Az év első szombati istentiszteletén Ruff Tibor, a Hit Gyülekezete lelkésze egy újfajta megközelítésből elemezte a Dániel próféta könyvéből már jól ismert bálványszobor jelentését.
Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt. Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből. Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának. Nézed vala, amíg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.
Dániel próféta könyve, 2. fejezet, 31-34 versszakok
Dániel próféta könyvének második részében Nabukonodozor álmában egy többféle minőségű fémből álló bálványszobrot lát, amit egy égből leszálló kő porrá zúz. Ezt az álmot Dániel úgy magyarázza meg a babiloni uralkodónak, hogy a különböző részei a szobornak egy-egy világbirodalmat jelölnek. Ezt aztán az égből megjelenő Messiás eltöröl és megalapítja a saját tökéletes királyságát.
1. Egy idegen istenről van szó
Bár egészen világosan le van írva, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy itt egy bálványszoborról van szó. Ennek léte már önmagában a 10 parancsolat első két parancsának megszegését jelenti. Egyrészt nem lehet Izrael Istenén kívül mást imádni, másrészt tilos azokat bármilyen módon ábrázolni.
Ezt támasztja alá a későbbi dánieli leírás is, ami ugyanazt az üdvtörténeti vonalat különböző tengerből feljövő fenevadakkal illusztrál. Ezeket az állatokat is a mózesi törvény tisztátalan állatnak mondja.
2. Egy egységes szobrot látunk
Az értelmezés és azonosítás szempontjából nyilván megkülönböztetjük a különböző részeket azonosítva azokat különböző birodalmakkal. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen bálványszoborról van szó. S tulajdonképpen egy birodalmi idegen istenről, egy pogány uralomról, ami a különböző világkorszakokban különféle alakot ölt. Ezeknek a természete, minősége, jellege természetese változik. Az alapkoncepció viszont nem, mely szerint ezek mind ugyanannak az istenellenes uralomnak a részei.
3. Hanyatló birodalmakról van szó
Sokszor igyekszik magát a mostani nyugati civilizáció úgy beállítani, mint ami a történelmi civilizációkhoz képest a legfejlettebb és legjobb. Technológiai és tudományos szempontból az állítás igaz, a nyugati világ sosem volt még ennyire kényelmes és jóléti helyzetben. Ám ez egyáltalán nem jelent morális, erkölcsi és minőségbeli fejlettséget.
A dánieli szobor tanulsága, hogy az üdvtörténet végére a birodalmak egyre silányabbak és értéktelenebbek lesznek. Nincs ez másként a mostani korunkkal sem, ami technológiailag fejlett ugyan, de mindenképpen az egyik legistentelenebb civilizáció is. (Elég csak arra gondolni, hogy Nabukonodozor meghallgatta Dánielt, hitelt adott a magyarázatának. Nehéz ezt a fajta nyitottságot elképzelni a mostani vezetők részéről.)
Az Egyház szempontjából is kulcsfontosságú felismerni azt, hogy ez a világ nem lesz jobb, még ha a hívők, a keresztények és a különféle közösségek mindent meg is tesznek azért, hogy a környezetükre jó hatással legyenek. A küldetésünk nem a világ megjobbítására vonatkozik, hiszen a próféciák alapján az egészen megdöbbentő mélypontra süllyedő állapotnak majd a Messiás vet majd véget, amikor az utolsó antikrisztusi birodalom elpusztításával megalapítja az Ezeréves Királyságát.
4. A vas jelentése
A vasat rendszerint úgy szoktuk szimbólumként meghatározni, mint a harc, háború és fegyver jelképét. De ugyanúgy jellemezhetnénk vele a korunkat is, és az ipari és technológiai forradalmat, hiszen még mindig a vas és a különböző fémek tekinthetők civilizációnk egyik alap-nyersanyagának.
A bibliai értékelés szempontjából viszont fontos kiemelni, hogy a bálványszobor alkotóelemeiből egyedül a vas az a fém, amit nem tartalmazott a mózesi sátor. A törvény még azt is leszögezte, hogy vas nem alkalmazható az oltárok kialakításakor, mert az méltatlanná tenné az adott eszközt Isten szolgálatára.
Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged. Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert amint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.
