(36,32) Ez a vers érthetővé teszi Jeremiás próféciáinak elrendezését. Ahogy a száműzetés ideje közeledett, Isten megparancsolta Jeremiásnak, hogy írja le azokat az üzeneteket, melyeket már élőszóval elmondott neki (Jer 30,2). – Ezekhez újabb isteni ígéreteket fűzött a fogságból való visszatérésről és egy jóval későbbi idő áldásairól (Jer 30,3.10-11). Jójákim elégette Jeremiás tekercsét (Jer 36,23). Isten megparancsolta a prófétának, hogy diktálja le újra az üzenetet egy másik tekercsre. Jeremiás így cselekedett, és újra leíratta az előző tekercs tartalmát, valószínűleg abban a sorrendben, ahogy Isten neki eredetileg elmondta. De megfelelő helyeken megtoldotta más hasonló tárgyú ihletett kijelentésekkel (Jer 36,32). Később Jeremiás bejegyeztetett más utóbb kapott üzeneteket is, melyek tartalmilag szoros kapcsolatban voltak azokkal, melyeket Isten neki korábban adott, és ez utóbbiakat a megfelelő helyekre betoldotta a már megírt tekercsbe pl. a 21; 24; 27-29; 32-34. fej. Az új tekercs megírása után kapott üzeneteket azok sorrendjében fűzte hozzá, majd még néhány különleges fejezet következik (45-52). Így a könyv elrendezése részben az üzenetek időpontja, részben azok tárgya szerint történt.
(37,11) Öt dolgot említ itt az Ige Jeremiás bebörtönzésével kapcsolatban:
(1) Elfogták őt a város kapujánál, és hamis vád alapján a börtön vermébe vetették (Jer 37,11-15).
(2) Kivették őt a veremből, de továbbra is fogva tartották a börtön udvarán (Jer 37,17-21).
(3) Melkiás sáros vermébe (szennyvízderítő) vetették őt (Jer 38,6).
(4) Kimentették a veremből, és a börtön udvarán tartották egészen a város elfoglalásáig (Jer 38,17-28). És
(5) Nabuzáradán, az őrség parancsnoka, láncokban elhurcolta a városból, míg végül Rámában szabadon bocsátották (Jer 40,1-4).
(38,10) Sédékiás király mindent megtett, hogy enyhítse Jeremiás rabságát. Úgy látszik, őszinte vágy volt benne, hogy segítsen a prófétán, és hogy kövesse azokat az üzeneteket, melyeket az Úr adott neki Jeremiás által. Viszont félt azoktól a főemberektől, akik gonosz testvérétől, Jójákimtól kapták hatalmukat. Bár Sédékiás szeretett volna jó király lenni, de gyöngesége és félelme nemcsak tehetetlenné tették, hanem végül rossz király lett belőle. Jójákimot, aki Sédékiás elődje volt, több gonosz tervében megakadályozták apjának, Jósiásnak főemberei, akik tőle kaptak hatalmat (Jer 26), de uralkodása végén Jójákimnak sikerült ezek nagy részét gonosz emberekkel pótolni, akik kezükben tartották Sédékiást.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
