Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 46.

Mik a törvénykezés gyökerei? Akkor kezd felnövekedni, mikor az hit legbenső lényege kiüresedik és csak a vallásos külsőségek maradnak. A törvénykezés szeretetlen. Emlékszik rá mit produkált az igaz szellemiség a hívők előző nemzedékében, a bűntől való elfordulást és egy szent életvitel elfogadását, és ezekkel az elvárásokkal sújtja azokat, akik még nem élték át mindezt. Sőt, szükségszerűen megpróbálja még feljebb tenni a mércét, azzal igyekezve Istennek tetszeni, hogy még nagyobb odaszántságot mutat, mint az előző nemzedéké volt. (Vagy megpróbálja bebiztosítani azt a szintet azzal, hogy egy védelmező kerítést von köré.)

A keresztény szolgálat, amely egykor az Istenért égő szívből fakadt, most szokások elvárásaivá lett melyeket a félelem motivál. Az adás és áldozathozatal cselekedetei, melyek egykor az Úrnak való hála természetes kifejezései voltak, most a hívők kötelességei lettek és a szellemiség mértékegységévé.

Dr. Kent Hughes így ír erről:

"Fényévnyi különbség van a tanítvány és a törvénykező motívumai között. A törvénykező azt mondja, megteszem ezt, hogy érdemeket szerezzek Istennél. Míg a tanítvány, megteszem, mert szeretem Istent és tetszeni akarok Neki. A törvénykező emberközpontú, a tanítvány Istenközpontú.

De a törvénykezés nem csak az elhatározásban emberközpontú, hanem a megvalósításban is, arra hívva bennünket, hogy járjunk a Szellemben a test erejével. Ahogy Oswald Chambers remekül meglátta ezt:

"Az egyetlen szabadság, amivel egy szent rendelkezhet, a szabadság, hogy ne éljen a szabadságával. A szabadság képességet jelent, hogy ne sértsük meg a törvényt, a szabadosság pedig személyes ragaszkodást jelent, hogy azt tegyem ami nekem tetszik... Szabadnak lenni a törvény alól, azt jelent, hogy én vagyok Isten élő törvénye. Nincs Istentől való függés a saját elképzelésem szerint. A szabadosság lázadás minden törvény ellen. Ha a szívem nem válik az isteni szeretet központjává, akkor az ördögi szabadosság központjává lesz."

Gondolj úgy a bűnre, mint egy szellemi rákra, pusztító járványra, halálos vírusra. Jézus azért jött, hogy megmentsen a bűntől. A bűn a probléma, a szennyezés, a méreg. A bűn az egyetlen ok, amiért az emberiség naponta szörnyű szenvedésen megy keresztül. A bűn az oka, hogy emberek milliói mennek Krisztus nélkül a pokolba. És minden bűnnel Isten ellen vétkezünk. Miért akarnak hát igazi keresztények elfogadni olyan üzenetet, ami szabadságot ad a bűnre? Akik valóban szeretik Istent, miért keresnek olyan teológiát, ami igazolhatja az engedetlenséget a szabadítójuk iránt és megcsúfolja a Mesterüket?

Milyen értelmetlen a törvénykezés halálos karmai elől a szabadosság futóhomokjába merülni. Ezért figyelmeztetlek téged, ha te is olyan vagy akit megsebzett a törvénykezés negatív, kárhoztató természete, ne dobj el minden fegyelmet, önuralmat, istenfélelmet, helyet adva a testnek. Az ember alkotta vallás kukta fazekából így a démonikus kéjvágy és szenvedély tüzébe zuhansz. Vigyázz!

Valójában nem törvényszerű, hogy egyik végletből a másikba zuhanj. A Szellem általi szentség, nem pedig a bűn-vezérelt szabadosság a bibliai válasz a törvénykezésre. Pál apostol is segítségünkre lehet ebben. Ő írta le ezeket a szavakat: "A betű öl", mikor azt magyarázta a Korinthusiaknak, hogy egész életük ajánlólevél az ő szolgálata számára, nem kőtáblákra, hanem a szív hústábláira írva. (2 Kor.3:3) Pál aztán kiterjeszti ezt a képet azt mondva: "A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem szellemé; mert a betű megöl, a szellem pedig megelevenít." (2 Kor. 3:6)

Miről beszél itt Pál? Mózes kőtáblára vésett törvényei re hivatkozik.melyek alatt kellett Izraelnek élnie. A halál szolgálatának nevezi ezt és az embereket kárhoztató szolgálatnak. (2 Kor.3:7,9) De Pál még ezt is dicsőséges szolgálatnak nevezi! Még figyelemreméltóbb ez, ismerve a tényt, hogy Pál mindig óvatos azzal, hogy a törvényt magát jónak nevezze. (lsd például Róm.7:12) A probléma a törvénnyel az, hogy nem ad nekünk erőt arra, hogy Istenért éljünk. (Róm.8:1-4) Megmutatja az utat de nem tesz képessé, hogy járjunk rajta. Ahogy egy ismeretlen szerző verse olyan jól leírja:

"Rohanj és dolgozz, parancsol a törvény
De kezet és lábat nem ad.
De jobb hírt hoz az evangélium.
Azt mondja repüljünk és szárnyakat ad."

Az Új Szövetség által repülhetünk. Nézzük megint Pált:

"Az Úr pedig a Szellem; és a hol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság. Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Szellemétől." (2 Kor.3:17-18)

Igen, ahol az Úr Szelleme, ott a szabadság de ez arra tesz szabaddá, hogy olyanok legyünk mint Jézus,szabadság a törvény elvárásainak betöltésére, szabadságot a szentségre. Nincs itt helye szabadosságnak. Helyette, az Új Szövetség ereje által átformáltatunk az Úrnak tetsző lényekké. Milyen dicsőséges ez a szellemi operáció!

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 45.

De az egyházon belül is könnyen megtalálható a törvénykezés. Szinte csak külsőségek alapján ítél - és mindig kész ítélkezni - azonnal megítélve azt, aki nem felel meg a közösség összes aprólékos szabályainak. És általában minél törvénykezőbb egy gyülekezet, annál aprólékosabb szabályai vannak a legkülönbözőbb viselkedési formákról vagy öltözködésről, ezeket téve alapul minden más megítéléséhez is. Például egy törvénykező, "kalapos" gyülekezet teljesen figyelmen kívül hagyja a krisztusi természet megnyilatkozását egy fiatal , istenfélő, visszafogottan öltözködő hölgyben, nem foglalkozva a szegényekért tett együtt érző cselekedeteivel vagy a dinamikus imaéletével, csak azért mert nem hord kalapot. Egy "csak King James" gyülekezet, (nálunk a Károli fordítás felelhet meg ennek) amelyik szentül hiszi, hogy egyedül a King James fordítás Istentől ihletett, pokolra jutással fog fenyegetni más hívőket - beleértve misszionáriusokat és mártírokat - mert ők más fordítását olvassák a Bibliának. Milyen beszűkült és kirekesztő a törvénykezés!

Érdekes módon, ahogy Max Lucado megfigyelte, a törvénykezők végül figyelemreméltó következetességgel kétségbeesettekké vagy arrogánssá válnak. "Soha nem adják fel vagy látnak túl rajta. Azt gondolják, biztos nem ők tévednek vagy azt, hogy egyedül ők nem tévednek." Milyen találó összefoglalása a törvénykezés kétszeres veszélyének.

"De hát a Biblia nem támaszt magas elvárásokat velünk szemben?" - kérdezheted. "Nem az e a célja az egész könyvednek, hogy a hívőket Isten elvárásainak megfelelő életre hívd?"

Persze, hogy magasak Isten elvárásai és persze, hogy arra hívott el minket, hogy meg is feleljünk azoknak, ahogy ebben a könyvben is mindenütt ezt láthatjuk. 

A probléma a törvénykezéssel: 

1. hogy kívülről befelé akar megváltoztatni. (Holott Isten akarata, hogy belülről kifelé változzunk meg.) 

2. Nem adnak teljes képet az Úrról, túl kis hangsúlyt téve a kegyelemre, annál nagyobbat a haragra. 3. Nem mutatják meg a küszködő bűnösnek, vagy hívőnek , hogy az Úr természetfölötti módon tesz képessé a szentségre, mintha az pusztán emberi erőfeszítés eredménye lenne 

4. Olyan törvényeket,elvárásokat, parancsokat, szokásokat és tradíciókat tárnak elénk amelyek nincsenek az Igében. Sőt ezeket fontosabbnak tüntetik fel mint a valóban igei parancsolatokat.

