2016. október 28., péntek

Zsoltárok Könyve 111.

1. Hallelúja! Magasztalom az Örökkévalót egész szívből, egyeneseknek tanácsában és községben.
2. Nagyok az Örökkévaló tettei, keresni valók mind a kedvelőiknek.
3. Fenség és fény a cselekvése, örökre megáll az igazsága.
4. Emlékét szerzette csodatetteinek, kegyelmes és irgalmas az Örökkévaló.
5. Eledelt adott tisztelőinek, örökké megemlékezik szövetségéről.
6. Tetteinek erejét tudtul adta népének, adván nekik nemzetek birtokát.
7. Kezeinek tettei igazság és jog, hűségesek mind az ö rendeletei.
8. Szilárdak mindenkorra, örökre, megalkotva igazsággal és egyenességgel.
9. Megváltást küldött népének, örökre rendelte el szövetségét, szent és félelmetes a neve.
10. A bölcsesség kezdete istenfélelem; jó eszesség jut minden művelőjének, örökké megáll a dicsérete.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 27., csütörtök

Derek Prince - A szabadulás alaptanításai 9.

A negyedik terület: a szex.

Mivel az egyházakban gyakran hallgatnak erről, akinek a nemiség terén van problémája, az pszichiáterhez fordul. A pszichiáter pedig közli: "Asszonyom, Önnek a bűntudat a problémája. S ezt az Ön vallása okozza. Hagyja ott a vallását, és meg fog szűnni a bűntudata." (Persze, azért nem mindegyik pszichiáter mondja ezt. Viszont én magam is azon a véleményen vagyok, hogy ha már ott ülsz tíz éve egy gyülekezetben, és még mindig bűntudatot érzel, akkor csakugyan a vallásoddal van baj. A helyedben ilyen esetben áttérnék egy másik vallásra, ha az eddigi vallásod csupán annyit tudott adni, hogy meghagyott a bűntudatodban.)

A szexualitásról is kell tehát beszélni. A legfontosabb tudnivaló az, hogy ez nem valami gonosz dolog. A nemiség jó. Legelőször ezt az alapvető félreértést kell tisztázni. Isten nemiséggel rendelkező lénynek teremtette a férfit és a nőt. S a teremtés befejeztével azt mondta Isten, hogy minden igen jó. Ebben pedig a nemiség is benne volt. Az egyház egyik nagy problémája az, hogy kevés őszinte szó esik a szexről. Szégyenlősködünk, prűdek vagyunk, s ez a magatartás táptalaja a problémáknak.

Véleményem szerint minden kényszerítő erejű szexuális tévelygés démonikus. Kivétel nélkül. Az önkielégítés, a házasságtörés, a paráznaság, a férfi és női homoszexualitás, a férfiatlanság és minden undorító perverzió. Ezek mindegyike démonikus. Nem szégyenkezned kell miattuk, hanem légy azon, hogy megszabadulj tőlük. 

Az ötödik: a szenvedélyes vágyak és kívánságok csoportja.

Ebbe a csoportba vehettük volna a szexualitást is, azonban az egy olyan fontos terület, hogy külön választottam. Perverz vágyak és vonzalmak. Hiszem, hogy eredetileg minden kívánság egészséges volt. A bűn és a démoni erők miatt azonban ezek eltorzultak, egészségtelenné és pusztítóvá váltak. Az 1János 2:16-ban van szó a test kívánságáról és a szemek kívánságáról. Van olyan démoni erő, amely a szemet uralja. Egyes férfiak csak egyféleképpen tudnak a nőkre nézni, s egyszerűen képtelenek ezen változtatni. A démon a szemükre összpontosít.

Ahogy arról már volt szó, a falánkság nagyon világos példája az eltorzult kívánságoknak. Imádkoztam egyszer egy hölgyért Chicagóban, aki 70 mérföldet autózott hóviharban, csak azért, hogy végre megszabadulhasson. Egy pünkösdi pásztornak a lánya volt. Mint sokan mások az övéhez hasonló helyzetben, ő is fellázadt a szülei és azok vallása ellen, hozzáment egy hitetlen férfihoz, és nagy nyomorúságba jutott. Három gyermeke volt. Eljött és megszabadult a falánkság démonától. Utána azt mondta nekem: "Mister Prince! Nekem senki nem mondhatja, hogy ez nem valóságos. Ez ugyanolyan valóságos, mint a terhesség. Meglehetősen hasonlít is hozzá. Én pedig tudom, hiszen háromszor is voltam terhes." Aztán elmesélte, hogy ez a falánkság olyan elemi erővel kényszerítette, hogy még a saját gyermekeinek a tányérjáról is elvette, és megette az ételt, pedig tudta, hogy azoknak nagyobb szükségük lenne rá, mint neki.

Beszélnünk kell ezekről a függőségekről. Ezek általában valamilyen csalódásból, frusztráltságból nőnek ki. Olyanok, mint az ágak egy fa törzsén. És ha csak a függőségekkel foglalkozol, azzal még nem oldottad meg a problémát. Vegyük például az alkoholt, és a falánkságot. Adva van egy templomba járó feleség, akit rendszeresen megcsal a férje, aki még a családjával sem törődik, nem ad haza elég pénzt a feleségének, és így tovább. Az asszony frusztrálttá válik. Valamilyen feloldódást keres, és így odamegy a bárszekrényhez, és inni kezd, s végül alkoholista lesz. Egy másik feleség viszont az Isten Egyháza nevű, újjászületett keresztényekből álló felekezetbe jár. Az ő férje is ugyanezt műveli, mint az előző asszonyé, csakhogy a bárszekrény nála szóba sem jöhet. Hova megy tehát? A hűtőszekrényhez. És bánatában elkezd enni. Ez alig különbözik az alkoholizmustól. És mind a két esetben csak akkor tudsz rajtuk segíteni, ha elbánsz az alapproblémával, amit a férjükhöz való viszonyuk jelent.

Reinhard Bonnke - Csodatévő erők 4.

A kimagyarázhatatlan csoda

Némely csodákban együttesen több ajándék is szerepet játszik. Hadd meséljem el például a norvégiai Heidi Tufte esetét. Fogadást adtam Oslóban, melyen a szóban forgó hölgy is jelen volt. Felszólalásom közben az Úr így szólt hozzám: „Dorgáld meg a paralízist!" Mondandómat felfüggesztve az egész hallgatóság előtt bejelentettem - majd néhány szóban és a Jézus nevében meg is tettem -, amit a Szent Szellem mondott.

Nem tudtam róla, és helyemről nem is láthattam, hogy a hatalmas terem hátsó sarkában egy nő ül tolószékben - Tufte asszony. Amikor megdorgáltam a paralízist, valami abban a pillanatban átjárta egész testét, és attól fogva „éjjel-nappal háborgott a belsejében". Egy héttel később nagyon különös érzésekkel ébredt, melyek elsőre ijesztőnek tűntek: Élet áradt szét az addig élettelen végtagjaiban!
Kiugrott az ágyból, és hangosan kiáltozni kezdett. Férje, aki csak annyit látott, hogy tolókocsihoz kötött béna felesége a szoba közepén áll, odalépett, hogy támogassa, de erre nem volt szükség. „Meggyógyultam!" - kiáltotta a felesége. Túláradó örömükben előbb összeölelkeztek, majd térdre estek, hogy hálát és dicsőséget adjanak Istennek.

A hír futótűzként terjedt egész Norvégiában, Tufte asszony pedig mindenfelől virágcsokrokat kapott a vele együtt örvendező emberektől. A mai napig is tökéletesen gyógyult, és normális életvezetést folytat.

A hitetlenség igen leleményes tud lenni az ellenérvek felsorakoztatásában, az ilyen csodák azonban kihúzzák a talajt az állítólagos magyarázatok alól, minden áron szeretnék megakadályozni, hogy Istené legyen a dicsőség. Ezt a gyógyulást nem az én személyes szuggesztív erőm hozta létre, hiszen megtörténtekor nem is voltam jelen, és a hölggyel személyesen nem találkoztam. Önszuggesztióról sem lehet szó, hiszen Tufte asszony aludt, mikor a gyógyulás, az élet elkezdte átjárni testét - éppen ez ébresztette fel! A természetes gyógyulás lehetősége kizárt, paralízise ugyanis genetikus eredetű volt. Véletlen egybeesésről sem lehet szó - az, hogy egy születésétől fogva mozgássérült ember az imámtól számított egy héten belül meggyógyuljon, a legelképesztőbb véletlenek korlátain is túlmutat. Helytelen diagnózisról vagy tévedésről szó sem lehet.

Ebben a nem közönséges csodában a szellemek megkülönböztetése, a hit, és a csodatevő erők ajándékainak együttműködése mellett a tekintély vagy hatalom ajándéka is megfigyelhető; ez utóbbi ajándék Pál felsorolásában nem szerepel.

Még egy dologról szót kell ejtenünk a „nagy dolgok cselekvése" kapcsán. Nem egyszer találkozni azzal a felvetéssel, hogy Isten Szelleme hatalmas, komplex erőhatásként nyilvánul meg. „Akin az Úrnak Szelle­me megnyugszik. bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének Szelleme" (Ézs 11,2). A Szent Szellem mindezen Szellemek összessége egy Szellemben.

Pál is hasonló dolgokról beszél az lKorintus 12-ben - sok cselekedet, egy Szellem. A Jelenések 5,6-ban aztán olvashatunk „Istennek hét Szelleméről, amely elküldetett az egész földre" - a 7-es pedig az isteni tökéletesség száma.

Soha ne tévesszük szem elől, hogy a Szent Szellem tulajdonképpen a földön, az emberek életében munkálkodó Isten. Megnyilvánulásai azért különfélék, mert a megváltás munkájában sokféle csodára van szükség. Jézus azt mondta magáról, hogy a szabadítás öt különböző aspektusban megmutatkozó szolgálatára kente fel őt a Szent Szellem (Lk 4,18). Egyszóval, nincs olyan szituáció a bűnös emberek életében, amelyben Isten Szelleme ne tudna a megfelelő formában megnyilvánulni. Hatékonysága szolgáit is képessé teszi minden új helyzet és feladat leküzdésére, illetve végrehajtására.

A Christ for all Nations munkacsoportja Afrika szerte olyan dolgoknak lehetett szemtanúja, melyek az ég és a föld leghatalmasabb erejének lehettek csak következményei - nagyobbak talán minden eddig tapasztalt dolognál, de hiszem, hogy még ennél is nagyobbakat fogunk látni. Hatalmas tömegeket láttunk összegyűlni több hektár nagyságú területeken - muzulmánokat, animistákat, névleges keresztényeket -, akik az Úr érintésére ezrével adták át életüket Istennek, meggyógyultak, megkeresztelkedtek Szent Szellemmel, eldobálták fétiseiket, bálványaikat; lopott holmijaikat, a boszorkányság és mágia szimbólumait, hogy Krisztus buzgó és hathatós tanúbizonyságai legyenek Államelnökök tértek meg, és parlamentek visszhangozták a kiáltást: "Jézus a megmentő!" Az egész egyetlen hatalmas csoda - „a csodatévő erők" működése mindig abban a formában, ami az Isten nélkül vergődő embereket bajaikból kisegíthette. A prédikált Ige által megszabadított lelkek csodasorozata ez.

Ezeknek a nagyszabású és megrázó jeleneteknek tükrében hogyan értékeljük az olyan csodákat, mint amikor a fejsze úszik a vízen, vagy tűz jön le a mennyből vagy valaki a vízen jár? Istentől távol áll a szenzációhajhászás. Legfőképpen egyetlen dolog érdekli: az emberek - az ő jólétük és sorsuk. Minden nagyságnak és erőnek ez a cél a mércéje.

Zsoltárok Könyve 110.

1. Dávidtól zsoltár. Úgymond az Örökkévaló uramnak: Ülj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak zsámolyául.
2. Hatalmas pálcádat kinyújtja az Örökkévaló Cziónból: uralkodjál ellenségeid között!
3. Néped csupa készség hadsereged napján; szentséges díszben, hajnal méhéből feléd száll fiatalságod harmatja.
4. Megesküdött az Örökkévaló s nem bánja meg: Te pap vagy örökké Malkiczédek módjára.
5. Az Úr a te jobbodon szétzúzott haragjának napján királyokat.
6. Ítéletet tart a nemzetek fölött teli holttestekkel minden – összezúzta a fejet tágas földön. a patakból az úton iszik, azért fölemeli a fejet.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 26., szerda

Az Úr Igéje szól - Hit Gyülekezete dicséret

Megemlékezés a Sátorok ünnepéről a Hit Parkban

Bill Johnson - Sorsfordító pillanatok - Szeretet: John Wesley 8.

