Jézus Krisztus földi szolgálata 1.

Jézus Krisztus földi szolgálata 5 fő szakaszra bontható.
Szolgálatát előre megtervezte az Atya, szolgálatán belül korszakok és időszakok különíthetőek el.

Jézus Krisztus születése, gyermekkora, felnevelkedése

Lukács 2,1-2. "És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó."

Időszámításunkat hagyomány szerint Jézus Krisztus születésétől számoljuk (Krisztus előtt ill. Krisztus után), így szocializálódtunk. Ezzel szemben a Bibliában azt látjuk, hogy Jézus Krisztus korábban kellett, hogy szülessen, mint időszámításunk kezdete. Születése időszakában élt Nagy Heródes, akiről a történelem azt örökítette meg, hogy i. e. 4-ben meghalt! Ebből az következik, hogy Jézus Krisztusnak ezen dátum előtt kellett születnie. Ezt más tények is bizonyítják. Hogyan lehet Jézus Krisztus születésének időpontját meghatározni? Jézus Krisztus akkor született meg, amikor egy Augustus nevű császár volt az uralkodó. Parancsba adta, hogy népszámlálást tartsanak. A történelemből tudjuk, hogy háromszor rendelt el népszámlálást, i. e. 28-ban, i. e. 8-ban, ill. i. sz. 14-ben (Augustus halálának évében!). Valószínűsítjük az i. e. 8-at. Ez azért is passzol, mert a 2. versszakban említett helytartó a történelmi leírások alapján is szerepel, ill. Heródes is még uralmon volt. Jézus Krisztus tehát mintegy 8 évvel az időszámításunk kezdete előtt született. Ezért halálakor inkább a 40-es éveihez járt közel, mint a 30-as éveihez. Jézus Krisztus szolgálatának kezdetén mintegy harminc éves volt, így írja az ige, de ez körülírás, becslés.

Jézus születésének helye az Ige szerint Betlehem volt.

Lukács 2,3-5. "Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt."

József és Mária eredeti városa Betlehem volt. Mária és József is dávidita származású volt, ezért kellett Betlehembe menniük, Názáretben nem iratkozhattak be. Betlehem Dávid szülővárosa volt. Ezzel Mikeás próféciája teljesedett be.

Mikeás 5,2-4. "De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. Azért odaadja őket, míg a szülő szül, de az ő atyjafiainak maradékai visszatérnek Izrael fiaihoz. És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az ő Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert íme felmagasztaltatik a földnek határáig."

A vallási tudósok is ebből az igéből tájékozódtak, amikor elindultak a csillag után.

Jézus Krisztus megszületését megelőzte Izraelben egy óriási messiási várakozás. Körülbelüli születési idejét Dániel 9-ből ki tudták számolni, mint ahogy mi is. Abban az időben az összes bibliatudós azzal volt elfoglalva, hogy ki lehet a messiás. Felajzott messiásvárás volt azokban a napokban. Amikor a mennyből egy mennyei herceg behatolt a föld atmoszférájába, akkor a két világ találkozása mentén kicsapódások jöttek létre, természetfeletti jelek kísérték Jézus megszületését. A betlehemi pásztorok angyalok tömegét látták egy nyílt látomásban. Ezt nem is tartották titokban, mindenkinek elmondták. Izrael felkavarodott a hírek hallatán. Jézus megfoganását Gábriel jelezte előre Máriának. Keresztelő János megszületését szintén megjelentette Gábriel Zakariásnak, aki megnémult. Mindezek nem maradtak titokban, tele volt fura hírekkel Izrael. Ekkor ráadásul bevonult egy hatalmas tevekaraván Izraelbe, mondván, hogy jöttek a messiást imádni, mert két éve követik a csillagát. Jézus Krisztus születése nem titkos, hanem hatalmas, felkavaró esemény volt egész Izraelben! Amikor Jézus megszületett, a 8. napon körülmetélték. Ezután számol be az evangélium a napkeleti bölcsek megérkezéséről.

Máté 2,1-7. "Amikor pedig megszületik vala Jézus a Júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem. És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie? Azok pedig mondának néki: A júdeai Betlehemben: mert így írta meg vala a próféta: és te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izraelt. Ekkor Heródes titkon hívatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét."

Heródes megtudakolta a csillag megjelenésének idejét. Ezért 2 éves korig bezárólag gyilkoltatta meg a Betlehemi csecsemőket. A bölcsek két évig voltak úton. Ez azért fontos, mert vallásos elképzelések mást mondanak. A 3. versszak szerint mikor megérkeztek Jeruzsálembe, az felbolydult, mint a méhkas. Jeruzsálem pedig kozmopolita város volt, tele kereskedőkkel. Mindennapos dolog volt, hogy új arcok bukkannak fel. Ha 2-3 személy jött volna fel, senki sem foglalkozott vele, de egy tevekaraván mindenféle előkelőséggel, akik a messiás születési helyét tudakozzák, az már sokkal inkább felkavaró. Korabeli keresztény beszámolók szerint hosszú-hosszú tevekaraván érkezett a városba.

Mit takar a mágus kifejezés? Magyarul teljesen mást jelent, mint az eredeti kifejezés. Ezek olyan mágusok, akik a keleti-babilóniai királynak a legmagasabb miniszterei, politikusai voltak, akiknek kötelező volt a csillagokból, madarak röptéből, állatok beleiből való jóslás. Ez az akkori és ottani arisztokráciának kötelező volt. A jövendőmondás szakmailag hozzátartozott az akkori politikai tanácsadáshoz. Ez is okkultizmus, és bűn, de ezek azért mégsem „földszintes jövendőmondók” voltak, hanem első számú politikai vezetők. Valószínűleg azért jöttek, mert a nagy tekintélyű elődjük, Dániel előre megjósolta a próféciájában, mikor kell eljönnie a messiásnak. Bálám pedig azt mondta: csillag származik Jákobtól. Ezt összekapcsolták azzal a csillaggal. Valószínűleg tudtak mind a két próféciáról, mivel ezeket tanulmányozták állandóan, és kiszámolták az időt. Amikor pedig megjelent az intelligens mozgást végző csillag az égbolton, azonnal tudták, hogy ez az a Dániel-féle csillag. A perzsa és babiloni király udvarában minden irományt elraktak az udvarban, nyilván Dániel próféciáit, Bálám próféciáit is elrakták. A korabeli közlekedési viszonyok mellett nem kis hitnek kellett megnyilvánulni, hogy otthagyják a családjukat, pozíciójukat, hogy két évig bolyongjanak a sivatagban, stb.

Heródes tehát hatalomféltésből ölte meg a gyermekeket Betlehemben. (Családját, komplett falvakat is kiirtott.) Jézus Krisztus viszont már nem Betlehemben tartózkodott a mészárlás idején.

A bölcsek tehát imádták Jézust, ajándékokat adtak neki. Heródest kicselezve visszatértek hazájukba.

Ezután szintén Mózes szerint kötelező volt a gyermeket 40. napon felvinni Jeruzsálembe, hogy az elsőszülöttért áldozatot mutassanak be. Ezt Lukács jegyzi fel. Az áldozat közben rászállt a Szent Szellem Annára és Simonra, akik prófétálni kezdtek. A bölcsek látogatása után tehát nem rohant a család Egyiptomba, hanem megvárták, hogy 40 napos legyen. Az áldozatot követően kapott figyelmeztetést álomban József. Ezt követően elmenekült a család Egyiptomba. Ott nagyon nagy diaszpóra élt, különösen Alexandriában. Valószínűleg a család elvegyült ebben a diaszpórában, és Heródes nem tudott a nyomukra bukkanni. Kb. 4 évig voltak ott. Heródes i. e. 4-ben halt meg, ekkor mentek vissza. i. e. 8-4-ig voltak tehát Egyiptomban. Úgy tervezték, hogy Betlehemben szeretnének élni, de azért nem mertek ott letelepedni, mert Heródes gyerekei között felosztották a területet. A legvérengzőbb kapta meg Júdeát és környékét (Archelaosz), aki az apján és túltett kegyetlenségben. Kegyetlensége miatt a császár elmozdította, és Poncius Pilátust küldte helyette. A 4 éves gyerekkel visszamentek tehát a galileai Názáretbe, Mária korábbi városába. A galileai részt heródes antipas uralta, aki meg az álnokságáról volt híres (Jézus is ravasznak nevezte, álnoknak). A harmadik, Heródes Fülöp az északkeleti részen uralkodott. Tehát Názáretben telepedett le a család, innen Jézus neve. Gyermekkoráról nem sok esemény rögzít az ige. Gyarapodott fizikai testében, ezzel párhuzamosan bölcsességben is, és kihangsúlyozza, hogy Isten kegyelme volt rajta. Ez áldást jelent egészségben, anyagi életben, tanulmányokban. Isten kegyelme nem üres kifejezés, hanem Isten sorsformáló erejét jelenti! Mikor Jézus 12 éves lett, felment a jeruzsálemi Peszach ünnepre, majd ünnep után nem indult haza Názáretbe, hanem Jeruzsálemben maradt. Ehhez szükség van megérteni a 12-13 éves fiúgyermekre vonatkozó rendelkezéseket. Ekkor mehetett fel először, és saját maga vihette fel és adhatta át az áldozatra való bárányt magáért és családjáért. Ekkor Isten előtt erkölcsi szellemi értelemben felnőtt volt, üdvösségéért maga volt felelős, már nem a szülei. Egzisztenciálisan, lelkileg még függött a szülőktől, de erkölcsi-szellemi értelemben felnőtt volt (bar-micva: parancsolat fia). Ez tehát Jézus Krisztus bar-micvája volt, független lett tehát szellemi-erkölcsi értelemben. Nem volt tehát kötelező neki szüleivel visszamenni. Ottmaradása nem volt rosszalkodás vagy bűn szüleivel szemben.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

ERIC WILLIAM GILMOUR- BETÁNIAI MÁRIA

Bizony, mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére!” Máté 26:13. Ez azt jelenti, hogy Jézus azt akarta, hogy Betániai Máriára emlékezzenek majd az emberek. Ha ez így van, akkor minden bizonnyal fontos személyről van szó! Sőt, mi több, Jézus a Máriáról való megemlékezést az Evangélium globális terjedéséhez kötötte! Ez elsőre zavart engem, ugyanis arra gondoltam, hogy mégsem prédikált egyszer sem ez az asszony. Egyszer sem tartott előadást sehol. Egyetlen könyvet sem írt. Egyetlen csodát sem tett.