Tehát a törvénykező keresztény gúnyosan beszél valakiről aki nem úgy él mint ő és erről a szeretetlenségről azt gondolja, hogy rendben van. Azonnal kész elítélni egy kedves, tiszta szívű keresztényt, mert karórát hord vagy jegygyűrűt. Felnagyít egy kicsiséget, bár lehet, hogy ez valami teljesen emberi dolog, ami egyáltalán nem érdekli az Urat és a nagy dolgok, melyek nagyon is érdeklik az Urat így kicsivé lesznek. Még rosszabb ebben, hogy a törvénykező teljesen meg van győződve, hogy az Urat szolgálja ezzel, tele van szenvedéllyel, néha olyan mint egy modern kori inkvizítor és mivel a törvénykezést a test és nem a Szellem vezérli, szükségesnek érzi, hogy vallását másokra erőltesse. A törvénykező nem tud imában az Úrtól függve változtatni az embereken, ő maga akarja megváltoztatni őket.

Mindez éles ellentétben áll a szentség bibliai üzenetével és gyakorlatával. A bibliai szentség a szívben kezdődik és az Istennel való találkozásból és az Igéből származik. Megtérésre hív, válaszul arra, hogy az Úr kegyelemből adja az üdvösséget és a megszentelődést Jézus vére és a Szent Szellem által. A bibliai szentség ingyen van, noha fegyelmet és kitartást kíván. A törvénykezőnek semmi nincs ingyen. Mindent ki kell érdemelni. A törvénykezés kötelékekbe vezet, a szentség szabadságra.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 44.

"A BETŰ ÖL."

A törvénykező vallásosság veszélye.

"Nem gondolom, hogy a szentség vallásos külsőségek bemutatását jelentené, hideg fejjel véghezvitt cselekedetek letudását, mint egy munkafolyamatot és nem is a mi megszokott imáinkat, böjtjeinket, igehallgatásainkat, közösségbe járásunkat (bár mindezek jók lehetnek egy felsőbb cél érdekében) hanem a lélek bensejében az isteni élet beteljesedését, (Róm. 8:1-5) ez lehel szellemet mindezekbe."
Ralph Cudworth

"Ne ítélkezz olyan dolgokban a szentek fölött, amelyekben Krisztus nem ítéli őket."
Walter Cradock"

"A törvény normáinak és szabályainak a morális és szellemi értékek fölé helyezése." A törvénykezés meghatározása a zsidó vallás enciklopédiájában.

E könyv központi témája, hogy Isten szentséget vár el a népétől. Egyetlen őszinte Ige tanulmányozónak és egyetlen Isten igaz gyermekének sem lehet semmilyen kétsége efelől. A szentség gyönyörű.

A puritánoknál találjuk néhány nagyon jó megfogalmazását ennek a ténynek George Swinnock mondta: "A szentségben szépséget találunk, hiszen a szentség maga a szépség." Ez pedig Joseph Caryl észrevétele: "A tökéletes szentség a szentek célja a földön és a szentek jutalma a mennyben." John Whitlock szerint: "A keresztények útja a szentség, melynek vége a boldogság. És ezért mondta Oswald Chamber: "Isten egyetlen véget rendelt az emberiségnek, a szentséget. Az Ő egyetlen célja, hogy megszenteljen minket. Isten nem egy örökkévaló áldás-gyár az emberek számára. Nem szánalomból jött megmenteni az embert. Azért ment meg mert szentségre teremtett minket.

A szentség a mi célunk, a sorsunk, az osztályrészünk. Ez mutatja meg Isten természetének, személyiségének lényegét és ez a legmagasabb szellemi szint, mely elérhető az ember számára. A szentség egyszerűen csodálatos. Egyetlen igazi hívő sem vitázhat ezzel, ugye?

Sajnos nem így van. Nagyon sok hívő van aki elutasítja a szentségről szóló tanítást, az Igével és az Evangéliummal ellenkezőnek találva azt. Hogyan lehet ez?

Némelyeknél ez a test egyszerű reakciója. Nem akarják ezt a kihívást. Nem akarnak kijönni a komfortzónájukból és felvenni a keresztjüket, megtagadva saját akaratukat és vágyaikat. Nem akarnak szembesülni Isten magas elvárásaival és inkább élnének az önigazultság kényelmes odújában minthogy kijöjjenek az igazságot hallgatni. Olyanok, mint a régi Izrael lázadói, akik nem akarták hallani az Úr útmutatását.

"Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat! Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek Szentjét!" (Ézsa. 30:10-11)

Az ilyen emberek számára Izrael Szentjének egy üzenete van: térj meg! ( Észa 30:12-17)

Más hívőknek viszont nem a lázadással, a saját akarattal és a világ szeretetével van problémája. Az ő problémájuk az, hogy ők a szentséget egyenlőnek látják a törvénykezéssel, köteléknek és nem szépségnek tekintik. Az ő elméjükben ez egy félelemre épülő rendszer, melynek örömtelen ítélkezés a lényege és szabadság helyett beszűkültséget hoz létre. A szentség üzenetét egy ember alkotta vallásos tanításnak tekintik, amelyet a törvény és nem a szeretet ural. Egy csomó szabály követését, élő kapcsolat helyett. A szentség nem ilyen! A szentség azt jelenti, olyannak lenni mint Jézus, gondolatokban szavakban és tettekben. Ahogy Samuel Lucas mondta: "Az igazi szentség lényege a megegyezés Isten természetével és akaratával."

A törvénykezés kiragad egy részt ebből az igazságból. Jól látja azt, hogy a szentség azt követeli tőlünk, hogy vessünk ki minden bűnt és tisztátalanságot, megváltoztatva az életmódunkat és a magatartásunkat. De a törvénykezésben mégis több a rossz mint a jó, mivel képtelen meglátni a szentség lényegét (külső formaságokra és nem a belső tartalomra figyelve ) és a megszentelődés folyamatát (az emberi erőfeszítést hangsúlyozza a Szent Szellem ereje és kegyelme nélkül). A törvénykezés öl.

Talán nincs is olyan kortárs szerző, aki nagyobb szenvedéllyel ír a törvénykezés ellen, mint Chuck Swindoll a 'Kegyelem ébredése' c. könyvében. Nemes egyszerűséggel így szól: "A kegyelem gyilkosai járkálnak szabadon odakint." Az ő befolyásuk Swindroll szerint, pusztító és romboló a többi hívő számára.

"Megkötözve és leláncolva a törvénykezés tedd és ne tedd listáival, megrémítve és ledermesztve mások elvárásai és előírásai által. Sokak, Isten családjában csak egy szűk sugarú kör határain belül létezhetnek, azok által vezetve,akik bíráinkká és ítélőinkké nevezték ki magukat. Eleget éltünk riadt őzikékként a negatív szabályozások töviskerítésének gyűrűjében. Elég volt a vallásos kiskirályok tedd és ne tedd parancsainak való alárendeltségből. Eleget szunnyadtunk, míg körülöttünk a kegyelem gyilkosai baljós, sötét tevékenységüket végezték. Ne tovább! Ébresztő! A kegyelem hajnala kel fel."

És ez csak pásztor Swindoll bevezetése. Egy teljes fejezetet szentel, hogy szembeszállva leleplezze a törvénykezés szellemét, bánkódva a tény felett, hogy sok hívő áldozatul esik a vallásosság veszélyes és halálos rendszerének.

Mi pontosan a törvénykezés? Számos formája van de mind egy forrásból ered, vagyis az élő kapcsolat nélküli vallásból, az elvárásokat hangsúlyozva a Megváltó helyett. Egy meg nem tért ember számára a törvénykező a cselekedetek általi megigazulást hirdeti, azt mondva: "Nyomorult bűnös vagy és el kell hagynod szennyes szokásaidat ha azt akarod, hogy az Úr elfogadjon." Ebben az üzenetben nincs jelen a kegyelem, nem Jézus vérének élet megváltoztató, bűnt eltörlő erejét emeli fel, nem az irgalmat hirdeti. Isten szeretetének kifejeződése a keresztben elhomályosul, ha egyáltalán hallható valamennyire. Ebből következik, hogy az újjászületés szinte csak abban mutatkozik meg, hogy valaki mit nem csinál többé.

Had illusztráljam ezt két farmer kifejező történetével, akik a kereszténységről beszélgettek: Egyikük azt mondja a barátjának: Hallom te keresztény vagy. Így van, válaszol a másik. És mit jelent kereszténynek lenni ? kérdezi kíváncsian a farmer. Hát, - válaszol az egyik - nem iszom, nem dohányzom és nem szaladgálok nők után. - Ha ez így van, - így a válasz - akkor az öszvérem is keresztény, mert nem iszik, nem dohányzik és nem rohangászik nők után.

Ez a törvénykezés dióhéjban és sok bűnös ennyit hall a kereszténységről.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 43.

"Mert Krisztus, mikor még erőtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért. Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt." (Róm.5:6,8)

Most, hogy már megtértünk, nem vagyunk többé gonoszok. Azelőtt voltunk azok.

