A meghiúsult remények kiábrándultsághoz vezetnek. Annyi dologban reménykedünk nap mint nap. Például este lefekszel, és abban bízol, hogy alszol egy jót, amikor az éjszaka közepén megszólal a telefonod, és kiderül, téves hívás. Felébredsz, és utána már nem tudsz visszaaludni. Csak forgolódsz az ágyadban az éjszaka hátralevő részében, majd másnap reggel teljesen összetörten kelsz fel.
Gyönyörű napsütésre számítasz, ehelyett zuhog az eső. Fizetésemelésre számítasz, amit nem kapsz meg.
Vannak elvárásaink másokkal kapcsolatosan is. Nem arra számítasz, hogy a barátaid pletykálnak rólad, de azt tapasztalod, hogy időnként mégis megteszik. Arra számítasz, hogy a barátaid megértenek és melletted állnak, de megtapasztalod, hogy ez nincs mindig így. Elvárunk dolgokat magunktól, amiket aztán nem teszünk meg. Sokszor én magam is úgy viselkedtem, hogy nem is gondoltam volna!
Szerintem mindannyian többet várunk el magunktól, mint amit adni tudunk, ezért gyakran kiábrándulunk saját magunkból. Olyan dolgokat várunk el Istentől, amelyek nem is szerepelnek az Ő ránk vonatkozó tervében. Bizony, az életünk tele van elvárásokkal, amelyek aztán meghiúsulnak.
Amikor eljutunk arra a pontra, hogy kiábrándultnak érezzük magunkat, rajtunk múlik, mit teszünk, hogyan reagálunk. Arra jöttem rá, ha sokáig maradok a csalódottság állapotában, akkor elbátortalanodok. Ez pedig még a csalódottságnál is nagyobb probléma.
Elbátortalanodás
A Webster szótár szerint az elbátortalanít azt jelenti: „reményét, önbizalmát teljesen elveszi, elkedvetleníti”, „lebeszéli, eltéríti egy cselekedettől; elveszi a bizalmát; megfosztja a reménytől és bizakodástól”. Egy másik jelentés szerint „megpróbál megakadályozni”.
Az elbátortalanodás a bátorság ellentéte. Amikor bátortalanok vagyunk, elveszítjük a bátorságunkat. Hiszem, hogy Isten mindenkinek, aki hisz Benne, ad bátorságot, amelyet a sátán természetesen el akar venni. Ahhoz, hogy bármiben is sikeres legyél, erősnek és bátornak kell maradnod!
Isten azt mondta Józsuénak, hogy neki adja a földet, ha erős és bátor marad (ld. Józsué 1:6). Szerintem Isten figyelmeztette Józsuét arra, hogy az ellenség megpróbálja elbátorítani. Meg kell ismernünk a sátán taktikáját, és készen kell állnunk arra, hogy ellenálljunk neki (ld 1Péter 5:9)
A Példabeszédek 13:12-ben ezt olvassuk: „A halogatott remény beteggé teszi a szívet.”
Amikor valami elbátortalanít bennünket, a reményünket is elveszítjük. Nem lehetünk egyszerre bátortalanok és reményteljesek. Amint visszatér a remény, a bátortalanságnak mennie kell! Néha amikor a helyes hozzáállás megtalálásáért küzdünk, bizonytalankodunk a remény és a bátortalanság között. A Szent Szellem arra vezet minket, hogy reményteljesek legyünk, a sátán azonban a bátortalanság érzésével támad ránk.
Ezen a ponton nagyon lényeges, hogy a hívő győzelmet arasson a Szellem birodalmában. Ha ez nem következik be, a helyzet súlyosbodik. Akkor elkezd belesüllyedni a depresszióba. Ha valaki egy kis időre elbátortalanodik, még nem akkora tragédia, de ha ez hosszú távon fennmarad, az már baj.
Ahhoz, hogy győzedelmeskedj és megtartsd a reményteljes hozzáállást az kell, hogy gondold át, milyen ígéreteket tett Isten az adott élethelyzeteddel kapcsolatosan, maradj meg a hitben, higgy abban, hogy Isten megcselekszi azt, amit az Igéjében megígért.
A depresszió szintjei
A hívő ember számára nagyon fontos, hogy idejekorán győzedelmeskedjen, hiszen az, aki depresszióssá válik, még mélyebbre süllyedhet – van a depresszió, és van két mélyebb szintje a reménytelenség és a kétségbeesés. Egy közepesen depressziós ember nem követ el öngyilkosságot, de egy kétségbeesett ember igen.
A közepesen depressziós emberek szomorúnak érzik magokat, nincs kedvük beszélgetni vagy elmenni otthonról. Azt szeretnék, ha mindenki békén hagyná őket. Negatív gondolataik vannak, megkeseredettek.
Időnként a közepesen depressziós ember számára is megcsillan azonban a reménysugár. A remény, amely végül kirántja őt a depresszióból.
A kétségbeesett ember magán viseli a depresszió valamennyi tünetét, csak ezek a tünetek sokkal súlyosabban jelentkeznek. Teljesen elcsüggedt (ahogy a Zsoltárok 37:24 és a 42:5 fogalmaz), levert, a szelleme élettelen, minden bátorságát elveszítette, és belesüllyed a reményvesztettségbe.
A reménytelen ember tünetei szintén hasonlóak a depresszióséhoz, de még a kétségbeesett emberénél is súlyosabban jelentkeznek. A Vine-féle magyarázó szótár az Újszövetségben szereplő görög szót úgy fordítja: „teljesen céltalan, elveszett, források nélküli”.
A reménytelen abban különbözik a kétségbeesettől, hogy számára már teljesen eltűnik a remény. A kétségbeesett emberek azért még nem veszítették el az összes reményüket. Ők feladnak minden próbálkozást és cselekvést, míg a reménytelen emberek erőszakos cselekedetekig, akár őrjöngésig is elmehetnek.
A teljesen reménytelen emberek akár öngyilkosságig is elmehetnek, és hajlamosak erőszakos cselekedetek elkövetésére saját magukkal szemben. A sátán taktikája, hogy erre a pontra juttassa az embert, ha a reményei meghiúsulnak vagy kiábrándult lesz. Ahhoz, hogy elkerüld ezt az állapotot nagyon fontos, hogy megfelelően kezeld a depressziót a megjelenése pillanatától kezdve!
Fordította: Berényi Irén
