagától megismerni Istent. Ennek oka a bűn volt, amely megakadályozta Isten megismerését. Amíg Isten ki nem jelenti Önmagát, soha senki nem ismerheti meg Őt.

Közel három évtizeddel ezelőtt kezdtem el olvasni a Bibliát azt követően, hogy megnyitottam a szívemet az evangéliumnak. Olvasás közben nagy hatással volt rám Jézus szolgálata és szeretete. Volt azonban egy kérdés, amely nyugtalanított.
„Ahogy látom, Jézus ezeket a csodákat 2 000 évvel ezelőtt cselekedte Júdeában. De mi közöm van nekem mindehhez, aki a huszadik században élek a Távol-Keleten? Úgy tűnik, a Biblia sem több egy történelemkönyvnél. Milyen kapcsolatom lehet egy olyan könyvvel, amelyet 2 000 évvel ezelőtt írtak a zsidóság számára?”
Egyre zavaróbb kérdések követték egymást, de folytattam a Biblia olvasását egy olyan választ keresve, mely kimozdít kételyeimből. Egy elképzelt párbeszédbe fogtam az írás jeles személyiségeivel, akik látták Istent. Úgy érveltem, hogy talán általuk jobban belelátok az egészbe.

Először Ádámhoz fordultam: „Ádám - kérdeztem, - hol találkoztál Istennel?”
Ádám válasza ez volt:, Az Édenkertben találkoztam Vele, és az alkonyat hűvösében beszélgettünk.” „De hát nem tiltottak ki téged a bűnbeesés után? És ugye, azóta sem léphet be oda senki?” Erre a kérdésre Ádám nem válaszolt, csak állt csendben, lehajtott fejjel.

Kielégítő válasz híján Ábrahámhoz, a hit atyjához fordultam. ,Ábrahám, te mindig az Úrral jártál, meg tudnád mondani, hol van Isten?”
„Valahányszor Istennel akartam találkozni, egy oltárt építettem, áldozatot mutattam be, és vártam Rá. Időnként hamar megmutatkozott, máskor nem. Én csak az oltárnál találkoztam vele. Nem tudom, hol lehet most.”

Aztán Mózeshez mentem, Isten hatalmas szolgájához, aki Isten szavának engedelmeskedve kiszabadította Izrael népét Egyiptomból. „Mózes - kérdeztem, - ugye az égő csipkebokor képében találkoztál Istennel a Hóreb hegyén? És ugye a Sínai-hegyen is találkoztál Vele? Te biztosan meg tudod mondani, hol van most Isten.”
„Isten az általunk épített szent sátorban lakozott. Mindig a frigyláda előtt találkoztam Vele, azt azonban nem tudom, hogy most hol lehet.”

Még mindig válasz nélkül, Salamonhoz fordultam. „Salamon király, te építetted meg a templomot, amelyben Isten lakozott. Te bizonyára meg tudod mondani, hogy hol van most Isten, ugye?”
„Természetesen. Isten az általam felépített templomban lakozott. Az emberek ott imádkoztak, és Isten ott válaszolt nekik. Még idegenben is válaszokat kaptak, ha arcukkal a templom felé fordulva imádkoztak.” „De hát király, nem rombolták-e le a templomot körülbelül 2 600 évvel ezelőtt az asszírok és babiloniak betörésekor?”

Mivel Salamontól sem kaptam egyértelmű választ, Keresztelő Jánoshoz mentem. „János, hol van az Isten, akivel találkoztál?” - kérdeztem. "Íme az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit! - válaszolta. - Isten Jézusban van.”

