John C. Lennox idézetek

AZ INFORMÁCIÓ MINT ALAPMENNYISÉG

Ezen a ponton a teológia hallatni akarja a hangját, mivel valami nagyon fontos és érdekes mondanivalója van. A Biblia első fejezete Isten teremtő tevékenységének mindegyik aktusát ezzel vezeti be: "Akkor ezt mondta Isten." például: "Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság." (1 Mózes, 1,3). János apostol a teremtés leírásában magasabb szintre emeli Isten „szavát”: "Kezdetben volt az Ige... Minden általa lett." Az „Ige” görög megfelelője a „Logosz”, amit a görög filozófusok az univerzum mögött rejlő racionális elvre használtak. János azt állítja, hogy az univerzum mögött nem egy elvont racionális elv, hanem egy személyes Isten van. Sőt azt mondja, hogy Isten, mint az Ige forrása, mint maga az Ige, van a teremtés középpontjában. Ebben az összefüggésben az „Ige” szó a parancs, a jelentés, a kommunikáció - röviden az információ fogalmát juttatja eszünkbe, és persze a megvalósításához szükséges teremtő energiáét. Tehát a teremtő aktus bibliai elemzésének középpontjában az a fogalom áll, mely a tudományban is központi jelentőségű - az információ fogalma. Az "ezt mondta Isten..." fordulat nagyon egyszerű, mindenki számára mindenkor érthető, ugyanakkor tartalma és következményei nagy horderejűek. És ez az a gondolat - Isten az információ és energia forrása -, amelyet a Bibliának a teremtésre vonatkozó majd mindegyik állítása hangsúlyoz.

A Zsidókhoz írt levél írója ekként fejti ki ezt a gondolatot: "Hit által érijük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgy hogy a nem láthatókból állt elő a látható." (Zsidókhoz írt levél 11,3) Mármost az információelmélet hangsúlyozza, hogy az információ láthatatlan. Hordozói lehetnek jól láthatók - mint a papír és az írás, a füstjelek, a televízió képernyője vagy a gének stb. - de maga az információ láthatatlan és anyagtalan. Mi megírjuk ezt a könyvet. Az Olvasó elolvassa. A könyvről fotonok verődnek vissza, és a szemébe jutnak, ahol elektromos impulzusokká alakulnak, és az agyba továbbítódnak. Tegyük fel, hogy egy barátjával szóban valamilyen információt közöl ebből a könyvből. A hanghullámok az információt a szájától a barátja füléhez viszik, ahol elektromos impulzusokká alakul, és az agyába továbbítódik. A barátja ezek után birtokolja a mi agyunkból származó információt. De közben semmilyen anyagi dolgot nem adtunk át neki. Az információ továbbításában több anyagi közeg is részt vett, de maga az információ nem anyagi.

A modern fizika fényében nagyon meglepő, hogy ez a bibliai elemzés az Igét (Információt) mint fogalmat még az anyagnál és energiánál (vagy tömegenergiánál, ahogy manapság sok fizikus mondaná) is alapvetőbbnek tekinti.

Az anyag és az energia a teremtett dolgok kategóriájába tartozik, az Ige azonban nem. Az anyagot és az energiát az Ige teremti - "Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött (János 1,3). Tehát ebben az értelemben az információ megelőzi az anyagot és az energiát.

Pontosan ezt vetette fel a New Scientist egyik vezércikke (1999. január 30., 3. o.). Az információs forradalomról írva, amelynek óriási hatása van mind az ultrasebességű információ-feldolgozó gépek feltalálásában, mind a biológiai mechanizmusok csaknem elképzelhetetlen információ-feldolgozó képességének felfedezésében, Paul Davies ezt mondja: „Az információ fogalmának a természetre való alkalmazása furcsa sejtést sugall. Rendszerint úgy képzeljük el a világot, hogy az egyszerű, csomószerű anyagi részecskékből áll, valamint információból, amely származtatott jelenségként kapcsolódik az anyag speciális, szervezett állapotaihoz. De lehetséges, hogy fordítva van: talán az univerzumban az információ az elsődleges, az anyagi tárgyak pedig csupán az információ komplex, másodlagos megnyilvánulásai.”

Davies azt mondja, hogy ezt a gondolatot először az ismert fizikus, John Archibald Wheeler vetette fel 1989-ben, de - mint láttuk - már több ezer éve a levegőben van!

Ennek a felvetésnek, vagyis hogy az információ alapvető mennyiség, mélyreható következményei vannak az univerzum és a saját magunk megértése szempontjából. Növeli azon következtetésünk - mint a legjobb magyarázatra való következtetés - súlyát, hogy az univerzum mögött egy tervező intelligencia rejlik. Azt is maga után vonja, hogy a materialista filozófusok ortodox redukcionista hite hamis, mivel megmutatja, hogy külön információ bevitele nélkül az anyag és az energia nem rendelkezik az élethez szükséges, információban gazdag struktúrák kialakításának képességével.