Pál mondja: "Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek." (Róm 5:19 A bűn nem csak Ádám bukása miatt hatott ránk, mi magunk is bűnösökké lettünk. Így most az igazság sem csak Jézus halála és feltámadása miatt a miénk, mi magunk is igazakká lettünk.

Nézzünk meg más bizonyítékokat erre az Új Szövetségben. A korintusiaknak írva Pál elmagyarázza, hogy a prófétálás ajándékának megfelelő használata meggyőzi a hitetlen látogatót arról, hogy bűnös. (I Kor.14:24-25) Ezzel szemben Pál hevesen szembeszáll a nézettel, miszerint ő vagy más apostolok bűnösek volnának, hiszen ez azt jelentené, hogy Jézus megengedi a bűnt. (Gal. 2:17) Távol legyen! Ehelyett Jézus, a hatalmas, szent főpap teljesen elválaszt minket a bűnösöktől de folyamatosan közben is jár értünk, a családjáért. (Zsid.. 7:25,26) Kezd összeállni a kép?

Ha megnézzük Jakabot, láthatjuk, hogy van egy hely az Új Szövetségben, ahol némely hívőt bűnösöknek neveznek. De ez azért van mert ezek a hívők visszacsúsztak, a világgal barátkoztak, szellemi házasságtörést követtek el. Testiek voltak és bűnben éltek (Lásd: Jak.4:1-4). És mit mond nekik Jakab? "Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek. Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket. (Jak 4:8-10)

Erős szavak ezek. Jakab itt azt mondja, hogy a dolgoknak nem így kéne menniük. Nem. Isten népének egységesen szentnek és tisztának kellene lennie. Ha mégsem így van, itt az idő a megtérésre, a sírásra és gyászolásra. Súlyos dolog amikor a hívőket bűnösöknek nevezik. Az ilyen helyzet gyászolásra, szomorkodásra indít. Semmiképp sem az elvárt állapot, ahogy a "csak egy bűnös csoport vagyunk, megváltva kegyelem által" féle mondások sugallják. Ez egy szörnyű szégyenfolt Krisztus testén Ezért Jakab ezzel a buzdítással zárja levelét: "Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, Tudja meg, hogy a ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez." (Jak.5:19-20)

A bűnösök azok, akik letévedtek az útról és a halál ösvényén járnak. A mi dolgunk, hogy visszatérítsük ezeket az embereket az Úrhoz. Isten őrizzen, hogy bűnösként gondoljunk magunkra vagy bűnösként éljünk vagy az Atyához bűnösként próbáljunk közeledni. Nem, igazak vagyunk az Ő kegyelme által és e kegyelem által igaz életet élhetünk. Számunkra a kárhoztatás büntetése megszűnt. (János 5:24)

Persze, ha az Istennel való kapcsolatodat a maga teljességében akarod élvezni, akkor tisztelettejesen vigyáznod kell, hogy megőrizd magad minden szennytől és tisztátalanságtól. És az Ő feléd sugárzott szeretetének fényében, ügyelned kell rá, hogy Neki tetsző életet élj, mindig készen állva azonnal megtérni ha meghallod a hangját. Így tudsz tiszta lelkiismerettel élni, lelki gyötrésektől szabadon. Ha van bármilyen visszatérő bűnös szokásod, komolyan kell venned azt és mindent meg kell tenned, hogy kitisztítsd az életedből. A bűnnel szemben könyörtelennek kell lenned. Ha így teszel, ezzel demonstrálod az elkötelezettségedet, hogy harmóniában élj az Úrral. És ha szabad akarsz maradni a kárhoztató gondolatoktól, meg kell tanulnod elfogadni Isten Igéjét. Ha azt mondja: megbocsájtom és elfelejtem, akkor ezt hidd is el szó szerint. A mi Atyánk nem hazudik és határozottan kijelenti: "A tenger mélyére vetem bűneidet. Olyan messze vetem őket mint napkelet a napnyugattól. A hátam mögé vetem őket. Eltöröltem és meg nem emlékezem róluk többé. Én népem vagy, megbocsájtok neked. (Mik. 7:19; Zsolt. 103:12; Ézs. 38:17; Zsolt. 51:1, 9; Ézs. 43:25; Jer. 31:34).

Az ördög a másik oldalon mindig hazudik és ugyanazt ismétli: "Isten sosem bocsájt meg neked. Ha az Igében azt mondja is , nem úgy gondolja. Amit te tettél azt sosem bocsájtja meg. Mindig úgy néz rád mint szennyes, nyomorult bűnösre. Add fel, elvesztél. Soha nem leszel jó semmire."

Tehát azt mondjuk, Jézus az Úr és Sátán a hazug. Kinek a hangját hiszed el?

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 42.

Most nézzük meg a Prédikátor könyvét:

"Mert az embernek, a ki jó az ő szemei előtt, adott Isten bölcsességet és tudományt és örömöt; a bűnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyűjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten előtt." (Préd. 2:27/a)

"És találtam egy dolgot, mely keservesebb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól." (Préd.7:26)

"Minden olyan, hogy mindenkit érhet, egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést." (Préd.9:4)

Figyeld meg az ellentét párt: az ember aki tetszik Istennek, ellentétben a bűnössel. Az előbbi megtartatik, a másik megítéltetik.

Az Ige két csoportot különböztet meg: jó, igaz, tiszta vagy gonosz, rossz és tisztátalan embereket. A második csoportba tartoznak a bűnösök. Kezded már látni, mennyire helytelen Isten megigazult, megváltott gyermekeinek, ha bűnösnek hívják magukat? A próféták ugyanilyen egyértelműek:

"Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által; De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták." (Ésa 1:27-28)

"Ímé az Úrnak napja jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról." ( Ésa 13:9)

Sion bűnösei rettegést, remegést nyernek istentelenségük jutalmaként:

"Megrettentek a bűnösök Sionban, félelem fogja el a gazokat: ki lakhatik közülünk megemésztő tűzzel, ki lakhatik közülünk örök hőséggel?" (Ésa. 33:14)

"Fegyver által halnak meg az én népemnek minden bűnösei, a kik azt mondják: Nem ér el minket és nem jő reánk a veszedelem." (Ámos 3:10.)

Barátom, ha megtértél, nem vagy bűnös többé. Ha az Úrhoz tartozol, már nem vagy egy istentelen lázadó. Isten nem tönkretenni és elpusztítani akar téged. Meg akar szabadítani.

Az Új Szövetségben Jézus fogadta a bűnösöket és megtérésre hívta őket. (Máté 9.10-13,11:19) és azokat a bűnösöket, akik elfordultak a bűnöktől, megdicsérte. Ez Lukács evangéliumában jelenik meg leginkább: Luk. 7:37-50; 15:7, 10; 18:9-14; 19:1-10. Ebből is világosan megérthető, hogy Isten népe nem bűnös többé. Ezt a szót azokra használja az Ige, akik ellenségesek Istennel, (Máté 26:45) Jézus a bűnösök kezébe adatott. Az igazak pedig ezek ellentétei. (Luk. 6:32-34;[70] 7:39; 13:2). Jézus nem azért hívta magához a bűnösöket, hogy folytassák a bűnt, (emlékezz Zákeusra) hanem , hogy megváltozzanak. Azért jött, hogy meggyógyítsa a szellemüket és testüket, nem azért, hogy halottakkal és haldoklókkal vegye körül magát.

Ha megnézzük János evangéliumát, látjuk, hogy mivel a bűnös szót a törvényszegőre, vétkesre vagy Isten ellenségeire használták, Jézust bűnösnek hívták a vallási vezetők. (János 9:16). Jól mutatja ezt a jelenet, amely a vallási vezetők és a vak ember között zajlott le, akit Jézus meggyógyított. "Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok." (János 9:24-25)

Erről egy mondás jut eszembe, amit sokszor hallottam Leonard Ravenhilltől: "Az az ember aki átélt valamit, sosem szorul arra aki csak érvel." A vallási vezetők semmilyen módon nem tudták többé a szavaikkal legyőzni a megtapasztalás erejét ennél az embernél és minél nagyobb nyomást helyeztek rá, annál bátrabbá vált: "Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való." (János 9:28-29)

Tényleg? Eljött az idő e képzetlen, korábban vak ember számára, hogy teológiai leckét adjon a vezetőknek:

Így válaszolt: "Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta. . Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg. Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna. Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék." (János 9:30-33)

Igen, ez az ember, aki csodálatosan meggyógyult, tudta, hogy Jézus nem lehet bűnös mert Isten nem hallgat meg bűnös embereket. Olvassuk el megint: "Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg." Megkérdezlek hát: te egy bűnös vagy-e , vagy egy istenfélő nő vagy férfi, aki Isten akaratát cselekszi? Ha nem tudsz igent mondani az utóbbira, megkérdőjelezem az Istennel való kapcsolatodat. Ha azt tudod mondani: igen, ez vagyok én, akkor nincs okod, hogy kárhoztatást érezz. Kárhoztatás a bűnösök számára van!

