ÚTJELZŐÜL BIZONYSÁGOK FELLEGEI VESZNEK KÖRÜL MINKET KERESZTÉNY ÉLETÜNK SORÁN, AMELYEK SEGÍTENEK ABBAN, HOGY GYŐZTESEN FUTHASSUK MEG A VERSENYPÁLYÁNKAT.
A mai korban sok minden képes lekötni az emberek figyelmét, egy alternatív, virtuális valóságot létrehozva. Nagy probléma, hogy sokan ebben hisznek, és nem azzal foglalkoznak, hogy az igazság koszorúját az igaz Bírótól elnyerjék. Az istenfélelem azt is jelenti, hogy tudjuk: Isten valóban igaz Bíró, aki mindentudó, mindenható, mindenütt jelenlévő, ezért Őt nem lehet becsapni. Emberekkel meg lehet ezt tenni, de az Úrral soha. Nem lehet tehát az a célunk, hogy embereket győzzünk meg saját igaz voltunkról, hanem az Úrnak akarjunk megfelelni. A hit útja nemes harc, aminek a végén az igazság koszorúja vár azokra, akik vágyva várják az Ő megjelenését.
A harc és a szeretet nem egymást kizárók, hanem egymást feltételezők, hiszen akkor tudja az ember önmagát és szeretteit megvédeni, ha vállalja a harcot a gonoszság erői ellen. Az apostol mindig vállalta és erre tanította követőit is, megértetve velük, hogy a kereszténység nem azonos a haszonleséssel, az áldásnak tétlen várásával, főleg nem követelésével.
ELLENSÉG IGENIS VAN, EZÉRT KELL HARCOLNI, DE NAGYON NEM MINDEGY, HOGY KI ELLEN FOLYTATJUK AZT. NEM TEST ÉS VÉR ELLEN KELL HARCOLNUNK, HANEM GONOSZ SZELLEMI LÉNYEK ELLEN.
Másképpen szólva a harcunknak mindig szellemi szinten kell zajlania, azaz nem az ellenünk fellépő emberek ellen, hanem az őket mozgató erőkkel szemben.
Nehémiás a perzsa király udvarában meghallotta, hogy a fogságból hazatért zsidók nyomorúságban vannak, Jeruzsálem csupa rom. Tudta, hogy bűnöket követtek el, ezért nem keresett kifogásokat a leépülésre, hanem böjtölt, bűnvallást tett, és vállalta a harcot, tudva azt, hogy Isten győzelmet fog adni. Válaszul Isten kedvességet adott számára a király előtt. Nehémiás megkezdte a város helyreállítását, hogy biztonságban lehessen ott Istennek áldozni.
Amikor az ember Isten akaratában van, akadályok akkor is vannak, de garantált a győzelem. Amíg Isten népe nyomorúságban és gyalázatban élt Jeruzsálemben, addig nem törődtek velük ellenségeik, de az ébredés elindulásakor azonnal aktivizálódtak. Szidalmazással, gyalázkodással kezdték tevékenységüket. Nehémiás nem hagyta válasz nélkül ezt, hanem imádkozott és visszafordította rájuk azt, amit ők nekik szántak.
AZ ÓSZÖVETSÉG ISTENE ÉS AZ ÚJSZÖVETSÉG ISTENE UGYANAZ. AKI RÉGEN VELE VOLT A NÉPÉVEL ÉS GYŐZELMEKET ADOTT AMIKOR AZ Ő AKARATÁBAN JÁRTAK, Ő MEGTESZI EZT MA IS, VELÜNK IS.
Az ellenség nem futamodik meg az ellenállás első jeleire, sőt inkább újabb erőket von be a harcba. Tevékenységének fő motivációja az irigység. Nehémiásék a támadásra imádkozással válaszoltak és őrséget is állítottak, nem csak passzívan várták, hogy túlélik-e az ostromot. A harc célja annak védelme, amit Istentől kaptunk: család, otthon, békés, boldog élet, testvéri kapcsolatok. Ha nem térünk meg, ha nincs gyülekezet, akkor mindez nem volna nekünk.
A nagy és rettenetes Istenre kell néznünk, Akinek a harcát harcoljuk. Béke csak akkor lehet, ha az ellenség abbahagyja a háborút. Az nem várható, hogy a békesség érdekében hagyjuk működni az ellenségeinket, sőt meg kell látnunk az esetleges hátsó szándékokat is, nem hagyva magunkat becsapni az álságos békülékenység által, vagy hamis próféciáktól és rémítgetőktől. Isten válasza a rémítgetőknek, hogy megvédi a szolgáit, akik bátran szólják az Ő igéjét, és Isten munkája folytatódni fog!
„Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel:
Jó lelkiismeretetek lévén; hogy amiben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket.” (1 Péter 3:15-16)
ELHANGZOTT IGÉK:
Timótheushoz írt II. levél 4:7-8
Timótheushoz írt I. levél 6:12
Efézusi levél 6:12
Nehémiás könyve 1:1-11, 4:1-15, 6:1-14
Jeremiás próféta könyve 1:7-9, 30:10, 46:27-28, 51:46
Péter apostol I. levele 3:14-17
Hrabovszki György jegyzete