Mózes második könyve, 20. fejezet, 24-25. versszakok
A zsidó hagyomány ezt úgy magyarázza, hogy ugyanaz az anyag, amit emberek életének a kioltására használnak, nem szentelhető annak, aki éppen az emberek életét megmenti, megváltja.
5. A vas és cserép elegyedése
A mostani kultúránk vitathatatlanul a görög-hellén és a római kultúrából nőtt ki, így az Európát és Észak-Amerikát is magába foglaló nyugati civilizáció mindenképpen a negyedik világbirodalom, a római utódjának tekinthető. Ebbe kapcsolódott be a zsidó-keresztény kultúra, ám sosem tudott teljesen beleolvadni.
A cserép jelentése mindenképp vonatkozhat az emberre, hiszen a héber adama, azaz az első ember, az Ádám jelentése tulajdonképpen annyi, hogy földből való. Voltaképp ez az emberiesség és humanizmus jött be a vas kultúrájába a zsidósággal és kereszténységgel. Ám a görög-római kultúrkör azt nem tudta sosem lenyelni, sem kiköpni. Erre jó példa a Szovjetunió és a náci Németország is.
Azok a cserepek, akik érintkeztek a vassal – tehát az asszimilált zsidóság, vagy éppen a történelmi kereszténység – elveszítették az Isten szolgálatára való alkalmasságukat. Ám volt történelmi hasznuk még ezeknek a közegeknek is, főként abból a tekintetből, hogy a vassal elegyedve tulajdonképpen rendkívül törékennyé tették/teszik az utolsó birodalmat. Ha úgy tetszik, sebezhetővé.
Végső tanulság
Mintegy bónuszként Ruff Tibor annyit tett hozzá a tanításához, hogy a bálványszobor mivoltjához “hűen” a történelmi világbirodalmak szinte mind egytől-egyig isteni rangot aggattak magukra és ebből az aspektusból viseltettek a velük egyet nem értők felé. Rendre erkölcsi ítéletet mondanak azokról, akik más véleményen vannak mint, ők – erkölcsileg kárhoztatják őket. Ez egy isteni pozíció, amibe beléptetik magukat.
Fontos tehát az utolsó idők emberének tudnia, hogy mik az antikrisztusi birodalomnak a fő jellemzői. Tudva azt, hogy valószínűleg a mi kultúrkörünkben valósul majd meg, hogy ne érintkezzünk, elegyedjünk azzal, nehogy elveszítsük az isteni szolgálatunkra való alkalmasságunkat. Ahogyan nem szabad alárendelnünk magunkat, az ilyen birodalmi szemléletből származó kárhoztatásnak sem.
http://fullkontakt.hu/danieli-szobor-istentisztelet/
1. Egy idegen istenről van szó
Bár egészen világosan le van írva, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy itt egy bálványszoborról van szó. Ennek léte már önmagában a 10 parancsolat első két parancsának megszegését jelenti. Egyrészt nem lehet Izrael Istenén kívül mást imádni, másrészt tilos azokat bármilyen módon ábrázolni.
Ezt támasztja alá a későbbi dánieli leírás is, ami ugyanazt az üdvtörténeti vonalat különböző tengerből feljövő fenevadakkal illusztrál. Ezeket az állatokat is a mózesi törvény tisztátalan állatnak mondja.
2. Egy egységes szobrot látunk
Az értelmezés és azonosítás szempontjából nyilván megkülönböztetjük a különböző részeket azonosítva azokat különböző birodalmakkal. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen bálványszoborról van szó. S tulajdonképpen egy birodalmi idegen istenről, egy pogány uralomról, ami a különböző világkorszakokban különféle alakot ölt. Ezeknek a természete, minősége, jellege természetese változik. Az alapkoncepció viszont nem, mely szerint ezek mind ugyanannak az istenellenes uralomnak a részei.
3. Hanyatló birodalmakról van szó
Sokszor igyekszik magát a mostani nyugati civilizáció úgy beállítani, mint ami a történelmi civilizációkhoz képest a legfejlettebb és legjobb. Technológiai és tudományos szempontból az állítás igaz, a nyugati világ sosem volt még ennyire kényelmes és jóléti helyzetben. Ám ez egyáltalán nem jelent morális, erkölcsi és minőségbeli fejlettséget.