A Szentírás mindössze háromszor tesz róla említést. Azt mondtam: „Uram, mi van ebben az asszonyban, amitől örökre összekapcsolódott a nevedről szóló bizonyságtétellel? Mi olyan különleges Neked benne? Ahogy vártam, meghallottam a hangját. Ezt mondta: „Szeretett engem.” Ez nem hangzik túl jelentőségteljesnek, ugye? Azt gondoltam:
„Uram, olyan sokan szerettek téged! Mitől más ez a nő?” 

Rájöttem, hogy azért vezetett Isten ehhez az igeszakaszhoz, hogy megmutassa azt a fajta szeretetet, ami Máriában volt, és ami megkülönböztette őt sok más embertől. Az a fajta szeretet, ami benne volt, elengedhetetlen az Evangélium terjedéséhez!

A Lukács 10:38 tesz először említést erről az asszonyról, mely az következőképpen ábrázolja őt: „Leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.”
Hát nem gyönyörű? Csak képzeld magad elé: egy zsúfolásig megtelt ház, tele jövés-menéssel… és egyszer csak meglátod ezt az asszonyt. Ott térdepel, egy pontra szegezi a tekintetét, és folyamatosan Őt nézi. Itt említi az Írás először ezt a drága asszonyt. Ha ott lettem volna, biztos, hogy megdöbbentett volna az a magasztos odaadás, ami benne volt. Mélyen érintett volna. Miért? Azért, mert nem érdekelte, mit gondolnak róla a többiek. Hiszen Őt nézte. Én ilyen életet akarok élni! Hogy Isten Bárányára szegezzem tekintetem, aki megöletett. Valami igazán különleges jelentőségű dolgot tanulhatunk tőle. Azt, hogy Ő túl gyönyörű ah- hoz, hogy levegyük Róla a tekintetünket. Azt tanítja nekünk, hogy az Ő ajkairól tényleg méz csepeg. És az a méz, ami az Ő ajkairól csepeg, édes a mi szánknak!

„Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.” Példabeszédek 16:24 

„Ilyen a bölcsesség is: édes a lelkednek…” Példabeszédek 24:14 (EFO) 

Azt látom, hogy Betániai Mária története egy meghívás, hogy legyünk az Ő rabjai! Mária az Úr értékességét demonstrálja. Az Ő személyének a kiválóságát hirdeti. Mária szeretete azt kiáltja, hogy Ő nagyobb, mint az ajándékai! Csodálatosabb, mint a csodái! Őt szemléld, hiszen nagyobb Ő, mint a kenet. Ő vonzóan szeretetre méltó. Mária nem a hatalmát csodálta. Ennél valami sokkal értékesebbet talált. Azt, hogy Ő maga ad beteljesedést a lelkének, megelégedést és örömöt az életének.
Elállt a lélegzete attól a lehengerlő meggyőződéstől, hogy Ő vonzóbb mindennél, amit valaha látott. Rájött, hogy a Vele töltött idő alatt mindent megadott neki, amit csak akart, mellet- te mindazzá lett, ami csak lenni akart, és mindenhová eljutott, ahová valaha vágyott menni. Azt találta, hogy az Ő jelenléte megszabadította minden más iránti szükségérzetétől. És mindenek felett azt találta, hogy az imái csak úgy semmivé váltak az Ő jelenlétének a hatására. Hogyan? Úgy, hogy meglátta: Ő volt mindig és Ő most is, amire szüksége volt, és amit valaha akart az életben. Jelenléte átváltoztatta az e világi, hétköznapi házat, a lakhelyét egy illatos kertté, ahol a szerelmével lehet együtt. Közelebb húzódott. Elég közel ahhoz, hogy ha mást nem, legalább a lélegzetét hallhassa.

„Amikor a lélek kitekintő szemei találkoznak Isten belénk tekintő szemeivel, akkor a Menny elkezdett megvalósulni itt a földön.” – A.W.Tozer 

Sokan talán azt gondoljátok: „Én nem is- merem ezt az életet.” Hadd mondjam el, Jézus azt mondta erről az életről, hogy ez „a jó rész”. Majd azzal folytatta, hogy ez az élet érinthetetlen és örök! Ezt követően arról beszélt, hogy ez az egyetlen dolog, amire „szükség van”. Az egyetlen életszükséglet pont itt található, ahogy „Engem nézel.” Mária azt érteti meg velünk, hogy a kereszténység üzenetének lényege nem az, hogy viselkedjünk, hanem hogy szemléljünk. Arról látod meg, hogy ki az, aki nem akarja igazán, hogy Isten uralja az életét, hogy ki nem szokott időt tölteni azzal, hogy csak leüljön és Rá figyeljen. 

A nagy kontraszt 

Márta túlságosan elfoglalt volt ahhoz, hogy a Jézussal élt élet boldogságát és örömét élvezze. A Jézussal való kapcsolata abban merült ki, amit Őérte tett. Ó, mennyire könnyű elbújni a tevékenykedés mögé. Jézus határozottan szembeállította ezt a két hozzáállást. Az egyik Őt nézi, a másik nem. Az egyik hallgatja, a másik nem. Az egyik közel van Hozzá, a másik nem. Az egyik nyugalomban van, a másik nem. Márta egyszerűen túl elfoglalt volt ahhoz, hogy figyeljen Rá. 

