Ha te keresztény hívő vagy, aki teljes szívből Istent keresi, célpont leszel.
Ez az üzenet azokhoz a hívőkhöz szól, akik nehéz megpróbáltatás időszakán mennek keresztül. Akik kimerülten szenvednek szellemileg, fizikailag és lelkileg. Mindannyian feszültséggel telt időkben élünk és amikor a megpróbáltatások hirtelen ránk szakadnak, kifáradtan, felzaklatva, lelkileg nyomottan találjuk magunkat.
Köszönetet adok Istennek azokért a keresztényekért, akik jó idők időszakát élvezik. Akik nem élnek nehéz feszültség súlya alatt és nem kell, hogy megpróbáltatásokkal és fájdalommal álljanak szembe. Hálás vagyok az Úrnak, hogy gyermekeinek ad ilyen időszakokat is.
Mégis, tudjuk a Szentírásokból, hogy előbb utóbb erős megpróbáltatások és viharok elérkeznek mindazokhoz, akik Krisztusnak adták magukat. „Sok baj éri az igazat” (Zsolt. 34: 20) Továbbá, ha az Úr jelenléte után éhezel, ha határozottan, tiszta szívből, és teljes értelmeddel kutatod Igéjét, állandóan célpontja leszel az ördög irigységének.
Évszázadokon keresztül keresztények próbálták megérteni a szenvedések okát; miért szenved az Istenfélő ember? Személyes könyvtáram telve van ilyen tárgyú könyvekkel. Mégis a válasz valamiképpen nem reális. Akármikor egy nagy megpróbáltatás közepén találom magam, valami tanult igazságot nehéz megkínzott szívemre alkalmazni. Imám szavai, „Uram, kell, hogy Igédből nyerjek választ jelen szükségemre.”
Sokak számára, akik hosszú idejű próbáltatást szenvednek el, kérdések merülnek fel: „Uram mivel bántottalak meg? Van valami életemben, ami meghátráltat abban, hogy meghalljad siralmamat? Hűséges voltam Igédhez, hát miért szenvedek ilyen végtelenül? A biblia azt ígéri, hogy Te nem engeded meg, hogy megpróbáltatásunk nagyobb legyen, mint amit el tudunk viselni. Hát hogyan lettem ennyire letörve?”
Meg vagyok győződve, hogy ez a legnehezebb lelki csata a hívő elméjében folyik le. Sok hívő keresztény hatalmas elméleti gyötrelmeket, csatázó, nem Krisztus szerinti, félelmetes nyomasztó gondolatokat szenved el. Nem képesek magukat túl tenni a múltban elkövetett hibákon, és érdemtelennek érzik magukat Isten áldásaira.
Nem kell válaszolnom minden okra, amiért mi hívők olyan sokat szenvedünk, de biztos vagyok egy dologban;
Amint szívünket az Úr keresésére adjuk, azzal az elhatározással, hogy ígéreteihez tartjuk magunkat, Sátán irigységének célpontjává váltunk.
Minden hívő éltében eljön az idő, mikor kell választani; hitében langyos maradhat, vagy átlép a vonalon és Jézust követi teljes szívből. Akármikor teljes erőnkkel Jézushoz ragaszkodunk, a pokol mélységeit zavarjuk fel. És Sátán ráuszítja életünkre démoni hadseregét a pokol minden haragjával.
A Barna adatai feltárják, hogy újjászületett keresztények 70 % nem veszi Istennel járó életüket a legfontosabbnak. Ez egy abszolút tragédia, de megmagyarázza, miért mérgesíti fel Sátánt a hívők kis százaléka akik Jézushoz ragaszkodnak.
Az ördög minden odaadó keresztényben felismer valamit, ami birodalmára pusztító erővel hathat. Mikor az Úr gyermeke elhatározza, hogy mindenben bízni fog az Úrban még akkor is, ha élete nehézségekkel és fájdalommal van eltelve, Sátán látja, hogy az ilyen hívő fog tudni másokat is Jézushoz vezetni imáival és szenvedései ellenére is, anélkül, hogy hitét elvesztené.