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 41.

Van még valami, amit meg kell értened ha világosan akarod látni a Róm.8:1-et. Bár sok hívő nem tudja ezt, ha megtértél, nem vagy többé bűnös és nem kell többé úgy gondolnod magadra mint egy megmentett bűnösre. Az írások szerint a bűnösök Isten ellenségei míg az Ő népe szentnek hívatik. Más szavakkal, egy dolog vétkezni és megtérni és megint más bűnösnek lenni. Más dolog valami rosszat tenni és korrigálni és megint más rossznak lenni. Más dolog egy házasságtörő gondolat, amit azonnal elutasítok és megint más házasságtörőnek lenni. Én egy kemény drogos voltam, egy lázadó sznob, tisztátalan bűnös. Most szent vagyok, nem tökéletes, mégis teljesen átformált és csodálatosan megváltoztatott. A bűn nem szabályozza többé az életemet, az a kivétel a szabály alól. A szokásommá vált, hogy Istennek éljek de amíg nem ismertem Őt a bűn volt a szokásom.

Néhányotok számára jelent ez problémát az egyházi tradícióitok miatt, tradíciók, melyek azt tanítják, hogy úgy gondolj magadra mint bűnösre? Akkor úgy tűnik ezek a tradíciók problémásak. Figyeld meg a szemléletes példákat, amiket Isten Igéje tár elénk és alkalmazd azokat magadra. Megnézheted a magyar konkordanciát a bűnös szóval kapcsolatban vagy megnézhetsz egy héber konkordanciát a "hote" szóról (a hata, chata szóból képzett, jelentése: bűnt elkövetni) vagy egy görög konkordanciát a "hamartalos" szóval kapcsolatban. Meg fogsz lepődni mit találsz. Először nézzük meg a Zsoltárokat:

"Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;.. Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében." (Zsolt. 1:1,5)

"Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé, A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel. Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam. (Zsolt. 26:9-11)

"Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé. De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás." (Zsolt. 37:37-38)

"Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem." (Zsolt.51:12-13)

"Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban; Vesszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé!" Zsolt 104:34-35a)

Teljesen világos ezekből a versekből, hogy a bűnösök a "rossz fiúk" míg az igazak a "jó fiúk". Ha hívők olvassák ezeket, azonnal tudják melyik oldalon vannak és kivel azonosuljanak. A mi helyünk az istenfélők, megváltottak, feddhetetlenek, megmentettek között van nem a gonoszok, csúfolók, törvényszegők, bűnösök között.

Nézzük meg erről a Példabeszédeket:

"Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket." (Péld.1:10)

"Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!" (Péld 11:31)

"Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst." (Péld.13:6)

"A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten. A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára. (Péld. 13:21-22)

" Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;" (Péld.23:17)

Felmerülhet itt bármilyen kérdés? Egyértelmű, hogy nem. Ezek a szavak eloszlatnak minden kétséget. Dicsőség Istennek, nem vagyunk már bűnösök és nem is kell az ő útjaikat követnünk. Megigazultunk, és a Példabeszédek azt állítja, hogy eszerint is kell viselkednünk.Más szavakkal, megigazultnak lenni, ezt a viselkedésünk és a cselekedeteink is meghatározzák, nem csak az, hogy Isten előtt állunk.A gonoszság nem a mi osztályrészünk, helyette féljük az Urat és őrizkedjünk a rossztól. (Péld. 3:7)

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 40.

Nagyon fontos, hogy ezekkel az Igékkel is azonosuljunk, nem csak azokkal, ahol azt írja le, milyen utálatosak a bűneink és az Úr mennyire gyűlöli azokat. Hinnünk kell Neki, mikor arról beszél, mennyire boldogan fogadja vissza a visszacsúszottakat és megtérő bűnösöket az otthonába. Ki kell tartanunk az Ige mellett és megújítani a gondolkodásunkat az Ő igazsága által. Láthatjuk, hogy az Ige által szenteltetünk meg (Zsolt 119:9, Ján 8:31, 32, Ján 17:17) és a megszentelődés folyamatához hozzátartozik, hogy összhangba hozzuk a szívünket és értelmünket azzal, amit Isten mond, akár rólunk, akár értünk. Néha az érzéseink teljesen félrevezetnek minket. Valójában, kevés labilisabb dolog van, mint az emberi érzések.

Tehát az oka annak, hogy folyton kárhoztatást érzel, lehet egyszerűen az, hogy elmulasztod elfogadni és megragadni ami az Igében írva van. Más esetben teljesen más oka lehet a kellemetlen érzéseknek, melyeket tapasztalsz. Ez lehet az, hogy a Szent Szellem figyelmeztet meg nem vallott, el nem hagyott bűnökre az életedben de te összekevered a megítélést a kárhoztatással. Ez a tévedés végzetes lehet, mivel a megítélés olyan valami, amire szükségünk van ha érzéketlenek lettünk a bűnökre. A megítélés jó, nem rossz, a mennyből küldetett és nem a pokolban készült.

Ha folytatni tudjuk a bűnt megítélés nélkül, az már egy komoly vészjelzés. Vagy a szívünk keményedett meg annyira, hogy már nem érezzük a Szellem szorongató rosszallását, vagy ami még rosszabb, a Szellem már elhagyott minket, egy igazán szörnyű lehetőség. Meg kell köszönnöd Istennek, mikor az ő ítélete megtöri a szívedet, mindenben engedned kell a Szellemnek, mert az Ő dorgálásának megszívlelése mindig életet hoz.

Talán valami rossz van az életedben és te tudod ezt. Ezért van mélyen az a szörnyű fájdalom. Sajnos, sok hívő aki összekeveri a megítélést a kárhoztatással, eltávolodik az Úrtól, a folytonos elvetettség érzéstől elcsüggedve. Más hívők, akik szintén összekeverik a megítélést és a kárhoztatást, ellenkező módon reagálnak, azt mondva: "ez az érzés nem Istentől van, megdorgállak Sátán!" Ez pedig a vallásosság legrosszabb fajtája. Megtérés helyett még messzebbre mennek. Ez azt jelenti, hogy egyik csoport sem tud jó választ adni a Szellem megítélésére.

Mi a különbség a megítélés és a kárhoztatás között? A megítélés hasonló az ügyvéd munkájához, megvizsgálja a vádlott ügyét és világosságra hozza a bűnt. A kárhoztatás olyan mint a bíró kalapácsa, végső, megváltoztathatatlan ítélettel csap az asztalra, azt mondva: bűnös. A megítélés azt mondja: vétkeztél, térj vissza hozzám! A kárhoztatás azt: bűnös vagy, távozz a színem elől!

Mikor Isten megítéli a még meg nem térteket, azért teszi, hogy megtérésre indítsa őket. Amíg megítélés alatt vannak, ez még nem a kárhoztatás reménytelensége. Mikor a megtérteket ítéli meg, azért teszi, hogy az eltévedt szentek visszatérjenek Hozzá. A megítélés azt jelenti számunkra, hogy még a család tagjai vagyunk, hiszen: "Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak." (Zsid.12:8)

Mikor megítéltetünk sőt fenyíttetünk az Atyánktól, ez annak az ideje, hogy Hozzá jöjjünk, megvalljuk bűneinket, irgalmat találva Jézus vére által és elfogadva a kegyelmet elforduljunk a bűntől. De a kárhoztatás egy teljesen más történet. Ott nincs irgalom. Ott az ítélet határoz meg és a büntetés uralkodik. Semmit nem akar változtatni rajtunk.

Még egyszer leszögezve, ha igazán Jézusban vagy nincs kárhoztatásod és így soha nem kellene kárhoztatást érezned. Akár az elméd nem tudja elfogadni amit az Ige mond, akár valóban engedetlenség van az életedben és a megítélés terhe van rajtad, a megoldás ugyanaz. Higgy az Igében és tedd amit mond. Több mint elég kegyelem van számodra.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 39.

Először, alapvető, hogy megértsd Isten viszonyulását feléd. Ő meg akar áldani, örök közösségben akar veled lenni, jót akar tenni veled. Ő az aki ennek a kapcsolatnak minden kezdeti feltételét megadta. Elküldte a Fiát a világba, hogy megkeressen és megmentsen, még ha neked Isten eszedbe sem jutott akkor, és Ő az aki azóta is egyre közelebb von magához. Minél nyomorultabb bűnös voltál, annál inkább ideális jelöltnek látott az üdvösségre. És minél többet küzdöttél, hogy el tudd fogadni a szeretetét, mint az Ő gyermeke, annál inkább elért téged.

