A bűn bejövetele az emberiség életébe két kapcsolatrendszerben hozott változást. Az egyiket tönkretette, egy meglévőt megszüntetett, egy nem létezőt pedig létrehozott.
Az embernek természetese volt, hogy kapcsolata volt Istennel, de nem volt kapcsolata a sátánnal. A bűn miatt az istennel való kapcsolat megszűnt, a sátánnal való pedig kiépült. Jézus célja, hogy a létrejött kapcsolatot megszakítsa, a megszakadt kapcsolatot pedig helyreállítsa. Valaki vagy az ördöggel, vagy Istennel van kapcsolatban, a kettő együtt nem megy.
A megszakadt Istennel való kapcsolat helyreállítása az engesztelés. A sátánnal való kapcsolat megszüntetése a megváltás. Ez a kettő egy esemény, Jézus Krisztus halála és feltámadása.
Az ószövetségi áldozatok előrevetítették a megváltást. A nagy engesztelő áldozat, Yom Kippur törvényében két bakot kellett feláldozni. Sorsvetés alapján kiválasztották az egyiket, melynek vére a szentek szentjében a kegyelem fedelére került, mely Istenhez szólt, felé kommunikált Izrael bűnei miatt. A másik sorsa pedig az lett, hogy ráolvasták Izrael minden bűnét, a pap ráhelyezte a kezét annak fejére. Ezt a bakot kiküldték Azázelhez a pusztába. Ezen a két területen kellett az engesztelésnek hatnia.
Engesztelés
1 János 4,10. "Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért."
Isten szeretete abban nyilvánult, meg, hogy elküldte fiát nekünk engesztelő áldozatként. Szeretetében arra törekedett, hogy a vele való kapcsolatot helyreállítsa. Maga a Fiú volt az engesztelő áldozat. Az Ószövetségben két szereplőt látunk: főpap és engesztelő áldozat. Az Újszövetségben a főpap maga az engesztelő áldozat. A pogányok állandóan saját maguk áldozatukat akarják Istenhez vinni, de az engesztelés törvénye, hogy vérontás kell a bűnbocsánathoz. Az áldozati vérnek tisztának, hibátlannak kell lennie. Jézus vére volt az, mely ezt az áldozatot bemutatta.
Megváltás
1 Péter 1,18-19. "Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg, a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén."
Meg vagyunk váltva: meg vagyunk vásárolva a sátán befolyásától, apáink anyáink hiábavaló életétől. Mi a bűneink miatt eladattunk, és rabszolgává váltunk. Aki a bűnt cselekszi, rabszolgája a bűnnek. Az Izrael törvényei szerinti rabszolgaságban egy megváltó vérrokon kiválthatta az embert. Ekkor a tulajdonos nem tarthatta meg a rabszolgát magánál. A pogány rabszolgaságban nem lehetett rákényszeríteni egy tulajdonost, hogy a rabszolgáját eladja. Az izraelinél viszont igen, ha jött a vérrokon, aki kifizette az adósságot, a rabszolgatartó köteles volt eladni a rabszolgát (3 Mózes 24,47-49).
Amikor bűnbe estünk, a sátán rabszolgájává váltunk. Jézus Krisztus viszont az Ő vére által vásárolt meg minket. Nincs joga hozzád az ördögnek, nem szabad félni a rabszolgatartótól, már nem tulajdonos. Vádlások tekintetében egy harc az, hogy az Istennel való kapcsolatunk elhomályosul, nehéz érzékelni, hogy elfogad és szeret bennünket, de az engesztelés igazságait fel kell idézni ilyenkor, ezzel kell kezdeni az imádkozást, ezeket kell feleleveníteni. Ebben a világ bizonytalanít el, az emberek, és a sátán. A másik, hogy az ördöggel kapcsolatban nem pontosítja az ember, hogy valójában nem áll fenn viszony. Aggodalmak, nehézségek, nélkülözési problémák. Nekem a Góliáthoz nincs közöm, nincs felettem hatalma, meg vagyok vásárolva tőle. Ha be akar jönni, nem engedem be. A vita már meg van harcolva. Már csak meg kell emlékezni róla, hogy meg van harcolva. Tudatosítani kell, hogy ez már meg van harcolva. Erre az engesztelés és a megváltás adta meg a jogalapot. A golgotán csere történt. Ez a kulcsszó.
9 területen történt csere a golgotai kereszten. A tradíciók ezeket az igazságokat az egyháztörténelem folyamán már elhomályosították.
1. Jézus büntetést kapott, hogy mi bűnbocsánatot nyerjünk.
A mi általunk elkövetett bűnöket értjük alatta. Ez a megtérésünkkel nem fejeződött be, az utána elkövetett bűnökre is van bűnbocsánat. Ha az ember fél attól, hogy elkövet egy bűnt, azt el is fogja követni. Ne félj attól, hogy elkövetsz egy bűnt, mert a félelem egyfajta várakozás. Határozd el, hogy nem félsz attól, hogy bűnt fogsz elkövetni. Tudatosítsd magadban, hogy ha mégis megteszed, van engesztelő áldozat. Ha ezt tudatosítod magadban, a félelem már enyhül.
Ézsaiás 53,5. "És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott ami vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg."
5. vers: békességünk büntetése rajta volt. Békesség az, ha bűnbocsánatot nyerünk, a bűnbocsánat eredménye a békesség Isten és ember között. Ez még nem megigazultság, még nem igaz ember vagy. Az adósság el van törölve. Isten nem lehetett igazságtalan. A bűnöket nem bocsáthatta meg büntetés nélkül, mert az igazság csorbát szenvedett volna. A sátán állandóan hibát keres a rendszerben, és szemére veti Istennek, hogy igazságtalan. Az ördög egyből fellebbezett volna, ha büntetés nélkül bűnbocsánat lett volna, akkor a rend a világban felborult volna. A jó angyalok bizalmi válságba kerültek volna. Pont az ellenség miatt még feszültebb a helyzet, Istennek nagyon ügyelnie kell az igazságosságra. Nem lehetett csak úgy a szeretetéből fakadóan megbocsátani a bűnt.
Isten szándéka megvolt a megbékéltetés előtt, nem volt elég, hogy az Atya arra vágyott, hogy veled békességben éljen. Az utat ki kellett dolgozni, és valakinek fizetnie kellett.
Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine
