Kenneth Hagin: Bibliai hit - Lépések a legmagasabb fokú hithez 22.

Nem történik semmi a családunkban, amiről ne tudnék, néha már két évvel az esemény bekövetkezte előtt. És tíz esetből kilencben ilyen úton tudom meg. Ezt a szellemi ajándékot nem azért birtokolom, mert próféta vagyok; egyszerű­en a nyelveken szólás és a nyelvek magyarázatának gyakorlása által fejlődött ki. Látjátok, hogy a Szent Szellem ismeri a jövőt, ahogyan az Ige is mondja, hogy Ő megmutatja a bekövetkező dolgokat. És ne felejtsd el, hogy ezt nem­csak egy prédikátornak vagy egy meghatározott személynek ígérte meg. A Szent Szellem megmutatja a bekövetkezendő dolgokat minden hívőnek.

Meggyőződésem, hogyha a Szellemmel betöltött személyek megtanulnák, hogy hallgassanak az Úrra, semmi váratlan nem történne az életükben. Sem baleset, sem tragédia, sem más nem következne rájuk, mert előre tudnák, és sok dolgot el tudnának hárítani, ha figyelembe vennék a Szent Szellem jelzése­it. De látjátok, a szellemi dolgok nem olyan világosak számunkra, mint aho­gyan lenniük kéne, mert túl sokat tartózkodunk természetes szinten. Pontosan ebben lehet segítségünkre a nyelveken szólás. „Mert ha nyelvvel könyörgök, a szellemem könyörög”. Azaz ilyenkor nem a test és az értelem aktív, hanem a szellem. A nyelvek a szellemedből jönnek, láthatod tehát, hogy a szellemed aktív, az van kontaktusban Istennel és az tud Istentől elsajátítani dolgokat. Nagyra értékelem a nyelveken szólást. Újjászületésem után ez volt a legna­gyobb dolog, amely valaha is történt velem.

A Szent Szellemmel való betöltekezés a nyelveken szólás bizonyítékával és maga a nyelveken való imádkozás a legnagyobb dolog, a legnagyobb tényező az életemben. 1937-ben töltekeztem be a Szent Szellemmel. Öt évvel később, 1942-ben, mialatt pásztor voltam Kelet-Texasban, kezdtem el azon a módon imádkozni, amiről az előbb beszéltem és kapni kijelentéseket, bár senki nem mondta addig, hogy ilyesmi létezhet. Ezért először elfogadtam, később azon­ban eltávolodtam ezektől. Nem volt megfelelő világosságom az Igében, és nem voltam biztos a dologban, még ha áldást is nyertem belőle. Azokban az idők­ben legalább egy órába telt, amíg az értelmemet le tudtam csendesíteni.

Ez a másik oka annak, amiért rendkívüli módon értékelem a nyelveken szó­lást. Amikor elkezded, az értelmed szüntelenül mozog, de ha elég hosszan imádkozol, elcsendesedik. Most, lévén, hogy hosszú éveken át gyakoroltam ezt az imamódszert, azonnal be tudok lépni szellembe. Egyszerűen semlegesítem az elmém, nem gondolok semmire, így el tudom kezdeni a szellemi síkon való mozgást.

Új Derek Prince tanítások magyarul!

A következő tanítások jelentek meg magyarul a Zúgó Szél kiadásában:

Újítsd meg az egyházat és leborul a világ!

„Újítsd meg az egyházat és leborul a világ!” Ez volt a jelszava annak az ébredésnek, ami 1904-ben megrázta a kicsiny Walest - Ha megújul az egyház, leborul a világ is. (10 CD: 2900 Ft vagy mp3: 1900 Ft)

Az egyes tanítások címe:
a: Isten elszámoltatja az egyházát
b: Az ítéletnek Isten házán kell kezdődnie
c: Bűn, igazság és ítélet
d: Önmagunk megalázása böjt által
e: A menyasszony elkészíti magát
f: Látás a szentségről

A két menyegző

A zsidók túl elfoglaltak voltak, amikor meghívót kaptak Isten Fiának menyegzői reggelijére. Most, a korszak végén a keresztényeket a Bárány menyegzői vacsorájára hívja Isten. Mi is túl elfoglaltak leszünk ahhoz, hogy elmenjünk? (1 CD, 500 Ft)