Mikor Sátán ilyen hitet lát, jól tudja, hogy a pokol alapjaiban remeg. Így parancsot ad birodalma vezetőinek, hogy hagyják el a hideg szívű, élvezeteket, kereső hívőket és irányítsák a démoni seregüket azokra, akik égő szívvel haladnak Krisztus teljessége felé.
Gondolj Pál apostolra mikor Krisztus megjelent ennek a buzgó, keresztényeket üldöző embernek, amint megtért azonnal böjtölésre és imádkozásra adta magát és azonnal fontos célpontja lett Sátán haragjának. Az ördög nemcsak azért félt, hogy Pál megtérése mit fog jelenteni a földön, hanem ádázan irigy volt Pálra, amiért felragadtatott a paradicsomba.
Az Ige írja Lucifer ki lett dobva a mennyekből, Isten jelenlétéből és azóta az ördög nem bírja elviselni, hogy akárki is aki „kisebb” mint ő megkóstolhat akármit is a paradicsomban. Rémes irigységgel figyeli az áldottakat, akiknek bepillantásuk van az örökkévalóságba melyet ő elveszített.
Pál írja, „”hogy el ne bizakodjak…a kinyilatkozások különleges nagysága miatt, ezért tehát…tövis adatott a testembe: a sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam” (2 Korinth. 12:7). Isten soha nem eresztene egy démoni erősséget saját szolgáira, hogy kínozza őket. Habár Jób szenvedett Sátán csapásaival, az Úr határvonalat húzott, amin Sátán nem léphetett át. Sátán molesztálhat minket, de nem képes elpusztítani egyetlen életet sem.
Pál szerint a pokoli üldöző Isten engedélyével lépett be életébe, hogy a büszkeséget távol tartsa szívétől. És Sátán egy démont elrendelt, hogy állandóan támadja Pált. „Gyötörd Pált állandóan, napról napra, soha ne adj nyugalmat neki.” De az irigység elvakította Sátánt. Amit az ördög Pál elpusztítására tervezett- fizikai és elméleti támadásokkal- Isten Pál javára fordította azt.
Biztos, hogy a sötétség hatalma követte Sault a damaszkuszi úton. Ugyanis Sátán egyik leghasznosabb szolgája volt: fanatikus, „Istenfélő” vallásos vezető, aki a szó tökéletes értelmében az ördög munkáját végezte. Saul azzal a céllal ment Damaszkuszba, hogy a keresztény hívőket vissza hurcolja Jeruzsálembe, ahol bebörtönzés és kínzás várt rájuk.
De mikor Saul le lett ütve lováról Krisztus látványával, azonnal arcra esve, sírva kérte az Urat, „Uram Jézus mutasd meg, hogy mit kell tennem.” Visszautasított ételt és alvást három napig, teljes lényét az Úr Jézusra központosította.
Mit gondolsz mi történt a pokolban ezután az első percben? Az ördög egész uralma felrobbant. Képzelem, hogy Sátán összehívott egy váratlan gyűlést ahol egy speciális küldöttet jelölt ki egy életre szóló megbízatással: fókuszáljátok a pokol minden fegyverét Saul ellen. Sátán megbízta küldöttjét, „Kövesd és üldözd azt az embert minden erőddel. Akármire is van szükséged a pokol minden ereje a hatalmadban van. Egyetlen küldetésed, hogy Saul hitét elpusztítsad.”
El tudom képzelni, hogy micsoda kínzást okozott Pálnak: hazugságokkal bombázta, emlékeztette Pált azokra, akiket régebben üldözött, és emlékeztette Pált mindarra, amit Krisztus neve ellen tett. Ugyanígy tesz Sátán a buzgó hívőkkel ma is; kiküldi fejedelemségeit, hogy életünk felett lebegjenek, és hazugságokat suttogjanak fülünkbe, hogy elpusztítsák hitünket.