A Szent Szellem megnyilvánulásai

John Wesley kiváló példát nyújt abban is, hogy ne ítélgessünk elhamarkodot­tan olyan dolgokat, amelyekkel nem vagyunk tisztában. A gyümölcsöknek időre van szükségük, míg megérlelődnek, és úgy tűnik, Wesley hajlandó volt ezt kivárni, majd megvizsgálni a gyümölcsöt. Ami ma a Szent Szellem kiá­radásában történik, azt már nagyjából mind láthatták a nagy ébredésben is több mint kétszázötven évvel ezelőtt, olyan vezetők befolyása nyomán, mint amilyenek Wesley és Whitefield voltak. És bár George Whitefield eleinte ag­godalmát fejezte ki amiatt, amit a Wesley összejöveteleken történtekről hal­lott, amikor látta a gyümölcsöket az emberek életében, hangnemet váltott. Az is meggyőzően hatott Whitefieldre, hogy a Szent Szellem ugyanazt kezdte művelni az ő összejövetelein is. Tudta magáról, ő semmit sem tesz érzelmi túlfűtöttségből vagy valamiféle sugallat hatására, ezért elismerte, hogy ezek a manifesztációk Isten Szelleme szuverén beavatkozásának az eredményei – azt pedig, amit Isten tett, teljes szívből fölkarolta. A hit eme hősei közül senki sem mert kezet emelni Isten munkájára csak azért, hogy a gyakorta bizony kritikus tömegek előtt a maga reputációját védelmezze. Ennek következtében Isten még többet bízhatott rájuk.

Emberek fölhatalmazása

John Wesley tudta, hogy az evangélium hirdetésének szerepe soha nem volt csupán egy bizonyos fajta vallási képzettséggel rendelkező, különleges ember­csoport számára fenntartva. Míg a képzés lényeges, Wesley azt is tudta, hogy a kulturális változás bekövetkezéséhez egyfajta forradalomnak kell lejátszódnia a tekintetben, ahogy az emberek Krisztus követéséről gondolkodnak. „Temp­lomi padbérlő” mivoltukból ki kell mozdulniuk oda, ahol az evangélium szol­gálatának aktív részeseivé válnak. És Wesley életének ez volt az egyik legfon­tosabb aspektusa – számtalan hívőt szabadított fel az evangélium hirdetésére. Minthogy pedig az ellenállás fókuszát szétterítette egyetlen személyről sokra, a mozgalom ellenzőinek (helyesebben, az ellenségnek) nem volt világos, hogy ki is a célpontjuk, akinek a tenni akarását le kell törniük, vagy akit el kell pusz­títaniuk. Igaz, ettől Wesley még komoly üldöztetéssel nézett szembe, mégis mozgásba hozott valamit, amit akkor sem lehetett volna megállítani, ha őt eltávolítják a színről. A hatékony vezetésnek elengedhetetlenül fontos része, hogy Isten népét felruházza készséggel annak megtételére, amire minden ta­nítványt parancs kötelez.

Sokak számára egy olyan rendszer létrehozása jelent kísértést, amelyben a vezetők pótolhatatlanokká válnak a dolgok jó működéséhez. Ám valójában a vezetők arra valók, hogy a szenteket felkészítsék a szolgálat munkájára. (lásd Efézus 4:11-12) Ahogy John Wimber fogalmazott, amikor a csodákkal kísért életről beszélt: „Mindnyájunknak játékba kell jönnünk.”

Megfizetni az árat

John Wesley-t kevesen bírálhatták, ami a Krisztus iránti elkötelezettségét ille­ti. Szinte minden képzeletet felülmúl, hogy mekkora szenvedéllyel hirdette az örömhírt. Tekintve azt az odaszánást, amellyel több mint ötezer cikk és könyv megírásával képzett ki másokat és négyszázezer kilométernél is hosszabb szol­gálati utat tett meg lóháton, ennek az embernek egyszerűen hirdetnie kellett az örömüzenetet. Az Isten szeretetével történt találkozása lehetetlenné tette számára, hogy passzív maradjon az életben. Felfedezett valamit: Jézus nem vitt véghez mindent, csak azért, hogy nekünk már semmit ne kelljen.

A maga korában az egyházvezetés kevésre tartotta Wesley-t és az aján­dékát. Nem felelt meg az ízlésüknek, mert túlságosan eltért a konvencióktól. Azonban ami az igazi kihívást jelentette a gondolkodásukat és befolyási körük biztonságát illetően, az az volt, hogy Wesley erővel prédikált. Isten megjelent a színen, amikor igét hirdetett. Az erő megnyilvánulása viszont arra kényszeríti az embereket, hogy döntsenek. Ez az erő olykor nekünk, máskor ellenünk dol­gozik – ám ritkán maradhatunk tétlen szemlélői. Wesley erőteljes igehirdetése következtében a vezetők csatlakoztak Isten földi munkájához – vagy ellenáll­tak annak és bírálgatták azt. Sok klerikus kizárta Wesleyt a templomából. Má­sok megpróbálták tönkretenni a szolgálatát, vagy rosszabb esetben megölni őt. Ám az igehirdetésben mutatott szenvedélye példa nélkül állt. Következéskép­pen a hatalmi pozíciókba betonozott személyek számára fenyegetést jelentett. Az olyan szenvedélyt, mely az Istennel való találkozás tüzében fogant, nem lehet kioltani. Nem külső körülményeken múlik a fennmaradása. Természetét tekintve ez a szenvedély robbanékony, szinte vulkáni erejű. Isten aktív műkö­dése ez a hívőben, melynek ki kell fejeződnie mások felé, hogy az Ő szeretetét ők is megízlelhessék a maguk életében.

Utóirat 

Imádkoznunk kell ebben az órában, hogy az egyház olyan találkozásban része­süljön Istennel, ami képessé tesz bennünket az evangélium ellenségeitől jövő kritikák elviselésére, akár vallási rendszeren belül, akár azokon kívül fejezik ki azokat. Akkor, és csak akkor jutunk el ugyanilyen áttörésre, amelyet majd egy másik nagy ébredés követ.



Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Megszentelt életet élni kegyelem által 11.

A Szellem és az Ige: a szappan és a víz

"De én az igazat mondom néktek: Jobb (előnyösebb, hasznosabb, célszerűbb) néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok [nem lesz veletek szoros kapcsolatban] a Vigasztaló (Tanácsadót, Segítőt, Közbenjárót, Ügyvédet, Megerősítőt, Támaszt): ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében."
János 16:7-8

Ebben a részben Jézus arról beszél a tanítványoknak, milyen szerepet tölt be a Szent Szellem az életünkben. Ezek közül az egyik az, hogy megfeddi a világot a bűn, az igazság és ítélet szempontjából. A János 17:17-19-ben később Jézus az Atyához imádkozik a tanítványokért:

"Szenteld meg [tisztítsd meg őket, válaszd el őket Magadnak, tedd szentekké őket] őket a te igazságoddal: A te igéd igazság. Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra; És én ő érettük oda szentelem [oda szánom] magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban."

Azt már láttuk, hogy a Szent Szellem hogyan munkálkodik bennünk, feltárja számunkra az igazságot, megfedd minket a bűn, az igazság és az ítélet tekintetében, és működésbe hozza az Igét bennünk és rajtunk keresztül. Már egy más megvilágításban kezdjük Őt látni, Őt, aki alakít, megtisztít, megszentel bennünket azáltal, hogy lemossa a bűneinket.

Az Efezus 5: 25-27-ben olvashatjuk Pál apostol egyházhoz intézett szavait:

"Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az íge által, Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen."

Ha egy spirituális röntgenfelvétel készülne rólam vagy rólad, biztosan meglátnánk, ahogy a "glória" ragyog bennünk és rajtunk keresztül. És tudod, mit látnánk még a bensőnkben? Sok-sok fekete pontot. Ezek nem mások, mint az általunk elkövetett bűnök nyomai.

Hogyan tüntethetjük el ezeket a foltokat azért, hogy teljesen tiszták és szeplőtlenek lehessünk?
Mit csinálsz, amikor folt kerül a ruhádra? Fogod a vizet és a szappant, és tisztára mosod. E fenti igerészekből láthattuk, hogy a Szent Szellem nem más, mint a mosószappan, Isten Igéje pedig a tiszta víz. Azt is tudod már, hogy a Szent Szellem és az Ige megszentel bennünket szappan és víz segítségével.

Ha Dave-vel elmegyünk vacsorázni, általában spagettit rendelek, de akárhányszor eszem, mindig összekenem a ruhámat. Régebben ilyenkor felkaptam az első kezem ügyébe kerülő szalvétát, és bőszen elkezdtem dörzsölni a foltot, hátha sikerül eltüntetni. Aztán egyszer valaki felvilágosított, hogy ezzel gyakorlatilag épp az ellenkezőjét tettem, mint szerettem volna: csak még jobban beledolgoztam az ételmaradványt a ruhámba, így csak nehezítettem a saját dolgomat. A hölgy azt tanácsolta, hogy ne foglalkozzak a folttal, majd ha hazaérek, a szappan és a hideg víz csodát tesz, a folt egykettőre eltűnik majd. De én olyan vagyok, aki nem bír várni, mindent azonnal akarok.

Így vagyunk Isten dolgaival is. Próbáljuk saját erőnkből elsikálni a bűn nyomait a lelkünkön, ahelyett hogy nyugton maradnánk, és megvárnánk, míg Isten vízzel és szappan meg nem tisztítja – a Szent Szellem és az Ige által.

De mi van akkor, ha ezek a foltok annyira makacsak, hogy egyszeri mosás nem elegendő? Akkor még több szappant használunk, és egy éjszakára beáztatjuk a ruhát. Azt már tisztáztuk, hogy a szappan a Szent Szellem, a kegyelem Szelleme, amit úgy határoztunk meg, mint Isten erejét, amit azért kapunk, hogy elvégezze bennünk mindazt, amit saját erőnkből nem tudnánk elvégezni.

Hogyan is távolítsuk el a bűn makacs foltjait? Erre való a kegyelem, kegyelem és még több kegyelem. Nem kell súrolni, nem kell erőlködni, csak a Szent Szellem erejére van szükség. Ha az Isten kegyelme előszörre nem lenne elég, vegyél még belőle, hagyd, hogy teljesen átjárja a foltot, teljesen átáztassa. Aztán jöhet a víz, az Ige, a folt fellazul, é már el is tűnik.

Az Ige vize és a Szellem szappana neked is, nekem is rendelkezésünkre áll. Velünk az életünk minden szennye eltávolítható.

Fordította: Berényi Irén

Zsoltárok Könyve 109.

1. A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2. Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3. És gyűlölet szavaival környékeztek, és harcoltak ellenem ok nélkül.
4. Szeretetemért vádolnak engem, holott én csupa imádság vagyok.
5. Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletet szeretetemért.
6. Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7. Mikor megítélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8. Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9. Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10. S bujdosva bujdossanak el gyermekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11. Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12. Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13. Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevük!
14. Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15. Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16. Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet műveljen s üldözött szegény és szűkölködő embert s levert szívűt, hogy megölhesse.
17. Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18. Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19. Legyen neki mint ruha., melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20. Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21. Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22. Mert szegény és szűkölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23. Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24. Térdeim elgyengültek a böjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25. És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26. Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27. Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28. Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29. Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenükbe!
30. Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31. mert ott áll jobbjánál a szűkölködőnek, hogy megsegítse lelkének bíráitól.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 25., kedd

“Sokan jönnek majd az én nevemben”: Kikre mondta ezt Jézus?

Marilyn Hickey - Gyerekek, akik célba találtak. A tiéd is célba találhat 4.

