Ha valaki nem keresztény, más szavakkal, ha valaki nem született újjá úgy, hogy Krisztus éljen benne ő pedig Krisztusban, az ilyen személy még nem ismeri az üdvösség kegyelmét. Az üdvösség hite még nem vert gyökeret a szívében, következésképpen nincs is meg benne az a hit, amely elsegíti őt a jelek és csodák megtapasztalásához. Akikben ott van az üdvösség hite, tudják jól, hogy mire képes a hitük: "Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban." (János 14,12-13) "Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek." (Márk 9,23) Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott." (Márk 11,23)
A jeleket és csodákat hit által tapasztaljuk s ez a hit ugyanaz, mint a megtéréskor kapott hit. A hit nem az emberi erőfeszítés eredménye. A Jézus Krisztussal való találkozás nélkül senki sem tapasztalhatja meg ezt a hitet. Azok az emberek, akik nem hisznek a jelekben és a csodákban és tagadják ezeket, valójában nem is találkoztak Jézus Krisztussal, bár lehet, hogy járnak az istentiszteletekre. A megtérés idején született szívbeli hit megteremti a folyamatos hálaadást, és a mély szeretetet Isten dolgai iránt. Szívünket betölti az eljövendő világ utáni vágyakozással. Amikor Istenre gondolunk, aki elküldte Jézus Krisztust e világra, elkezdünk hálát adni neki nagy kegyelméért és szeretetéért, amely magába ölelt bennünket is. Az a hit, amely bízik Isten kegyelmében, meghozza a gyógyulás csodáját, beteg testünk számára is. Isten kegyelmes Atya, aki annyira kívánja egészségünket, hogy megengedte egyszülött fia szenvedését a javunkra. Megtört testéből víz és vér folyt ki a kereszten. Isten a szeretet Atyja, aki gyógyít, és félreteszi az útból a betegséget a bűnökkel együtt. Hitünk és hálánk az Atyát illeti, aki gyógyulást ad nékünk.
Hiszünk Jézus Krisztus nevének tekintélyében. A Bibliában azt találjuk, hogy a démonokat kiűzték, és a bénákat lábra állították Jézus nevének a meghirdetésével. Jézus neve csodát, gyógyulást és üdvösséget hoz. "És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk." (ApCsel 4,12) "Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!" (ApCsel 3,6) Jézus nevében megkötözhetjük a démonokat, segítségül hívhatjuk a gyógyulás Szellemét. Jézus nevében elég erő van a gyógyuláshoz, és az üdvösséghez. Jézus neve tele van irgalommal és kegyelemmel, hiszen Ő volt az, aki elhordozta betegségeinket. Gondolatunkban lássuk magunkat teljesen egészségesnek Isten Igéjének a tekintélye alapján. Akkor az a kép, hogy a gyógyulás munkája megtörténik és a hit növekedni fognak szívünkben. Szánkkal is meg kell vallanunk gyógyulásunkat, mintha már visszanyertük volna egészségünket, mert bizony van gyógyító erő beszédünkben. Mivel beszédünk gondolatainkat fejezzük ki, és a gyógyulásba vetett hit megváltoztatja gondolkodásmódunkat, beszédünk parancsot ad testünk egész idegrendszerének, és ez hozzájárul a gyógyuláshoz. Ezzel a paranccsal egyetértésben az élet erői gondoskodnak az egész testről.
Mindenekelőtt hitre van szükségünk. Ha nem kapunk hitet a rendszeres imádkozás során, részt kell vennünk imaéjszakán, és böjtölnünk is kell, azért, hogy ez az élő hit ott legyen a szívünkben. A nagyobb értelmi megértés még nem ad hitet, a hit nem is azonos a jövőbe vetett bizonytalan reménységgel. A hit mindig a jelen dolga. Most van itt az idő arra, hogy megszeressed Jézust, és e kapcsolat által hited növekedjen.
Éppen ezért, a hitet csak azok ismerik, akiben ez a hit élő. Amikor növekszik a hit, a szívünkben a Szent Szellem betakarja, mint egy meleg paplannal, és növeli hitünket egészen addig, amíg el nem tud bennünket vezetni a jelekhez, és csodákhoz.
Amikor hit ébred bennünk megváltozik önmagunkról alkotott képünk is, és már teljesen helyreállított állapotban látjuk magunkat. A vérfolyásos asszonyhoz hasonlóan, aki megérintette Jézus köntösének szegélyét, nekünk is hit alapján kell cselekednünk Meg van írva a Bibliában: "Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek." (Márk 9,23)
Ne lépjünk vissza, ha már egyszer elindultunk hitben. Inkább gyakoroljuk hitünket és haladjunk lépésről-lépésre előre, hogy újabb meg újabb győzelmeket tapasztalhassunk meg Jézusban.
