A Hermon lábánál nagyon nagy sebességgel árad a Jordán. Ez ott van, ahol Cézárea Filippi. Egy sátáni hely volt ott. Érezte, hogy olyan a sorsa, hogy dobálja a víz, majdnem megfullad.
Zsolt 42:9 Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.
Itt is betekinthetünk abba, hogy miért is maradt fenn Jézus éjszaka: énekeljen az Úrnak, imádkozzon.
Zsolt 42:10 Hadd mondjam Istennek, az én kőszálamnak: Miért felejtkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt?
Sokszor az emberek is mondják, hogy miért történik ez vele? Ez jó kérdés, csak ne a múltra vonatkoztasd, hanem a jövőre: Mit akar velem Isten, amiért ezeken kell keresztül mennem?
Zsolt 42:11 Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nekem: Hol van a te Istened?
Zsolt 42:12 Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én neki, az én szabadítómnak és Istenemnek.
Azért történik ez, mert jót akar Isten kihozni! Nem determinál a múlt, csak akkor, ha nem bocsátasz meg az ellened vétkezőnek. Amíg nem tudsz elszakadni a múltadtól, addig nem tudsz megszabadulni tőle. Determinál. Oldd el a múlt köteleit, és dobd a jövőbe! A jövő az még lehet jó! A jövőtől függj és ne a múlttól! Ehhez kegyelem kell és bűnbocsánat. Ez a megváltás lényege. Ha ezt korlátozod, akkor a megváltást korlátozod. Jézus azért jött, hogy eltörölje a szüleid, nagyszüleid, dédszüleid bűneit. Az határozzon meg téged, hogy hová mész, és ne az, hogy honnan jössz!
Zsoltár 43:5 Miért csüggedsz el lelkem, miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én neki, az én szabadítómnak és Istenemnek.
Itt már harmadszor szól a lelkéhez!
A 77. Zsoltár egy másik éjszakai küzdelmet ír le:
Zsoltár 77:2 Szavamat Istenhez [emelem] és kiáltok; szavamat Istenhez [emelem], hogy figyelmezzen reám.
Sokszor nem hisszük el, hogy Isten figyel ránk. Nyugodtan szólj Istenhez, hogy figyeljen rád. Ha hittel mondod, akkor érezni fogod, hogy mintha egy reflektor jönne rád a Mennyből. Ha komolyan mondod, akkor Ő is komolyan vesz.
Zsolt 77:3 Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.
Ezek őszinte beszédek. Van a nyomorúságnak ideje az ember életében. Többször is. Jézus életében is volt. Sokszor érzi az ember, hogy vigasztalják mások, de érzi, hogy nem elég neki, kevés. Nem akarja befogadni. Súlyosabb esetben még az Istentől való vigasztalást sem, mert nem a beszédet szeretné, hanem a tetteket. Ez már nem jó viselkedés, mert a béketűrés nem marad meg.
Zsolt 77:4 Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.
Visszaemlékezik, de ez sem hoz megoldást. Ki van száradva a szelleme.
Szela = csönd. Itt megálltak a zsoltár éneklésében, és a hangszereken játszottak, azon gondolkodtak, hogy milyen helyzet is ez.
Zsolt 77:5 Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.
A nagyfokú, tartós stressz eredménye, ha valaki elalszik, aztán 2-3 körül felkel, és nem tud visszaaludni. Jézus is átment ezen.
Hánykolódom = meg vagyok ütve, föl vagyok zaklatva
Nem szólhatok = az ember nem tud imádkozni, nem tudja, mit mondjon.
Zsolt 77:6 Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.
Zsolt 77:7 Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:
Szívemben elgondolkodom = nagyon mélyre megy le az ember, a személyiség középpontjába
Zsolt 77:8 Avagy mindörökké elvet-e az Úr? és nem lesz-e többé jóakaró?
Zsolt 77:9 Avagy végképpen elfogyott-e az ő kegyelme? vagy megszűnik-e ígérete nemzedékről nemzedékre?
Volt már ilyen érzésed? Sokan titkolják, de a legtöbb keresztény már élt át ilyet. A Messiás szellemének bátorsága kell, hogy valaki ezt kimondja. Amikor könyörögsz valamiért, és nem történik meg, akkor fölmerül az emberben, hogy: Isten nem is szeret? De ami le van írva a Bibliában, abból meg vagy váltva!
Zsolt 77:10 Avagy elfelejtkezett-e könyörülni Isten? avagy elzárta-e haragjában az ő irgalmát? Szela.
Jézus nem csak magáért volt így. Csak gondolj arra, hogy Izrael milyen állapotban volt ekkor. Vajon lesz-e még ebből használható?
Zsolt 77:11 És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.
Ezután jön a fordulat.
Zsolt 77:12 Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;
Zsolt 77:13 És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.
Teljesen ráállította magát, hogy gondolja végig, hogyan volt régen. Miken mentek keresztül az atyák, mik történtek Egyiptomban. Könnyű ezt elolvasni. De mindig nézzél szembe azzal, amit a Szentírás leír, mert akkor tud hitet létrehozni benned! A zsidóságban minden peszach-kor el kell mondani, hogy mit cselekedett velük Isten az Egyiptomból való szabaduláskor.
A 78. Zsoltár a 77.-nek a folytatása. Nem véletlen, mert ebben elmondja, megemlékezik a bizonyságokról.
Zsolt 77:21 KJV 77:20 Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével.
Zsolt 78:1 Aszáf tanítása.; Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Zsolt 78:2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Zsolt 78:3 Amiket hallottunk és tudunk; és amiket atyáink beszéltek nékünk,
Zsolt 78:4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, amelyeket cselekedett.
Boldog ember az, aki az Igén éjjel és nappal gondolkodik!
Ti is győzzétek le a csüggedést, a depressziót, és emlékezzetek meg erről, hogy Jézus azért ment mindezen keresztül, hogy rólunk levegye a csüggedtséget, hogy ránk tegye a dicséret, a hálaadás szellemét! Dobd le a csüggedést! Szólj a lelkedhez! Semmi olyan nem történik veled, ami ne történt volna meg Isten embereivel. Ne felszínesen olvasd az Igét, hanem engedd, hogy megrendítsen, és akkor hálát fogsz adni, hogy veled nem történt olyan, mint Dáviddal, hogy elvitték a feleségeit, gyerekeit, mindenét! Aztán nézd meg, hogy mennyit harcolt, hogy visszaszerezze! Meg is történt, mert nem ült le siránkozni, hanem szólt a lelkéhez, és ezért megszabadult! Mi is így leszünk,ha hiszünk!
2011.01.