MIRIAM 
(II. Mózes 2.1-10) 

A kislány visszafojtott lélegzettel várt gondosan szemmel tartva a kis kosarat, ahogyan az finoman lebegett a víz felszínén. A folyó mellett futó nádason keresztül lesve Miriam azt nézte mi fog történni. A kislány szíve hevesen vert, amikor meglátta a szép hölgyet, amint az szétválasztva nádat a vízbe lépett nem messze onnan, ahonnan Miriam a kis kosarat a vízre helyezte. Szolgálólányai kíséretében Egyiptom hercegnője fürödni készült a folyóban. A Fáraó lánya azonnal kiszúrta a furcsa kinézetű tárgyat, amely a magán fürdőterületére hatolt be. Mielőtt lépett volna még egyet a kosárra mutatott és megparancsolta: „Hozzátok ide azt nekem!” Az egyik szolgálólány azonnal engedelmeskedett és hamarosan a hercegnő előtt állt a kosárral a kezében. A hercegnő kíváncsian kinyújtotta a kezét és elhúzta a leplet arról a valamiről, amely a kosárban lapult. A szeme nagyra kerekedett és elakadt a lélegzete a csodálkozástól. A hercegnő riadtan visszalépett és egy pillanatig nem tudott megszólalni. 

A kosárban gondosan betakarva egy kisbaba feküdt, aki most elsírta magát. Miriam hallotta, ahogy a Fáraó lánya felkiáltott. „Ez a héberek gyerekei közül való!” Pillanatnyi hezitálás nélkül Miriam bátran kilépett a búvóhelyéről. A helyzet feszült volt, de Miriam kissé megnyugodott, amikor meglátta a könyörületet a hercegnő arcán. A zsidó kisbaba akkora már belopta magát a gyermektelen nő szívébe, aki elképzelte magát, mint aki egy elhagyott gyermeket sajátjaként nevel fel. „Mózesnek fogom hívni,” - jelentette be a hercegnő - ”mivel a vízből húztam ki.” Annyira el volt foglalva a kis csomaggal, amelyet a kezében tartott, hogy szinte nem is vette észre a kislányt, aki a semmiből került elő. Összeszedve minden bátorságát Miriam a lehetőséget megragadva közelebb lépett. Majd megszólalt. „Elmenjek és szóljak egy zsidó asszonynak, hogy szoptassa a gyermeket neked?” „Milyen szokatlan, hogy ilyen lehetőséget kapok”- gondolta a hercegnő. Hangosan ezt mondta: „Igen, kérlek, tedd azt. Vidd el a gyermeket és bizonyosodj meg róla, hogy rendesen szoptatják. Adok neked fizetést, és amikor a kisgyermeket elválasztják, hozd vissza őt nekem.” Miriam ujjongva vitte kisöcsét saját anyjának, aki számára megadatott az a csodálatos kiváltság, hogy a saját fiát fizikálisan És szellemileg is táplálja azok alatt az életét formáló évek alatt. 

Milyen egy abszurd és lehetetlen helyzet! Csak Isten tud egy ilyen dolgot megtenni egy hívő házaspár és egy bátor kislány miatt, akik nem voltak hajlandók lemondani a drága fiúkról és öccsükről a Fáraó gonosz terve ellenére sem. Amikor Egyiptom uralkodója megijedt a zsidó szolgák számbeli növekedésétől hozott egy rendeletet miszerint az összes zsidó csecsemő fiút a Nílusba kell ölni. Milyen ironikus, hogy a Fáraó saját lánya mentette meg ezt a zsidó fiú csecsemőt a rejtekhelyéről ugyanazon a vizeken, ahol meg kellett volna halnia. A Fáraó lánya Mózest sajátjaként nevelte és olyan oktatást kapott, hogy a következő Fáraó lehessen. Tudta nélkül a Mindenható Isten akaratát teljesítette és megőrizve Izrael jövőbeni szabadítóját. Nincs olyan körülmény vagy nehézség, amelyet Isten nem tudna megváltoztatni. A mai napon, amikor a Sátán minden bosszújával a gyerekeidre fókuszál bátorító azt tudni, hogy még egy kislány tettei is túljárnak a gonosz eszén, amikor bátorságot és hitet vesz. Programozd be a gyermekeid Isten Igéjével és győzd le a Sátán programját. Lásd a gyermekeid erősnek és bátornak az Úr Jézus Krisztusban. 

Igék neked és a gyermekednek (Károliból) 

Józsué 1:9. Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erõs? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz. 

Józsué 24:15. Én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk. 

Zsoltárok 27:14. Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat. 

2. Timóteus 1.7. Mert nem félelemnek szellemét adott nékünk az Isten; hanem erõnek és szeretetnek és józanságnak szellemét.

Fordította: Nagy Andrea 

Németh Sándor - Hogyan (ne) imádkozzunk? 2.

A vallási tartalmú kijelentéseknek három forrása is lehet: az Úr, az emberi szív és az ördög. Az igazság ismerete szabadít meg bennünket a tévelygésektől. A szellemek megítélésének ajándéka pedig akkor működhet tisztán a hívőkben, ha az az Isten egészséges beszédére épül.
Az újjászületés után a hívők számára az első lépes a tejnek italával való táplálkozás, ami az alaptanítások megismerését és megértését jelenti. Isten csak ezután vezeti be a keresztényeket a szellemi érettségbe. A természetfölötti megtapasztalásainkat mindenkor alá kell rendelnünk Isten Igéjének. Ha a személyes kijelentés tartalma és gyümölcsei ellentétben állnak Isten Igéjével és Krisztus természetével, akkor a kijelentést el kell vetni, mert nem az Úrtól származik. Isten sohasem kerül önmagával ellentmondásba.

János apostol első levele korábban ezt mondja: „És akármit kérjünk, megnyerjük Tőle, mert megtartjuk az Ő parancsolatait, és azokat cselekesszük, amik kedvesek előtte " (I.Jn 3,22). Figyeljük meg ezen igeszakaszban, hogy az apostol az imameghallgatás feltételeként említi az Isten Igéjének megtartását és megcselekvését. Az Ef 2,18-ban Pál a következőt írja: „Mert Őáltala van menetelünk mindkettőnknek egy Szellemben az Atyához." A „mindkettőnk" kifejezés a pogány háttérből megtért kereszténységre és a zsidó-keresztényekre vonatkozik, amelyek az Atyában válnak majd eggyé.

Az Isten jelenlétébe való kerülés feltétele tehát egyrészt, hogy „őáltala", tehát Jézus Krisztus által történjen („Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." olvasható a János 14,6-ban), másrészt, hogy a Szent Szellem közösséget vállaljon az Istent keresővel, és az értelemmel elmondott imának Ő legyen a hordozója. A bennünk lakozó Szent Szellem az imáinkat feltölti megfelelő szellemi erővel és hatalommal, amelynek segítségével az Úr Jézus Krisztus nevében a kéréseink a mennybe jutnak, az egek Ura elé, hogy ott meghallgatásra találjanak. A szellemi és a pszichikai imákat meg lehet különböztetni egymástól. Ha valaki értelemmel imádkozik, és az megfelel Isten akaratának, akkor a Szent Szellem jelenléte megerősödik benne az imádkozás alatt. Az ilyen imára a hallgatóság nagy része lelkesen tud áment mondani. Ellenkező esetben viszont az ima furcsa és nyomasztó terhet helyez az imádkozóra és a hallgatóságra egyaránt. A pszichikai imákkal a Szent Szellem nem vállal közösséget, sőt ezek gátolják a hatékony imádkozást és a Szent Szellem közbenjárói tevékenységét.

A pszichikai imák okait leginkább a Tízparancsolatból és a Hegyi beszédből lehet levezetni. Azok a könyörgések ugyanis, amelyek érzelmi bűnökkel terhesek (neheztelés, harag, bosszúállás, gyűlölet, érzékenység, keserűség, sértődöttség stb.) nem jutnak fel az Atyához. Az ilyen ima negatív hatást gyakorol a hallgatóságra is. Fontos, hogy az imádkozás előtt érzelmi területünket feltétlenül tisztítsuk meg a vétkektől, bűnöktől. Az 1.Tim 2,8-ban ezt olvassuk: „Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén föl harag és versengés nélkül." A méregből, indulatból kimondott imákra nincs isteni válasz.

Ezért Isten felhívja a keresztények figyelmét, hogy mielőtt hálát adnak Neki, bocsássanak meg az ellenük vétkezőknek! Így az ember tiszta lelke egyesülni tud a Szent Szellem kenetével, és e mennyei támogatás megszületésével az ima meghallgatásra talál.

Nekünk azzal a szellem-lelki magatartással kell az ima-kéréseinket elmondani egymásért, ahogyan Jézus Krisztus könyörgött értünk az Atyához. Csak azokat az imákat hallgatja meg Isten, amelyek szeretetből, irgalomból fakadnak, és céljuk a megtérés vagy a kegyelem elnyerése, attól függően, hogy mi indokolta a közbenjárást.

Élőszóban elhangzott prédikáció szerkesztett változata. 1992.

Zsoltárok Könyve 108.

1. Ének. Zsoltár Dávidtól.
2. Szilárd a szívem, oh Isten, hadd énekelek, hadd zengek – méltóságom is!
3. Ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!
4. Magasztallak téged népek közt, Örökkévaló, és zengek neked a nemzetek közt.
5. Mert nagy az egeken felül szereteted s a felhőkig igazságod.
6. Emelkedjél az egek fölé, oh Isten, s az egész föld fölé dicsőségeddel!
7. Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
8. Isten beszélt szentségében: hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
9. Enyém Gileád, enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvény-pálcám.
10. Móáb mosdómedencém, Edómra vetem sarumat, Peléset fölött riadozom.
11. Ki vezet engem az erősített várba, ki vezérel engem Edómig?
12. Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
13. Adj nekünk segítséget a szorongatótól, hisz hiábavaló embernek segedelme.
14. Istennel végzünk hatalmast, és ő letiporja szorongatóinkat.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 24., hétfő

David Wilkerson - Amikor az Ő jelenléte leszáll 3.

A növekvő éhség mellett az alábbi látható bizonyítékok vannak Krisztus egyházában:

1. Még a növekvő sötétség ellenére is az öröm kitöréséről hallunk. 
Ez a biztos bizonyíték arra, hogy a Szent Szellem természetfeletti mozgalma megkezdődött. A Szellem által okozott öröm árad ki Isten népe felett, és diadalmasan dicsőítik Őt még a sötét időkben is: “Találkozol azzal, aki örül, mert igazak tettei, utaidon jár és rád gondol.” (Ézsaiás 64:4)

Ez az öröm lesz erőnk forrása a eljövendő napokban. Szolgálatunk világ minden sarkából arról kap híreket, hogy Krisztus egyházának természetfeletti öröme van jelen még a legsötétebb állapotokban is. Ez pedig az egyszerű keresztények között van, akik imádkoztak az Úrhoz, hogy ébressze fel szívüket Iránta. A félelem hegyei elolvadnak mint a viasz és a nép örömmel kiált fel.

2. Amikor a Szent Szellem záporesőként árad ránk, egy kiáltással ébreszti fel Krisztus menyasszonyát. 
Mit fog a Szellem kiáltani? “Íme a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!” (Máté 25:6)

Tragédia, hogy Krisztus második eljövetelének üzenete majdnem eltűnt a szószékekről. A jelen nemzedék pásztorai, evangélistái és írói nagyon ritkán említik Jézus közeli visszatérését. Még az interneten is, ahol számtalan üzenetben szerepel az egyház, kevés hang szól Krisztus eljöveteléről. De János azt írja, hogy az egyház kiáltása az utolsó napokban az lesz: “A Szellem és a menyasszony így szól: Jöjj! Aki csak hallja, az is mondja: Jöjj! Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja vegye az élet vizét ingyen!” (Jelenések 22:17)

Mondd, hol vannak ezek a kiáltó hangok: “Jöjj Uram Jézus?” Jézus figyelmeztette egyházát: “Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (Máté 24:42) “Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nemi is gondoljátok!” (24:44) “eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya” (Jelenések 19:7) Hol van az egyház, amely figyel, vár, vágyik Jézusra?