Szívem hevesebben vert, és elkezdtem olvasni az evangéliumokat, Máté, Márk, Lukács és János evangéliumát. Végül alázatosan letérdeltem Jézus előtt, és megkérdeztem: „Jézus, mondd meg, kérlek, hol van most Isten?” A Szent Szellem segítségével olvasni kezdtem a következő igét, mely válasz volt a kérdésemre:

„Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak én általam. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek Őt, és láttátok őt. Monda néki Fülöp: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nekünk! Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és mégsem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát; hogyan mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát? Nem hiszed-e, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. Higgyetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magukért a cselekedetekért higgyetek nékem." (Ján 14,6-11)

Amikor meghallottam Jézus szavát ezen az igén keresztül, az igazság megvilágította szívemet: a kétely felhői oszladozni kezdtek.
Ám mégsem jutottam teljes bizonyosságra, így tovább kérdeztem: „Úr Jézus, amikor közöttünk voltál a földön, az emberek Benned találkoztak az Atyával, és látták az Ő munkáját Általad. De Téged megfeszítettek, meghaltál és feltámadtál, majd felmentél a mennyekbe, így hát Istennel már nem találkozhatunk. Hol van Isten most, ebben az órában?” Jézus egy másik igét adott a szívembe válaszul:

„És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt, és nem ismeri őt; de ti ismeritek öt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek. ” (János 14,16-20)

Jézusnak e szavai azonnal világosságot hoztak számomra, mert megtudtam belőlük, hogy az Atya és a Fiú, mindketten szívembe költöztek a Szent Szellem által akkor, amikor Jézust Megváltóként befogadtam az életembe. Attól a perctől kezdve szilárdan megálltam a Sátán kísértéseivel szemben. Isten eloszlatta szívemben a kétely felhőit. Ezzel kapcsolatban azt mondta Jézus: „Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk." (János 14,23)

Joyce Meyer - Hogy jól induljon a nap

Előszó

Isten azt akarja, hogy élvezd az életet. Jézus azt mondta:”Én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.”/ Megjegyzés: az angol fordítás úgy hangzik, hogy Én azért jöttem, hogy életetek es örömetek legyen és bővölködjetek (teljesen, míg túl nem csordul)/ János 10:10

Napjaidat megtöltheted örömmel, amivel másokat is feltölthetsz. Egész nap tapasztalhatod ezt az örömet, ha megtanulod, hogyan indítsd helyesen a napod – azzal, hogy időt töltesz Istennel, olvasod az Ő Igéjét, imádkozol és odafigyelsz az Ő irányítására. Istenre hallgatni minden reggel várakozással tölt el, jobbá teszi a napjaidat, és így az életedet is. AzÚr azt akarja, hogy tisztán lásd Őt azért, hogy követni tudd. Ő ébreszt fel minden reggel és füleidet az Ő útmutatására fordítja. Ha teljes szívedből keresed Őt, akkor Ő megújítja a te erődet és igazgatja a te útjaidat. (Lásd Ézsaiás 40:31, Példabeszédek 3:6) Ez a könyv azért íródott, hogy emlékeztessen téged mindazokra az előnyökre, amikben akkor lehet részed,ha Istennel kezded a napod. Nem azért iródott, hogy a vele eltöltött idődet máskorra tegye, hanem hogy hangsúlyozza az Istennel töltött idő fontosságát, és napi rendszerességel vezessen téged e találkozásokra, hogy élvezni tudd minden napodat. Meg fog tanítani arra, hogyan hozd egyensúlyba életedben a szélsőségeket, hogyan tegyél szert önkontrollra, és hogyan élj úgy, hogy az másokra pozitív hatással legyen. Arra bátorítalak, hogy keresd Istent minden reggel, és várj,hogy megadja szellemednek a napi útmutatást. Isten megtölti a szíved ismerettel, amely a kellő pillanatban elhozza majd a megvilágosodást .

Ha egyszer megtapasztalod, hogy mekkora erőt ad, ha a napodat Istennel kezded, soha többé nem akarod majd a napodat Nélküle kezdeni.

Derek Prince - A győzelem stratégiája - Diadalmas dicsőítés

I. A dicsőítés Isten jelenlétének a helye

A. Zsolt. 22:3—Isten szent és nem tud szentségtelen helyeken vagy szentségtelen légkörben lakozni. A dicsőítés megszenteli a légkört.


II. A dicsőítés az út Isten jelenlétébe

A. Zsolt. 100:4—A dicséret és a hálaadás az út, amelyen keresztül átmegyünk a Mindenható Isten jelenlétének kapuján és belépünk a tornácaiba

B. Ézs. 60:18—Istent körbeveszi a „szabadulás” kőfala, de a dicséret útja keresztül visz ennek a falnak a kapuin


III. Isten áldásának a célja az életünkben

Zsolt. 30:12–13—Isten azért avatkozott közbe Dávid élethelyzetébe, hogy Dávid ajkai dicséretet zenghessenek Neki (vesd össze: Zsolt. 16:9; ApCsel 2:26)


IV. A dicsőítés a Szellem palástja

A. Ézs. 61:1–3—Az evangélium hirdetésének célja, ahogy azt az Úr Jézus Krisztus is megerősítette, hogy ékességet adjon a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett (lásd még: Lukács 4:18–19)

B. Ézs. 52:1–2—Isten üzenete az egyházhoz:

1. Serkenj fel!
2. Öltözd fel az erősségedet!
3. Öltözz fel ékességed ruháiba!
4. Rázd ki magad a porból!
5. Rázd le magadról az elnyomást, a sötétséget, a vádlásokat, a kárhoztatásokat, a félelmeket és hitetlenséget! Kelj fel, ülj fel!
6. Ülj trónodra, mint királynő!
7. Oldj le magadról minden terhet és megkötözöttséget! És legfőképpen: legyen a dicsőítés a központban!


V. A dicsőítés olyan, mint egy szellem fegyver

A. A szabadulás eszköze

1. Zsolt. 50:23—Amikor elkezdjük Istent dicsőíteni egy szörnyű helyzet közepén, szabadulás és megmenekülés fog érkezni

2. Jónás 2:1, 9—Amikor Jónás dicsőíteni kezdte Istent a nagy hal gyomrában, Isten megszabadította őt
3. ApCsel 16:25–26—Az éjszaka közepén a dicsőítés megnyitotta a börtöncellák ajtajait, és leoldotta Pálról és Silásról a bilincseket

B. az ördög elhallgattatásának eszköze

1. Zsolt. 8:3—Isten a szellemi ellenségeink miatt a dicsőítést rendelte arra, hogy elnémíthassuk a Sátánt (vesd össze: Máté 21:16).
2. A szellemi fegyverek, akár jóra, akár rosszra használják őket, az emberek szájából indulnak ki (lásd még: Jel. 16:13)

C. A dicsőítés az út Krisztus győzelmébe

1. Zsolt. 106:47—Isten beavatkozása népe érdekében arra szolgál, hogy dicséretet és dicsőséget fakasszon fel az emberekből az Ő nevére
2. Kol. 2:15—Akkor képesek vagyunk arra, hogy Krisztussal együtt diadalmaskodjunk
3. 2 Kor. 2:14—Nincsen olyan időszak vagy hely, ahol Jézus egyháza ne tudna diadalmas lenni


VI. A dicsőítés áldozata

A. Jer. 33:11—Az áldozat valamibe kerül nekünk. Nem feltétlenül azért dicsőítünk, mert úgy érezzük, hanem azért, amit Isten tett értünk.

B. Zsidó 13:15–16—Háromféle áldozat lehetséges:

1. dicséretnek áldozata
2. a jó megcselekvése akkor, amikor az kerül valamibe
3. anyagi javaid megosztása másokkal


VII. Mikor helyes az Istent dicsérni?

A. Zsolt. 34:1—Soha nem szabadna abbahagynunk az Isten dicsőítését!

B. Zsolt. 145:2—Végig az egész örökkévalóságon át


VIII. Hogyan dicsőítsük az Urat?

A. Zsolt. 111:1—A dicsőítés teljes szívből kell, hogy történjen

B. Zsolt. 47:8—Istent „bölcsességgel”, vagyis tudatosan kell dicsőítenünk


IX. Az Úr dicsőítésének módjai

A. Zsolt. 63:4–5—Kezeink felemelésével dicsérjük Őt

B. 1 Tim. 2:8–9—Ez az egyetlen fizikai (formai) módja a dicséretnek, amelynek megtételére felszólítást kaptunk

C. Zsolt. 141:2—Az imádságunk mint jó illatú füst jut el Isten elé, és a felemelt kezünk mint esti áldozat

D. Zsolt. 149:3, 150:4—A táncot az Isten iránti tiszteletünk, dicséretünk és imádatunk kifejezésére használhatjuk


X. Kinek kell dicsőíteni az Urat?

A. Zsolt. 150:6—Mindenki, aki lélegzik

B. Zsolt. 148:2–12—Ebben a részben hét égi (mennyei) és huszonhárom földi dolog van felszólítva arra, hogy Istent dicsőítse


XI. Ki nem dicsőítheti az Urat?

Zsolt. 115:17—A meghaltak

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 2.