„A tevékenykedés álarc mögé tudja rejteni az üres lelket, és a nemesség álruháját adja rá.” – Martha Kilpatrick
„Az elfoglaltság egy mesterséges jelentő- ségteljesség tud lenni.” – Bill Johnson 

„Túl gyakran történik meg, hogy a tevékenykedésünk hátráltatja a Vele való egységünket.” – Madame Guyon 

Márta inkább az Úrért való foglalatosságot választotta ahelyett, hogy az Úrral lett volna el- foglalva. Ő akart enni adni neki, és nem Belőle akart táplálkozni. Inkább a környezetében akart lenni, és nem Őt szemlélni. Oly sokan ragadtak le a körülötte tapasztal- ható dolgoknál, és nem az Ő szemlélésénél! Ez egy csapda, amely által az Ő útjai jobban megragadnak bennünket, mint az Ő Személye.

https://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/product&product_id=8509&search=bet%C3%A1niai

A sátán királysága 7.

Démonok (ajánlott olvasmány: Derek Prince: Démonok és szabadulás)

Származásukról nem tudunk semmit, csak a létezésükről.

Görög mitológia - háromféle szellemi lény:

- teosz (istenek)
- daimon (nagy hatalmú szellemi lények)
- daimonion (előbbiek szolgálatában állnak)

Magyarban egyaránt démonnak nevezzük ezeket.

A Földön tartózkodnak, ezért sokan gondolják, hogy valamilyen földi lények elkárhozott szellemei lehetnek (pl. ember előtti világ lényei, - ember előtt is volt ember? - ez lehet, hogy nem ádámi ember). Mások szerint özöníz előtti emberek szellemei a démonok.

Görögül a daimon kifejezés azonos alakú a tanító szóval. Azok, akik az embereket tanítják (hitető, gonosz szellemek), emberek félrevezetésével foglalkoznak.

A démonok nagyon mélyre be is tudják fúrni magukat az ember személyiségébe, mintha a személyiség része lenne. Nehéz lehet a szabadulás, van hogy úgy tűnik, mintha az embernek önmagától kellene megszabadulnia. Különösen akkor, ha öröklődnek, szülőről gyermekre sok démon öröklődik. Beszél a Biblia olyan szellemekről, amelyeket atyák ill. halottak szellemeinek nevez (abba, áv, óv).

5 Mózes 18,10-11. "Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző."

Az eredeti kifejezés nem csak emberekre vonatkozik. Múltat idéző, ismerő, halotti szellemek. Ezek ismerik az ősök életét, feladatuk, hogy a generációk lényeges eltéréseket ne valósítsanak meg. Ne térjenek le arról a pályáról, amit a sátán annak a családnak szán. Beleegyeznek, hogy járjál gyülekezetbe, de abba nem, hogy megváltozzál. Ezek ellen van a legnagyobb harcunk, a familiáris szellemek ellen.

Démonok ellen akkor tudunk harcolni, ha felismerjük a jelenlétüket, elűzni, kiűzni kell őket.

Az emberek tisztában voltak vele, hogy démonok be tudnak menni emberekbe, és rajta keresztül szólnak.

Ján 10,20-21. "És sokan mondják vala közülük: ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok rá? Mások mondának: ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?"

Apcs 17,18-22. Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik. És megragadván őt, az Aeropágusra vitték, ezt mondván: Vajon megérthetjük-é mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz? Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni mik lehetnek ezek. Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem voltak foglalatosak, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában. Előállván pedig Pál az Aeropágusnak közepette monda: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket."

“Idegen daimonok hirdetőjének látszik.” Ők ezt pozitívnak gondolták, de Pál megítélte őket, miszerint istenfélelmük valójában démon félelem.

1 Kor 10,20. "Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, démonoknak áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti démonokkal legyetek közösségben."

A pogányok áldozata démonoknak szól. A templomokban nem angyalok, hanem démonok laknak.

Az Ószövetség is beszél démonokról.

3 Móz 17,7. "És ne áldozzák többé véres áldozataikat a démonoknak, akikkel ők paráználkodnak. Örökkévaló rendtartás legyen ez nékik nemzetségről nemzetségre."

Itt eredetiben sair: szőrös kecskebak, görögül faun.
Séd: démonokra vonatkozó más ószövetségi kifejezés:

5 Móz 32,17. "Démonoknak áldoztak, nem Istennek; isteneknek, akiket nem ismertek, újaknak, akik csak most támadtak, akiket nem rettegtek a ti atyáitok.

Zsolt 106,37. "És feláldozák fiaikat és leányaikat a démonoknak."

A démonok olyan szellemi lények, amelyeknek nincs testük. Egy gonosz angyal nem megy bele egy emberbe. Démonok nem öltenek testet, de be tudnak menni emberek testébe, átvehetik az irányítást részben, vagy egészben: megszállottság. Részben démonizáltságról beszélünk, ez csak bizonyos helyzetekben mutatkozik meg, hogy nem ura élete bizonyos területének.

Luk 24,39. "Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok: mert a szellemnek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van!"

Legtöbbször szájon keresztül mennek be, és azon keresztül mennek ki.

Máté 12,24-30. "A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: ez nem űzi ki a démonokat, hanemha Belzebubbal, a démonok fejedelmével. Jézus pedig tudva az ő gondolataikat, monda nékik: minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával. Ha pedig a sátán a sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; minódon állhat meg tehát az ő országa? És ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, a tit fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok. Ha pedig az Istennek Szelleme által űzöm ki a démonokat, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa. Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát, A ki velem nincsen, ellenem , és a ki velem nem gyűjt, tékozol."

Belzebub lehet egy gonoszság szelleme, aki a magasságban van. A Szent Szellem az első számú hadviselő a démonokkal szemben, a második számú az emberek. Ténylegesen a Szent Szellem ereje űzi ki a démonokat. Aki nem űzi ki a démonokat, az tékozol. Ez mindnyájunk szolgálata.

Máté 12,43-45. "Mikor pedig a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál: akkor ezt mondja: visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét szellemet, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak: és ennek az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is."

Tisztátalan szellem, ez is a démon egyik megnevezése. Itt a bizonyíték, hogy nem az égben laknak, mert nem oda megy, hanem marad a földön. Az emberi testet házuknak tekintik, az ember személyisége felett át akarják venni az uralmat. Csak erőszakkal lehet kiebrudalni őket, erőt kell venni felettük. Ha kimennek arra kell ügyelni, kell, hogy ne maradjon a ház üresen, be kell tölteni Szent Szellemmel minden üres helyet. Valószínűleg a gonoszság arányában nő az erejük.

Luk 10,19. "Íme adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok és az ellenségnek minden erején, és semmi sem árthat néktek."

A démonok végső sorsa nincs kijelentve az igében, de valószínűleg a sátán sorsában fognak osztozni.

Jel 20,14-15. "A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték."

13. versszak: És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak: Tengerben a halottak: Abüsszosz, a tenger mélye, démonok ítélete.

Emberek is tartoznak a sátán királyságához.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 10.

A „nagy parázna" Istenhez való közeledésének alapelvei hasonlítanak Káin áldozatához. Káin és Ábel áldozata három lényeges pontban különbözött egymástól (Mózes 1. könyve 4:3-6). Ábel hite Isten kijelentéséből született meg a szívében, ez tette őt képessé arra, hogy Istennek tetsző áldozatot mutasson be. Káin hite azonos volt szubjektív világnézetével, ezért képtelen volt önmagát Isten akaratának alárendelni. Ábel az áldozatán keresztül elismerte saját bűnösségét is: azt, hogy Ádám és Éva engedetlenségének súlyos szellemi és erkölcsi következményei alatt áll. Káin ezt elutasította, szuverén individuumnak tekintette magát. Ábel - nagyon helyesen - a bárány vérében látta a bűnei alól és a halál hatalmától való váltságdíját. Káin viszont emberi jó cselekedeteiben látta a megváltás útját.

A „nagy parázna" szolgálata kizárólag emberi erőből történő, hiábavaló áldozatokból áll, amit Isten - Káin áldozatához hasonlóan - elutasít. A szíveket vizsgáló, szent Istenre semmilyen benyomást nem képesek gyakorolni az öntörvényű vallásgyakorlat pazar, lélegzetelállító külsőségei, drágakövekből, aranyból és ezüstből készített liturgiai kellékei és kegytárgyai, csillogó, drága üvegablakai, nagy művészi gonddal és tehetséggel alkotott freskói és zseniális orgonaművei.

Az igazi istentisztelet alapfeltétele a Názáreti Jézus Krisztus vérébe vetett hit, amely a Szellemtől és víztől újjászületett hívőkben munkálkodik. Ez a váltságdíj teszi alkalmassá a hívőt arra, hogy Isten tetszését elnyerje Isten Igéje szerinti élete által. Jézus vére az, amely Isten-imádásunkat és -tiszteletünket megszenteli, és az Atya jelenlétébe viszi.

A „parázna asszony" szolgálatában a tökéletes váltságdíj helyén az egyháztagság, a ceremóniák, ember által kitalált vallásos gyakorlatok, (például lelki tréningek, meditáció, agykontroll stb.) állnak. Az Isten Igéje szerinti istentisztelet emberre ható eredménye a megigazulás, az áldás, míg a „parázna asszony" istentiszteleti gyakorlatának önelégültség, kevélység a terméke. A kezében levő aranypohár (Jelenések könyve 17:4) a közlést, a kijelentést jelképezi, azt fejezi ki, amit az asszony megosztott azokkal, akik őt elfogadták és azonosultak vele. Jézus Krisztus hasonló képpel fejezte ki a farizeusok istentiszteletéről alkotott véleményét: „...mert megtisztítjátok a pohárnak és tálnak külsejét, belül pedig rakvák azok ragadománnyal és mértékletlenséggel" (Máté evangéliuma 23:25). A 28. versben aztán pontosan ki is mondja azt, amire utalt példázatában: „Éppen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belül rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel."