Jézus erőteljes szavakkal szólt azokhoz, akik csúfolódtak az Ő közeli visszatérésén: “Ha pedig a gonosz szolga így szólna szívében: késik az én Uram, és szolgatársait verni kezdené, és együtt enne és inna a részegekkel: megjön annak a szolgának ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem is gondolja.” (Máté 24:48-50)

Kérdezlek, volt-e valaha a történelem során, amikor az emberiség úgy telve lett volna vágyakkal? A bulinak vége - az egész világ gazdasága recseg-ropog - ennek ellenére a tömegek, még az egyházban is tagadják ezt. Most a Szent Szellem kiáradása ébreszti a szendergő egyházat hogy készüljön az Úr jövetelére : “Ez a világ nem a ti otthonotok, ébredjetek fel. Készüljetek találkozni a Vőlegényetekkel!”

Nincs a pokolban vagy a földön olyan hatalom, amely hátráltatni tudná a Szent Szellemet és jövetelét.

Jól tudjuk, hogy a Biblia azt mondja, hogy ezekben az utolsó napokban “Jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van.” De nem tudom elhinni, hogy Isten megengedné az ördögnek, hogy démonjai szabadon megtámadják az egyházat anélkül, hogy Szent Szelleme nagyobb erővel és megnyilvánulásokkal eljönne.

Tudom, hogy amint a Biblia mondja, a gonosz emberek egyre gonoszabbak lesznek és az Úr napját a hittől való elszakadás fogja megelőzni. Ugyancsak sokak szeretete meghidegül és hitük elfogy. Sok hamis tanító fogja félrevezetni a népet és jobban fogják a világ dolgait szeretni, mint Istent. Azt is tudom, a Biblia alapján, hogy ha lehetséges, még a választottak is félre lesznek vezetve. Azt is tudom, hogy sok gyülekezet hite meg fog hidegülni amint Krisztus eljövetele közeledik.

Szeretteim, ezek azonban nem fogják hátráltatni a Szent Szellem munkáját. Semmi sem lesz képes győzelmének hangját elnémítani. Semmi nem képes vissza tartani az egyre növekvő győzedelmes dicsőítés hangját. Semmi sem képes eloltani a közeledő tüzet vagy megállítani kiáradását.

Kedves szentem, sürgetlek: légy készen ott ahová Isten helyezett, például a munkahelyeden ahol jönnek majd és kérdezik, “Tudom, hogy keresztény vagy. A világban történő dolgok nagyon zavarnak engem. Kérlek mondd el, te miben hiszel.”Minden kis gyülekezet pásztorát, és minden imacsoport vezetőjét sürgetem: Akárhová is fog a Szent Szellem elhívni, közétek kíván leszállni, hogy erejével megérintsen és felélesszen. Elhiszitek ezt?

A felső szobában váró 120 tanítvány csak Jézus egyetlen ígéretéhez ragaszkodhatott, mégpedig, hogy jönni fog. És el is jött, erővel, olyan erővel amit soha a történelemben senki sem látott. Ugyanígy ma is, csak ragaszkodnunk kell az Úr ígéretéhez. Megígérte, hogy mindazoknak, akik követik Őt, “Rájuk hagyom a királyságot”. (Lukács 22:29)

Az Úr most is hallja népének az egész világról hallatszó kiáltását. És saját kiáltásával önti ki Szent Szellemét: “Bizony hamar eljövök, Ámen. Jöjj Uram Jézus!” (Jelenések 22:20) Amint a Szellem eléri és megolvasztja szívünket, legyen ez a mi kiáltásunk is: “Nézzétek, Jézus jön! Menjünk és találkozzunk Vele!”

Hack Márta - Az öröm és megnyilvánulásai bibliai szavak tükrében 2.

Jézus nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy tanítványai felismerjék az idők jeleit. Ezek az előjelek nemcsak a Föld állapotának, hanyatlásának egyre nyilvánvalóbb mutatói. Találóan mondják egyesek, hogy nehéz nem észrevenni az utolsó idők jeleit, hiszen jószerivel az egész világ egyetlen hatalmas jel. Globális felmelegedés és vízhiány - mintha még a fizikálisán tapasztalható világ is egyetlen óriási példázat lenne az emberi nem mélységes, fizikai szük­ségeknél is ínségesebb szellemi állapotáról.

Isten népe azonban más csatornán keresztül is kap előrejelzést. A Messiás eljövetelét közvetlenül megelőzi az az idő, mikor Jézus Krisztus Egyháza az öröm korszakába lép. „Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát; a te orcád­nak világosságánál jár ez, oh Uram!” (Zsolt 89,16) Isten népének bibliai jelzőberendezése a kürt. Megfúvása rendszerint a nép összegyűjtését, harcba hívását, mozgósítását célozta, illetve királyi uralom megkezdődését, vagy új időszak beköszöntét adta hírül. Az evangélium bátor, határozott hirdetése ugyanezt a szerepet tölti be, ezért a kürt annak is szimbólumává vált. Az idézett zsoltárvers „kürtszava” nemcsak sófárzengést jelent, hanem örömkiáltást is! Ezt a jelentést szem előtt tartva, a zsoltárverset eképpen érthetjük: „Boldog az a nép, amely ismeri és boldog, ha hirdeti Jézus Krisztus evangéliumát, és természetesen ő maga is megérti és elfogadja." Ebben az esetben örömének ki nem apadó forrása maga a láthatatlan, ám valóságosan közöttük járó-kelő Úr lesz. „Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Fel­ségesnek szent hajlékait”. A zsoltárrészlet eredeti kifejezései szerint ezek azok a helyek, ahol ő megszáll, tartózkodik, sátorozik (Miskené-Él. Ezzel a szóval hozható összefüggésbe a 'sekina' kifejezés, amelyen a posztbiblikus zsidó irodalom, a Talmud nyelve kifejezetten Isten dicsőségének jelenlétét értette.)

Isten folyamai örvendeztetik meg városát; soha nem a „kiaszott, elepedt föld, melynek nincs vize”. A zsoltáríró Dávid így vall erről: „Isten! Én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, melynek nincs vize; hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet (...) Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.” (Zsolt 63,8) Máskor folyóhoz kívánkozó szarvashoz hasonlítja lelkét. Ahogyan a nemes vad rohan át a rengetegen a víz illatát messziről megérezve, hogy szomját csillapítsa, s a folyóhoz érve üldözői nyomát veszítsék a vízben - úgy szomjazott lelke az élő Istenhez; s újra és újra azt kérdezte: „Mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?”

Ez a vágy szüntelenül vonzotta ahhoz a személyhez, akit ő így szólított: „Vigasságos örömöm Istene!” (Zsolt 43,4) Dávid egész lényét megragadta ez a nagyobb Élet, hagyta, hogy beburkolja és biztonságba helyezze egész személyiségét. „Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök. Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik. Mert nem hagyod lelkemet a seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.” (Zsolt 16,8-11) Ez a zsoltárrészlet felvillantotta a romolhatatlan, örökkévaló élet lehetőségét a halandó ember, mi több, az emberi test számára. Szavai közel egy évezred múltán sem veszítettek szellemi hatalmukból, s profetikusnak bizonyultak. Az apostolok ezekkel a múlhatatlan sorokkal világították meg a Messiás testben történő feltámadását: ami Dávid szája által kijelentetett, hazugság lett volna, ha magáról mondja:
„...nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.”

Dávid teste - mint minden elköltözött emberé - alá volt vetve a pusztulásnak, a szétbomlásnak. Azonban Dávid annak tudatában szólt így hogy Isten megesküdött: a Messiás az ő dinasztiájából fog születni test szerint. Dávid sírja közismerten Jeruzsálemben volt, és egyáltalán nem volt üres, a nagy király abban nyugodott. Ő az Eljövendőről állította, hogy nem lát pusztulást. Erre Simon Péter pünkösdi beszédében rá is mutatott: „Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogva tartatnia. Mert Dávid ezt mondja ő róla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert Ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam. Annakokáért örvendezett az én szívem, és vigadott az én nyelvem; annakfelette az én testem is reménységben nyugszik. Mert nem hagyod az én lelkemet a seolban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orcád előtt. Atyámfiai férfiak, szabad nyílván szó­lanom ti előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő meg­holt és eltemettetett, és az ő sírja mind e mai napig minálunk van. Próféta lévén azért, és tud­ván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő ágyékának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az ő királyi székibe, előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő teste rothadást nem látott. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.” (Csel 2,24-32) Mind Dávid profetikus soraiból, mind pedig a feltámadás tényét az emberek elé táró üzenetből kicsendül az a tiszta, felszabadult öröm, amit akkor él át az emberi szív és lélek, amikor megérzi: megszabadulhat a halál, az elmúlás rabságából, sorsa összekapcsolódhat az örökkévalósággal, átmehet a siralom völgyéből az „Isten szeretett Fiának országába”. 

Forrás: Új Exodus Magazin, 7. évf. 2. sz. / 1995

Zsoltárok Könyve 107:23-43.

23. Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
24. ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
25. szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
26. fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
27. forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
28. És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
29. megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
30. s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kivánságuk révébe.
31. Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
32. s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
33. Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tíkkadtsággá,
34. termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
35. pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőívé,
36. és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
37. Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
38. Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
39. De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
40. Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
41. de felmagasította a szűkölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
42. Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
43. Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire. őket úttalan pusztaságban;


IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 21., péntek

Derek Prince - A szabadulás alaptanításai 8.

Az első terület: az érzelmeké.

Itt a 'bandák' szót használom, mert ezen a területen démonbandák vannak jelen. Minden egyes démon utat készít egy következő számára. Ha találkozol eggyel, már kezdheted is keresni a következőt. Az a véleményem, hogy minden negatív érzelem és viselkedés mögött gonosz szellem áll. Düh, félelem, magányosság, szerencsétlenség, önsajnálat, büszkeség, irigység - a lista igen terjedelmes. Pusztán az a tény, hogy dühös vagy, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy benned van a harag démona. De ha a dühödre ráillik a korábban felsorolt szavak valamelyike, akkor valószínű, hogy a harag démona már benned van.

Vannak bizonyos gyökérproblémák, amelyből az összes többi kinő. Az egyik legjelentősebb gyökérprobléma az elvetettség, amelyből egy egész sorozat nő ki. A magányosság, a szerencsétlenség, az önsajnálat, a depresszió, a kétségbeesés. Amikor már valaki idáig eljutott, akkor kétféle folytatás lehetséges. A halál a passzív, az öngyilkosság pedig az aktív folytatás. Nem hiszem, hogy lett volna valaha is valaki, aki nem egy gonosz szellem befolyása alatt követett el öngyilkosságot. Ez persze csak a személyes véleményem, amit nem tudok bizonyítani.

Egy másik nagyon jellemző probléma a lázadás. Ami azután nehezteléshez, gyűlölethez, haraghoz és erőszakhoz vezet. Ezek a démonok csinálnak aztán bandavezért, és hasonlókat az emberekből.

A második ilyen terület: az elme

Bizonyos értelemben az elme a harcmező, a csatatér. Jellegzetesen az elmét támadó szellemek például a kételkedés, a hitetlenség, a zavarodottság, a határozatlanság és az őrültség. Észrevettem, hogy akik okkultizmusban voltak, szinte kivétel nélkül küszködnek a zavarodottsággal és a depresszióval. Teljesen mindegy, hogy érzelminek, vagy értelminek nevezzük, a lényeg az, hogy jelen van az életükben.

A következő: a nyelv területe.

Sok jellegzetesen nyelvdémon van. A legfontosabb a hazugság. A Biblia beszél a hazugság szelleméről. Vannak emberek, akiknél kényszer, hogy hazudjanak. Észre sem veszik, hogy hazudnak.
Volt egy ilyen barátom. A Teljes Evangéliumi Üzletemberek elnöke volt egy bizonyos városban. (Jellemző egyébként, hogy ügynök volt.) Vonzó keresztény életet élt, és nagyszerű mesélő volt. Előfordult, hogy ott ült a nappalinkban, és elkezdett mesélni, és a szavai egyre érdekesebbek, de egyre hihetetlenebbek is lettek. Elkezdett zsongani a fejem, és azon töprengtem, vajon a barátom maga elhiszi-e, amit mond. És én elhiszem? Az egész valahogy átúszott a természetesből a természetfelettibe. Aztán arra is rájöttem, hogyan került be ez a szellem a barátom életébe.

Jó módú szülők fogadott fia volt, egyetlen gyerek a családban. A szülei mindent tőle vártak el. Belévetették minden reményüket, ő pedig rájött, hogy a szülei nincsenek megelégedve azokkal a jegyekkel, amiket hazavisz az iskolából, mivel jobb eredményeket várnak tőle, s ezért csalódottak. S amikor csalódottságukat kifejezésre is juttatták, a barátom elhatározta, hogy a továbbiakban hazudni fog az iskolai eredményeit illetően. így kezdődött el nála a hazudozás. Hiszem, hogy végül megszabadult belőle, de esete felért számomra egy kinyilatkoztatással. A beteges hazudozók azért nagyon megtévesztőek, mert ők maguk sem tudják, hogy hazudnak. A hazugságvizsgáló gép semmit sem jelezne náluk.

Vannak azután olyan démonok is, amelyek szívesen járnak istentiszteletre: például a kritizálás, és a pletyka démonai. Egyszer odajött hozzám egy hölgy szabadulásért. Azt mondtam: Te, kritizálás démona, menj ki belőle! Egyszerre négyen is elkezdtek szabadulni a körülöttünk állók közül.

Aztán ott van a túlzás. Vagy a káromkodás. Megtérésem előtt az istenkáromlás rabszolgája voltam. Képtelen voltam káromló szavak nélkül beszélni. Hasonló démonok okozzák a tisztátalan és a negatív beszédet is.

Reinhard Bonnke - Csodatévő erők 3.

Mikor Pál missziós kőrútján először érkezett Korintusba, saját bevallása szerint „erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt" jelent meg a városban. Egyesek úgy gondolják, hogy maláriában vagy egyéb, az utazásai közben felszedett, ki-kiújuló betegségben szenvedett. Mások szerint a sok verés és az átélt nehézségek miatt került ilyen állapotba. Mégis úgy jellemzi szolgálatát, mint „Szellemnek és erőnek megmutatása". Látogatásának eredményeképpen a Krisztus vérében megmosott hívők keresztény gyülekezete jött létre ebben - a bálványimádás szellemi és erkölcsi hitványságában élenjáró - városban.

Isten ereje Pált minden testi gyengesége ellenére is képessé tette küldetése folytatására. Nyíltan elismerte, hogy „tövis adatott a testébe" (2Kor 12,7), az Istentől kapott hatalmas kegyelem segítségével azonban győzedelmeskedett felette - „minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszú tűrésre örömmel". Saját életét példának tekinti arra nézve, hogyan működik Isten ereje azokban, akik „megholtak és ím élők", hiszen az Úr mondta neki: „az én erőm erőtlenség által végeztetik el". (2Kor 6 9; 4,7-10; 12,9)

Jézus erről a bevégzett, tökéletességre jutott erőről mondta, hogy „nagyobb". Pál arról beszél, hogy ez az Istentől származó erő mindeneket felülmúló módon, a lehető legtökéletesebben nyilvánul meg, annak ellenére, hogy "cserépedényekben", törékeny emberi testünkben van elhelyezve - azokban, akiket egyre csak gúnyol és üldöz ez a durva és kegyetlen világ. A korintusiak arra kényszerítették, hogy bizonyos nagy dolgokkal, mint például „apostolságának jeleivel" dicsekedjék (amit Pál valójában ostobaságnak tartott, és eléggé kelletlenül tett meg). Eközben azonban bővebben szólt Isten erejéről, ami a legkétségbeejtőbb nyomások között is életben tartotta őt, és képessé tette arra, hogy az evangéliumot mindenhová eljuttassa (2Kor 11). „Ha dicsekednem kell - mondja - az én gyengeségemmel dicsekszem, mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős" (11,30; 12,10).

Ez a Pál apostolban megfigyelhető erő azóta már világszinten működik. Szinte már közhelyszámba megy a hit évszázadokon keresztül való fennmaradásáról, Jézus követőinek csodálatra méltó kitartásáról beszélni. Ha a kereszténység kezdeteire, valamint a Jézus fegyvertelen követői ellen évszázadokon át mind a mai napig megnyilvánuló ellenállásra gondolunk (1992-ben a jelentések szerint 350 ezren vállalták a mártírságot), valami egészen rendkívüli erőnek kell működnie abban, hogy az Egyház csodája - végső soron az összes csoda egységes megjelenítője - ma is jelen van a világban. Az isteni erő „felséges nagysága" sokkal inkább láthatóvá vált a hívők hősies kitartása és az Egyháznak mindenféle ellenállással szembeni kiterjesztése során, mint bármely fizikai gyógyuláson keresztül.

Jézus úgy fogalmazott, hogy „aki hisz, az fog nagyobb dolgokat cselekedni". Ezt a nagyobb munkát azonban az Egyház egésze végezte el. Azáltal, hogy Isten országának területét messze Izrael határain túl is kiterjesztették, világszerte összehasonlíthatatlanul több embert tudtak elérni, mint ahányhoz a testben megjelent Krisztus Izrael tenyérnyi földjén valaha is szólni tudott. Jézuson a Szent Szellem kenete volt, és mindig erre hivatkozott, mikor azt állította, hogy az Atya munkáját végzi - különösen abban az értelemben, ahogy az Ézsaiás 61:1-et idézte, hogy „a szegényeknek örömöt (örömhírt) mondjon". Ez a munka jelenleg olyan méretekben zajlik ami a földön testben megjelent Krisztus számára fizikailag lehetetlen lett volna.

Mi célból küldte el az Atya a Szent Szellemet? Kétségkívül azért, hogy így váljon lehetővé az evangélium hirdetése minden földi teremtménynek. Pál is arról beszél, hogy az egész általa elérhető világot betöltötte Krisztus evangéliumával „a pogányoknak (nemzeteknek) engedelmességére". Krisztusban egész földi szolgálata alatt az a vágy égett, és azon is fáradozott, hogy „megkeresse és megtartsa, ami elveszett". Nem egyszerűen csak egy csodatévő volt tehát, hanem elsősorban - és legfőképpen - Üdvözítő. Ennek a munkának az elvégzéséért vállalta a Keresztet. Ez volt földi életének első számú és végső célja. Nem valami társadalmi jótétemény - tömegek kenyérrel való táplálása -, hanem az egész emberiség megváltása szerepelt tervében. Ez volt az, ami leginkább foglalkoztatta. Ha a „nagyobb cselekedetek" valaha is szóba kerülnek, kizárólag Krisztus nagy cselekedetének, az elveszettek megmentésének összefüggésében szabad erről gondolkodnunk. A megváltás az Isten által valaha is kezdeményezett leghatalmasabb mű és leghatalmasabb csoda.

Pál sokkal többet beszélt Isten üdvözítő erejéről, mint bármely fizikai csodáról. Tudatában volt hogy a Kereszt által elvégzett legnagyobb csoda az hogy megelevenítette" az embereket, akik „holtak voltak vétkeik bűneik miatt". „Az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem Szellemnek és erőnek megmutatásában." Milyen céllal? „...hogy a ti hitetek ne emberek bölcsesség hanem Istennek erején nyugodjék." Egy csodálatos gyógyulás csak megerősíti a még nagyobb csodát, az evangéliumot (lKor 2,1-5). A tesszalonikabelieknek írva a következőt állítja: „A mi evangéliumunk tinálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erőkben is, Szent Szellemben is, sok bizodalomban is", (1Tesz 1,5) Kihangsúlyozza, hogy ez az erő „sokféle szorongattatás között" is ugyanúgy működik (1,6).

Az imént rámutattunk már, hogy az Isten által felkent próféták legnagyobbjainak sem sikerült túl sokat elérniük a nemzet megtérése területén. Ilyen értelemben a legsikeresebb szolgálata talán Jónásnak volt Ninivében, egy nem-izraeli városban. Az ítéletet bejelentő szavaitól megrettenve a városlakók megváltoztatták Istenhez való viszonyulásukat. Ézsaiást azonban már azzal küldte el az Úr, hogy „Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be és szemeit kend be: ne lásson...". A próféták nagy része csupa ítéletről szól, a reménységnek csak nagyon távoli fénysugarait villantva fel. Isten azért küldte el őket, hogy bejelentsék: „rommá, rommá, rommá teszem...". „Elküldöttem hozzátok minden szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém el... De nem hallgattak, és a fülüket sem hajtották arra, hogy megtérjenek az ő gonoszságukból". (Jer 44,4-5)

Amint azonban Péter - a Szent Szellem régóta megígért kitöltetésével fémjelzett új kor első prédikátora - száját megnyitva szólni kezdett, az eredmény egészen drámai volt. Jézus prédikálásának nem volt ilyen hatásfoka. Sőt, Kapernaum lakóit azért dorgálta meg, mert a szemük láttára végrehajtott számos csoda ellenére sem tértek meg. Azok számára azonban, akik hittek benne a nagyobb cselekedetek új távlatát nyitotta meg. Péter kezébe adta Isten országának kulcsait. Ez azt jelenti, hogy Péternek kellett elsőként kinyitni Isten országának ajtóit ezekkel a kulcsokkal, azaz a Keresztről szóló Beszéddel illetve a Szent Szellem erejével. A Szent Szellem korának dicsőséges nyitánya pünkösd napján következett be. A régi vallásos tradíciók tilalmait félretolva azonnal háromezren csatlakoztak Isten országához.

Az úgynevezett Nagy Kiküldetést ilyen vagy olyan formában a Biblia többször is feljegyzi. (Lásd például Mt 28,16-20; Mk 16,15-20; Lk 24,48-49; Csel 1,8.) Közös bennük, hogy az evangélizációs munka első számú eszközeként a természetfeletti erőt említik. Az Újszövetségben előirányzott módszer az, hogy az evangélium hirdetését az ébredés megújító erejének megnyilvánulásai kísérik - feltéve persze, hogy megtéretlen személyek is jelen vannak és hallgatják. Isten igazi nagy munkája a megváltás - az egész Szentírás erről szól, és értékét semmi nem múlja felül. Isten nagysága a megváltás nagyszerűségében mutatkozik meg.

A „csodatevő erők munkái" kifejezés többes számban szerepel. Ebből az erő többféle működésére következtethetünk. Az evangélizálásnak a gyógyulás és más dolgok is szerves részei voltak, ahogy olvassuk: „Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velük, és megerősítvén az igét jelek által, amelyek követik vala." A világ teljes megváltásának munkája többféle ajándék működését igényli - ezen belül a csodák ajándékába beleértendők a gyógyulások, a minden nehézség ellenére való kitartás és Istennek az emberek szívét megváltoztató ereje. Minden megtérés az isteni erő beavatkozására történik - ez minden csodák legcsodálatosabbika! Jézus földi szolgálata is számos ember életét megérintette, az általa kiküldöttek azonban hatalmas tömegeket tudnak elérni, akik csodák valóságos sorozatának lehetnek szemtanúi a világ legtávolabbi és legelfajultabb sarkain is. Az elveszettek megtaláltatnak és megmenekülnek!

Zsoltárok Könyve 107:1-22.

1. Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2. Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, a kiket megváltott szorongatónak kezéből,
3. és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
4. Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
5. éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennük.
6. És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
7. járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
8. Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatetteiért az emberfiaival;
9. mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
10. Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
11. mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
12. hát megalázta szenvedésben szívüket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
13. És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
14. kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
15. Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
16. mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
17. A kik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
18. minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
19. És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
20. igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
21. adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
22. s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 20., csütörtök

Ruff Tibor - Végső támadás indult Nyugaton a Biblia ellen

Az őszi zsidó ünnepek alkalmából az UNESCO szép kis ajándékkal lepte meg Izraelt, midőn a múlt héten kinyilvánította, hogy Izraelnek nincs történelmi köze és joga a Templom-hegyhez, Jeruzsálem hívő zsidók számára legszentebb pontjához. Válaszul Izrael felfüggesztette az együttműködést a világszervezettel. Az éppen most zajló sátrak ünnepén viszont keresztény küldöttségek sokasága vesz részt a világ szinte minden országából, hogy hitet tegyen a modern Izrael Állam melletti szolidaritásáról, sőt annak üdvtörténeti jelentőségéről.

„Amikor Izrael népe száműzetésben van, a Tóra betűi is száműzetésben vannak” – mondta valamikor régen egy zsidó bölcs. Valóban: a Tóra 613 parancsából a Szentföldön kívüli diaszpóra-létben csak körülbelül 90 tartható meg a legjobb szándék mellett is. A régi mondást a mai helyzetben így fogalmazhatjuk át: amikor Izrael népe visszatér történelmi hazájába, a Tóra – és az egész Ószövetség – betűi is visszatérnek eredeti jelentésükbe. A Bibliában ténylegesen hívő zsidók és keresztények egyre nagyobb sokasága ismeri fel, hogy Izrael állami újjászületése és több mint fél évszázados létezése immár nemcsak megkerülhetetlen történelmi tény, hanem üdvtörténeti és teológiai jelentősége is óriási. Mind a judaizmusban, mind a keresztény kultúrkörben heves vitákat és mély megosztottságot indukál Izrael Állam léte.

A zsidó valláson belül egyes ultraortodox irányzatok azok, amelyek ellenzik Izrael állami létezését a Szentföldön, mert a prófétai írások alapján egyértelmű, hogy az csak az apokaliptikus végidőkben jöhet létre, és a hagyományos judaizmus szerint „nem szabad kikényszeríteni a véget”. A cionista ortodoxia – a talmudi stílust követve a lényeget mindig távirati rövidséggel közlő – válasza erre ennyi: „Nem mi kényszerítjük ki a véget, hanem a vég kényszerít minket.” (Rav Kuk) Egy mai zsidókeresztény tanító (Michael Brown) vetette fel a következő gondolatot: vajon elképzelhető-e egy hívő zsidó számára, hogy Izrael a hazáját Isten tudta és beleegyezése nélkül veszítette el kétezer évvel ezelőtt? Bizonyára nem. Akkor az hogyan lenne elképzelhető, hogy Izrael immár hetven éve visszanyerte hazáját, állami létét eredeti helyén Isten tudta és beleegyezése nélkül?

Izrael Állam puszta léte így önmagában megcáfol rengeteg ezeréves teológiai tévedést, és a Kinyilatkoztatás mindkét népét ellenállhatatlan erővel kényszeríti felfogásának teljes újragombolására. A Biblia betűi a néppel együtt térnek vissza eredeti jelenté-sükbe. A mindkét oldalon fellépő megosztottság szintén üdvtörténeti jelentőségű: a régi téves gondolkodásmódhoz ragaszkodók végül kénytelenek lesznek elutasítani a teljes Szentírást, s így végre megszűnik egy régi látszat.

***

A kereszténység oldalán az úgynevezett szuperszesszionizmus (más néven helyettesítési vagy szubsztitucionista teológia) és az allegorista írásmagyarázati hagyomány folytatói akadékoskodnak Izrael állami léte és annak üdvtörténeti jelentősége ellen. A szuperszesszionizmus alaptétele, hogy Isten Izraelt véglegesen elvetette mint kiválasztott népét, he-lyére véglegesen az egyházat állította, így a zsidóság nemzeti-állami helyreállítására többé nem kerülhet sor. Ez az állítás homlokegyenest ellentétes több száz bibliai próféciával és ígérettel, ezért csak az allegorista írásmagyarázat segítségével igazolható, amely szerint minden Izrael jövőjére vonatkozó, pozitív szövegrészt átvitt értelemben az egyházra kell vonatkoztatni (Ágoston). Ez az írásmagyarázati elv viszont a Biblia belső önértelmezésével teljesen összeegyeztethetetlen.

Tekintettel arra, hogy a zsidó gyökereitől elszakadt történelmi kereszténység egész teológiai rendszerét ezekre a hamis elvekre építette fel – különösen az eszkatológia (a történelem végével foglalkozó tudomány) és a politikai teológia (konkrétan az államegyháziság kérdése) területén –, Izrael állami léte ellenállhatatlan és földcsuszamlásszerű átalakulást kényszerít ki a legalapvetőbb keresztény elvek és tanok világában is. Keresztények sokmilliós tömegei jutnak a világon mindenhol, egymástól függetlenül arra a meggyőződésre, hogy Izrael világi államának létrejötte és szemmel láthatólag virágzó élete a Szentföldön a kiválasztott – és valójában Istentől el nem vetett – nép isteni helyreállításának első lépése.

Ez azonban egyúttal azt a felfoghatatlanul nagy horderejű tényt is jelenti, hogy Isten valóságos módon visszatér a történelembe, sőt a politika világába. Hiszen Izrael állam nemcsak üdvtörténeti, hanem világpolitikai tény is. Nem is akármilyen: egyre inkább a globális politika centrális tényezője, a legfeszültebb és legérzékenyebb háborús pont, amely köré és amelyhez képest az összes erővonal elhelyezkedni látszik a földön. Akik közelebbről ismerik ezt a helyzetet, azt is tudják, hogy ezen belül is a jeruzsálemi Templom-hegy az abszolút fókuszpont és forráspont. Régi rabbik fogalmazásmódja szerint a legerősebb jó angyalok és a legerősebb gonosz angyalok kisugárzása és ezek konfliktusa Jeruzsálemben koncentrálódik. Jól érezhető ez a városban, ahol feltűnően sok, addig és máshol józanul viselkedő ember veszíti el önmérsékletét a jó és rossz közötti rendkívüli spirituális feszültség erőterében. A város jó és rossz értelemben egyaránt – a próféta szavával – „részegítő” atmoszféráját mindenki ismeri, aki járt már ott.

***

A nyugati humanista és szekuláris gondolkodás, amely – teljesen érthető okokból, a katolikus és kálvinista államegyháziság elviselhetetlen, hazug és gyilkos rendszere elleni felvilágosodás kori küzdelme révén – nagy nehezen elválasztotta az államot az egyháztól, jelenleg szintén gyökeres paradigmaváltás előtt áll Izrael állami léte miatt. Ha ezt nem tudja végrehajtani, meg fog bukni. Ugyanis elméletileg és gyakorlatilag egyaránt hatalmas kihívás elé állítja az az elméleti eszköztára számára feldolgozhatatlan tény, hogy Izrael államával együtt az üdvtörténet – vagy akár úgy is mondhatjuk: maga a Mindenható – visszatért a konkrét politikai realitásba, jóllehet abszolúte másképpen, mint ahogy – valóban hamis módon – ezt a középkori „keresztény államok” állították magukról. A Nyugat erről szinte még gondolkodni sem tud, meg sem tudja fogalmazni a problémát, mert még az ehhez szükséges fogalmait is gondosan és alaposan megszüntette a szekularizáció évszázadai alatt. Emiatt azonban ki is csúszik a kezéből az egész ügy, és az Izraellel kapcsolatos kommunikációját, szembetűnően elfogult és minősíthetetlenül, durván ellenséges médiatevékenységét, szankcióit, valamint saját belső problémáinak kezelését és kérdésfeltevéseit ugyanaz a sajátos őrültség, „részegség” jellemzi, amit fentebb Jeruzsálem sajátos hatása kapcsán említettünk.

A Nyugat voltaképp végső háborút indított maga a Biblia ellen is – mint ami Izrael állami létének egyre inkább egyetlen legitimációs alapja a szemében (ahogy a holokauszt lassan a múlt ködébe veszve elveszíti ezt a szerepét, és emléke a képmutató polgári kultúra egy kötelező elemévé silányul) –, és önmagából is megmagyarázhatatlan sietséggel és erőfeszítéssel igyekszik kiszaggatni annak erkölcsi gyökereit. Csak az én rövidke felnőtt életem alatt szembetűnő változáson ment át a szabadelvű gondolat: míg régebben a lelkiismeret, a vallás, a szólás, a gyülekezés, a sajtó és a tanítás szabadságáért küzdött, addig ma az amerikai Facebookot arra kényszerítette a posztmodern liberalizmus, hogy ne csak a női és férfi nemek között lehessen választaniuk a regisztrálóknak, hanem még vagy ötven további opció közül; a házasság felfogásának és jogi kereteinek felbontása nyomán egy nő férjhez ment egy fához, egy másik meg önmagához; egy harmadikat pedig hivatalosan is macskának nyilvánítottak, mivel mindig is annak érezte magát, de immár, győzelem, bátran vállalhatja is ezt. Egy festőművész ember helyett hivatalosan is kiborg lett; a „szakállas nő” nagyszerűsége melletti kiállás szinte az erkölcsös magatartás szimbólumává nőtte ki magát Európában. És mindehhez már egészen kezdünk hozzászokni! A világ legelismertebb egyetemein diplomatának vagy épp matematikusnak tanuló diákok – a közeljövő döntéshozói – pedig sokan mindennap szívnak füvet, és már dolgozataikat is meg tudják így írni. A kábítószerpiacon egészen új, soha nem látott, szintetikus szerek jelennek meg százával havonta, köztük például a DMT, amely a szervezetben természetes módon kizárólag a szívhalál beállta után, a klinikai halál állapotában szabadul fel, hogy kicsit késleltesse az agyhalált – vagyis az ezt szedő fiatalok voltaképp átélik saját halálukat, majd ezzel a tudattal élnek tovább; s mindezt hivatásos pszichológusok nyilvánosan népszerűsítik mint a „felébredés”, „megvilágosodás” eszközét.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Németh Sándor - Hogyan (ne) imádkozzunk? 1.

„És az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk, hogyha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket; akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, amelyeket kérünk Őtőle." (I.Ján 5,14-15)

János apostol ezt a levelét a Kr. utáni 80-as években írhatta. Levelei és evangéliuma számos olyan meghatározást tartalmaznak, amelyek segítségével a keresztények felismerhetik a hazugság szellemét. Az Egyházba az első század végétől kezdett beáradni ez a gonosz szellemi erő különböző pogány eredetű vallásfilozófiák formájában. Egyre többen keresztényeknek mondták magukat tényleges újjászületés és megtérés nélkül. Azt állították, hogy szeretik az Urat, miközben gyűlölték a testvéreiket. Hirdették magukról, hogy Isten gyermekei, holott tagadták a megváltást. Mások kevesellték az Úrban megnyert üdvösséget, ezért azt pogány rítusokkal egészítették ki. Mindezek szélesre tárták az ajtót a hazugság és az antikrisztus szelleme előtt.

János apostol a keresztény Egyházról beszél, amikor azt mondja,, hogy „Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna. ” Ezzel arra figyelmeztet, hogy a hittől elszakadt keresztényekbe az antikrisztus szelleme megy be, és ezek az emberek erősítik a Krisztus-ellenes hazugságok jelenlétét a világban. Ezért nem véletlen, hogy János pontosította Jézus imával kapcsolatos kijelentését („Bizony mondom nektek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek." Jn 16,23), hiszen a Fiú földi szolgálatakor még ismeretlen volt a nevével való visszaélés. János apostol viszont idős korában már egészen mást lapasztalt. Az ördög, mint ordító oroszlán bejött az Egyházba.

Először Anamáson és Safirán keresztül próbálkozott, de Péter apostol a helyén volt, és leleplezte a korrupt házaspárt a jeruzsálemi gyülekezetben. A Néró-féle keresztényüldözés során Péter és Pál apostolok és még sok keresztény az életével fizetett hitéért. Az Egyház lefejezése után, Jeruzsálem pusztulásával - Kr. u. 70-ben - a kereszténység elvesztette a természetes központját, és diaszpórába került ugyanúgy, mint a zsidóság. János apostol a századforduló körül már megtapasztalhatta, hogy az emberek gyakran visszaélnek az Úr nevével. Az imájuk és kéréseik nem felelnek meg Isten tökéletes, de még a megengedő akaratának sem. Ezért intette a keresztényeket: kéréseik legyenek összhangban Isten akaratával.

Jézus Krisztus azért is felment a mennyekbe, hogy közbenjárjon miérettünk. Amikor az Ő nevében az Atyá­hoz fordulunk, Isten úgy tekinti, mintha a Fiú személyesen kérné Tőle e kérések teljesítését. Teljhatalom van az Úr Jézus Krisztus nevében! De János tovább megy, és azt mondja: az Úr nevében megfogalmazott imáinknak meg kell felelniük Isten akaratának is: „És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk, hogyha kérünk Tőle valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, amelyeket kértünk Őtőle." (1 Jn 5,14-15).