Isten a mi Atyánk

Jézus azt mondta, hogy „mi Atyánknak” nevezzük Istent. Ha pedig Istent „Atyánknak” nevezzük, a következő elképzelésünk legyen Róla:

Először is irányítsuk gondolatainkat Istenre, „Atyánkra”. Mindig úgy közeledjünk Istenhez, hogy bízzunk Jézus drága vérében. Megváltónként sem állhatunk meg Isten előtt Jézus drága vére nélkül. Még a mennyben is dicsérni fogjuk a vérben rejlő erőt. János apostol Patmosz szigetén kapott eszkatologikus mennyei látomásában a szentek sokasága dicséri Jézust, a Bárányt:

„És énekeltek új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet, és megnyisd annak pecsétjeit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből. És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká; és uralkodunk a földön. ” (Jel 5,9-10)

Ugyanebben a látomásban szentek nagy sokaságát is látta János, akik a 144 ezer izraelita prédikációja nyomán tértek meg, és akik a Bárány királyi széke előtt álltak, és így kiáltottak: „...Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyi székben ül, és a Bárányé! ’’ (Jel 7,10)

Jézus véréről örökké fogunk énekelni, hogy megemlékezzünk megváltásunkról. Amikor ezt imádkozzuk: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben”, nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten ugyanakkor Jézus Atyja is. Jézus a feltámadása után először Mária Magdalénának jelent meg, és ezt mondta: „...menj az én atyámfiaihoz, és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. ” (Ján 20,17) Jézus gondolkodás nélkül atyjafiainak nevezi tanítványait. Ettől fogva az Ő Atyja a tanítványok Atyja, Istene az ő Istenük is. Nem szólítottuk Istent Atyának mindaddig, míg Jézus meg nem szerezte nekünk ezt a kiváltságot.

Amikor Istent „Atyánknak” szólítjuk, gondoljunk arra is, hogy Ő Atyja minden hívőnek, akik befogadták az Úr Jézus Krisztust. Mindazok egymás testvérei az Úrban, akik imádják és dicsérik Istent, hisznek Jézusban, a Megváltóban, elismerik és szívesen fogadják a Szent Szellemet, a Vigasztalót (3). Mi vagyunk a kövei annak a szellemi templomnak, amelyben Isten lakozik. Jézus így fogalmazott: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.’’ (Mát 18,20)

Isten tett minket templomává, és bennünk lakozik a Szent Szellem által. (I. Kor 3,16) Az efézusiaknak küldött levelében Pál a következőt mondta: „Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Szellem által." (Ef 2,21-22) Mint az Úrban testvérek, legyünk egyek Isten háza építésében, Krisztus élete, kereszthalála és feltámadása alapján. Továbbá, tartsuk tisztán Isten házát, hogy Isten Szelleme lakozzék benne.
Ő az a valaki, aki segíti és vigasztalja Isten gyermekeit (Ján. 14,16.26).

Ha Istent „Atyánknak” nevezzük, gondolnunk kell a környezetünkben levő hitetlenekre, akik még nem jöttek a Úrhoz, hiszen nekik is szükségük van Isten szeretetére. Legyünk előttük az Atya csodálatos szeretetének a tanúi. Isten akarata az, hogy akik hallják az evangéliumot, higgyenek is benne. Akik pedig hisznek benne, örök életük lesz. Isten nem szabott semmilyen más feltételt vagy megszorítást üdvösségünkkel kapcsolatban.

