1: 16-17. - Mert nem szégyenlem a Messiás evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
Azért nem kell szégyellni az evangéliumot, mert az Isten ereje. Isten ereje nem szórakozásra való, hanem üdvösséget teremt, az ember szelleme, lelke és teste számára teljes megváltást szerez azoknak, akik hisznek. Az evangéliumot először a zsidóknak hirdették és csak utána a pogányoknak. Ebben a 2 versben 4 alkalommal találkozunk vagy a hinni igével, vagy a hit főnévvel. Az ember hit által, csak Istenben igazulhat meg. Csak a megigazulás során kaphatjuk meg Isten további áldásait. Csak akkor nyerhetjük el az örök élet áldását, ha Isten igaznak minősít minket. A hit szó elsősorban a jellemet írja le és csak másodsorban azt, hogy mit hiszel. A hit szó eredetileg hűséget, vagy elkötelezettséget jelent. Az evangélium csak azoknak jelenti Isten erejét, akik Isten iránti elkötelezettségből elhiszik azt, amit Isten kijelent. Csak akkor lehetsz hívő, ha elkötelezted magad Jézus Krisztus mellett.
Amikor Jézus magára vette a bűneinket, akkor Isten haragját is magára vette. Amikor Ő bűnné lett, akkor Isten megtagadta Jézust, magára hagyta és kiöntötte rá a haragját. Isten megbocsát, de soha nem tolerálja a bűnt.
1: 18-20. - Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nékik: Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.
A teremtésen keresztül Isten hozzáférhetővé tette a Rá vonatkozó igazságát az egész emberiség számára. Isten 2 aspektusa ismerhető meg: az Ő hatalma és istensége. Az istenség azt jelenti, hogy Ő teljesen más, mint az ember, hatalmasabb és az Övé minden hatalom. Isten felismerhető a világegyetem, bolygók rendszerezettségéből és az embernek a képességeiből, logikai, matematikai képességéből, amellyel fel tudjuk mérni a teremtés logikáját és matematikáját.
1: 21-23. - Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett. Magukat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.
Az ember lefelé vezető útjának 2 lépése: Istent nem dicsőítette, és nem adtak Neki hálát. Ha abbahagyod ezt a 2 dolgot, akkor máris elindultál egy csúszós, lefelé vezető ösvényen és meg kell térned. „Magukat bölcseknek vallván”: újra és újra a maguk okoskodásaikat mondják. Az első súlyos bűn, az első parancsolat megszegése: ne legyenek idegen istenek az életedben. Először emberi képmásokat imádtak, majd madarakat, négylábúakat és végül hüllőket.
1: 24. - Annakokáért adta is őket az Isten szívük kívánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék;
Ebben a fejezetben háromszor olvassuk: Isten kiszolgáltatta őket. Ez szörnyű kifejezés. Az első dolog, amire Isten kiszolgáltatta őket, a szívük vágyai által a tisztátalanságnak. Isten hagyta, hogy az emberek meggyalázzák egymás testét a kéjvágy és a tisztátalanságon keresztül.
1: 26-27. - Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvevén önmagukban.
Itt a homoszexualitásról van szó. Ez a következő lépés lefelé. Érdekes, hogy az ítéletek a testet érintik, az utolsó viszont az elmét. Isten ítélete a homoszexuálisokra az AIDS.
I. Kor. 6: 18. - Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik.
Ha valaki erkölcstelenségben él, az valamilyen módon kárt okoz a saját testének. A betegségek nagy része ennek az oka.
1: 28-32. - És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák, azonképpen oda adta őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek. Akik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakva, irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel; Súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek, Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok. Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy akik ilyeneket cselekszenek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképpen cselekvőkkel egyet is értenek.
