Péter azt mondja, hogy az Úr nem lassú az ígéreteit illetően, amint némelyek gondolják. A lassúság nem csak azért van, hogy a bűn pohara beteljen, hanem, mert az Úr örökkévaló türelemmel vár a bűnös emberek megtérésére: „nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem, hogy mindenki megtérjen.” (3:9)
De ne tévedj meg, mert a tűz jönni fog. És ezért „szeretteim igyekezzetek, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon.” (3:14)
Tragikus, hogy a tömegek a világra hasonlítanak, nem Krisztusra. Egyre több és több egyház a „világra” hasonlít, önsegélyt hirdetve a szószékről. Képtelenség megkülönböztetni, hogy az ilyen üzenetek az egyházból vagy a világi fórum programjából erednek.
Micsoda tragédia, ha a rossz utat választjuk ilyen időkben. Mindennek ellenére Krisztus hívja szeretteit, hogy húzódjanak közelebb Őhozzá, és vizsgálják magukat az Ő Igéjének fényében.
Pál, Péter és Jézus maga is erőteljes üzenetekkel jövendöltek a zavaros időkről.
Amikor Jézus a földön járt, figyelmeztette követőit a nagy csapásra, amely Jeruzsálemre és Izraelre fog jönni. Az apostolok idejében, különösen Pál napjaiban sok „Jézus elleni hang” emelkedett fel, a nehéz idők eljöveteléről szóló figyelmeztetések miatt.
Amikor Pál elkezdte szolgálatát, sok emberi érzelmek által hajtott tan talált helyet a gyülekezetekben. Hamis próféták emelkedtek fel és követőket találtak a pünkösdi egyházakban. Istentelen prédikátorok, mint a fény angyalai jelentek meg és démoni tanokkal árasztották el az egyházat.
Ugyanekkor a vallástalan világban a homoszexuális életmód elterjedt volt. A Római birodalomban mindenütt a fajtalan és érzéki életmód volt napirenden. Az egocentrikus nézet volt elfogadott, a testi érzékek imádata és a büszkeség uralkodott. A jeruzsálemi templom is „rablók barlangjává” lett, és pásztorai csak a pénzre fókuszáltak.
Pál erről a társadalomról mondta, hogy: „Telve vannak mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, viszálykodással, álnoksággal, rosszindulattal, besúgók, rágalmazók, istengyűlölők, gőgösek, dicsekvők, engedetlenek, kíméletlenek, irgalmatlanok.” (Lásd Róm. 1:28-31)
Úgy néz ki, hogy Pál a mai időkről ír; jól ismerte, amit az Úr megjövendölt, hogy a nap eljön, mikor Jeruzsálem tűzben fog égni. A Templom és a város el lesz söpörve.
Az a holokauszt beteljesedett pontosan K.u. 70-ben, ahogy Jézus és Pál megjövendölte. Elképzelhetetlenül borzalmas és tragikus volt.
Mi volt az apostolok üzenete a bekövetkező borzalmas nap küszöbén?
Péter prédikált: „Szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy az elvetemültek tévelygései el ne sodorjanak és saját biztos meggyőződéseteket el ne veszítsétek. Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében.” (2 Pét. 3: 17-18)
Pál pedig ezt prédikálta: „hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az Ő tetszésére és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel és növekedjetek az Isten ismeretében.” (Kol. 1:10)
Péter üzenete, amit prédikált: „Ti tehát szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy az elvetemültek tévelygései, ne sodorjanak el, és saját biztos meggyőződéseteket el ne veszítsétek. Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében.” (2 Pét. 3:17-18)
Ez az üzenet, amit pedig Pál prédikált: „hogy élhessetek méltóan az Úrhoz, teljes mértékben az ő tetszésére és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében,” (Kol. 1:10)
Az apostolok üzenetét megfontolva, milyen bírálatot várhatunk a mai társadalmunkban?
Látjuk, hogy Pál szavai Krisztus szeretteihez szólnak: „imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen ismerjétek meg az Ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén”. ( Kol. 1:9)
Tehát mi a követelmény az ilyen élethez? Pál mondja: „Öltsétek tehát magatokra, mint Isten választottjai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen, ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.” Kol. 3:12-13)
Végül Pál mondja: „Ez az üzenetem hozzátok a kritikus időkben. Annak fényében, hogy nehéz idők jönni fognak, megfontoltan járjatok az Úrral.”
Kérdezzük meg magunkat: „Egyre inkább Jézushoz hasonlóvá válok? Türelmesebb vagyok vagy hamar haragra gerjedek? Gyöngédebbé és kedvesebbé válok vagy még mindig haragos, és vitatkozó szellemű vagyok? Könnyebben bocsátok meg másoknak, vagy inkább keserűen ragaszkodok sérelmeimhez? Elviselem mások sértéseit? Elfogadom a hozzám közel állók gyengeségeit és hibáit vagy mindig nekem kell igazamnak lenni?
Pál azt javasolja, hogy mivel tudjuk hogy a borzalmas nap jönni fog, nem az számít, hogy milyen munkákkal foglalod el magad, milyen fajta jótéteményeket teszel, nem számít milyen kedves vagy idegenek felé, nem számít hány lelket mentesz meg, hanem az a kérdés: változol-e, hogy kedvesebb, türelmesebb, könnyebben megbocsátó legyél, elviseled-e mások gyengeségeit?
Vizsgáld meg magad, hogy miképpen jársz Krisztussal, látható, hogy nem az a fontos, amit teszel, hanem amivé válsz.
Hogyan változunk Krisztus képmására ebben az életben?
Az ilyen életet nem lehet egyedül emberi erőfeszítés által megvalósítani. Nem fog megtörténni saját elhatározásból azt mondva: „gyöngéd hívő leszek.” Mindez inkább a Szent Szellem munkája által történik az Igében való hit által.
Először elolvassuk az Igét és hiszünk abban, hogy Isten szól hozzánk, kérve, hogy vizsgáljuk meg magunkat. Aztán kérjük a Szent Szellemet, hogy mutassa meg nekünk, hogy igazából milyen emberek vagyunk, és az Igéhez mérjük magunkat. Azután kérjük a Szent Szellemet, hogy segítsen a változásban.
A tény az, hogy mindenki formálódik, alakul valamihez; Krisztushoz, vagy a világhoz. És amint érettebb keresztények leszünk, egyre inkább Krisztushoz kell, hogy hasonlítsunk. Családi életünk, házasságunk ne legyen pokollá. Kell, hogy házastársunk bajait magunkra vállaljuk és szolgáljuk egymást. Egy keresztény otthonban a gyermekeknek látniuk kell a különbséget, a szeretetet, kedvességet; ez határozza meg a keresztény érettségét Krisztusban.
Így érthető, amiről Péter és Pál beszélnek: „Ne félj attól, ami jön. Tartsd Isten szavát emlékezetedben mindig, akármi is történik és mindezalatt engedd, hogy a Szent Szellem változtasson téged egy másfajta, Krisztushoz hasonló személlyé.”
Isten úgy rendelte, hogy szenvedéseink, összes hatalmas megpróbáltatásunk Őhozzá hozzon közelebb. Az igazság az, hogy a fájdalom és a szenvedés vagy megkeményíti szívünket, vagy arra a helyre hoz minket ahol az Atya szeretetétől fogunk függni. Vagy nem fogsz többé imádkozni és bízni Őbenne, vagy minden gondodat reá veted és képes vagy mondani: „Semmi nem fog eltántorítani engem” Ez Isten üzenete ezekben az utolsó időkben. Halleluja.
Dicsőség az Ő Szent Nevének!
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