A dánieli szobor tanulsága, hogy az üdvtörténet végére a birodalmak egyre silányabbak és értéktelenebbek lesznek. Nincs ez másként a mostani korunkkal sem, ami technológiailag fejlett ugyan, de mindenképpen az egyik legistentelenebb civilizáció is. (Elég csak arra gondolni, hogy Nabukonodozor meghallgatta Dánielt, hitelt adott a magyarázatának. Nehéz ezt a fajta nyitottságot elképzelni a mostani vezetők részéről.)
Az Egyház szempontjából is kulcsfontosságú felismerni azt, hogy ez a világ nem lesz jobb, még ha a hívők, a keresztények és a különféle közösségek mindent meg is tesznek azért, hogy a környezetükre jó hatással legyenek. A küldetésünk nem a világ megjobbítására vonatkozik, hiszen a próféciák alapján az egészen megdöbbentő mélypontra süllyedő állapotnak majd a Messiás vet majd véget, amikor az utolsó antikrisztusi birodalom elpusztításával megalapítja az Ezeréves Királyságát.
4. A vas jelentése
A vasat rendszerint úgy szoktuk szimbólumként meghatározni, mint a harc, háború és fegyver jelképét. De ugyanúgy jellemezhetnénk vele a korunkat is, és az ipari és technológiai forradalmat, hiszen még mindig a vas és a különböző fémek tekinthetők civilizációnk egyik alap-nyersanyagának.
A bibliai értékelés szempontjából viszont fontos kiemelni, hogy a bálványszobor alkotóelemeiből egyedül a vas az a fém, amit nem tartalmazott a mózesi sátor. A törvény még azt is leszögezte, hogy vas nem alkalmazható az oltárok kialakításakor, mert az méltatlanná tenné az adott eszközt Isten szolgálatára.
Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged. Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert amint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.
Mózes második könyve, 20. fejezet, 24-25. versszakok
A zsidó hagyomány ezt úgy magyarázza, hogy ugyanaz az anyag, amit emberek életének a kioltására használnak, nem szentelhető annak, aki éppen az emberek életét megmenti, megváltja.
5. A vas és cserép elegyedése
A mostani kultúránk vitathatatlanul a görög-hellén és a római kultúrából nőtt ki, így az Európát és Észak-Amerikát is magába foglaló nyugati civilizáció mindenképpen a negyedik világbirodalom, a római utódjának tekinthető. Ebbe kapcsolódott be a zsidó-keresztény kultúra, ám sosem tudott teljesen beleolvadni.
A cserép jelentése mindenképp vonatkozhat az emberre, hiszen a héber adama, azaz az első ember, az Ádám jelentése tulajdonképpen annyi, hogy földből való. Voltaképp ez az emberiesség és humanizmus jött be a vas kultúrájába a zsidósággal és kereszténységgel. Ám a görög-római kultúrkör azt nem tudta sosem lenyelni, sem kiköpni. Erre jó példa a Szovjetunió és a náci Németország is.
Azok a cserepek, akik érintkeztek a vassal – tehát az asszimilált zsidóság, vagy éppen a történelmi kereszténység – elveszítették az Isten szolgálatára való alkalmasságukat. Ám volt történelmi hasznuk még ezeknek a közegeknek is, főként abból a tekintetből, hogy a vassal elegyedve tulajdonképpen rendkívül törékennyé tették/teszik az utolsó birodalmat. Ha úgy tetszik, sebezhetővé.
Végső tanulság
Mintegy bónuszként Ruff Tibor annyit tett hozzá a tanításához, hogy a bálványszobor mivoltjához “hűen” a történelmi világbirodalmak szinte mind egytől-egyig isteni rangot aggattak magukra és ebből az aspektusból viseltettek a velük egyet nem értők felé. Rendre erkölcsi ítéletet mondanak azokról, akik más véleményen vannak mint, ők – erkölcsileg kárhoztatják őket. Ez egy isteni pozíció, amibe beléptetik magukat.
Fontos tehát az utolsó idők emberének tudnia, hogy mik az antikrisztusi birodalomnak a fő jellemzői. Tudva azt, hogy valószínűleg a mi kultúrkörünkben valósul majd meg, hogy ne érintkezzünk, elegyedjünk azzal, nehogy elveszítsük az isteni szolgálatunkra való alkalmasságunkat. Ahogyan nem szabad alárendelnünk magunkat, az ilyen birodalmi szemléletből származó kárhoztatásnak sem.
http://fullkontakt.hu/danieli-szobor-istentisztelet/