A Biblia világosan kimondja: „És a Szellem és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. ” (Jel 22,17)

A mennybemenetel előtt Jézus meghagyta a tanítványoknak: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljön reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeábán és Samáriában és a földnek mind végső határáig. " (ApCsel 1,8) Isten minden embert gyermekévé akar tenni, ezért adja nekünk az erőt a Jó hír terjesztéséhez.

Pajor Tamás - Nem mindegy

Derek Prince - A győzelem stratégiája - A személyes bizonyságtétel ereje

I. Bevezetés

A. ApCsel 1:5, 8—A Szent Szellembe való bemerítkezés elsődlegesen azért van, hogy hatékonnyá tegyen minket a (Jézus melletti) tanúskodásra. Ebben a korszakban a kereszténység fő csapásiránya az kellene, hogy legyen, hogy az evangéliumot személyes bizonyságtétel által elvigye a világ minden részére.

„Az az ember, akinek tapasztalata van, előnyben van azzal szemben, akinek csak érvei vannak.”

B. János 9:5; Máté 5:14—Amíg Jézus a világban volt, Ő volt annak a világossága, de most, hogy Ő elvétetett a világból, mi lettünk annak világossága.

C. 2 Móz. 26:35—A lámpatartó (amely az egyházat jelképezi—Jel. 1:20) adta az egyedüli fényt, amely megvilágította a szent kenyerek asztalát (amely Jézust jelképezi—János 6:48– 51).

A lámpatartóban olíva olaj volt (amely a Szent Szellemet jelképezi), amelyet meg kellett gyújtani (a bemerítkezés).

D. János 12:31–32—A kereszten Jézus halála által e világ fejedelme, a Sátán legyőzetett. Most, miután Jézus felemeltetett, magához vonz mindenkit.



II. Hűséges tanúbizonyságok

A. Keresztelő (vagy Bemerítő) János

1. János 1:5–8—A világosság mindig diadalmaskodik a sötétség fölött. János azért jött, hogy tanúskodjon Jézusról

2. János 5:33–35—János azért volt „fénylő szövétnek”, mert bizonyságot tett a világosságról

B. Az apostolok

1. ApCsel 4:17–20—Ahhoz, hogy tanúk legyünk, megköveteli tőlünk:

a. hogy folyamatosan elmondjuk azokat a dolgokat, amiket láttunk és hallottunk
b. hogy inkább Istennek engedelmeskedjünk, mint embereknek (ApCsel 5:28–32)

2. ApCsel 10:39–41—Az apostolok Jézus földi életének és szolgálatának, és a halálból való feltámadásának voltak a tanúi

3. ApCsel 1:21–22—Az apostoli bizonyságtételnek a János Jordánba keresztelésétől Jézus feltámadásáig és mennybemeneteléig tartó időszakot kellett lefednie

4. ApCsel 4:33—Az a kötelességünk, hogy elmondjuk a világnak, hogy Jézus él

C. Pál

1. ApCsel 20:20–21—Pál Isten teljes üzenetét hirdette, semmit nem tartott vissza. Nyilvánosan és személyesen tanított és bizonyságot tett az Istenhez való megtérésről és a Jézus Krisztusban való hitről

2. ApCsel 22:14–15—A bizonyságtételed valójában az, amit előbb látsz és hallasz, majd elmondod minden embernek, amit láttál és hallottál

3. ApCsel 26:16—Pál elhívása az volt, hogy szolgává és bizonysággá legyen azokban a dolgokban, amiket látott, és amiket Isten még ki fog neki jelenteni

4. ApCsel 26:19–23—Ezek a versek a személyes bizonyságtétel tökéletes mintáját adják:

a. rendelkezett egy látással, egy közvetlen személyes megtapasztalással Jézus Krisztus felől
b. engedelmeskedett annak
c. egyre szélesedő mértékben kiterjedt
d. évről évre, folyamatosan bizonyságot tett róla
e. mindenkinek egyformán tett bizonyságot, kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt
f. a bizonyságtétele kapcsolatba hozta az embereket a Szentírással, a Szentíráson keresztül pedig magával Jézus Krisztussal

Rodney H. Browne - A Fejedelem

Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az Ő Fiát, Jézust, Akit ti elárultatok és megtagadtátok Pilátus előtt, noha Ő úgy ítélt, hogy elbocsátja. 14 Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadtátok és kívántátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek, 15 Az életnek fejedelmét pedig megölétek; Akit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai. Apostolok Cselekedetei 3:13-15

Jézus az élet Fejedelme (Szerzője). A "fejedelem" szóra a görög "archegos" szót használták, ami fővezért, szerzőt, kapitányt, fejedelmet jelent, aki valaminek az élén áll. A "fejedelem" szót nagybetűvel írták, ami azt jelzi, hogy Jézus a Fej, illetve a legfőbb Fejedelem.

Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság Atyjának, békesség Fejedelmének! 7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme műveli ezt! Ézsaiás 9:6-7

Jézus a békesség Fejedelme. A "fejedelemre" használt héber szó a "sar", ami (bármilyen rang ill. kategória) vezetőjét, fő(kapitányt), tábornokot, kormányzót, felügyelőt, urat, munkafelügyelőt, fejedelmet, fejedelemséget, vezetőt, sáfárt jelent.

És a maga eszén jár, és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat; sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg. Dániel 8:25

Jézus minden fejedelem Fejedelme. Senki sem győzhet az Úr ellen. Ő a legmagasabb Uralkodó. Jobb Istennel lenni, mint Ellene. Isten hatalma és igazsága mindig győzni fog, ezért bármennyire is hatalmasnak látszanak ellenségei, soha nem szabad elveszítenünk a reményt vagy feladnunk a hitet. Senki sem győzhet a Mindenható Isten ellen.

Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van, és újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben. Dániel 9:25

Jézus a Messiás, a (Felkent) Fejedelem. Itt a "fejedelemre" használt héber szó a "nagiyd", ami parancsnokot jelent, (aki az első helyet foglalja el) polgári, katonai vagy vallási területen, általában elvont értelemben, többes számban használják). Jelent továbbá: kapitányt, vezért, kíválót, (fő)kormányzót, vezetőt, nemest, fejedelmet, (fő)uralkodót. A messiás "mashiyach" szó felkentet jelent, általában odaszánt személyre használják, mint pl. király, pap vagy szent), és jelenti még kifejezetten a Messiást.

Ezt az Isten fejedelemmé és megtartóvá emelte jobbjával, hogy adjon az Izráelnek bűnbocsánatot és bűnöknek bocsánatát. Apostolok Cselekedetei 5:31

Jézus Fejedelem és Megváltó. Csak Jézusnak van hatalma megbocsátani a bűnöket.

Azt azonban látjuk, hogy Jézus, Aki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált. Zsidókhoz írt levél 2:9-10

Jézus a mi üdvösségünk Kapitánya, Fejedelme és Szerzője. Jézus nem a saját dicsőségéért jött el a földre, hanem hogy szolgáljon, hogy szenvedjen, és hogy letegye az életét másokért. Nem a saját üdvössége miatt szenvedett, hanem a mienkért. Tökéletes engedelmesség által bevégzett áldozat lett számunkra. Ő üdvösségünk Szerzője és Kapitánya, illetve Fejedelme. Létrehozta üdvösségünket, Ő annak ura, és Ő irányítja azt. Mindazoknak odaadja, akik hisznek Benne.

Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. 2 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére Jézusra, Aki az előtte levő öröm helyett megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. Zsidókhoz írt levél 12:1-2

Hitünk Szerzője (Fejedelme) és Bevégzője. Létezik a bizonyságoknak nagy fellege - a hitnek hősei, akikre felnézhetünk, a Biblia azonban azt mondja, hogy JÉZUSRA nézzünk, hitünk Szerzőjére és Bevégzőjére.