A Jelenések 17-ben szereplő asszony Jézus vallásos kortársaihoz hasonlóan kívülről, emberi szempontból nézve igaznak és hasznosnak mutatkozik. A hitetés ereje által képes önmagáról pozitív fogalmakat, illúziókat kelteni a külső szemlélőben. Babilón egyik fő ereje, az álnokság szelleme élteti benne a szemfényvesztés és az imitáció képességeit. Hívei viszont valójában belső természetével kerülnek közösségbe.

Isten Igéje a fényes látszat mögötti tényleges valóságot is elénk tárja. Az „utálatosságok" alatt a Szentírás idegen istenek kultuszát, az ezekhez kapcsolódó, gyakorta emberi téveszme által természetfölötti erővel is felruházott szobrok, képek tiszteletét, valamint az okkult tevékenységeket (jövendőmondás, varázslás, mágia) érti. A legtöbb írásmagyarázó Babilont tartja a hamis vallásos kultuszok forrásának, például onnan terjedt el a férfi és női istenek kultusza. A Szentírás abban az esetben is negatívan viszonyul a kultuszokhoz, ha azok a Biblia Istenének tisztelete mellett zajlanak!

A bálványimádás és a szexuális tévelygés közötti szoros szellemi összefüggést Pál apostol fejtette ki részletesen a Rómaiakhoz írt levelének első fejezetében. Az örökkévaló Isten dicsősége helyére állított bálványok imádása súlyos szellemi, erkölcsi károsodásokat okoz. A degenerálódott ember természete felfokozott, torz szenvedélyek rabságába kerül a kultuszok által. Ebben az elesett állapotban az ember vagy szélsőségesen aszkéta gyakorlatok által akarja visszaszerezni az önuralmát (például manicheizmus, egyes szerzetesi rendek), vagy teljesen elveszíti azt.

A szellemi értékrend elvesztésének és felborulásának végső következményeként az ember a saját embertársa testének megszerzésére törekszik, hogy azon kiélje torz vágyait. A test-centrikus szemlélet az embert hedonista, materialista életvezetésre kényszeríti, melynek egyik kísérő jele, hogy a nemiség határai összemosódnak és eltűnnek az emberben felhalmozódott szexuális energiák és tisztátalan szellemek jelenléte miatt. A homoszexuális emberek ki vannak szolgáltatva fertelmes, természetellenes bűneik végzetének. A „parázna asszony" a szexuális bűnök forrása és védelmezője is, s ebben a minőségében küzd azért, hogy a homoszexualitást mint „kisebbségi jogot" és mint a szexuális kapcsolatteremtés normális módját elfogadtassa a széles társadalmi nyilvánossággal.

Jézus Krisztus egyházának azonban Isten Igéje szerint kell a bűnnel szemben állást foglalnia és élnie, mert „nyilván van az Istennek haragja a mennyből az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják". (Rómaiakhoz írt levél 1:18) Az egyházakban is egyre nagyobb probléma a homoszexualitás, sőt néhány felekezetben már el is fogadják.

Forrás: Új Exodus Magazin

Inspiráló Biblia magyarul

Végre megjelent az év nagy dobása, már kapható is az ÚjKároli Bibliák kiadó (Veritas), Inspiráló Bibliája, amely a kreatív bibliatanulmányozás első magyar nyelvű eszköze! 20 év állóvíz után, végre megmozdultak a kiadók és sorra jelennek meg a legkülönbözőbb méretű, színű és fordítású Bibliák. Mindenki - főleg a Vásárlóink - nagyon örvendeznek és gyönyörködnek a választékban! Ennek a következő gyöngyszeme ez az új INSPIRÁLÓ Biblia!

Ez mitől más? Az Inspiráló Biblia egy olyan kiadvány, mely a kreatív bibliatanulmányozás eszköze. Cél: mélyen megérteni Isten Szavát és kreatív feleletet adni rá. Úgy is mondhatnánk, hogy rajzos dicsőítés, reakció, visszhang az isteni Szóra. Az egyik legnagyszerűbb dolog ebben, hogy generációtól és lelki érettségtől függetlenül részt vehet benne bárki. Egy igazán egyedülálló módja annak, hogy valaki elmélyüljön Isten Igéjében és új, frissítő módon reflektáljon rá. Ennek segítő eszköze lesz az Inspiráló Biblia. Ez a Biblia – mely természetesen az újonnan revideált Károli-Biblia szövegét használja – és széles margókkal rendelkezik a lapszéleken, elegendő helyet biztosítva a megszólító Igére való válaszra, illetve tartalmaz 400 illusztrációt is, melyek segíthetnek beindítani a kreatív fantáziánkat. Gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy: a lapszéleken (margókon), váltakozva lesznek: fekete/fehér rajzok (igékkel), amelyek kiszínezésre várnak, vagy csak üres,vonalas rész (mint egy füzetben), amelyre jegyzetelni lehet.

Főbb jellemzők:
- Színes selyemkötés
- Gömbölyített sarkok
- Mintás élmetszet

https://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/search&search=inspir%C3%A1l%C3%B3

Németh Sándor - A történelmi és a végső Babilón 9.

