2019. május 13., hétfő

Frank Hammond történetei 1.

Bevezető

Frank Marzullo és Frank Hammond 1975-ben, a Tennessee-Georgia keresztény táborban szolgáltak először együtt, és itt kötöttek életre szóló barátságot. Feleségeikkel együtt az Egyesült Államok, Mexikó, Anglia és Kolumbia számos városában szolgáltak.

Az évek során megosztották egymással azokat a humoros, furcsa, izgalmas, néha kissé bizarr élményeiket, amelyeket a gyógyító és szabadító szolgálatuk alatt szereztek.

A két Frank történetei című könyvben a legemlékezetesebb élményeiket osztják meg velünk. Bizonyára te is nagyra értékeled majd azt az őszinteséget, ahogyan beszélnek hibáikról, sikertelenségeikről, amelyek a fantasztikus győzelmek és váratlan események mellett érték őket.

A két Frank megnyitják előttünk életüket, betekintést engednek magánéletükbe, amely jól tükrözi Isten és az emberek iránti szeretetüket, valamint azt, hogy mekkora örömmel végzik azt a szolgálatot, amelyre Isten hívta el őket.

Ebben az olvasmányos és szórakoztató könyvben nem csak érdekes történeteket olvashatsz, hanem feltárul előtted az értékes igazság is.


AZ ELSŐ MECCSET AZ ÖRDÖG NYERI

Amikor Ida Mae-ben és bennem először szereztünk tudomást a szabadításról, a Colorado-beli Friscoban éltünk, ahol egy aprócska házicsoport pásztora voltam. Nem voltak mentoraink, nem voltak forrásanyagaink, sem tapasztalatunk; a tudatlanság és a tapasztalatlanság keveréke volt ez, ami az izgalmas lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a kudarcokból tanuljunk.

Egy napon arra jöttem haza egy utamról, hogy Ida Mae és néhány idősebb hölgy démonokat próbál kiűzni egy a közösség egyik bizonytalan hölgytagjából. H valakiben voltak démonok, akkor az a személy biztosan ő volt! Pásztorként azonnal bekapcsolódtam a szabadítási kísérletbe. Azért nevezem „kísérletnek”, mert valójában az is volt.

Amint egy démont megszólítottunk, az a hölgyön keresztül beszélni kezdett. Az egyik démon a következőt jelentette ki a hölgyön keresztül:

- Ha Jézus itt lenne, akkor én azonnal eltűnnék, de Ő nincs itt!

Teljes megdöbbenéssel álltunk ott, az egyik kedves hölgy térdre esett, az öklével elkezdte csépelni a szőnyeget, és közben azt kiabálta:

- Jöjj vissza, Jézus! Ne hagyj el minket, Jézus! Szükségünk van rád, Jézus!

Egy kis időbe telt, amíg kielemeztük a démon állítását, mely szerint Jézus magunkra hagyott bennünket. Addigra arra már rájöttünk, hogy a démon hazudik, de aztán így folytatta:

- Csak egyvalaki van közöttetek, aki valóban követi az Urat, ti, többiek, csak csapódtok hozzá!

Valamennyiünknek az jutott az eszébe: hát persze, hogy nem jutunk előre a szabadítással. Rajtam kívül senki sem követi itt az Urat!

A démon annyira ügyesen keltett zavart és bizalmatlanságot közöttünk, hogy semmire sem jutottunk. Egyetlen démont sem sikerült kiűznünk azon az estén.

Amikor Isten frissen toborzott katonái először néznek szembe az ellenséggel, az mindent meg fog tenni azért, hogy elbátortalanítsa és legyőzze őket, azért, hogy letegyenek a szabadításról. Istennek hála, mi kitartóak voltunk, és nem adtuk fel az első veszteség után. Egy kis időbe telt, amíg igazán egységes csapattá váltunk, de végül sikerült. Azóta megnövekedett bennünk a hit bátorsága is. Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy az ördög és a démonok valamennyien hazugok, és nekünk hatalmunk van felettük! Egy csatát elveszítettünk, de azt eldöntöttük, hogy a háborút nem fogjuk!


A DÉMON VÉRALÁFUTÁSOSSÁ TESZI IDA MAE SZEMÉT

Isten Ida Mae-t választotta ki, hogy elsőként ő részesüljön a szabadításban. Meghívtuk Andy Smith-t vendégszolgálatra. Egyszer csak félbeszakította a tanítást, és így szólt:

- Valakit a zaklatás szelleme gyötör, és addig nem tudom a tanítást folytatni, amíg nem foglalkozom vele.

Nem voltunk hozzászokva ahhoz, hogy néven nevezzük a gondjainkat. Végül Ida Mae félénken felemelte a kezét, és azt mondta:

- Uram, azt hiszem, én lehetek az a személy.

Ida Mae azt érezte, hogy a szellem a tizenéves lányunk, Joyce miatt kínozta, aki éppen egy iskolai kiránduláson volt a behavazott hegyekben.

Andy rátette az egyik kezét Ida Mae vállára, és azt parancsolta:

- Zaklatás démona, azonnal hagyd el az ő testét!

Ida Mae térdre esett, amikor a démon megszólalt rajta keresztül. Belemélyesztette körmeit a vastag padlószőnyegbe, ami a padlótól jó néhány centiméterre meg is emelkedett. A kiűzött szellemet egy újabb követte – a magas vérnyomás szelleme. Ida Mae majdnem meghalt urémiás (ford: veseelégtelenség) fertőzésben, amikor a lányunk született. Az orvos azt mondta, hogy negyven éves korára Ida Mae magas vérnyomástól fog szenvedni. Pontosan a megjósolt menetrend szerint történt minden! Nemrégiben, amikor vizsgálaton volt, az orvos azt mondta, hogy magas a vérnyomása, és azonnal el kell kezdenie gyógyszert szednie.

Amikor Andy azt parancsolta a magas vérnyomás szellemének, hogy hagyja el Ida Mae testét, a démon olyan fejgörcsöt okozott neki, hogy a szeme körül levő véredények megrepedtek. A démon ugyanúgy megrázta őt, mint azt Jézus szolgálatával kapcsolatosan olvashatunk a Bibliában (ld Márk 1:26, 9:20)

Másnap reggel Ida Mae szemkörnyéke még mindig a szivárvány minden színében játszott (le is fotóztam őt, a kép még mindig megvan). Mivel a bankban dolgozott, két napig be sem tudott menni a munkahelyére. A harmadik napon jó vastag sminket tett fel, úgy ment dolgozni. A munkatársai kíváncsiak voltak, miért volt távol. Ida Mae csak annyit mondott:

- Egy betolakodó volt a házamban, és amikor ki akartam ebrudálni, ellenállt.

A munkatársai nevettek egyet, és többet nem kérdezték.

A gyülekezetünk tagjai még sosem láttak ehhez hasonló dolgot, tehát mindenkire nagy hatással volt az, ami a pásztor feleségével történt. Amikor vasárnap ismét eljöttek, Ida Mae felállt, és azt mondta:

- Tudom, hogy kíváncsiak vagytok arra, ami szerda este történt. Nyugodtan mondhatom, hogy még sosem tapasztaltam ehhez foghatót. Teljes szívemből ajánlom mindenkinek a szabadítást.

Fordította: Berényi Irén