És a Jézus Krisztustól, Aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak Fejedelme. Annak, Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által, 6 És tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának: Annak dicsőség és hatalom mind örökkön örökké! Ámen. Jelenések 1:5-6

Jézus a földi királyok Fejedelme (Vezetője és Uralkodója). A fejedelemre használt görög szó itt az "archon", ami (rangban, hatalomban) elsőt, fő (uralkodót), elöljárót, fejedelmet, uralkodót jelent. Jézus támadt fel először a halálból. Mások is feltámadtak a halálból - visszajöttek az életbe a próféták, Jézus és az apostolok szolgálata által -, de ők később mindannyian újra meghaltak. Jézus volt az első, Aki halhatatlan (romolhatatlan) testtel feltámadt a halálból, és soha többé nem hal meg. Az Ő feltámadása teszi Őt a földön élő királyok Fejedelmévé és Uralkodójává azzal a hatalommal, amely által bennünket királyokká és papokká tesz az Ő irányítása alatt.

David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 1.

Mi az ima? Röviden szólva, az ima egy olyan párbeszéd Istennel, amelyben összekapcsoljuk gondolatainkat és hozzáállásunkat Isten gondolataival. Ha hatékonyan szeretnénk imádkozni, helyesen kell viszonyulnunk Istenhez, és gondolatainkat hozzá kell igazítanunk az Ő gondolataihoz.

Akár hangosan imádkozunk, akár nem, ez jó illatú áldozat Isten előtt. Honnan tudhatjuk meg, hogy gondolataink igazak vagy hamisak Isten előtt? A mércénk Isten Igéje. Isten akarata meg van írva a Bibliában. Amikor hittel, nyitott szívvel és helyes gondolatokkal olvassuk az írásokat, Isten megválaszolja imáinkat az ő jó kedve szerint.

1. Mi Atyánk

Egy amerikai evangélizációs kampány során levelet kaptam egy elvált asszonytól, aki egyedül nevelte gyermekét, és ennek nehézségeiről írt. Amikor elolvastam levelét, megértettem, hogy milyen fontos az apa szerepe gyermekei életében.
Jézus úgy hivatkozott Istenre, mint „Atyára”. Tizenhétszer szólította „Atyának” Istent a Hegyi beszédben. Mit gondoltok, miért parancsolta Jézus, hogy „Atyának” szólítsuk Őt?

Hogyan lett Isten Atyánk?

Isten a maga gyermekeinek teremtette Ádámot és Évát. Saját képére formálta őket, és szellemet lehelt beléjük. Istenképűségük és szellemük miatt gondolataik és jellemük hasonló volt Istenéhez.
Fiaival és leányaival kapcsolatban azt mondja a Biblia:
„Minden, aki csak az én nevemről neveztetik, akit dicsőségemre teremtettem, akit alkottam és készítettem!” (Ézs. 43,6.7)

Amikor a gyermekek szégyenteljesen viselkednek, ez gyalázat a szüleiknek. Isten azt akarta, hogy a maga képére s hasonlatosságára teremtett és az Ő Szellemével felruházott Ádám Évával együtt Őt tisztelje és dicsőítse örökké.
Ádám és Éva azonban nem maradtak meg Isten gyermekeinek; önszántukból lettek a Sátán rabszolgái. Azonnal átkot vontak magukra, és meghalt a szellemük, amikor megszegték Isten parancsát. Isten ezt mondja Ezékiel 18,4-ben: „Íme, minden lélek enyém, úgy az atyának lelke, mint a fiúnak lelke enyém; amely lélek vétkezik, annak kell meghalni! ”

1. Jézus tanítását Máté 5-7 fejezeteiben találjuk.

Az első emberpár a bűneset után már nem élvezhette az Istennel való párbeszédet; szellemük meghalt a bűn miatt, nem tetszhettek Istennek, és nem is tudták dicsőíteni Őt. Az istenképűség összetört a bukott emberi természetben.

Isten maga a Szeretet, ezért nem mondott le róluk (I. Ján. 4,8). A szeretet gyakorlásához egynél több személyre van szükség. Legalább két személy kell hozzá: az egyik, aki szeret, és a másik, akit szeretnek. A szeretetnek ugyanakkor kölcsönösnek is kell lennie. Az Atyaisten az, aki szeret, a Fiúisten az, akit szeretnek és a Szent Szellem isteni személye az, aki közvetíti ezt a szeretetet. Így alkotja Isten a teljes hármasságot a szeretetben, s ezzel a szeretettel mindig kész elárasztani gyermekeit.