Ismertem embereket, akik hosszú ideig böjtöltek és imádkoztak azért, hogy Isten akaratát megismerjék. Azt gondolták ugyanis, hogy Isten minden emberrel szuverén és természetfölötti módon ismerteti meg a szándékát. Természetfölötti élményekre várakozva töltötték a szabad idejük jelentős részét, mégsem kaptak isteni szózatot, feleletet a kérdéseikre. Isten akarata ugyanis az, hogy megismerjük és tanulmányozzuk a kinyilatkoztatott igazságok írott formáját, a Szentírást. Isten szándékát Igéjének megismeréséből tudhatjuk meg a Szent Szellem megvilágítása által. A Biblia helyes ismeretére épülhet fel a személyes kijelentés. Amíg valaki nem szerez biztos tudást Isten Igéjéről, addig ne hangsúlyozza a személyére vonatkozó isteni vezetés keresését, mert a megtévesztésekkel szemben nem rendelkezik megfelelő szellemi és informatív védelemmel. Isten Igéje a mérőzsinór, amellyel ellenőrizhető és azonosítható a kijelentés eredete.

Élőszóban elhangzott prédikáció szerkesztett változata. 1992.

Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Megszentelt életet élni kegyelem által 10.

A megszentelődés munkával jár

Mert Isten az [nem ti magatok, a saját erőtökből], aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. Filippi 2:13

Hogyan is megy végbe a megszentelődés folyamata? Hogyan történik a kegyelemben való növekedés? Nem a saját erőnkből, hanem a Szent Szellem ereje által, ami bennünk munkálkodik, hogy létrehozza bennünk mind az akaratot, mind a képességet arra, hogy megcselekedjük mindazt, ami örömet szerez az Atyának.

Nem tudom, észrevetted-e, hogy e könyv olvasása közben is folyton ott munkálkodott benned a Szent Szellem, folyamatosan formálta a személyiségedet, és ennek hatására úgy döntöttél, hogy megcselekszed mindazt, amit az Úr szeretne? Isten nem olvasta el helyetted ezt a könyvet – ez a te dolgod volt – de ott munkálkodott benned, hogy tedd meg – ez pedig az Ő feladata volt.

Látod, így működik a megszentelődés folyamata. Te is, én is megkaptuk Isten ajándékát, a Szent Szellemet, aki lakozást vesz bennünk. És ahogy alárendeljük magunkat Neki, munkálkodni kezd bennünk, és ennek hatására kezdjük megcselekedni Isten akaratát, amelyhez megkapjuk Tőle a szükséges erőt és kitartást.

Ahelyett hogy azt mondanád, hogy azért munkálkodsz, hogy elnyerd Isten tetszését, inkább úgy fogalmazz, hogy Isten munkálkodik bennünk annak érdekében, hogy megcselekedjük, amit az Ő szeretne, hogy cselekedjünk. Ha engedelmeskedünk és együttműködünk Vele, egy re szentebbek leszünk, és ezt a megszentelődést mindennapi életünkben is megtapasztaljuk majd.

Az Ige és a Szent Szellem

Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel (kedvesen, szerényen) fogadjátok a [szívetekbe] beoltott igét, amely megtarthatja a ti lelkeiteket. Az igének pedig megtartói legyetek [engedelmeskedjetek az Igének] és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat [az igazságnak ellentmondó okoskodással]. Jakab 1: 21-22

A megszentelődés nem más, mint a jól kimunkált szentség. Akkor szentelődünk meg, amikor lépésről lépésre végigjárjuk az odavezető utat, beteljesítjük az egész folyamatot. A Szent Szellem ennek a folyamatnak egyik fő közreműködője, ám van egy másik fontos részese is: ez pedig az Ige.

Lényegében ez a következőt jelenti: hallgatjuk Isten Igéjét, aztán Isten Szelleme veszi ezt az Igét, és elkezdi működtetni bennünk. Ez az Ő feladata, nem a mienk. A mi dolgunk az, hogy hallgassuk az Igét és cselekedjük meg – a Szent Szellem ereje által, aki munkálkodik bennünk. De nem mi működtetjük magunkban az Igét, a Szent Szellem teszi ezt.

Annyiszor hallhattad már, hogy „Hallgasd az Igét, hallgasd az Igét”. Addig hallgatjuk az Igét, amíg teljesen be nem töltekezünk vele. Ez olyan csodálatos! Hálát adok Istennek ezért. Bár hallgatjuk az Igét, mégsem változunk úgy, ahogyan kellene. Szerintem ez azért van, mert valami hiányzik – mégpedig a Szent Szellem.

Nem csak hallgatnunk kell az Igét, engedelmeskedni i kell a bennünk munkálkodó Szent Szellemnek, akit azért kaptunk, hogy képessé tegyen minket arra, hogy megcselekedjük az Igét.

Csupán azért, mert hallgatjuk Isten Igéjét és minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy alkalmazni tudjuk mindennapi életünk során, még nem érdemeljük meg, hogy Isten bármit is tegyen értünk. Csupán annyit érdemlünk, hogy meghaljunk és a pokolra jussunk. Isten szemében a mi igazságaink olyanok, mint koszos rongyok (Ézsaiás 64:5).

Alázattal kell fogadni Isten Igéjét, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a lelkünket megmenthessük. Alázattal kell Isten elé jönnünk és megvallanunk: „Atyám, hálás vagyok azért, hogy a Te Igédet hallgathatom. Kérlek, munkáld ki bennem ezt az Igét, amit most hallok. Szent Szellem, jöjj és szentelj meg engem, hogy azzá válhassak, akinek az Atya előre eltervezett”.

Egész nap forogjanak a gondolataink a Szent Szellem körül. Használj ki minden pillanatot a nap folyamán arra, hogy a Szellem jelenlétébe kerülj és kérd meg Őt: „Szent Szellem, segíts nekem. Taníts engem. Erősíts meg engem. Tisztíts meg és szentelj meg. Bízom Benned, hogy megtartasz engem, hiszen tudod, hogy Nélküled én erre nem vagyok képes. Nélküled semmi vagyok, semmit nem tudok tenni, semmit nem érdemlek meg. Hálás vagyok, hogy támogatsz engem, elvégzed a munkát bennem és rajtam keresztül, az Atya Isten dicsőségére”.

Hittel és hálaadással fordulj Istenhez, támaszkodj Rá, tedd le az életedet az Ő kezébe, é engedd, hogy az Ige és a Szent Szellem végigvezessen téged a szentség és tisztaság felé vezető úton. Ez az egyetlen módja annak, hogy elért a megszentelődés állapotát, az egyetlen módja annak, hogy tökéletesen megtisztulj.

Fordította: Berényi Irén

Zsoltárok Könyve 106:24-48.

24. Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
25. zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
26. Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
27. s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
28. Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
29. bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
30. Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
31. betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
32. Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
33. mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
34. Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
35. hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
36. Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
37. áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
38. Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, a kiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
39. Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
40. És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megutálta birtokát;
41. adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyűlölőik,
42. szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezük alatt.
43. Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
44. De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
45. s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
46. s adta őket irgalomra mind a foglyul ejtőik előtt.
47. Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
48. Áldva legyen az Örökkévaló, Izrael Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 19., szerda

Joyce Meyer - SzóErő - Részlet a könyvből 2.

A szavak erőt hordoznak

A Példabeszédek 18:21 arra tanít bennünket, hogy a nyelv hatalmában élet és halál van. A szavaknak van teremtő és romboló ereje is. Amikor erő van bennünk, felelősség is há­rul ránk. Az emberek sok esetben azért vágynak az erőre, hogy játsszanak vele, vagy mások előtt felvágjanak, Isten azonban ezt nem engedi meg. Ha Ő erőt ad nekünk, elvárja, hogy felelősek legyünk érte. Mivel Isten a szavainkban erőt adott nekünk, megköveteli, hogy számot is adjunk róluk.

A Máté 12:36-ban Jézus azt mondja: „Minden hivalkodó (hitvány, haszontalan) beszédért, amit beszélnek az embe­rek, számot adnak majd az ítélet napján.” Ha ezt az igever­set valóban elhinnénk, ha tudnánk, hogy szavainkkal el kell majd számolnunk, és ha hinnénk, hogy szavaink valóban erővel bírnak, a legtöbben sokkal elővigyázatosabbak len­nénk azzal kapcsolatban, amit beszélünk.

Nagyon könnyelműek tudunk lenni a beszédben, és sok­szor nevetséges dolgokat mondunk. Ha egy hétig felvételen rögzítenénk, azután visszahallgatnánk, amit mondunk, meg­értenénk, bizonyos problémák miért vannak jelen az éle­tünkben, és egyes dolgok miért nem változnak meg sosem.

Biztos vagyok benne, hogy a hangfelvételen hallanánk a kételkedés és a hitetlenség megvallásait, hallanánk panasz­kodást, morgolódást, meg nem bocsátást, félelmet, és más negatív gondolatokból és érzelmekből származó szavakat is. Nagy valószínűséggel a minket érő aktuális negatív hely­zetek megerősítését is hallanánk, ám az Isten által nekünk szánt nagyszerű jövő próféciája (előre kimondása) nemigen lenne rajta. Ilyen kijelentéseket hallanánk:

„Ez a gyerek már sosem változik meg! Akár le is mondha­tok az egészről. Minél többet imádkozom, annál rosszabbul viselkedik.”
„Ez a házasság egyszerűen nem működik. Képtelen va­gyok elviselni csak egy perccel is tovább. Ha még egy ilyen történik, elmegyek.”
„Ez mindig így van. Ahányszor egy kis pénzhez jutok, mindig jön valami probléma, amire az utolsó fillérig rámegy az egész.”
„Hiába, nem hallom Istent; hozzám sosem szól.”
„Akármit is csinálok, nem tudok többet fogyni!”
„A családomban mindenki cukorbeteg volt, csak azt vá­rom, mikor leszek én is az.”
„Senki sem szeret. Úgy tűnik, életem hátralévő részét egyedül kell töltenem.”

Miközben ilyen negatív kijelentéseket teszünk, azt is ál­lítjuk, hogy van hitünk a gyermekeinket, a házasságunkat, Mielőtt kimondtam, hogy sosem találok semmit, ezt is mondtam:
– Megőrjít ez a hely!
Az Úr segítségével megértettem, hogy ez szintén hazug­ság. Rájöttem, hogy az otthonom nem őrjít meg, de ha ezt mondogatom, esetleg mégis megteszi.

Ha odafigyelsz egy kicsit arra, amit az emberek beszél­nek, észre fogod venni, hogy sokan elmebeli képességeikről, állapotukról tesznek negatív kijelentéseket. Ilyeneket mon­danak:

– Ettől kikattanok.
– Úgy érzem, megbolondulok.
– Néha azt gondolom, diliházban végzem.
– Nem akar az agyam engedelmeskedni.
– Ma nem vagyok képes egyetlen értelmes gondolatra sem.
– Mindig mindent elfelejtek.
– Olyan feledékeny vagyok! Biztos kezdődő Alzheime­rem van.
– Ha ez még sokáig így megy, idegösszeroppanást kapok.
– De hülye vagyok!

Csak figyelj oda a saját szavaidra, meg arra, amit mások beszélnek, és megérted, mire gondolok.

Egyszer, sok évvel ezelőtt, a férjemmel egy olyan férfi társaságában golfoztunk, aki négy óra leforgása alatt lega­lább tucatszor nevezte magát fajankónak. Arra gondoltam: „Uram, ha tudná, mennyire megátkozza ezzel az életét, nem be­szélne többé így!”
Nem csak a saját érdekünkben kell leszoknunk arról, hogy ilyen negatív dolgokat mondjunk magunkról, hanem azt is meg kell értenünk, hogy az ellenség szereti az ilyen beszédet. Amikor negatívan szólunk, örül, mert ez ajtót nyit a számára, hogy nyomorúságot hozzon az életünkbe. Fon­tos, hogy úgy lássuk magunkat, úgy beszéljünk magunk­ról, ahogyan Isten. Az Ő Igéje kijelenti, hogy bennünk a Krisztus értelme van (1Korinthus 2:16), ezért nem szabad­na negatív és a Bibliával ellenkező dolgokat mondanunk az elménkkel, a gondolkodási folyamatainkkal kapcsolatban.

