Kol 2,14-15. "Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az úrból, odaszegezvén azt a keresztfára; Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban."
Jézus a felmenetele után, miközben elhagyta a földet, a második égben, azokat a szellemi erőket, amik az életét támadták, megkötözte és még a megdicsőülése előtt felvitte az égbe mint hadi zsákmányokat.
A sátán véleménye soha sem változik az emberről, mindig az lesz a véleménye hogy senkik vagyunk. A sátán kevély, legnagyobb büntetés számára az, hogy rajtunk, embereken keresztül szégyeníti meg Isten. Isten a fűszálakat, leheleteket, az embereket erre választotta ki. Az egyház által mutatja meg Isten a magasságban lévő angyalok előtt isten sokféle bölcsességét. Jézus a földi életében csak az igével tudott ellenállni. Megkísértésekor a sátán el tudta magával vinni. Az emberek az angyalok alatt vannak rangban. Jézus úgy győzte le a sátánt, hogy nem Isten védte meg. Ember győzte le a sátánt, ember győzte le a sötétség erőit. Ez nagyon megalázó volt a sátán számára. A sátán fő problémája a felfuvalkodottság, a legnagyobb büntetés a megszégyenítés volt.
Zsidó 1,4. "Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál."
A kiválóság és a név között egyenes arányosság van.
Filippi 2,9. "Annakokáért az Isten is felmagasztalta őt, és ajándékozott neki oly nevet, amely minden név fölött való."
Felmagasztalás eredményeképpen olyan nevet kapott, mely minden név fölött való, minden térd meghajol, minden nyelv megvallja, hogy Jézus Krisztus úr az Atya Isten dicsőségére. Azt még nem látjuk, hogy minden alá van neki rendelve, teljhatalmú úr.
Ennek a felmagasztalásnak egyik része látható, másik része nem látható. Azt látjuk,hogy a halál elszenvedésééért tisztességgel és dicsőséggel koronáztatott meg. Látod ezt? Milyennek látod Krisztust Most? Sokan nem a jelenlegi állapotával láttatják Krisztust a hívőkkel, hanem a múltbeli állapotával. Akkor tudsz áldást lenni, ha abban az állapotában látod, amelyikben jelenleg van. A történelem folyamán mindig ez volt az érvényes a Krisztussal való találkozásra. Pl. a bölcsek, a pásztorok leborultak, mert akkor az volt az aktuális, abban az állapotban kellett hozzá viszonyulni. A tanítványok a feltámadás után a megdicsőített Krisztussal találkoztak. A Szent Szellem konkrétan azt akarja,hogy a feltámadott , megdicsőített Krisztussal lépj kapcsolatban. Mindig van Krisztusnak egy jelenleg i állapota. Azzal a Krisztussal legyél közösségben, ami most Ő. A pszichéd erre nem képes, ezért kell a Szent Szellem bölcsessége, mindentudása. Képesek vagyunk a Szent Szellem által a megdicsőült Krisztust látni.
2 Kor 3,18. "Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Szellemétől.
Imaéletünk fontos része kell hogy legyen, hogy a feltámadott Krisztust szemléljük."
Milyen most Jézus Krisztus?
Jel 1,12-16. "Megfordulék azért, hogy lássam a szót, amely velem beszélt; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót; és a hét gyertyatartó között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve. Az ő feje pedig és a haja fehér volt, mint a fehér gyapjú, mint a hó; és a szemei olyanok mint a tűzláng, és a lábai hasonlók voltak az izzó fényű érchez, mintha kemencében tüzesedtek volna meg; a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása. Volt pedig a jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélű éles kard jő vala ki, és az ő orcája, mint a nap amikor fénylik az ő erejében."
Amikor imádkozol az Úrhoz, ezt az állapotát kell magad előtt lásd, az Úr megdicsőítve fent van a Mennyben.
Hogyan lehet ezt látni? Hogyan szemlélhetjük Isten dicsőségét? Dávid a dicsőséges Krisztussal volt kapcsolatban, volt róla látása. Krisztus a megtestesülése előtt is dicsőségben volt a mennyben! Gondoljunk csak a sinai hegyen történtekre.
Zsolt 63.
Hogy láthassalak téged a szent helyen – nem arról van szó, hogy akkor, amikor majd meghalok! Az időd zsengéjét is add át az Úrnak. Az első kell hogy legyen Isten az életedben. Reggel is elsőnek Őt kell keresni. Dávid lelke sóvárgott, elepedt, de fizikai testében is átélte = szomjúság és éhség, és ez a Szent Szellem vételéhez is kell. A természetes világ és a látható világ ne legen felmagasztalva, mert a láthatatlant elhomályosítják. Dávid magát a látható világot kietlen és elaszott helynek tartotta, amelyben semmi olyan sincs, ami meg tudná elégíteni, csak elválasztja Istentől. A világ szeretete elhomályosítja Isten dicsőségét. A világ kár és szemét, nincs benne érték, ezt ki kell mondani, és így kell gondolkozni róla! Ami értékes, azt a szem kívánságát, élet kérkedését, szem kívánsága hozta létre. Ne magasztald fel ezeket, mert nem tudod szemlélni isten dicsőségét. Dávid Isten dicsőségét a dicséretben tudja szemlélni. Ez a legjobb módszer. Krisztusról olyan képet tudsz ilyenkor kapni, amit más esetben nem.
Az üdvösség kegyelemből van, de a dicsőségért áldozatot kell hozni. Jézus dicsősége érdemek miatt volt. Dicsőséged, amelyet kapsz a mennyben, az érdemeid miatt lesz. Ne elégedj meg az üdvösséggel. A dicsőséget nem kegyelemből fogod kapni. Hozd ki a maximumot, élj úgy, hogy olyan dicsőséget nyerj, amit eltervezett az atya. Találd meg az előre elkészített jócselekedeteket. Ha van rajtad kegyelem és hálát adsz érte, még többet kapsz, és a dicsőség szintén így működik.
Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine
