1981. január 20-án a magyar rendőrség és az orosz nagykövetség emberei rajtaütésszerű házkutatást tartanak a budaörsi házban, mivel a gyülekezethez csatlakozott egy orosz állampolgárságú lány, M. Angela, aki a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába járt. Kommunista édesanyja feljelentette a gyülekezetet azzal az alaptalan, de tipikus váddal, hogy kábítószeres partikat tartanak. A rendőrök mindent átkutattak, Angela azonban bemenekült a mellékhelyiségbe, és jóllehet a villanyt égve hagyta, valamiképpen elkerülte a rendőrök figyelmét, oda nem néztek be. Májusban Németh Sándorékat behívatják a rendőrségre az „Angéla-ügy” miatt.
Novemberben családjával együtt megtért Uzoni Péter, aki akkoriban az Evangélikus Teológiai Akadémián folytatott tanulmányokat, később a Hit Gyülekezete presbitere lett. Személye szorosan kapcsolódott a közösség elismertetéséért folytatott harchoz, mindvégig Németh Sándor mellett állt a küzdelmek során. Bár az ő döntésüket is ellenségesen fogadták rokonságukban, de ő Mártával, feleségével együtt rögtön aktív tagjaivá váltak a gyülekezetnek. Az ő házukban tartották az – ekkor már 60 főből álló – közösség bibliaiskoláját az újonnan megtérteknek Budapesten.
Ez év telén csatlakozott Mészáros István másodéves joghallgató a gyülekezethez, aki szakmai ismereteivel intenzíven segítette a közösséget abban, hogy az jogi területen sikeresen képviseltesse magát a hatóságok előtt, és a társadalmi kapcsolatokban.
Számos hasonló atrocitás után a gyülekezet vezetői 1982-ben kerülnek kapcsolatba Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) lelkészével.
„Iványi Gábornak döntő érdeme volt abban, hogy a pártállam alatt a Hit Gyülekezete nem vált az Állami Egyházügyi Hivatal, illetve a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa ördögi manipulációinak és megfélemlítő akcióinak áldozatává. A minket ért atrocitásokról és jogsértésekről szóló tudósítások elsősorban az ő közvetítésével kerültek az emberi jogok megsértését vizsgáló nemzetközi fórumok elé.” (Németh Sándor. Új Exodus 1993/1.)
Iványi – mivel nem látott túl nagy esélyt egy új és önálló felekezet elismertetésére –, azt tanácsolta, próbálkozzon a gyülekezet valamilyen már korábban létezett, működő egyház vagy hívő közösség részeként bejegyeztetni magát. Ehhez először az Isten Gyülekezete nevű nemzetközi pünkösdi misszió látszott a legalkalmasabbnak, amelyet 1948-ban törvényes egyháznak nyilvánítottak. Papíron tehát – és egy-két egészen kicsiny csoport formájában – létezett és legális volt, és teológiailag is viszonylag közel állt a „budaörsi gyülekezethez”. A misszió jogutódja Ungvári Sándor volt.
„Így az a koncepció született, hogy szerveződjön újjá az Isten Gyülekezete Ungvári Sándor elnök vezetése alatt úgy, hogy az operatív vezetést, vagy ha úgy tetszik, a főtitkári címet Németh Sándor kapja. 1983. szeptember 11-i keltezéssel tehát elküldtük a felterjesztésünket, amelyben kértük az ÁEH elnökét, Miklós Imre államtitkárt, hogy a törvények értelmében, a mellékelt szervezeti szabályzat és hitvallás alapján közösségünket nyilvánítsa elismert vallásfelekezetnek. Amikor eltelt a 90 nap vagy még több, írtunk a miniszterelnöknek meg az Elnöki Tanács elnökének és még néhány helyre, hogy nevezzék meg azt a fórumot, amelyhez fordulhatunk, mivel az ÁEH nem méltat bennünket válaszra sem…” (Uzoni Péter. Új Exodus 1992/1.)
