1. Második évében Jóásnak, Jehóácház fiának, Izraél királyának, király lett Amacjáhú, Jóás fia, Jehúda királya. 2. Huszonöt éves volt, midőn király lett és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Jehóaddán Jeruzsálemből. 3. És tette azt, a mi helyes az Örökkévaló szemeiben, csak nem úgy, mint őse Dávid; egészen aszerint, a mint cselekedett atyja Jóás, úgy cselekedett ő. 4. Csak a magaslatok nem szűntek meg; még áldozott és füstölögtetett a nép a magaslatokon. 5. És volt, a mint megerősödött kezében a királyság, megölette szolgáit, kik megölték volt atyját, a királyt. 6. De a gyilkosok gyermekeit nem ölette meg, amint írva van Mózes tanának könyvében, hogy megparancsolta az Örökkévaló, mondván: ne ölessenek meg az atyák a gyermekeik miatt és a gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt, hanem mindenki a maga vétkéért ölessék meg. 7. Ő verte meg Edómot a Sósvölgyben: tízezer embert, és bevette Szélát a háborúban; és elnevezte Jokteélnek mind e mai napig. 8. Akkoriban küldött Amacjáhú követeket Jehóáshoz, Jehóácháznak, Jéhú fiának fiához, Izraél királyához, mondván: Jer, nézzünk egymás szemébe! 9. Erre küldött Jehóás, Izraél királya Amacjáhúhoz, Jehúda királyához, mondván: A Libánonon levő tövis küldött a Libánonon levő cédrushoz, mondván: add a leányodat fiamnak feleségül. De arra ment a mező vadja, mely a Libánonban volt, és összetaposta a tövist. 10. Igenis megverted Edómot és ezért elkapott téged a szíved; érd be a dicsőséggel és maradj házadban! Miért ingerled föl a veszedelmet, hogy elessél és Jehúda te veled? 11. De nem hallgatott rá Amacjáhú. Erre felvonult Jehoás, Izraél királya, és szembe néztek egymással, ő meg Amacjáhú, Jehúda királya a Jehúdabeli Bét-Sémesben. 12. És vereséget szenvedett Jehúda Izraél előtt, és megfutamodtak kiki sátraihoz. 13. Amacjáhút pedig; Jehúda királyát, Jehóásnak, Achazjáhú fiának a fiát elfogta Jehóás, Izraél királya Bét-Sémesben; bevonult Jeruzsálembe és rést ütött Jeruzsálem falában Efraim kapujától a sarok-kapuig, négyszáz könyöknyit. 14. És elvette mind az aranyat és ezüstöt, meg mind az edényeket, melyek találtattak az Örökkévaló házában és a király házának kincstáraiban, valamint a túszokat, és visszatért Sómrónba. 15. Jehóásnak egyéb dolgai pedig, amit cselekedett és hőstettei s ahogy harcolt Amacjáhú, Jehúda királya ellen, nemde meg vannak írva Izraél királyai történetének könyvében. 16. És feküdt Jehóás ősei mellé és eltemették Sómrónban Izraél királyai mellé. És király lett helyette fia, Járobeám. 17. És élt Amacjáhú, Jóás fia, Jehúda királya Jehóásnak, Jehóácház fiának, Izraél királyának halála után tizenöt évig. 18. Amacjáhú egyéb dolgai pedig, nemde meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében. 19. Összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben, és elmenenekült Lákhísba; de küldtek utána Lákhísba és megölték ott. 20. Elvitték őt lovakon és eltemették Jeruzsálemben ősei mellé Dávid városában. 21. Erre vette Jehúda egész népe Azarját, ő pedig tizenhat éves volt, és királlyá tették őt, atyja Amacjáhú helyett. 22. Ő építette Élátot és visszaszerezte Jehúdának, azután hogy a király ősei mellé feküdt.
23.Tizenötödik évében Amacjáhúnak, Jóás fiának, Jehúda királyának, király lett Járobeám, Jóás fia, Izraél királya Sómrónban, negyvenegy évig. 24. És tette azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben, nem tért el mind a vétkeitől Járobeámnak, Nebát fiának, a ki vétkezésre indította Izraélt. 25. Ő szerezte vissza Izraél határát Chamát felől, a sivatag tengeréig, az Örökkévalónak, Izraél Istenének szava eszerint, melyet szólt szolgája, a Gát-Chéferből való Jóna, Amittáj fia, próféta által. 26. Mert látta az Örökkévaló Izraélnek fölötte erős nyomorúságát: oda van az elzárt és oda van a magára hagyott, sem segítője nincsen Izraélnek. 27. De nem mondta az Örökkévaló, hogy eltörli Izraél nevét az ég alól. Megsegítette tehát őket Jároheám, Jóás fia által. 28. Járobeám egyéb dolgai pedig és mind az, a mit cselekedett és hőstettei, ahogy harcolt és a hogy visszaszerezte Damaszkuszt és Chamátot, a Jehúdáét, Izraél számára, nemde meg vannak írva Izraél királyai történetének könyvében. 29. És feküdt Járobeám ősei mellé, Izraél királyai mellé. És király lett helyette fia, Zakarja.
IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)