Bűntudat, szégyen és elutasítás

Életünk során nem a testünkben, hanem a lelkünkben kaphatjuk a legmélyebb sebeket. Ezek közül három: a bűntudat, a szégyen és az elutasítás. Jézus teljes gyógyulást kínál nekünk, de az csakis a keresztnél nyerhető el. (1 CD, 500 Ft)

Négy életre-szóló igazság

Isten minden életkorban egyforma mércét szab a keresztényeknek. Nála soha nem változnak a siker feltételei. Ebben a tanításban Derek Prince mai fiatalok őszinte kérdéseire ad őszinte válaszokat. (1 CD, 500 Ft)

Tudod, mennyire értékes vagy?

A legtöbb keresztény nem is tudja, mennyire értékes Isten szemében. Ez nem alázat, hanem gyenge önértékelés. Csak akkor gyakorolhatjuk a valódi alázatot, ha ismerjük az értékünket. (1 CD, 500 Ft)

http://www.zugoszel.hu

Bizonyság - Imre

A tényt, hogy egyszer minden embernek meg kell halnia, sehogy sem tudtam elfogadni.

Kronológikus Biblia olvasás 101. nap

I. Sámuel 13-14. fejezet

Ruff Tibor - Egyház és korszellem 6.

A világevangelizáció

Mielõtt bárki is túlságosan elcsüggedne a laodikeiai korszak nehézségeit látván, azért ne feledkezzünk el arról sem, hogy gyõztesei számára ez valamennyi közül a legdicsõségesebb egyháztörténelmi kor! Jézus ugyanis e válságokkal is megterhelt idõszaknak az ismertetését ezzel a gyõzelmet hirdetõ mondattal fejezi be: „És a királyságnak ezt az evangéliumát hirdetik majd az egész lakott földön, tanúbizonyságul minden nemzetnek – s akkor érkezik el a vég!” (Mt 24:14)

Ez a korszak tehát nemcsak a nehézségek, hanem az Egyház végsõ gyõzelmének, küldetése sikeres beteljesítésének korszaka is! Ez a mennyei látás, amelyet a Megváltó elénk rajzol; ez ad reménységet, örömöt, békességet a megpróbáltatások között is, és ez tart ébren; ez a munka már zajlik, de a jövõben még kiterjedtebbé válik: ennek végbevitelére kell újra meg újra elszánnunk magunkat ebben az idõben!

A nagy aposztázia

Az utolsó egyháztörténeti kor tehát az igazi Egyház megdicsõülésével és elragadtatásával ér majd véget. Azonban közvetlenül ezt megelõzõen még egy utolsó, minden eddiginél drámaibb változás fogja megrázni Isten újszövetségi népét: a nagy aposztázia, amelyrõl Pál apostol beszél: „Nem jön el az [Úr napja], mígnem bekövetkezik elõbb a szakadás [aposztaszia], és megjelenik a bûn embere, a veszedelemnek fia…”(2Thesz 2:3) Ez a görög szó elválást, elszakadástjelent, és a bibliai nyelvezetben – a váláson kívül – a Törvénytõl, a hittõl és az Egyháztól való elszakadásra is használják.

A laodikeiai korszak vége szükségszerûen vezet a testi-pszichikai, illetve a szellemi szinten élõ hívõk szétválásához, elszakadásához. Az egyháztörténelem során ehhez a két kategóriához tartozó keresztények mindvégig egymás mellett éltek a gyülekezetekben, hiszen emberileg nem lehet és nem is szabad õket szétválasztani: mivel a szíveket egyedül Isten ismeri, ezért senki sem tudhatja, kibõl milyen jó vagy rossz bújhat még ki. Az egyháztörténelem végén azonban a szíveket ismerõ Isten szétválasztja a névleges keresztényeket a ténylegesektõl. Errõl szól a konkoly és a búza példázata is, amely szerint az Úr megtiltja a szolgáinak, hogy az aratás elõtt kitépkedjék a konkolyt a búza közül, mondván, hogy azzal együtt esetleg a búzát is kitépkednék. A példázat magyarázatában azonban Jézus így jellemzi az egyháztörténelem végét: „Az aratás ennek a világkorszaknak a lezárása; az aratók pedig angyalok. Ahogy tehát összeszedik a konkolyperjét, és tûzben elégetik, így történik majd a világkorszak lezárásakor: az Emberfia el fogja küldeni az angyalait, akik összeszednek a királyságából mindenkit, aki bûnre csábít, és azokat, akik törvénytelenséget cselekszenek, és a tüzes kemencébe vetik õket. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz! Akkor az igazak felragyognak, mint a nap, Atyjuk királyságában.” (Mt 13:39–43)

A laodikeiai korszak végén beálló válság, Istentõl származó krízis során Jézus Krisztus angyalai természetfölötti módon megkülönböztetik és elválasztják a névleges (pszichikai) keresztényeket a tényleges (szellemi) keresztényektõl (vö. Ez 9). A láthatatlan világban lezajló angyali tevékenységet nem mindenki veszi észre, ám annak következményei jól láthatóak lesznek mindenki számára: a névleges keresztények óriási emberi megrázkódtatások közepette (Mk 13:12) elválnak az Egyháztól, amint azt Júdás apostol elõre jelezte: „Ezek azok, akik különszakadnak, lelkiek [pszükhikoi], kikben nincsen Szellem.” (Júd 19) Levele egyébként részletesen leírja a pszichikai – azaz a Szent Szellem helyett értelmük, érzelmeik és akaratuk által vezérelt – keresztények természetrajzát, jellemzõit és sorsát. Belõlük képzõdik majd az antikrisztusi birodalomban, az úgynevezett „nagy nyomorúságban” mûködõ világegyház, a „Nagy Parázna”; és alighanem közülük származik majd az egész világot tévelygésbe vivõ Antikrisztus is, akirõl számos bibliatanító úgy tartja, hogy egy kiszakadt keresztény lesz (1Jn 2:18–19).

A konkoly példázatában ismét a törvénytelenség az egyik kulcsszó, a másik pedig a bûnre való csábítás [szkandalon], azaz a botránkozásokat okozókról van szó. A görög kriszisz (krízis) szó szétválasztást, megkülönböztetést jelent. Az utolsó egyháztörténelmi korban törvénytelenül és a többieket megbotránkoztatva cselekvõ hívõknek fontos még idõben átállniuk az Isten törvényének megfelelõ oldalra!

BeBe Winans - I Found Love

BeBe Winans-I Found Love from Andre Drepro on Vimeo.

Kronológikus Biblia olvasás 100. nap

I. Sámuel 9-12. fejezet

Kenneth Hagin: Bibliai hit - Lépések a legmagasabb fokú hithez 21.

A legmagasabb fokú hithez vezető hét lépés közül most az ötödikkel folytas­suk tanulmányunkat. Megtárgyaltuk már, hogy „Isten bennünk”-tudatúaknak kell lennünk. Ha valaki ezt eléri, természetesnek fogja venni Isten Igéjét, hogy nagyobb az, Aki bennetek van, mint aki e világban van, és győztesként néz szembe az élet problémáival. Tudja, hogy az ő erőforrása belül fakad, és tör­ténjék bármi, a nagyobb őbenne van.

Sokszor a gyermekeimmel kapcsolatban azt mondom az Úrnak: „Uram, nem tudom, hogy miért imádkozzam.” Emlékeztetem Istent, az Atyát, emlékezte­tem saját magamat és emlékeztetem a Szent Szellemet a bensőmben, aki azért van ott, hogy segítsen. Pál azt írja, „Mert ha nyelvvel könyörgök [nyelveken szólok], a szellemem könyörög”. így hát csak annyit mondok Neki, hogy vá­rom a segítségét, és azonnal felemelem a hangomat (szó szerint), és elkezdek nyelveken szólni. Sokszor, amikor így imádkoztam, Isten igéket adott és meg­mutatta, mire számíthatok konkrét helyzetekben. A felelet mindig megjött.

