Ésaiás 64: 5; 61: 10. - És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertőztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadtunk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!
Örvendezvén örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engemet körül, mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit.
A mi saját igazságunk olyan Isten szemében, mint a szennyes rongy. A megigazult ember az üdvösség ruháit viseli, körülveszi Isten az igazság palástjával. Ha nem tudsz lelkesedni, tűzbe jönni azért, hogy üdvösséged van, akkor nem is hiszel benne igazán. Logikátlan, hogy nem ugrasz fel, nem táncolsz akkor, amikor Isten ilyen örömteli igazságokat állít rólad, miközben azt állítod, hogy hiszel ebben.
A kegyelmet nem lehet kiérdemelni, nem lehet megszolgálni érte. A megváltás szó a görög nyelvű ÓSZ változatában a kegyelem székét jelenti Mózes sátrában. Ez volt az a hely, ahol Isten megnyilvánult, szólt. Amióta nincs Isten dicsősége a frigyláda fölött, azóta nem lehet Isten elé járulni. De ha a kegyelem széke betakarja a frigyládát, akkor Isten elé járulhatunk és Ő szólhat hozzánk. Bejárásunk van a mindenható Isten közvetlen színe elé. A kegyelem széke Jézus áldozatának, az Ő vérének a megfelelője. Kizárólag ennek alapján juthatunk be Isten színe elé.
3: 25-26. - Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt, Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, aki a Jézus hitéből való.
Az egész világ bűnéért áldozat volt Jézus. Isten ezt nem titokban tette. Jézus nem csak elfedte a bűnt, hanem el is törölte azokat és megszüntette. Hogyan tudta Isten Figyelmen kívül hagyni a bűnt úgy, hogy nem alkudott meg a saját igazságával? Isten úgy lehet tökéletes ebben, hogy megbocsátja a bűnöket.
3: 27-28. - Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által. Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.
A vallásos ismeret büszkeséget eredményez. De a büszkeség utálatos Isten előtt. Mi emberek Isten előtt semmire nem hivatkozhatunk, mindent Isten tett meg. Mi csak annyit tehetünk, hogy elfogadjuk hit által Isten ajándékát a megigazulásra, amit Isten nekünk felkínál. A büszkeség és a dicsekvés összeférhetetlen a hittel (Hab. 2: 4).
3: 29-31. - Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. Mivelhogy egy az Isten, aki megtisztítja a zsidót hitből és a pogányt hit által. A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-e a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük.
Isten nem csak a zsidók Istene, hanem a nemzeteké is. A Jézusba vetett ÚSZ-i hit nem tolja félre Mózes törvényeit, amely Isten Igéjének a része. Csak azok értik meg igazán a törvényt, akik elhiszik, hogy Jézus meghalt helyettünk.
