A 3. fejezet arról beszél, hogy a jó ismerete önmagában nem igazít meg minket, éppen ellenkezőleg, növeli a felelősségünket.
3: 1-2. - Mi tekintetben különb hát a zsidó? Vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek? Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten rájuk bízta az ő beszédeit.
Ma a keresztények az Isten Igéjének letéteményesei, ők azok, akik hozzáférnek az Igéhez.
3: 3-4. – De hát hogyha némelyek nem hittek? Vajon azoknak hitetlensége nem teszi-e hiábavalóvá az Istennek hűségét? Távol legyen. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, amint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és győzedelmes légy, mikor vádolnak téged.
Isten nem lett hűtlen azért, mert a népe nem volt hűséges Hozzá. Amit Isten mond, az mind helyes és igaz, soha nem téved. Minden amit Isten tesz, az tökéletes, és az Ő akaratából történnek meg a dolgok.
3: 5-6. - Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajon igazságtalan-e az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok. Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?
Ha dicsőséget akarunk Istennek szerezni, akkor legyünk hűtlenek? Távol legyen!
3: 7-8. - Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bűnös? Sőt inkább ne cselekedjük-e a rosszat, hogy abból jó származzék? - amint minket rágalmaznak, és amint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, akiknek kárhoztatása igazságos.
Az evangélium eltorzítása, amikor valaki azt mondja, hogy ha sok rosszat tesz, akkor az Isten igazságát erősíti.
3: 9-12. - Micsoda tehát? Különbek vagyunk-e? Semmiképpen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak; Amint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; Nincs, aki megértse, nincs, aki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
Valamennyien bűnösök vagyunk és ezt nagyon nehezen akarják elfogadni a zsidók.
Zsoltár 14: 1-3. - Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék. Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-e értelmes, Istent kereső? Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
Ha valaki helytelenül gondolkodik, az helytelenül is fog élni. Az életmódunk a gondolkodásunk következménye. Nincs senki, aki természetes bukott állapotában keresné Istent. Isten az, aki az ember szívébe helyezi az igazság keresését.