Nem szükséges, hogy azonnal megértsd a választ, mert az Ő Igéje is azt mondja, hogy ilyenkor „az értelmünk gyümölcstelen. Néha viszont megengedi, hogy pontosan megismerjük a választ, sőt így szól az 1 Korinthus 14,13-ban: „Azért aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza.” Pál nem arra utal, hogy a gyülekezetben lehet egy ilyenfajta szolgálatod, hanem arra, hogy imádkozz azért, hogy te magad magyarázhasd a saját imáidat, hogy amikor nyelveken szólsz, magyarul is értsd, amiért imádkozol. Ez minden Szellemmel betöltött hívő ajándéka. Ahogy mondom, minden Szent Szellemmel betöltött hivőé, mert az Ige nyilvánvalóan állítja: „aki nyelveken szól, imádkozzék hogy megmagyarázza.” Ez éppen olyan parancsolat - ha ragaszkodunk ehhez a kife­jezéshez - mint az összes többi a Bibliában. És éppúgy rád vonatkozik, ahogy az írás bármely más verse is. A Szent Szellem arra törekszik, hogy megmutas­sa neked, miért imádkozol.

Kössük most össze ezeket a verseket pontosan úgy, ahogy a Bibliában is van­nak, ne ragadjuk ki őket a környezetükből. 1 Korinthus 14,13-15: „Azért aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza. Mert ha nyelvvel könyör­gök, a szellemem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. Hogy van hát? Imád­kozom a szellemmel de imádkozom az értelemmel is; énekelek a szellemmel, de énekelek az értelemmel is.” Mit mond tehát? Egyszerűen azt, hogyha egy ismeretlen nyelven imádkozol, szellemed a Szent Szellem által imádkozik, és amikor Szent Szellem által imádkozol, akkor az értelmed gyümölcstelen; tehát kérd, hogy magyarázhasd is.

Már hosszú ideje szóltam nyelveken és magyaráztam is, amikor nyilvánosan is elkezdtem mindezt. Szinte mindent, amit Isten dolgairól megtanultam, így, nyelveken való ima és az azt követő magyarázat útján tanultam. Néha az Úr a nyelveken való ima által átvezet a Biblia bizonyos meghatározott részein. A Szent Szellem a mi tanítónk. Több fejezeten vezetett már át így, nyelvek és magyarázat által. így kezdtem el megérteni olyan dolgokat az Igében, amelye­ket addig soha. És ez a módszer nem csak az enyém; hanem a tiéd is és minden Szent Szellemmel betöltött hívőé.

Kronológikus Biblia olvasás 99. nap

I. Sámuel 4-8. fejezet

SHANE & SHANE - THE ONE YOU NEED

Ruff Tibor - Egyház és korszellem 5.

A második példázat: a tíz szûz

E szerint a hasonlat szerint az Egyház ebben az idõszakban kétféle hívõre oszlik: az egyik csoport nemcsak a „mécsesében” (= a szellemében) visz magával világító olajat (= Szent Szellemet), hanem mellette tartalék edényekben (= a testében és lelkében) is. A „võlegény” késése miatt a hívõk mindkét típusa erõs küzdelmet folytat az álmossággal, a szellemi elalvással, ám egyik részük csak „el-elbóbiskol” (nüsztadzó) , a többiek azonban el is alszanak (katheudó) .

Jól kifejezi ez az álom elleni küzdelem az utolsó egyháztörténeti kor egyik nagy szellemi próbatételét. A szellemi éberség megtartása minden kereszténytõl erõs küzdelmet követel ebben a korban. A hajnal elõtti órák a legnehezebbek a virrasztóknak, az õröknek. Amikor a világosság már a legközelebb van, akkor a legnehezebb ébren maradni. A szellemi „el-elbóbiskolás” mindenkit megkísért ebben a korban, mint az éjjeli autóvezetõket, de teljesen elaludni nem szükségszerû, és nem is szabad!

A menyegzõre pedig csak azok a szüzek jutnak be, akik különösen nagy hangsúlyt tettek a Szent Szellemmel való beteljesedésre, hogy keresztény életüket ne pszichikai (értelmi, érzelmi, akarati), hanem szellemi szinten éljék meg. Júdás apostol szerint ugyanis – aki levelét szintén a végidõk Egyházának nehézségeivel szemben írta meg – a pszichikai, lelki keresztények ki fognak szakadni az egyházból és az üdvösségbõl (Júd 19).

