Idézetek

Ha a szenvedés igazságtalanságáról vitázunk, mindenekelőtt ki kell mondanunk, hogy Isten sincs megelégedve a bolygó állapotával. Az egész Biblia, Mózestől a Jelenésekig azt tárja elénk, hogyan igyekszik Isten visszaállítani a teremtett világot eredeti, tökéletes állapotába. A Szentírás egyazon képpel indul és zárul, a paradicsommal, a folyóval, Isten ragyogó dicsőségével és az élet fájával. Az emberiség teljes történelme valahol a Biblia első és utolsó fejezete között zajlik, ahol minden egyetlen küzdelemről szól: visszaszerezni azt, ami elveszett.

Tragikus hiba lenne, ha Istent kizárólag a jelenvaló világ alapján ítélnénk meg. Volt idő, amikor talán valóban ez volt „az elgondolható legjobb világ”, most azonban egészen biztosan nem az. Nincs még egy olyan egyértelmű üzenet a Bibliában, mint hogy Isten elégedetlen a teremtett világ és az emberiség állapotával.

Csak képzeljük el, hogy vandálok törnek be egy múzeumba, ahol Picasso kék korszakából származó festményeket őriznek. A betörők merő pusztítási vágyból vörös festékkel locsolják le és felhasogatják a képeket. Mi sem lehetne igazságtalanabb annál, mint ha e festményeket - amelyek csupán ízelítőt adnak Picasso kreatív géniuszából, ráadásul a vandálok tönkre is tették őket - ezek után is a művészre jellemző alkotásokként mutatnák be. 

Az Isten által teremtett világra ugyanez vonatkozik: az „Ítélet alatt” feliratú tábla ott lóg földünk felett, és Isten ítéletet és helyreállítást ígért. Az pedig, hogy ez a gonosz és a szenvedés által megrontott világ egyáltalán még létezik, Isten irgalmát és nem a kegyetlenségét jelzi.

Philip Yancey