Ez a szeretet késztette Istent arra, hogy felöltöztesse Ádámot és Évát egy előzőleg általa megölt állat bőrébe. A vérontás előremutat Isten szeretetére. Isten úgy bocsátja meg az ember bűneit és vétkeit, hogy engedi szent Fiát meghalni az átok fáján, a kereszten. Az Ószövetség négyezer éves története során Isten újra meg újra megígérte és megerősítette, hogy el fogja küldeni a Megváltót. Ádám bukása óta egy ember sem tud megállni az igazságos Isten előtt. Még a legigazságosabb cselekedet sem képes megszabadítani az emberiséget a bűntől. Isten elküldte az Ő Fiát erre a földre, hogy meghaljon az engesztelés örökkévaló bárányaként. Mindez Isten komolyan vett szeretetéből fakad azért, hogy ismét gyermekeivé fogadhasson minket. Örök életünk van, ha hiszünk Jézusban, a Messiásban és Megváltónkban. Amikor örök életünk van, tehát Isten élete van bennünk a víztől és Szellemtől való újjászületés által, akkor megismerjük Istent. Szellemünk életre kel. Amikor megkapjuk az örök életet, megkapjuk a fiúság szellemét is, ezért hívhatjuk Istent így: „Abba, Atyám! ” (Róma 8,15) Ilyenkor „ a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk” (Róma 8,16), mivel Isten „ ...el is pecsételd minket, és a szellemnek zálogát adta a mi szíveinkbe. ” (2. Kor. 1,22)

Pál apostol nagy ékesszólással ír Isten azon tervéről, hogy gyermekeivé fogad minket: „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben, a Krisztusban, ...Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint, Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben ” (Ef. 1,3.5.6)

A Jézus Krisztusba vetett hit által szellemünk megelevenedett és Isten gyermekeivé lettünk. Örök életünk van, ha esszük az Ő testét, és isszuk az érettünk kiontott vérét (Ján. 6,54). Jézus lett az igazságunk, ezért bátran megállhat Isten előtt bárki, aki bízik Benne (Zsid. 10,19). Isten az irántunk való nagy szeretetéből megfizette az örökbefogadásunk árát.
Isten mindenki számára megnyitotta az utat az örök életre. Megteremtette az összes feltételt ahhoz, hogy örök életünk legyen, és gyermekeivé lehessünk.
A mi dolgunk csak annyi, hogy feltétel nélkül higgyünk, és szánkkal megvalljuk: Jézus Isten Fia, és bűneink megbocsáttattak az Ő kereszthalála által. Jézus azt mondta: „...valaki hisz Ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Ján. 3:16)
„ Valakik pedig befogadók Őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek; akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek. ’’ (Ján. 1,12-13) Isten, jó akarata” az, hogy fiaivá tegye a benne hívőket (Ef. 1,5).

Isten hatalmas tervet készített örökbefogadásunkra. Elküldte Jézust, egyszülött Fiát e világra, és engedte meghalni.

2. A pecsétet a tulajdonjog megállapítására használták, feltüntetve rajta a tulajdonos nevét. A zsidók aranypecsétet alkalmaztak, szíjra erősítették, és nyakba akasztva viselték (Eszt 8,8 Dán 6,17). A pecsétet használták a juhok megjelölésére is, ezzel azonosították egy bizonyos pásztor nyáját.

Isten elkészítette az utat, ezért Atyának szólíthatjuk Őt. Elküldte a fiúság Szellemét, és megadta azt a kiváltságot, hogy így szóljunk hozzá: „Atyánk”. Tehát kétszeresen is Istenéi vagyunk. Először a teremtés, majd pedig a Jézus vére által történt megváltásjogán. Isten célja ugyanaz a teremtésben és a megváltásban: azt várja el tőlünk, hogy dicsérjük Őt kegyelméért. Ameddig dicsérjük és imádjuk őt, semmi sem választhat el minket Krisztus szeretetétől. Jézus szólt így: „És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. Az én Atyám, aki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. " (Ján 10,28-29)