Jézus pont olyan emberekért jött el, mint te vagy. Döbbenetes tudni ezt. Hihetetlen dolog egy fiatalember számára, mikor megtudja, hogy a lány akiről álmodozik, viszonozza érdeklődését. Hűha! És a fiatal hölgy, mikor arról hall, hogy az a különleges fiatalember meg van győződve róla, hogy ő az igazi számára, alig hisz a fülének. És hogyan érezzük magunkat akkor, mikor felismerjük, hogy Jézus, a tökéletes, bűntelen, igaz Fia Istennek, Jézus, az Atya tökéletes képe, Jézus, a szent Ige, testté lett, szeret minket, életét adta értünk és mindennap közbenjár értünk? Mit válaszolhatunk erre? Micsoda szeretet! Ahogy Charles Wesley írta: "Csodálatos szeretetet, hogyan lehetett, hogy Te Istenem, meghaltál értem?"

Az Úr valójában szereti, hogy szerethet minket. Gyönyörködik az irgalmasságban (Mikeás 7:17-19 , Ezék. 18:23, 30-32, 33:11) Neki gyönyörűség megbocsájtani. Ha bűnt követsz el, az Úr azt akarja, hogy gyere Hozzá megbánással. Vágyódik erre. Nincs rosszul tőle és nem fárasztja, hogy hallja a hangodat. Nem azt szeretné, hogy bárcsak mennél már.

És mi van ha újra vétkezem? - kérdezed. Újra mondom. Ő inkább szeretné az őszinte megbánás hangját hallani, még ha a megtérésnek annál mélyebbnek is kell lennie, minél messzebbről térsz vissza, minthogy ne hallja a hangod egyáltalán. Inkább szeretné, hogy megtörten jöjj vissza Hozzá, minthogy szégyenkezve elrejtőzz. Ezért mondja sokszor a próféták által: térjetek vissza hozzám! Ő nem keres ürügyet, hogy megszabaduljon tőled és nem tart fenn számodra valami lerobbant kunyhót a menny egy távoli sarkában-elég messze a tróntól, hogy ne kelljen látnia téged és ne zavarhasd Őt többé. Képtelenség. Isten egész népe kedves az Ő szemei előtt. Minden gyermekét szeretettel fogadja majd a mennyei otthonában.

Tudom, hogy ez felrúgja némelyek lesajnáló elméleteit de ez az igazság. Az Ige egyértelmű.

De én ezt nem értem, mondhatod, tényleg összezavarodtam. Ha igaz amit mondasz, nem kéne folyton kárhoztatást éreznem. De mégis érzem. Valahogy nem áll össze.

Igen, valószínűleg az elméd megújítására van szükséged az Ige által. Felejtsd el amit érzel és ne fogadd el, amit az elméd próbál mondani. Csak higgy az Igében. Nyers lenne, ha azt mondanám, engedd át a vastag koponyádon? Megújítani az elménket az Írások által olyan, mint újraprogramozni a rendszert. A maga idején működni fog. Legyen előtted az Ige. Olvasd, elmélkedj rajta, ismételd, idézd, higgy benne és fogadd el. Ahogy Smith Wigglesworth szólít fel: "Olvasd át, írd le, imádkozd magadba, munkáld ki és vidd véghez. Isten Igéje úgy megváltoztatja az embert, hogy Isten apostolává lesz."

Sokunk számára az a probléma, hogy bár szorgalmasan olvassuk az Igét, nem hittel olvassuk. Más szavakkal, nem igazán hisszük és fogadjuk el amit mond. Például a tékozló fiú esetéről olvasunk, ahogy eljut a megtérés helyére, felismerve, hogy teljesen tönkretette az életét és elherdálta az örökségét. Azt kellett mondja az atyjának: "Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!" (Luk 15:18b-19) Néhányotok elolvassa ezt és azt mondja: Ez vagyok én. Így érzem magam mindig. Megelégednék vele, ha Isten csak engedné, hogy valahol a háza közelében dolgozzak, még ha sosem lehetek is személyes kapcsolatban Vele.

De nem ez az Atya akarta. Sőt, ehelyett, mikor a tékozló "még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt." (Luk.15:20)

Így bánik az Atya valamennyiünkkel, ha valóságos megtéréssel hozzá fordulunk. Valójában, ha megalázzuk magunkat előtte, megvalljuk a bűneinket és aztán azt mondjuk, hogy nem vagyunk méltók, azt az Atya meg se hallja, ahogy a tékozló fiú atyja sem hallotta meg eltévedt fia kérését, hogy tegye őt olyanná, mint a béresei közül egy. Ő akkor már egy vigasságot tervezett.

"Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira! És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk. Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni." (Luk.15:22-24)

Isten kész ünnepelni veled, mikor igazán elfordulsz a bűneidtől. Ezt tanítja az Ige és ebben kell hinnünk az elhívásunk szerint.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 38.

Ádám bűne a kárhozatba vezetett minket, mivel mind az ő nyomában jártunk. Az ő bukása a mi bukásunk volt és így mind el voltunk veszve, elválasztva Istentől. A kárhoztató ítélet kimondatott és halálba küldött minket. De Jézus által megigazultunk és tisztának találtattunk. Benne nincsen többé kárhoztatásunk. A Róma 8.1 egy másik fordítás szerint: "Nincs halálos ítélet azoknak, aki Krisztus Jézusban vannak."

Igen, a testi természet átok alatt van és általa mi is, de van egy új erő ami bennünk munkálkodik, egy erő amelyet Szellemben való életnek hívnak és a Szellem által halálba adjuk a test bűnös cselekedeteit. "Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak".  Milyen dicsőséges hír ez!

Ha újjászületett hívő vagy, Isten vérrel megmosott gyermeke, nem vagy kárhoztató ítélet alatt. Isten nem azt mondja neked: a pokolba veled, távozz tőlem gonosztevő. Persze, hogy nem. Azt mondja: az enyém vagy, teljesen elfogadlak a Fiam által.

És mi van ha hátat fordítasz Istennek és bűnre adod magad? Még mindig élvezheted ezt a bizalmat? Tanulmányozd figyelmesen az Igét ezzel kapcsolatban és nézd át elejétől végéig. Nem fogsz találni egyetlen igét sem amely istentelen lázadóknak szavatol bármilyen áldást vagy üdvösséget. Egy ilyen sincs. Ehelyett, ahogy már olvastuk, Pál egyértelműen állítja: "Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek." (Róm.8:13) Még az öt pontos kálvinisták is (ez az irányzat az emberi tényezőnek kevés jelentőséget tulajdonít) egyetértenek ezzel. Nincs többé biztosíték az isteni jóindulatról azoknak, akik akarattal elhagyják Istent.

Az árminiánusok (másik irányzat, amely nem függetleníti úgy a kegyelmet az emberi tényezőktől, mint a kálvinizmus ) azt mondják: teljesen és véglegesen elvesztheted az üdvösséged ha elfordulsz az Úrtól. A kálvinisták azt mondják: ha teljesen és véglegesen elfordulsz az Úrtól, akkor sosem voltál igazán megtérve. De ez azt jelenti, hogy a kálvinisták és az árminiánusok egyetértenek abban, ha a bűneidben halsz meg, meg nem térve és szemben állva Istennel, akkor a pokolba kerülsz.

Komolyan figyelmeztetlek, hogy ne hallgass soha olyanra aki az mondja, élhetsz a bűneidben, szabadon és botrányosan és egy nap majd a mennybe kerülsz. Ahogy Thomas Brooks bölcsen figyelmeztet: "Nem hiheti az ember, hogy az ördöggel táncolhat és ebédelhet és aztán Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal vacsorázhat a mennyben". Tovább magyarázva: "sokan, amit itt a földön esznek, a pokolban fogják megemészteni."

De nincs itt szükség efféle retorikára. Azért olvasod ezt a könyvet, mert szentségre törekszel, még ha kicsit keményebb kihívásokkal kerültél is szembe mint vártad és még ha az Ige elvárásai kicsit magasabbak és kevésbé rugalmasak, mint ahogy kezdetben láttad azt. A lényeg, hogy hívő vagy, aki nem keres visszautat a világba. (Ha mégis, akkor komolyan el kell gondolkoznod az eddigi fejezetek figyelmeztetésein!) Pál a Róma 8-at olyan hívőknek írta, akik az Urat akarják követni, ahogy én is azoknak írok és ez nem tökéletes embereket jelent, inkább lelkiismeretes keresztényeket akik ismerik a kísértés valóságát és a mindennapos harcot a testtel. Ilyen emberekhez szeretnék bátorító szavakat szólni. Számodra nincs kárhoztatás! Hadd világítsam meg számodra ezt a csodálatos bibliai igazságot.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 37.

Nincs kárhoztatás!

Lehetséges, hogy a Megváltó Vére nekem nyereség?
Meghalt értem, aki a fájdalmát okozta?
Értem, aki a halálba küldtem Őt.
Csodás szeretet. Hogy lehet ez?
Hogy Te Istenem, meghaltál értem?

Rab szellemem hosszan volt odalent.
A bűn és a test súlyos láncaiban.
Aztán szemem résén átjutott egy sugár
Felébredtem és a cellámat beragyogta a fény.
Láncaim lehulltak a szívem szabad volt.

Nem rémít a kárhoztatás.
Jézus és benne minden az enyém.
Benne élek az élő Főben.
Az Ő igazságába öltöztem.
Bátran közeledhetek az örök trónhoz.
És megkapom a koronát Krisztus által, aki az enyém.
Charles Wesley: Lehetséges ez? (nyersfordítás)

"A megigazulás a mi mostani bűneinkre vonatkozik. Mikor elé megyünk és megbánjuk, Isten megtisztítja a szívünket minden bűntől és tisztátalanságtól és megigazultan állunk ott, mint egy újszülött, aki sosem követett el bűnt. Nincs kárhoztatásunk. Jézussal járhatunk és szent életet élhetünk az Úr előtt, ha a Szellemben járunk." WILLIAM SEYMOUR

Gyakran érzed a kárhoztatás szellemét? Sokszor érzed úgy, hogy másodrendű polgár vagy Isten Országában, megtűrt, de az Úr által nem igazán szeretett személy? Megszokott számodra, hogy bűnösnek és tisztátalannak érzed magad, függetlenül attól, hogy mennyire van rendben az életed? Identitásodat az "ítélet alatt álló bűnöst" leíró igeversek határozzák meg? Mindig az "ó én nyomorult" életérzést hordozod és nehezen tudsz azonosulni a megigazultságról szóló igékkel?

Persze tudod, hogy az Új Szövetség azt tanítja: "Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak" (Róm.8.1.), de ismerni az Igét vagy megtapasztalni annak realitását sokszor két különböző dolog. Ráadásul nem lehetsz teljesen biztos benne, hogy valóban érted mire gondolt Pál, mikor e híres szavakat leírta. Arra gondolt, hogy mint újjászületett hívők, sosem kell kárhoztatást éreznünk, függetlenül attól, hogyan élünk, vagy arra, hogy nincs okunk kárhoztatás alatt lenni amíg Isten szerint való az életünk? Vagy a Róma 8.1-nek nincs köze az érzésekhez?

Azt tanítja-e , hogy semmilyen bűn vagy engedetlenség nem befolyásolja a mennyhez kötődő, Isten gyermeke állapotunkat vagy azt, hogy azoknak a hívőknek akiknek jó a kapcsolatuk Istennel, nem kell félniük a pokoltól? És bármit is tanít, hogyan tudjuk az írott szavakat a szívünkbe és az elménkbe ültetni?

Tudjuk, hogy a Sátán egyik legnagyobb trükkje, hogy Isten népét csüggedésbe és reménytelenségbe taszítsa, hogy távol érezzék magukat a Mennyei Atyától. Különösen azoknál a hívőknél tudja bevetni ezt a taktikát, akiknek érzékeny a lelkiismeretük vagy hiányzik a biztonság az Úrral való kapcsolatukból. És ez a soha el nem múló kétség érzése még több bűn elkövetéséhez vezethet. Minek is próbálkozni egyáltalán? Azoknál a hívőknél, akiknek a bizalmuk és biztonságérzetük erős, az ördög pont az ellenkező módszert használja. Megpróbálja elaltatni őket hamis biztonságérzéssel, azt mondva nekik, hogy minden rendben, akkor is ha semmi nincs rendben. (Lásd Jer.6.14. 8.11.) Bátorítva őket, hogy azt higgyék, nem tudnak olyan bűnt elkövetni, amely megváltoztathatná Isten feléjük tanúsított hozzáállását. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenned, hogy kitaláld, hogyan vezet ez a gondolkodás a rendszeres, szándékos bűnelkövetés életformájához.

Persze, ezek a Sátán csalásai, de mielőtt leleplezhetnénk a Sátán hazugságait és megújíthatnánk elménket az igazsággal, meg kell értenünk az igazságot. Milyen értelemben vagyunk felmentve a kárhoztatás alól Jézusban? És hogyan segíthetnek ezek a bibliai tények felülkerekedni a bűnön és megóvni minket a vétkektől?

Egy kicsit tegyük félre a "ha megtértél egyszer, örökre megtértél" kérdését, mivel ez nem központi témája a Róm.8.1-nek. A kérdés, amit fel kell tennünk, ez: Mit jelent pontosan a kárhoztatás szó (görögben katakrima ) az Új Szövetség vonatkozásában? Pál maga ad egyértelmű választ, mivel ő az egyetlen szerző aki ezt a görög főnevet használja a teljes Új Szövetségben és ő is csak háromszor, a Róma 5 és 8-ban. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem nehéz kitalálni, pontosan miről beszél itt.

Tudjuk természetesen, hogy a Róma 8 fő témája, főleg az első 17 versben, a Szellemben való élet törvénye vagy alapja. Ezen alapelv szerint, a testünk tagjait halálba adva, dicsőségben járhatunk Istennel. És mivel a fejezet megmutatja, hogyan feszíthetjük meg a testet és élhetünk a Szellemben -így betöltve a törvény elvárásait - teljesen világos, hogy a Róma 8 NEM a bűnre való felhatalmazásért íródott. Mire gondolt tehát Pál, mikor azt mondja, nincsen kárhoztatásunk? Hadd mondja ezt el ő maga. Előtte elmagyarázta, hogy ahogy Ádám bűne mindenki számára halált hozott, az Úr Jézus kegyelme is minden emberre elhatott:

"Mert az ítélet egyből lett kárhozottá, az ajándék pedig sok bűnből van igazulásra. Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek. Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. (Róm5:16/b-18)

"Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. " (Róm 8:1-2)

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 36.

Nézd meg Pál szavait a Korinthusiakhoz:

"Nem tudjátok-é, hogy a kik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindaz pedig a ki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. . Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegőt vagdos; Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek." (1 Kor 9:24-27)

Látod, miről beszél Pál? Először elmondja, hogy egy szellemi futásban vagyunk. (Abban vagy?) És azért vagyunk ebben, hogy megfussuk a pályánkat. (Ha a pályán vagy, futsz is?) És, hogy olyan gyorsan fussunk, ahogy csak bírunk, hogy elvegyük a jutalmat. (Ha futsz, úgy futsz, hogy elvedd?) Ez az önfegyelemről, a célról, az összpontosításról szól. Nincs itt helye lustaságnak, letargiának, álmatagságnak, tunyaságnak. Másodszor elmondja, hogy az atléták, akik olimpiai játékokon indulnak, keményen edzenek - az edzés csak egyre keményebb lesz az évek során - hogy elnyerjék a koronát, mai szóval érmet, amely megadatik majd.

Az atléták szigorú napirend szerint gyakorolnak hat-nyolc órát naponta, kemény, hónapokig tartó diétákat tartanak, hogy megnyerjenek egy versenyt vagy új rekordot állítsanak fel vagy legyőzzenek egy ellenfelet. Megkínozzák a testüket és megvonják maguktól az élet mindennapi élvezeteit, csak hogy a csúcsra jussanak. Mérföldeket kocognak zuhogó esőben vagy a tűző napon. Néha ugyanazokat a mozdulatokat gyakorolják hetekig, amíg hibátlanul nem megy. Vannak sportolók, a bokszolók például, még a szexuális élettől is tartózkodnak egy hónapig vagy tovább, a verseny előtt, mivel úgy gondolják, hogy az ilyen cselekedetek is energiát vonnak el. Igen, így élnek az atléták.

De nézd, mit mond Pál: "azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant." Igen, ezt mi tesszük. (Angolban itt a teszik, tesszük ige is szerepel.) Mi fegyelmezzük magunkat, mi tagadjuk meg magunkat, mi uralkodunk a test fölött, mi vesszük fel a keresztet, mi tartunk ki, mi mondunk nemet a világnak, mi állunk ellent az ördögnek, igen, ezeket mi tesszük. De minket valami sokkal nagyobb dolog motivál. Azért tesszük amit teszünk, hogy örökkévaló koronát nyerjünk.

Te is így élsz? Úgy veted alá az életed az Úrnak, ahogy egy profi sportoló a sportnak, egy profi zenész a zenének vagy egy buzgó üzletember a pénznek? Talán a legnagyobb probléma az életedben egyszerűen az önfegyelem, a kontroll, az összpontosítás hiánya. Talán egy könyörtelen napirendet kell bevezetned , hogy formába hozd magad. Csak Isten tudja, hányszor prédikáltam ezt már magamnak.

Még egyszer, a kis rókák, akár semleges dolgok, akár kis bűnök, több kárt okoznak nekünk mint hinnénk. És a kis rókák elszaporodása az, ami megmutatja nekünk, hogy valami nagyon nem jól megy. Ne engedd, hogy a szőlőskertedbe vájják az üregüket, bármilyen kicsik is. Nézd át szigorúan az életed és gyomláld ki a kis rókákat, a kisebb bűnöket.

Talán a pornográfia "nagy bűne" nincs jelen az életedben, de megbámulod a másik nem képviselőit a gyülekezetben. Talán a hazugság "nagy bűne" nincs jelen az életedben, de szükségét érzed, hogy eltúlzott, felnagyított módon adj elő egy történetet. Talán a felelőtlen lustaság "nagy bűne" nincs jelen benned, de szörnyen nehéz számodra 30 percet az Úrral tölteni imában. Talán az erőszak " nagy bűne" nincs meg benned, de hajlamos vagy a dührohamra és gyerekes haragra. Charles Bridges így írja le a kontrollálatlan állapotot:

"Az egyik példabeszéd mondja: azt "a ki uralkodik a maga indulatján" (Péld 16:32) hatalmas győztes. És valóban a legnemesebb részünk felett veszítjük el vagy nyerjük meg az uralkodást. Akinek nincs hatalma a maga lelke felett az könnyű préda a betolakodónak. Bárki felzaklathatja és meggyötörheti. (Lásd Eszter 3:5.6.13) Átadja magát az irányíthatatlan szenvedélyek első rohamának. ellenállás nélkül, mint egy lerombolt falú város, amely nem jelent akadályt. ( Neh 1:3 2:17) Nem tudja fegyelmezni magát, a kísértés alkalmat jelent a bűn számára, és félelmetes távolságokba űzi őt, amit nem is gondolt. Egy dühkitörés a gyilkosságig vezet. A kéjvágy fölötti figyelmetlenség házasságtöréshez. A legnagyobb természetes erő teljesen erőtlen a nagy konfliktusban. Mindez a legmélyebb együttérzést kellene, hogy előhívja belőlünk. De vannak kevésbé szégyenteljes esetei a morális gyengeségnek, mégis aligha kevésbé károsak a lélek számára. Minden dühkitörést, a büszkeség minden szikráját amely a szívben támad, már mielőtt megmutatkozna a viselkedésben vagy a beszédben, le kell győzzünk, és határozottan ellen kell álljunk neki. "

Igen a bűn minden kitörését az életünkben, a testiség minden ébredező szikráját a lelkünkben, minden kis rókát a szőlőben, teljesen ki kell takarítsunk és irgalmatlanul ki kell űznünk. Azok a lompos farkú, fényes szemű teremtmények aranyosnak és veszélytelennek tűnhetnek, de gyötrő kellemetlenkedők és szörnyű fosztogatók. El kell kapni őket, foglyul ejteni és megölni. Végül is az ágak amiket megrágtak és a kacsok amiket letéptek a szőlősgazdához, Jézushoz tartoznak. Ezért sürget Spurgeon minket, hogy Jézussal együtt vadásszunk.

Tehát, állatvédők, el az utamból! Én megyek rókákra vadászni. Velem jössz?

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 35.

Valójában, a Sátán egyik fő taktikája, hogy a sebezhetőségnek arra a helyére vigyen minket, ahol nagyobb bűnöket követünk el, melyek máskor eszünkbe sem jutnának, hogy rávesz minket, engedjünk kisebb bűnöknek.

Például, egy ember aki egy éve szabad az ivástól, könnyedén ellenáll a kísértésnek, hogy elmenjen a haverokkal és elkövesse ezt a bűnt, de lehet, hogy enged a kísértésnek, sőt direkt el akarja követni egy szörnyű veszekedés után a feleségével, vagy miután elvesztette az állását és elcsüggedt, vagy egy váratlan tragédia történt és elvesztette a hitét. Figyelj a kis résekre a páncélzaton! Tömd be a lukakat, mielőtt repedések lennének belőlük!

Ahogy Spurgeon figyelmeztet:

"Tedd fel a kérdést, miért távolodtál el Krisztustól? A bűneid fala takarja el az arcát előled. A fal épülhet kis kavicsokból ugyanúgy, mint nagy kövekből. A tenger cseppekből áll, a szikla porszemekből, és a tengert amely elválaszt Krisztustól, lehet, hogy kis bűnök cseppjei töltik meg, és a zátony, amin a hajód összetörik, napról napra állt össze a kis bűnök koráljaiból."

Vigyázz a lukakkal a szellemi pajzsodon, legyen ez a terület a testi lustaság vagy nem tanítványi hozzáállás és vigyázz bármivel - még ha ez önmagában nem is bűn - amely visszatart a szellemi életben.

A Zsidó 12 felszólít minket, hogy "félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt," és így "kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért." (Zsid, 12:2/b) Nem csak a bűn az, ami akadályoz és összezavar minket. Vannak más dolgok, melyek gátolnak a futásban és a győzelemben és ki kell zárjunk minden ilyen dolgot.

1982 végén többet böjtöltem mint bármikor addig, de valami zavaró kezdett kialakulni. Néhány nap böjtölés után szörnyű fejfájásom lett és annyira gyenge lettem, hogy szinte mindenre alkalmatlan voltam. A probléma még a böjt megtörése után sem enyhült,  csak ha valami édeset ettem, leginkább csokoládét. Látod, soha életemben nem ittam meg egy csésze kávét, soha nem szívtam el egy szál cigarettát, nem ettem meg egy Big Mac-et. (A Big Mac nem meghatározó az én történetemben de sokan érdekesnek fogják találni.) Mikor felhagytam a drogokkal (emlékezz, hogy 15 évesen heroint lőttem), azt gondoltam szabad vagyok a függőségektől, mivel nem kellett leküzdenem a cigaretta utáni vágyat és nem vonzott egy csésze kávé sem. Ehelyett rájöttem, hogy megrögzött csokoládé függő vagyok. Hozzávetőleg minden nap fogyasztottam valami édességet amióta az eszemet tudom. Ezt a szokást is száműznöm kellett.

És egy darabig szabad voltam az édesség utáni vágytól. Elkezdtem fegyelmezni magamat, először egy héten egy nap engedtem, hogy édességet egyek, aztán, drága feleségem Nancy (legyen áldott) bátorításával havonta egy napon. Ez így maradt éveken keresztül, kis változásokkal, aztán kicsit lazábbra vettem, hogy mindig azt figyeljem mennyi csokit eszem és újra szokássá vált. (Vedd figyelembe, hogy amúgy a táplálkozással nem sokat foglalkoztam, bár bizonyára nagyon fontos terület. Egyszer tudtam csak megkóstolni a kelbimbót, tehát ez nem az egészséges táplálkozásról szól. De dolgozom rajta. Számomra az első harc ez az önfegyelmezés volt.)

Az évek során csodálatos volt látni, ahogy az Úr "leleplezett" engem a csokoládé bűneimben - más szavakkal azokat az alkalmakat, mikor felfaltam egy zacskó mogyorós M&Ms-t vagy betömtem egy szelet mandulás Hershey csokit, miután kijelentettem Nanceynek, hogy egy darabig semmilyen édességet nem fogok enni. Volt, hogy a bűnöm láthatóvá vált. Egy ravasz kis M&Ms eltűnt az autóban és végül az ölemben olvadt el. Máskor természetfeletti módon lepleződtem le. Ironikusan írok erről de csak részben volt vicces.

Például, egyik este, Nancy elküldött a közeli boltba beszerezni pár szükséges dolgot a konyhába. Vásárlás közben megláttam kitéve egy tál csokis karamellát (ez kemény anyag egy volt csokifüggőnek) és elhatároztam, hogy szerzek belőle egy nagy adagot. Az egyetlen probléma az volt, hogy ez egy állítólagos édességmentes fogadalmam idején volt. Mikor fizetni mentem, a pénztáros fogta a karamellát és azt mondta: mmmm finom, és aztán legnagyobb megdöbbenésemre rám nézett és hozzátette: bűnös.

Az Úr nem engedte, hogy túl messzire menjek, igaz? (Sajnos azt el kell mondanom, hogy így is megettem a karamellát, bár nemigen tudtam élvezni. Ez csak egy kis darab volt, másfél dollárba került csak, így ez nem annyira súlyos bűn, nem?) Komolyra fordítva, az egészséges táplálkozás problémájától eltekintve, nem hiszem, hogy az én édesség evéseimnek a bűnözéshez lett volna köze, inkább az önfegyelemről szólt ez. A test megfegyelmezéséről és hogy ne legyünk semmilyen világias szokás foglyai.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 34.

