2010. szeptember 1., szerda

D.Prince: Róma levél 2. fejezet 1. rész

A 2. fejezet azokkal az emberekkel foglalkozik, akik minden bűnt elkövettek, amelyben az emberiség bűnös, mégis mivel szert tettek valamilyen vallásos ismeretre, vagy valódi ismeretre, úgy érzik, hogy ők jobbak, egy külön osztály, mivel ők tudják, hogy mi a jó és mi a rossz. De ez az ismeret csak növeli a felelősségüket. A zsidóság azzal az előnnyel rendelkezett, hogy ismerték Isten kijelentéseit. Ezért még nagyobb felelősséggel tartoznak az általuk elkövetett rossz dolgokért. Ma a hitvalló keresztények rendelkeznek nagy ismerettel és felelősséggel. Mi vagyunk a leginkább számon kérhetőek.

2: 1-15. - Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, aki ítélsz: mert amiben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat műveled te, aki ítélsz. Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, akik ilyeneket cselekszenek. Vagy azt gondolod, óh ember, aki megítéled azokat, akik ilyeneket cselekszenek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét? Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? De a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára. Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint: Azoknak, akik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; Azoknak pedig, akik versengők és akik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal. Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember lelkének, zsidónak először meg görögnek; Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek: Mert nincsen Isten előtt személyválogatás. Mert akik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el: és akik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg, (Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik. Mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén önmagoknak törvényük: Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretük és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)

Pál itt megad 5 fontos alapelvet Isten ítéletéről.
Az 1. alapelv a 2. versben szerepel: Isten ítélete az igazsággal megegyezően sújt le azokra, akik ilyeneket tesznek. Ez Isten Igéjének az igazságára vonatkozik.

János 17: 17; 12: 47-48. - Szenteld meg őket az igazsággal: a Te szavad igazság!
Ha valaki hallja, amiket mondok, de nem tartja meg, én nem ítélem el, mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem a világot. Aki elutasít, és nem fogadja el, amiket mondok, van annak, aki elítélje: szavam, amit kimondtam, az ítéli el az utolsó napon.

Amikor olvassuk az Igét, mindig szembe kell nézni az ítélettel. Meg kell ítélni magunkat, hogy Isten ne ítéljen meg minket. Két lehetőségünk van: megítélhetjük magunkat Isten Igéje szerint, hogy aztán összhangba hozzuk az életünket Isten Igéjével, vagy megtagadhatjuk ezt és akkor Istennek kell megítélnie minket az Igéjével összhangban.