A harmadik példázat: a talentumok

Jézus eszkatológiai beszédében harmadik példázatként egy tulajdonosról beszél, aki elutazása elõtt vagyonát felosztja szolgái között, majd távozik. Amikor aztán hosszú idõ múlva visszatér, szolgáit elszámoltatja: megjutalmazza azokat, akik megforgatták a rájuk bízott vagyont, és így még többet szereztek – megfeddi viszont, restnek és gonosznak mondja, sõt kidobja azt a szolgát, aki csak megõrizte a kapott összeget, de félelembõl nem fektette be, s így nem is gyarapította azt.

Érdekes megfigyelni, hogy a gazda egyetlen szóval sem mondta elutazásakor a szolgáknak, hogy a rájuk bízott összegeket fektessék be, csak egyszerûen átadta a pénzt. Mégis természetes módon elvárta, hogy õk dolgozzanak vele, gyarapítsák, sõt kockázatot is vállalva megforgassák.

Ezeket a példázatokat általában a keresztény életre általánosságban szokták alkalmazni, ami helyes is. Én azonban most újra fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez a példázat is, a tíz szûzrõl és a gonosz, illetve a hû szolgáról szólóval együtt kifejezetten Jézus eszkatológiai beszédének a részét képezi! Ezért egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy ezek különösen aktuálisak az utolsó idõk Egyházára nézve, még sokkal inkább, mint más korokban!

Tehát így áll ez a talentumok példázatával is. Az pedig, hogy a gazda külön nem is említette, hogy a megõrzéssel együtt meg is kell forgatniuk a kapott értékeket, annyit jelent: a tehetség, a képesség kötelez. Vagyis mindannyiunknak vannak egyrészt természetes, velünk született, képzés által szerzett, másrészt természetfölötti ajándékként az újjászületés után kapott különbözõ képességeink, tehetségeink. Meggyõzõdésem, hogy a talentumok példázata azt jelenti: ezeket a képességeinket, tehetségeinket minden további külön parancs nélkül be kell fektetnünk az evangélium, az egyház szolgálatába, ahol csak tudjuk, és ahol csak valódi hasznot termelhet (természetesen a többiek tevékenységével és a gyülekezet vezetésével összhangban). Maga a képesség, tehetség megléte már tartalmazza ezt a feladatot, isteni parancsot.

A rest szolga a gazdájától való félelembõl ásta el a rábízott holmit. A jelzõként vele kapcsolatban használt görög szó nem is egyszerûen restséget jelent, hanem félelembõl, félszegségbõl fakadó kötelességmulasztást, passzivitást.

Az utolsó idõk egyházában ez is kulcsfontosságú tanítás: teljes szívünkbõl, erõnkbõl, teljes áldozatkészséggel szánjuk oda magunkat az evangélium ügyének és az egyháznak a szolgálatára, félelem nélkül, minden természetes és természetfölötti képességünkkel, tehetségünkkel és ajándékunkkal!

Jeruzsálem - 4000 év 5 percben

Kari Jobe - Find You on My Knees

Kronológikus Biblia olvasás 98. nap

I. Sámuel 1-3. fejezet

Spurgeon - Az ígéret láttamozása

’Én hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta.’
(Csel 27,25)

