Az Ige itt a gonosz szolgát is szolgának nevezi, vagyis olyan emberről van szó, aki Isten szolgájának tartja magát. Isten szolgái a gyülekezetek vezetői és azok, akik átadták az életüket az Örökkévalónak, vagyis mindazok, akik keresztényeknek vallják magukat. Azonban vannak olyanok közöttünk, akik más szolgákat bántalmaznak, sértenek (ezt is jelenti a görög kifejezés), tönkre akarnak tenni.
Ha valaki gyülekezetvezetőként más gyülekezet vezetőjét szándékosan veri, a tönkretételén munkálkodik akár beszéddel, akár tettekkel (pl. médiának szállít olyan hazug híreket, amivel lejáratni akarja a másik vezetőt, vagy közösségi médiában terjeszt róla hamis híreket, stb), azt az Ige gonosz szolgának ítéli, akinek a sorsa (ha nem változtat még a földi élete során) örök kárhozat lesz, bármennyire is azt gondolja magáról, hogy mivel Istent szolgálja, az Ő nevében tesz hatalmas dolgokat, ezért biztos, hogy a Mennyben tölti az örökkévalóságot (Máté 7:21-23. Itt is olyan emberek mennek a kárhozatra, akik az Urat szolgálták).
Ugyanez vonatkozik minden keresztényre, aki a szolgatársát, testvérét szándékosan bántalmazza, megkeseríti az életét, tönkre akarja tenni. Az ilyen keresztény nem fogja betenni a lábát a Mennybe, ha meg nem tér belőle és bocsánatot nem kér a testvérétől.
I. János 3:15 A ki gyűlöli (ellenszenvet érez, utál) az ő testvérét, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ő benne.
Törekedjünk arra, hogy más kereszténynek ne okozzunk szándékosan károkat, ne pletykáljunk ki másokat rosszindulatúan, ne feketítsük, ne járassuk le a szolgatársainkat, mert örökkévaló következménye lesz. Ha pedig ismerünk ilyen gyülekezet vezetőt, vagy testvért, attól tartsuk távol magunkat, nem kell szellemi közösséget vállalni vele. Ha maga a Messiás elutasítja ezeket a szolgákat, nekünk sem kell humánosnak lenni velük szemben, amíg nem változnak meg.
Egymást építsük és ne romboljuk.
