Királyok II. könyve 24.

1. Az ő napjaiban vonult fel Nebúkadneccár Bábel királya; és szolgája lett Jehójákím három évig; de megint föllázadt ellene. 2. És rábocsátotta az Örökkévaló a kaldeusok csapatjait, Arám csapatjait, Móáb csapatjait és Ammón fiai csapatjait, reábocsátotta őket Jehúdára, hogy megsemmisítse, az Örökkévaló igéje szerint, melyet szólt szolgái a próféták által. 3. Csak az Örökkévaló parancsa szerint történt ez Jehúdával, hogy eltávolítsa színe elől Menasse vétkei fejében, mindahhoz képest, amit cselekedett; 4. meg az ártatlanok véréért is melyet ontott, úgy hogy megtöltötte Jeruzsálemet ártatlan vérrel és nem akart az Örökkévaló megbocsátani. 5. Jehójákímnak egyéb dolgai pedig és mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében. 6. És feküdt Jehójákím ősei mellé; és király lett helyette fia, Jehójákhín. 7. És Egyiptom királya nem vonult ki többé országából, mert elvette Bábel királya Egyiptom patakjától egészen az Eufrates folyamig azt, a mi Egyiptom királyáé volt. 8. Tizennyolc éves volt Jehójákhín, mikor király lett és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Nechusta, Elnátán leánya Jeruzsálemből. 9. És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, egészen ahogy tette az atyja. 

10. Abban az időben felvonultak Nebúkadnecezárnak, Bábel királyának szolgái Jeruzsálem ellen, és ostrom alá került a város. 11. Odajött Nebúkadneccár, Bábel királya a város alá, mialatt szolgái ostromolták azt. 12. Akkor kiment Jehójákhín, Jehúda királya, Bábel királyához, ő és anyja meg szolgái, nagyjai és udvartisztjei; és elfogta őt Bábel királya uralkodása nyolcadik évében. 13. Kivitte onnan az Örökkévaló házának minden kincseit és a király házának minden kincseit és széttörte mind az arany edényeket, melyeket készített Salamon, Izraél királya, az Örökkévaló templomába, amint szólt az Örökkévaló. 14. És számkivetésbe vitte egész Jeruzsálemet, mind a vezéreket és mind a hadsereg vitézeit, tízezer számkivetettet, meg mind a kovácsot és lakatost; nem maradt más, mint az ország népének szegénye. 15. Számkivetésbe vitte Jehojákhínt Bábelbe; a király anyját is és a király feleségeit és udvari tisztjeit, meg az ország előkelőit elvitte számkivetésbe Jeruzsálemből Bábelbe. 16. És mind a hadsereg embereit hétezret, meg a kovácsokat és lakatosokat ezret, mindannyian vitézek, harcképesek – elvitte őket Bábel királya számkivetésbe Bábelbe. 17. És királlyá tette Bábel királya Mattanját, annak nagybátyját, ő helyébe és Cidkíjáhúra változtatta nevét. 18. Huszonegy éves volt Cidkíjáhú, mikor király lett és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Chamútál, Tirmejáhú leánya Libnából. 19. És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, egészen ahogy tette Jehójákím. 20. Mert az Örökkévaló haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Jehúdával, mígnem elvetette őket színe elől. És fellázadt Cidkíjáhú Bábel királya ellen.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)