Pál apostol egy különleges ígéretet kapott, és nyilvánosan kijelentette, hogy hisz benne. Hitte, hogy Isten teljesíti az ígéret minden részletét. Így aláírásával hitelesítette, hogy Isten igazmondó. Mindnyájunknak ezt kell cselekednünk az Úr azon ígéreteivel, amelyek alkalmazhatók a saját esetünkben. Ezt értem a fejezet címe – az ígéret láttamozása alatt.
Egy barátom ad nekem egy csekket az árvaház számára, amelyre ez van írva: ’C. H. Spurgeon rendeletére fizessenek 10 fontot.’ Neki is és a bankjának is jó híre van, de semmire sem megyek a jótéteményével, amíg rá nem írom a saját nevemet csekkjének a hátoldalára. Ez nagyon egyszerű dolog – egyszerűen aláírom a nevemet, és a bank kifizeti nekem az összeget –, de az aláírás nem nélkülözhető.
Sok nemesebb név van az enyémnél, de egyiket sem használhatom a sajátom helyett. Az sem használna sokat, ha a királynő nevét írnám rá. Az is hiábavaló lenne, ha maga a pénzügyminiszter írná alá a csekk hátoldalát. A saját nevemet kell odaírnom. Mindenkinek személyesen el kell fogadnia és láttamoznia kell Isten ígéretét a saját hite által, különben semmi haszna sem lesz belőle.

Írhatsz költői sorokat a bank tiszteletére, túlszárnyalhatod egy híres költő verseit az árvák nagylelkű jótevőjének dicsőítésére – semmit sem segít. Az emberek és az angyalok legfennköltebb nyelve sem használ. Ami feltétlenül szükséges, az annak a félnek a személyes aláírása, aki meg van nevezve mint átvevő. Akármilyen művészi vázlatot rajzolsz is a csekk hátoldalára, semmi hasznát nem veszed: a saját nevedre van szükség, és semmit sem fogadnak el helyette. El kell hinnünk az ígéretet, és ki kell jelentenünk, hogy meg vagyunk győződve hitelességéről, különben nem hoz nekünk semmilyen áldást. Sem a jó cselekedetek, sem a szertartások, sem az elragadtatott érzések nem helyettesítik az egyszerű bizalmat. ’Aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.’ Vannak dolgok, amik lehetségesek vagy nem lehetségesek, de ennek így kell lennie.
Az ígéret hangozhat így: ’Megígérem, hogy kifizetem az örök élet áldását bármely bűnös megbízásából, aki hisz bennem.’ A bűnösnek a váltó hátoldalára kell írnia a nevét; de semmi mást nem kell tennie. Elhiszi az ígéretet, elmegy vele a kegyelem trónjához, és átveszi a kegyelmet, amit az ígéret biztosított neki. Meg fogja kapni ezt a kegyelmet – biztos, hogy nem vall kudarcot. Meg van írva: ’Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van’; és ez így is van.
Pál elhitte, hogy mindenki megmenekül, aki vele volt a hajón, mert Isten megígérte. Elfogadta az ígéretet, mint elégséges biztosítékot, és ennek megfelelően cselekedett. Nyugodt volt a vihar kellős közepén; sorstársainak bölcs és okos tanácsokat adott a böjt megszegését illetően, és általában úgy kezelte a dolgokat, mint aki biztos abban, hogy szerencsésen megmenekül a viharból. Úgy viszonyult Istenhez, ahogy kellett, vagyis feltétlen bizalommal. Egy becsületes ember szereti, ha bíznak benne; elszomorítaná, ha azt látná, hogy gyanakvóan tekintenek rá. A mi hűséges Istenünk is sokat ad arra, hogy tiszteljék, és nem tűri, hogy az emberek úgy kezeljék, mintha nem lenne szavahihető. A hitetlenkedés minden más bűnnél jobban ingerli az Urat. Távol álljon tőlünk, hogy ilyen alávaló dolgot kövessünk el mennyei Atyánk ellen; higgyünk neki teljes mértékben, és ne korlátozzuk Igéjébe vetett bizalmunkat.

Pál nyilvánosan kijelentette, hogy bízik az ígéretben. Nekünk is ugyanezt kell tennünk. Manapság nagy szükség van a bátor és őszinte tanúságtételekre Isten szavahihetősége mellett, és ezek nagyon értékeseknek bizonyulhatnak. A levegő tele van kétkedéssel; kevesen hisznek igazán és szilárdan. Ritka az olyan ember, mint a bristoli Müller György, aki hiszi, hogy Isten gondoskodik kétezer gyermekről. ’Amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?’ Ezért beszéljünk őszintén. A hitetlenség ellenszegül nekünk; ne hagyjuk, hogy cserbenhagyjon a bátorságunk – szálljunk szembe az óriással a tényleges tapasztalat és a megingathatatlan tanúbizonyság parittyájával és kövével. Isten megtartja az ígéretét, és mi tudjuk ezt. Vesszük magunknak a bátorságot, és aláírjuk minden ígéretét. Igen, ha szükséges lenne, a vérünkkel írnánk alá! Az Úr szava örökké érvényes, és ennek mi rettenthetetlen tanúi vagyunk – mindnyájan, akik az Ő nevéről neveztetünk el.

Kenneth Hagin: Bibliai hit - Lépések a legmagasabb fokú hithez 20.

Sokan csak néznek, és kintről várják az isteni segítséget. Valaki azt mondta: „Vajon a vérfolyásos asszony talán nem nyújtotta ki a kezét, hogy megérintse Őt?” Igen, de akkor Jézus fizikailag volt jelen. Most azonban nem így van itt. Bennünk van. Nem kell kinyújtanom a kezem és megérintenem Őt, hiszen ben­nem van. Ha fizikai módon szemléled, erőlködnöd kell, hogy megpróbáld elér­ni Istent. Van egy ének: „Ó Uram, csak egy érintést tőled.” Mit akarok én ezekkel az érintésekkel, amikor Ő bennem van? Mindezek az énekek elsősor­ban a fizikai vagy érzéki síkról szólnak, egyáltalán nem szellemiek. Fizikai né­zőpontból íródtak. Ezt szeretettel mondom, de igaz.

Köszönöm Istennek, hogy bennem van és benned van, de ez nem eredményez számodra semmi jót addig, amíg nem tudatosítod és hiszed ezt. De ha tudatosí­tod, akkor képes vagy értelmes módon cselekedni Isten Igéje alapján, és Ő munkálkodni fog általad. Hiszem, hogy nagyobb az, Aki bennem van, mint aki e világban van. Te nem? Ha munkába állítod Őt és bízol benne, akkor minden úgy fog történni, ahogy a Biblia mondja, mert a Biblia most is igaz. Bízz Isten­ben, aki benned van! Ő ott van bent! Tanulj meg „Isten bennem van”-tudattal élni. Fel fog kelni benned, megvilágítja az elmédet és vezeti a szellemedet. A halállal is nevetve szembenézhetsz, mert Ő benned van, és te tudod, hogy ott van.

Az Úr így szólt hozzám: „Most már tudod, miért mondtam neked, hogy min­den lehetséges annak, aki hisz, és hogy az írás kinyilvánította, hogy Istennek minden lehetséges? Minden dolog, ami lehetséges Istennek, az lehetséges an­nak is, aki hisz, mert a hívőben Isten él.” Tehát állítsd Őt munkába, és Ő való­sággal felkel benned és megvilágítja az elmédet, vezetést ad a szellemednek és egészséget a testednek. Igen, Ő megnyilvánítja Önmagát általad még mások­nak is, például a kezed által, ha azt másokra ráteszed. Az Úr a te Istened, Ő az, Aki valóban benned lakozik.

Azt állítottam ezekben a tanulmányokban, hogy hét lépés vezet a legmagasabb fokú hithez. Növekedett a hited? Épült? Megerősödtél? Isten Igéje megerősíti a hitet. Valld meg: „Nagyobb az, Aki bennem van, mint aki e világban van. A nagyobb bennem van. Én tőle függök. Ő nagy hatalommal fog élni bennem, át fog segíteni mindenen. Sikerre fog vinni. Ő bennem van. A teremtés mestere bennem él. Isten az Ő otthonát az én testemben készíti el.” Szegény elméd, ha nem gyakorlott az Igében, biztosan nem akarja elfogadni ezeket, de ha a szelle­medre nézel, láthatod, hogy örvendezik. Isten Igéje felvillanyozza a szellemed. Amikor mások azt mondják, nem tudják mit tegyenek, te azt mondod: „Lehet, hogy látszólag ugyanabban a cipőben járunk, de bennem az Úr lakik. Ő ben­nem van, én pedig bízom benne. Át fog segíteni a bajon.” Elmélkedj ezen, gondolkodj ezen, és valóságossá fog válni számodra az Úr!

Casting Crowns - Courageous