Vízvezeték szerelő a bejárati ajtó előtt
(A jelenet egy parabola, ami azt a típusú magatartást figurázza ki, amikor az emberek meg vannak sértődve azért, hogy Isten nem segít nekik, miközben ők távol tartják Őt maguktól, és a legkisebb erőfeszítést sem teszik azért, hogy együttműködjenek Vele.)
(kopogás)
VV szerelő: Jó napot asszonyom a vízvezeték szerelő vagyok!
Háziasszony: (kifut az ajtóhoz, de nem nyitja ki) Ó hála Istennek, hogy végre megérkezett… már fogalmam se volt, hogy mit kezdjek ezzel a csőtöréssel. El se tudja képzelni mennyi nehézséggel jár…szinte semmi másra nem jut időm.
VV szerelő: Asszonyom, pontosan ezért jöttem, hogy elhárítsam a hibát..
Háziasszony: Jaj, hát ez igazán jó hír… Mert kérem ha tudná,… ott van például a főzés. Nem tudom elkészíteni az ebédet, mert 2 percenként fel kell mosnom a fürdőszobában. Képzelje csak el, ha nem tenném, kifolyna az előszobába…és ott pedig a parketta szívná magába a vizet… egészen elképesztő a helyzet.
VV szerelő: (még mindig az ajtó előtt) Asszonyom, figyeljen rám! Én pont ezért vagyok itt, hogy ezt a kétségbe ejtő helyzetet megoldjam. Csak annyit kell tennie, hogy ..
Háziasszony: (közbevág)Hát ez igazán nagyszerű, kérem azonnal fogjon hozzá (elmegy)
VV szerelő: (vár) Halló… kérem.. mi történt?
Háziasszony: (visszajön) Igen? Javítja már?
VV szerelő: (megütközve) De kérem, hogyan javítanám, ha nem enged be?
Háziasszony: (felháborodottan) Egy idegen férfit…!? Hova gondol?
VV szerelő: (közbevág) Hogy hogy hova? Hát a lakásába? Ha nem mehetek be, akkor hogyan segítsek?
Háziasszony: Ezek szerint akkor nem akar segíteni?
VV szerelő: Dehogynem asszonyom, hiszen azért jöttem. Azért jöttem, hogy segítsek. Itt vannak a szerszámaim, tele vagyok tettrekészséggel… De ha nem mehetek be az otthonába, nem tehetek semmit az Ön érdekében.
Háziasszony: (dühösen) Már ne is haragudjon, de attól tartok ez csak üres kifogás. Ha igazán akar segíteni, akkor tud is.
VV szerelő: (felháborodottan) Már hogyan tudnék, ha nem enged be.
Háziasszony: Megbocsásson, de nincs időm az üres kifogásokra, csalódnom kellett magában. Ha maga közömbösen elnézi, hogy egy szegény magányos asszony egyedül bírózzon meg a problémáival, akkor nincs miről tárgyalnunk…
VV szerelő: (kétségbeesetten) De hát asszonyom! Hogyan győzzem meg, hogy akarok segíteni, de nem tudok, ha nem enged be a lakásába?
Háziasszony: (önérzetesen) Nem vitatkozom, alá szolgája.. (el)
“Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” (Jelenések könyve 3:20.)
