2: 13-15. - (Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik. Mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén önmagoknak törvényük: Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretük és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)
Pál a törvényt a mózesi, Istentől kapott törvénynek tekinti, de amit mond, az a törvények más formáira is vonatkozik. Két útja van az üdvösség elnyerésének: az egyik a törvény teljes betartása, a másik, hogy hit által bízunk Istenben. A kereszténység nem egy sor szabály betartásából áll, nem igazulhatunk meg Isten előtt szabályok betartásából. Csak akkor lehetünk igazak, ha Isten megigazít minket. A szívbe a törvény cselekedetei vannak beírva. Valamennyiünkbe el van rejtve valami, ami úgy működik, mint egy törvény és annak az eredményére törekszik, mint amire a törvény is törekszik. Nem az a célja, hogy igazak legyünk, hanem elvigyen minket arra a pontra, ahol meglátjuk, hogy szükségünk van Isten irgalmára ahhoz, hogy megigazulhassunk. A lelkiismeretnek ez a funkciója. A lelkiismeret olyan mint a törvény, nem igazít meg, csak megmutatja, hogy szükségünk van Isten irgalmára, kegyelmére.
2: 26-27. - Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-e néki? És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, aki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.
Nem a ceremóniák, formák külsődleges betartása számít, hanem a szív belső reagálása határozza meg, hogy Isten hogyan fog rád nézni. A vallásos emberek sok esetben helytelenül reagálnak, míg a nem vallásosak gyakran megfelelő választ adnak.
2: 17-20. - Íme, te zsidónak neveztetsz, és a törvényre támaszkodsz, és Istennel dicsekszel. És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, amelyek különböznek attól, mivelhogy a törvényből megtaníttattál; És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága, A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
A vallásosság a büszkeség táptalaja. Azok, akik sok ismerettel rendelkeznek, ki vannak téve a büszkeség veszélyének.