A „parázna asszony" öltözete hasonlít az ároni papság ruházatához Csupán egy szín hiányzik, a kék. A kék szín hiánya fejezi ki a legegyértelműbben parázna természetének lényegét. A Szentírásban a mennynek, Isten természetfölötti erejének és jelenlétének a szimbóluma a kék, így az asszony természetéből, „szolgálatából" hiányzó mennyei, természetfölötti jelenlét a két meglévő szín hamisságáról is árulkodik. A bíbor és a skarlát az asszony szín-összeállításában a megváltatlan ember istentiszteleti kísérletét fejezi ki. Az Isten Igéje szerinti papság színei a kék (Isten), a bíbor (Jézus Krisztus, az isteni és emberi természet egysége) és a skarlát (ember, vér). Ezek a színek a megváltott embernek, valamint Isten természetének egy új emberben történt egyesítését fejezik ki.

A Názáreti Jézus Krisztus vére által megtisztított hívőben a Szent Szellem, Krisztus és az Atya lakozik. Az ember és Isten egyesítését Jézus Krisztus vérontása tette lehetővé. Az asszony kék nélküli bíbor színe a hamis krisztust, a hamis evangéliumot jelképezi, amely az asszony tanításának központi üzenete a világ számára.

„...és megékesíttetett vala arannyal és drágakővel és gyöngyökkel" (Je­lenések könyve 17:4). Ez a leírás a „parázna asszony" istentiszteletének a jellegét fejezi ki. A pogány és a zsidó istentiszteleti forma között lényeges különbség van. A babilóni misztériumokban a liturgiai színtér, a kellékek és az általuk feltételezett isteni jelenlét az istentisztelet fő céljai. A Babilón papjainak tanításait követő pogány rítusok résztvevői a templomépületnek, a szertartásoknak és kellékeiknek természetfölötti erőt tulajdonítanak, illetve azokat az isteni jelenlét hiteles jelképrendszerének vélik. Felfogásuk szerint az ember a ceremóniákon kulcsszerepet játszó „szentségekből" való részesedés által tud bekerülni Isten jelenlétébe, kegyelmébe és áldásába. Pál apostol az Apostolok cselekedetei könyvének 17. fejezetében a babilóni forrásból származó istentiszteleti forma haszontalanságáról adott felvilágosítást athéni hallgatóinak.

"Isten, aki teremtette a világot, s mindazt, ami abban van, mivel­hogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomban nem lakik, sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ad mindeneknek életet, leheletet és mindent."
Apostolok cselekedetei 17:24-25.

Az ember teremtményi mivoltából fakadóan nem képes a földön a teremtő Istennek olyan lakhelyet és istentiszteleti szimbólumrendszert kitalálni, amelyet Isten - mint tartózkodási helyét - elfogadna. Az ember által alkotott istentiszteleti helyszínek sohasem voltak igazi istenimádás és -tisztelet színhelyei. A „parázna asszony", a hamis vallások anyja arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel igyekszik rendezvényein az istenség jelenlétének látszatát kelteni az emberek előtt. Pál apostol világosan látta a pogány istentiszteleti forma szándékát, és az athénieket is felvilágosította teológiai tévedésükről.

"Mivelhogy azért Isten nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondol­nunk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, emberi mes­terség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség."
Apostolok cselekedetei 17:29.

A babilóni istentisztelettel szemben a bibliai istentisztelet középpontjában a tulajdon vérével az egész világnak megváltást szerző és a halálból feltámadott Krisztus áll. A Megváltó nem épületekben, ceremóniákban, emberi alkotásokban él, hanem az őbenne való hit által Isten teremtményeinek a szívében, szellemében.

Természetesen az evangéliumi hívők is használnak épületeket istentiszteleteik lebonyolítása céljából, de nem tulajdonítanak ezeknek semmiféle misztikus, természetfölötti tartalmat. Ezek a helyszínek elsősorban azért fontosak számukra, hogy ott Istent imádják, dicsérjék, mindenféle materiális közvetítés nélkül, szellemben és igazságban. Az istentiszteleten való részvételüknek egy másik fontos célja az, hogy a Szent Szellem kenete alatt prédikálják és hallgassák Isten Igéjét, mert a hit Isten Igéjének a hallásából származik. Istentiszteletük egy következő szellemi célja az, hogy a Szent Szellem működésének eszközeivé és céljaivá válhassanak. A babilóni és a bibliai istentisztelet egymással való szembenállására István diakónus mutatott rá Jeruzsálemben.

"Salamon építe néki házat. De ama magasságos nem kézzel csi­nált templomokban lakik, mint a próféta mondja: A menny né­kem üllőszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya. Micsoda házat építhettek nekem? azt mondja az Úr; vagy melyik az én nyugalmamnak a helye?"
Apostolok cselekedetei 7:47-49.

István mondataiból egyértelműen kiderül, hogy a zsidók istentiszteletére a babilóni fogság maradandó hatást gyakorolt. Az ószövetségi istentisztelet a fogság utáni időszakban a babilóni vallásos szellem uralma alatt állt. A mózesi szertartás és a Salamon által felépített Templom elveszítették szimbolikus jelentésüket, s a vallásos tisztelet, hódolat tárgyaivá váltak. Jézus Krisztusnak is a Templom és a szertartások igézete alatt álló zsidókkal volt a legélesebb konfliktusa, sőt ez lett a főpapság Jézussal szembeni egyik fő vádpontja a tárgyaláson (Máté evangéliuma 26:61).

István beszédének további részében rámutatott a babilóni vallási rendszer és istentiszteleti gyakorlat erkölcsi és szellemi következményére is:

"Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek, mint atyái­tok, ti azonképpen."