Ha egyszer valóban úgy érzed, hogy az elméddel valami probléma van, imádkozz, azután kezdj el jó dolgokat mon­dani az elmebeli képességeidről, hogy a jövőd más lehessen, mint a múltad volt.
Pál apostol azt írta Timóteusnak, hogy Isten az erőnek, szeretetnek és elmebeli józanságnak szellemét adta neki (2Timóteus 1:7). Akkor mondta ezt neki, amikor nehéz időket élt át, és belefáradt az életét és az elméjét érő táma­dásokba. Amikor úgy érezzük, hogy mentálisan képtelenek vagyunk bármire is, jó dolog bátran megvallani: „Józan el­mém van!”
Szavainknak igenis van hatalma. Arra biztatlak, kezdd el most arra használni őket, hogy pozitív erőt fejts ki nem csupán mentális egészségedre nézve, de fizikai jólétedre is, és mindarra, ami életedet és szeretteid életét befolyásolja.



David Wilkerson - Amikor az Ő jelenléte leszáll 2.

Amint a 120 tanítvány hűségesen összegyűlt a bérelt szobában, nem csak egy naptári dátumra vártak. A Biblia mondja: “mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen” (Apcsel. 2:1) Ez azt jelenti, hogy egy testként, egy céllal jöttek össze: azzal a reménnyel, hogy Jézus ígéretét meglássák beteljesedni. Ugyanaz volt a vágyuk, mint Ézsaiás napjaiban: “Uram, nyisd meg az eget és jöjj le. Minden emberi és démoni ellenállás olvadjon el jelenlétedben, hogy az elveszettek megmenekülhessenek.”

Jól tudjuk, hogy mi történt: A Szent Szellem leszállt, látható tűzként a tanítványok fejére. Ez a szent kiáradás vitte őket Jeruzsálem utcáira, ahol az élettelen vallásos emberek ezrei látták és hallották, hogy mi történt. A Szent Szellem azonnal leszállt a tömegre minden ellenállást eloszlatva. Péter felállt és prédikált, és hirtelen azok akik elutasították Jézust - a sokaság, akiknek szíve megkeményedett - meglágyult Krisztus nevét hallva. 3000-en kiáltottak fel, hogy Isten váltsa meg őket.

Csak gondold át, hogy mit tett Isten abban a percben. Abban az időben is voltak háborúk, felkelések, országok támadás alatt álltak, hatalmas sötétség uralkodott. Sok millió ember el volt foglalva a kereskedelemmel, áruszállító hajók, karavánok szelték át a földet. Ennek ellenére Isten figyelme a 120 alázatos, imádkozó szenten volt, amint összegyűltek egy bérelt szobában. Mit mond ez nekünk? Egyszerűen azt, hogy amikor Isten meggyújt egy gyufát, hagyni kell, hogy a tűz fellángoljon. Amint a Szellem rálehelt azokra a szentekre pünkösdkor, a pislogó tűz fellángolt és ez a tűz az egész világra elterjedt.

Világszerte megint ugyanezt a kiáltást halljuk.

Az Úrnak van egy szent maradéka minden népben. És most olyan embereket készít fel, akik odaszánták magukat, hogy ragaszkodnak Hozzá. A kis gyülekezetekből világszerte Kínában, Indiában, Európában, Afrikában, Amerikákban ugyanaz a kiáltás hangzik egyre hevesebben: “Oh Istenünk, nyisd meg az eget, küldd le a Szent Szellem tüzét. Tisztíts meg a testiességtől és hozd jelenlétedet közénk.”

Tudják, hogy Jézus tanítványainak mondott szavai rájuk is igazak: “Szent Szellemem mindent meg fog változtatni egy pillanat alatt. A hitetlenség hegye el fog olvadni és mindenki aki ellenállt nektek, hozzátok fog szaladni.” Amikor ez megtörténik, nem lesz az esemény előre meghirdetve - se TV kamera, se közkedvelt evangélista, se szervezők, akik "ébredést" hirdetnek. Ehelyett csak a kétségbeesett, szellemileg éhes nép fog az Úrra várni, hogy megjelenjen számukra dicsőséggel és megmentő hatalmával.

Isten népe jól tudja, hogy Ő az egyetlen megtartó erőnk és forrásunk ezekben a viharos időkben, és hamarosan a világ is látni és tudni fogja ezt. Amint a gazdaság egyre jobban hanyatlik világszerte - amint Irán és Oroszország egyre fenyegetőbbé válik, amint egyre több globális katasztrófa fordul elő - az emberek nem fogják eltűrni az önmegvalósítás üzenetét. Követelni fogják Isten valóságát egy irányítását vesztett világban.

Az ígéret, amit Isten Ézsaiásnak adott, ma is alkalmazható: “Soha senki sem hallotta, fülébe nem jutott, szemével nem látta, hogy volna Isten rajtad kívül, aki ilyet tenne a benne bízókért.” (Ézsaiás 64:4) Isten új és friss dolgokat fog tenni, olyanokat, amelyekről ezelőtt nem hallott senki, amit még saját népe sem tud elképzelni. Pál mondta, hogy látni fogjuk azokat a csodálatos dolgokat: “Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által.” (1 Korinthus 2:10)

Ki fogja megkapni a Szellemnek ezt a megígért kiöntését? “...a benne bízók (a rá várók)”, A várni szó itt azt jelenti, hogy "összegyűlni". Vagyis Isten népe akik egy cél, egy ígéret miatt gyűltek össze: hogy Isten le fog szállni közéjük jelenlétével és megolvasztja a szíveket.

Már vannak bizonyítékok arra, hogy Isten Szelleme megnyitni készül az egeket, hogy leszálljon hozzánk.

Zsoltárok Könyve 106:1-23.

1. Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
2. Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
3. Boldogok, a kik megőrzik a jogot, a ki igazságot mível minden időben.
4. Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
5. hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
6. Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
7. Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
8. Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
9. Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
10. Megsegítette őket gyűlölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
11. vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közölök.
12. És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
13. Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
14. vággyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
15. meg is adta nekik kérésüket, de soványságot bocsátott lelkükre.
16. Felbuzdultak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
17. Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte abírám községét;
18. tűz égett községük között, láng lobbantotta el a gonoszokat.
19. készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
20. Felcserélték dicsőségüket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
21. Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
22. csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
23. Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2016. október 18., kedd

Marilyn Hickey - Gyerekek, akik célba találtak. A tiéd is célba találhat 3.

József 
(1 Mózes 30.22-24, 37.39-50) 

Senkivel nem lehetett összetéveszteni a fiatal tinédzser fiút, ahogy csillogó színekben játszó csodaszép kabátjában peckesen ballagott az úton. Nyilvánvaló, hogy büszke volt a kabátjára. De miért viselt ez a fiatal fiú, aki egy sokgyerekes család második legkisebb fia volt ilyen kabátot? Ez a felöltő az elsőszülött fiú címmel jelölte meg őt ellentétben azzal a lefektetett hagyománnyal, ami az elsőszülött fiúnak adta ezt a jogot. József nagyon is tudatában volt annak, hogy Jákob kivételezése tíz bátyja haragjának és féltékenységének célpontjává tette őt. De nem volt hozzá joga, hogy megkapja az örökségét? Végül is Jákob kedvenc feleségének Rákhelnek volt az első fia és az egyetlen egy akiért Jákob alkut kötött. Amikor Rákhel meghalt második fia megszülésekor, attól kezdve Jákob még jobban kivételezett Józseffel. „ Ma,” - gondolta József- „bebizonyítom apámnak, hogy megérdemlem a figyelmet, amivel kitüntetett engem.” Józsefet megbízták, hogy négy bátyja segítségével őrizze apja nyájait. Ez egy súlyos felelősség volt egy tizenhét éves fiúnak és főleg annak, akire a testvérei orroltak. Mialatt József dolgozott, a bátyjai játszottak és József éppen azon volt, hogy apja felé jelezze a testvérei munkakerülését. Nem kell mondani, hogy ezzel nem lopta be magát a bátyjai szívébe. 

Tovább rontotta az a helyzetet az is, hogy József egy álmodozó volt. Elmesélte azt az álmát, amikor ő és a bátyjai kévéket kötöttek a mezőn és a bátyjai kévéi meghajlottak az övé előtt. A bátyjai szarkasztikusan így reagáltak erre: „Te fogsz rajtunk uralkodni?” Később József azt is elmondta, hogy egy másik álmában a nap, a hold és a tizenegy csillag hajolt meg előtte. Ezen a ponton még az apja is megszidta az „elbizakodott” fiút. Mindezek ellenére az Úr ténylegesen foglalkozott Józseffel mivel a fiatal fiúnak valósággal tűzben égett a szíve az Úrért. Istennek megvan a módszere arra, hogy azok számára, akik első helyre teszik Őt az életükben, a nehézségektől függetlenül jól alakulnak a dolgaik. A dolgok József életében viszont határozottan rosszabbra fordultak. József bátyjai egy lehetőséget kihasználva merényletet koholtak ellene. Bár a legidősebb báty, Ruben valamifajta felelősséget érezve József iránt, lebeszélte a többi testvért a gyilkosságról. Ehelyett tehát leszaggatták róla csodaszép köntösét, állati vérbe áztatták a köntöst és jelentették József halálhírét apjuknak. Kevés vagy abszolút semmilyen lelkiismeret furdalással egy Egyiptomba tartó karavánnak adták el Józsefet, azok pedig kétségtelenül rabszolgának adták tovább. Távol apja jóindulatától megfosztva minden előnyétől és pozíciójától Józsefnek csak az Úr maradt, Akire támaszkodhatott. József nem hagyta el az Urat, és az Úr sem Józsefet. 

Mire József 30 éves lett a Fáraó jobb keze volt minden olyan presztízzsel és felelősséggel, amely az ilyen pozícióban kijárt. Hogy történt meg ez? Nos, nem jött könnyen, de az biztos, hogy az emberek felé tanúsított szorgalom és az Isten felé való hűségen keresztül jött. József elviselte a rabszolgaságot, a jó hírének földbe döngölését és még a börtönt is kibírta – majd mindezeken keresztül József túlélővé vált. Isten különös figyelmet fordít a túlélőkre. Amikor Isten adott egy nyugtalanító álmot a Fáraónak József is megkapta az álom magyarázatát és összerakta a kettőt. Tele Isten bölcsességével József nemcsak az álmot magyarázta meg, hanem egy tervet is ajánlott Egyiptomnak az éhezéstől való megmenekülésre. A Fáraó felismerte József értékét és olyan pozícióba helyezte, ahol a tervet meg tudta valósítani. Egy nap alatt a rabszolga az ország második embere lett, mert igaz volt Isten felé minden körülmény között. 

Szülők, vigyázzatok azzal, amikor kivételeztek a gyerekeitekkel. Tedd az Urat az első helyre és tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy a viszályt az otthonod kívül tartsd. Hozd létre a szeretet és tisztelet atmoszféráját, ahol mindegyik gyermek értékes neked és Istennek. Ha kudarcot vallottál ezen a téren, térj meg és engedd a Szent Szellemnek átvenni a vezetést. 

Bár Jákob hibát követett el Isten iránt való szeretetet táplált a fia szívébe. Miután József újra találkozott a családjával azt mondta: „4 Monda azért József az õ atyjafiainak: Jõjjetek közelebb hozzám! És közelebb menének. Akkor monda: Én [vagyok] József, a ti testvéretek, kit eladtatok vala Égyiptomba. 5 És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti elõttetek. 6 Mert immár két esztendeje, hogy éhség van e földön, de még öt esztendõ van hátra, melyben sem szántás, sem aratás nem lesz. 7 Az Isten küldött el engem ti elõttetek, hogy míveljem a ti megmaradásotokat e földön, és hogy megmenthesselek titeket nagy szabadítással. 8 Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten, ki engem a Faraó atyjává tett, és egész házának urává, és Égyiptom egész földének fejedelmévé.” (1 Mózes 45.4-8.) 

Igék neked és a gyermekednek 
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy pajzzsal. Zsoltárok 5.13. 

A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást. Példabeszédek 15.18. 

Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erõs a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tûznek lángjai, az Úrnak lángjai. Énekek Éneke 8:6 

Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet: a folyóvizek sem boríthatnák azt el: ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért, [mégis] megvetnék azt. Énekek Éneke 8:7.

Fordította: Nagy Andrea