1: 7. - Mindeneknek, akik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Isten szereti azokat, akiket elhív. Isten elhívása, az Ő szeretetének megnyilvánulása. Isten szentnek mond téged, és Ő komolyan gondolja amit mond! Az ÚSZ-ben a kegyelem megelőzi a békességet. A kegyelem Isten ingyenes, meg nem érdemelt jóindulata, melyet csak el kell fogadnunk.
1: 8. - Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;
Pál mindig hálát ad azokért, akiknek ír. Ha nem tudsz hálát adni valakiért, akkor ne is imádkozz érte, mert nem jogszerű. Pál egyedül a galata gyülekezetért nem adott hálát. A galatáknál törvényeskedés volt. Pál minden más bűnt kezelni tudott, de a törvényeskedésen nagyon felháborodott.
Pál mindig nagyvárosokba ment evangéliumot hirdetni. A legfontosabb dolgok a városokban történnek, és azok kihatnak a kisebb településekre.
1: 2-4. - Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban, Az ő Fia felől, aki Dávid magvából lett test szerint, Aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Szelleme szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől.
Pál mindig kihangsúlyozza, hogy az evangélium egész koncepciója egyértelműen meg van írva az ÓSZ-i iratokban, és nem az ő találmánya.
Isten Fiáról beszél, aki Dávid magvából származott. Amikor azt mondjuk, hogy Jézus Krisztus, akkor azt mondjuk: Jézus a Messiás. Az evangélium tehát egyetlen személy körül forog: a Messiás Jézusról. Jézusnak volt egy isteni és egy emberi természete is.
A héber nyelv nem beszél a Szent Szellemről, hanem a Szentség Szelleméről beszél. A Szent Szellem volt az, aki feltámasztotta Jézus halott testét, ezáltal kijelentette, hogy Jézus az Isten Fia. Az evangélium egyszerű, szilárd történelmi tényeket tartalmaz. Ezenkívül a mi személyes tapasztalataink is bizonyítják az evangélium hitelességét. Az evangélium 3 történelmi tényen alapul: Jézus meghalt, eltemették, feltámadt. Ez nem érzelmi kérdés. Néhány Ige ezzel kapcsolatban:
Róma 4: 23-25. - De nemcsak őérette íratott meg, hogy tulajdoníttatott néki igazságul, Hanem mi érettünk is, akiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, akik hisznek Abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból, Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.