Apostolok cselekedetei 7:51.

A ceremóniák és kegytárgyak vallásos tiszteletének mindig a szívből való hit hiánya, az Isten Igéjére való süketség és érzéketlenség, valamint a Szent Szellem-ellenesség a negatív következménye. Ennek a vallásos rendszernek a tulajdonképpeni célja az, hogy távol tartsa az emberek vallásos gyakorlatát a Szent Szellem tényleges jelenlététől. Az ilyen jellegű istentiszteleteken részt vevő személyek gyakorlatilag önmagukat zárják el a bibliai hittől és a Szentlélek működésétől, illetve nagyon szűk térre korlátozzák a Szentlélek bennük végzett munkáját. Isten Szellemének nagymértékű kiáradása és jelenlétének megmaradása csak azokon a helyeken tud megvalósulni, ahol feladják az emberek által kitalált istentiszteleti rendszereket.

Forrás: Új Exodus Magazin

A sátán királysága 6.

1 Mózes 6,2. "És láták az Istennek fiai az ameberek leányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedveltek vala."

Óriások: hatalmas hősök, héroszok, ez nem feltétlenül a testméretre utal. Itt a bukott angyalokról és a földi nőkről van szó. Az angyalok ugyan nem házasodnak, de át tudják változtatni magukat embernek tűnő testbe. Az angyalok hímneműek a szó nyelvtani értelmében, de biológiai nemmel nem rendelkeznek. De fel tudnak ölteni olyan testet, amely úgy néz ki, mint egy férfi vagy egy nő. Utódaik nem angyalok, és nem is emberek, hanem különleges képességekkel rendelkező, de erkölcsileg teljesen romlott, gonosz lények.

2 Pét 2,4: Bizonyos angyalok bűnbe estek, akik a mélységbe lettek taszítva (Tartarosz: Hádész (Seol, pokol) alatti sötét szakadék). Olyan angyalok ezek, akiknek befolyása nagyon régóta nem érvényesül a földön. A görög mitológia is ismer titánokat, akik meg vannak kötözve. Ezékiás idejében egy angyalt küldött Isten, aki 180 ezer katonát ölt meg egy éjszaka leforgása alatt. Az angyalok nagyon erősek.

Júdás 6. "És az angyalaokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap ítéleére örök bilincseken, sötétségben tartotta."

Jel 9,14. "Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesnél van megkötözve."

Eufrátesznél megkötözött bukott angyalok eloldása következik be az apokaliptikus időkben. Ezek négyen megölik az emberiség harmadrészét, ez kb. 2-2,5 milliárd ember, fejenként 600 millió. Erre képesek az angyalok.

Jel 9,1-11. Ezek nem ölik meg az angyalok hanem kínozzák. Elképzelhető, hogy ezek démonok, mert a mélység itt Abüsszosz, mely a démonokkal van kapcsolatba hozva (Abüsszosz: tenger mélye). Ezek erősebbek és gonoszabbak a mostani démonoknál, a mélységből jönnek fel. Pl. a gadarénust megkötöző démonok könyörögtek, hogy ne kelljenek a mélységbe menniük, valószínűleg féltek ezektől a gonoszabbaktól. Az Abaddon az ószövetségben is szerepel:

Péld 15,11. "A sír és a pokol az Úr előtt vannak, mennyivel inkább az emberek szíve."

Sír: Seol, pokol: Abaddon. Ezek egyébként két angyal.

Péld 27,20. "Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek."

Jel 6,8. "És látám, és ímé egy sárgaszínű ló; és aki rajta ült, annak a neve halál, és a pokol követi vala azt; és adaték azoknak hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éshséggel és halállal és a földnek fenevadai által."

A halál és pokol valószínűleg a fejedelemségek kategóriában tartozik, a Seol és Abaddon is.

A démonok és a bukott angyalok közti fő különbség, hogy az egyik földi, a másik égi lény. Démonok eredetéről nincs információ, angyalokéról van. Nagyon erős angyal az Antikrisztus szelleme, és a Jézabel szelleme, valószínűleg ezek is fejedelemségek.

1 János 2,18. "Fiacskáim, itt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt, ahonnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra."

1 János 4,3. "És valamely szellem nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztusnak szelleme, amelyről hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már."

Jel 2,20. "De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak Jézabelnek, aki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak és a bálványáldozatokból egyenek."

Jézabel szelleme szexuális bűnökért, bálványimádásért felel (koszmokrator).

2 Kor 12,7. "És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam."

Pált is gyötörte egy gonosz angyal (helyzeteket teremtett, lehet hogy ez okozta, hogy megverjék, hajótörések).

1 Kor 6,3. "Nem tudjátok-é hogy a szentek a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-é a legkisebb dolgokban való ítéletekre?"

Az ítélethozatalban nem csak tanúként, hanem ítélethozóként is részt vesznek.

Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine

Németh Sándor - Ha Isten jó, miért van a világon ennyi gonoszság?

A pénteki beszélgetés során szó esik a jó és a rossz harcáról, a valóságos hit és az ember által alkotott idealista hit különbségéről, Pál apostol szolgálatának korszakáról és a jövő nemzedékének kihívásairól is.