A jeleket és csodákat hit által tapasztaljuk s ez a hit ugyanaz, mint a megtéréskor kapott hit. A hit nem az emberi erőfeszítés eredménye. A Jézus Krisztussal való találkozás nélkül senki sem tapasztalhatja meg ezt a hitet. Azok az emberek, akik nem hisznek a jelekben és a csodákban és tagadják ezeket, valójában nem is találkoztak Jézus Krisztussal, bár lehet, hogy járnak az istentiszteletekre. A megtérés idején született szívbeli hit megteremti a folyamatos hálaadást, és a mély szeretetet Isten dolgai iránt. Szívünket betölti az eljövendő világ utáni vágyakozással. Amikor Istenre gondolunk, aki elküldte Jézus Krisztust e világra, elkezdünk hálát adni neki nagy kegyelméért és szeretetéért, amely magába ölelt bennünket is. Az a hit, amely bízik Isten kegyelmében, meghozza a gyógyulás csodáját, beteg testünk számára is. Isten kegyelmes Atya, aki annyira kívánja egészségünket, hogy megengedte egyszülött fia szenvedését a javunkra. Megtört testéből víz és vér folyt ki a kereszten. Isten a szeretet Atyja, aki gyógyít, és félreteszi az útból a betegséget a bűnökkel együtt. Hitünk és hálánk az Atyát illeti, aki gyógyulást ad nékünk.
Hiszünk Jézus Krisztus nevének tekintélyében. A Bibliában azt találjuk, hogy a démonokat kiűzték, és a bénákat lábra állították Jézus nevének a meghirdetésével. Jézus neve csodát, gyógyulást és üdvösséget hoz. "És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk." (ApCsel 4,12) "Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!" (ApCsel 3,6) Jézus nevében megkötözhetjük a démonokat, segítségül hívhatjuk a gyógyulás Szellemét. Jézus nevében elég erő van a gyógyuláshoz, és az üdvösséghez. Jézus neve tele van irgalommal és kegyelemmel, hiszen Ő volt az, aki elhordozta betegségeinket. Gondolatunkban lássuk magunkat teljesen egészségesnek Isten Igéjének a tekintélye alapján. Akkor az a kép, hogy a gyógyulás munkája megtörténik és a hit növekedni fognak szívünkben. Szánkkal is meg kell vallanunk gyógyulásunkat, mintha már visszanyertük volna egészségünket, mert bizony van gyógyító erő beszédünkben. Mivel beszédünk gondolatainkat fejezzük ki, és a gyógyulásba vetett hit megváltoztatja gondolkodásmódunkat, beszédünk parancsot ad testünk egész idegrendszerének, és ez hozzájárul a gyógyuláshoz. Ezzel a paranccsal egyetértésben az élet erői gondoskodnak az egész testről.
Mindenekelőtt hitre van szükségünk. Ha nem kapunk hitet a rendszeres imádkozás során, részt kell vennünk imaéjszakán, és böjtölnünk is kell, azért, hogy ez az élő hit ott legyen a szívünkben. A nagyobb értelmi megértés még nem ad hitet, a hit nem is azonos a jövőbe vetett bizonytalan reménységgel. A hit mindig a jelen dolga. Most van itt az idő arra, hogy megszeressed Jézust, és e kapcsolat által hited növekedjen.
Éppen ezért, a hitet csak azok ismerik, akiben ez a hit élő. Amikor növekszik a hit, a szívünkben a Szent Szellem betakarja, mint egy meleg paplannal, és növeli hitünket egészen addig, amíg el nem tud bennünket vezetni a jelekhez, és csodákhoz.
Amikor hit ébred bennünk megváltozik önmagunkról alkotott képünk is, és már teljesen helyreállított állapotban látjuk magunkat. A vérfolyásos asszonyhoz hasonlóan, aki megérintette Jézus köntösének szegélyét, nekünk is hit alapján kell cselekednünk Meg van írva a Bibliában: "Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek." (Márk 9,23)
Ne lépjünk vissza, ha már egyszer elindultunk hitben. Inkább gyakoroljuk hitünket és haladjunk lépésről-lépésre előre, hogy újabb meg újabb győzelmeket tapasztalhassunk meg Jézusban.