Beszélgetések is veszélyes kis rókák lehetnek. Rengeteg haszontalan, üres, nem építő, ostoba beszéd. Micsoda akadálya a szentségnek. Szerinted mire gondolt Jézus, mikor azt mondta: "De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján." ( Máté 12:36) Ha az Efézus 4:29 tanácsát követjük, beszédünk mennyisége valószínűleg 50-75 %-al csökkenne. "Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak."( Eféz 4:29)

Nem csak a pletykától, zsörtölődésről,  kritizálásról, panaszkodásról van szó. (Ezek a bűnök nem igazán kis rókák.) A meggondolatlan, gyümölcstelen szavak mind nagy problémát jelentenek. Ezért beszél olyan sokat a Példabeszédek a nyelvről. Szó szerint életet adhat vagy vehet el. (Péld 18.21)

" A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes." (Péld 10:19)

"A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak." (Péld 13:3)

"Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig." (Péld. 12:18)

"A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú. Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek." (Péld 17:27-28)

"Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!" (Péld. 29:20)

A nyelv helyes vagy helytelen használata tényleg olyan ügy, ami figyelmet érdemel. Segítheti vagy visszavetheti a szentséget az életünkben és ha nem zabolázzuk meg, az zaboláz meg minket.

Ugyanígy van az életünk minden területével. Meg kell kérdeznünk magunktól, hogy a dolgok, amiket teszünk, szolgálnak-e minket (és így szolgálják-e Isten céljait az életünkben) vagy mi szolgáljuk ki azokat. Eszközök e ezek vagy bálványok?

Az életem egy szakaszában, a 70-es évek végén és a 80-as évek elején, az iskolázottság bálvánnyá vált az életemben. Míg 1982-ben eszközzé nem vált újra.

Abban a szakaszban nekem kellett a legjobbnak lennem mindenki előtt. Ez vált a hosszútávú célommá. Még több nyelvet kellett megtanulnom. Még több szöveget kellett memorizálnom. Úgy kellett ismerjenek mint tudóst. Kellett, hogy a munkáimat publikálják. De milyen célja volt mindennek? Egyértelmű, hogy ez a tudás gőgje volt, a tanulás istene és a világ szabályai uralták a szívemet. Micsoda őrültség. Soha nem tudom megtanulni azt a milliónyi dolgot, ami megismerhető. Még a saját területünkön is a legtöbb amit remélhetünk, hogy talán nem utasítanak el úgy minket, mint valaki mást. Soha nem fog mindenki elfogadni vagy ismerni (kik ők egyáltalán?) és az olyan tudásnak ami nem Isten által megszentelt, semmilyen örökkévaló haszna nincsen.

A tanulást is alá kell rendeljük az Ő céljainak és így fog értelmet nyerni. A tehetségeinket, a zenei virtuozitást, atlétikai készséget, akadémiai tudást, fizikai erőnket és kitartásunkat, üzleti éleslátásunkat, kreatív képességeinket, szülői adottságainkat a Mesternek kell ajánljuk és akkor mindenünk, amink van és minden, ami vagyunk, Őt dicsőíti majd. Máskülönben mit használna mindez?

Láthatod, hogy ez a világ vonzani próbál minket, a test hatni akar ránk, az ördög zaklatni próbál és valóságos szellemi harcban állunk, a hűség próbájában. Ha nem vigyázunk, a kis rókák, (valójában kis bűnök) legyőznek minket. És tévedünk ha azt hisszük, hogy mivel a nagy bűnöktől mentesek vagyunk, a kicsik nem fognak lenyomni és végül legyőzni minket. (Emlékezz a törpékre a Gulliver Utazásaiból)

A tény ez:
A kis bűnökből nagyok lesznek
A kis bűnök visszatartanak és megzavarnak minket.
A kis bűnök eltompítanak és érzéketlenné tesznek.
A kis bűnök felemésztik az erőnket és ellopják az időnket.
A kis bűnöket könnyebb kimagyarázni és elnézni mint a nagyokat.
A kis bűnök sokkal gyorsabban sokasodnak mint a nagyok.

Vigyázz a kis bűnökkel!

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 33.

Az Úr kell legyen a mindenünk és bármit teszünk, akár eszünk vagy iszunk, Őrá gondolva tegyük az Ő dicsőségére. (1 Kor.10:31 ; Kol.3:17) Vele kell ünnepeljük az esküvőket, születésnapokat, ünnepeket, a vakációt, családi programokat Vele élvezzük, sportokat vagy zenét Őelőtte játszunk, az üzletet vagy tanulmányokat Vele kell véghezvigyük, a kapcsolatokban Ő kell jelen legyen, az Ő vezetésével, áldásával és részvételével. Az Úrban töltött éveim alatt a szívem mindig Érte lángol, miden amit tettem vagy teszek, eladok valamit, elmegyünk enni a családdal, tanulok, dobolok vagy sportolok, prédikálok, tanítok, imádkozom vagy dicsérem Őt, mindent rajongással teszek és az isteni közelség valóságos érzésével. AZ Úr és én mindenben együtt vagyunk!

De nem mindnyájunknak mindig ilyen az élete. Azok a kis rókák nagyon ravaszak tudnak lenni. Van-e közülük, amelyik pusztítja a szőlőskertedet? Elszabadult-e valamelyik, hogy rombolja a szőlődet? Védelemre van szükséged minden bálvány és kötelék ellen. Figyelned kell, hogy kívül tarts minden függőséget és rossz vonzódást. Először megosztják a szívedet, hogy ne az Úr legyen az első az életedben, aztán eltompítják a szívedet, érzéketlenné tesznek a fokozatos visszacsúszás számára. Aztán uralmat vesznek a szíved fölött, terelve, ösztönözve, szabályozva téged. Ezek halálosak, rombolóak és kívül kell, hogy maradjanak. Végez e pusztítást valamelyik a szőlődben? Itt az ideje, hogy leltárt készíts! Íme egy felsorolás a legravaszabb kis rókák csoportjairól. Emészti valamelyik a szőlődet? Nézd meg figyelmesen.

Sportok. Tényleg jó ok az izgatottságra ha valaki eldob, elrúg vagy elkap egy labdát és tényleg olyan nagy dolog ez - szinte kozmikus, örökkévaló fontosságú - ha valaki új csúcsot állít fel?

Részvények. Némelyikőtök szíve szó szerint a tőzsde mozgását követve van fent vagy lent.

Számítógépek és kütyük. Ezzel a rókával túl gyakran találkozom.

Autók. Akár vágyódás egy új autóra vagy a meglévő fényezése és ápolása.

Hírek. Hányszor kell átnézned ugyanazokat a szalagcímeket egy nap?

Könyvek. Mindent olvasol csak a Bibliát nem.

Kertészkedés. Órákat töltesz térdelve, ültetés és ápolás közben és perceket térdelsz imádkozva és dicsérve az Urat.

Takarítás. Muszáj mindennek ragyognia a házban?

Étel függőségek. Az önfegyelem hiánya fertőző és ha nem tudod fegyelmezni a hasadat, egy idő után az elmédet sem tudod majd.

Lépést tartani a technológiával. Tényleg mindenben naprakésznek kell lenned?

Gyűjtemények. Nem viheted magaddal a mennybe őket.

Divat. Hiúság, hiúság, hiúság.

Lakásdekorálás. Ez a földi lakhelyed úgysem lesz soha tökéletes, miért nem mérsékeled az igényeidet?

Dokumentum és természetfilmek. Igen ez is lehet bálvány.

Puzzle. Hogyan lehetséges, hogy több időt töltesz keresztrejtvénnyel vagy egy 1500-as puzzle kirakásával a napodból, mint az Igével és imával?

Információ. Internet túladagolás, addig szörfözöl a neten amíg teljesen kiüresedsz.

Rádiós talk show. Mi történne, ha Isten szólhatna hozzád annyit, amennyit a műsorvezetőt hallgatod?

Chat szoba. Olyan sok óra, olyan kevés tartalommal.

Video játékok. Egyre jobbak lesznek, egyre izgalmasabbak, egyre erősebb függőséget okozva, jobb ha még most kontrollálod ezt.

Szabadság, vakáció. Az életben nincs annyi szabadidő, amennyit mi teremtünk magunknak.

Filmek. Alig találhatsz olyat, amit érdemes megnézni.

Időjárás. Biztos vagyok benne, hogy van az olvasóim közt időjárás csatorna függő is.

Siker. Bárhol is találod meg, üzletben, művészetben, oktatásban, szigorú gazdád lesz, mindig egy lépéssel feljebb hív, mindig egy perccel többet akar az idődből, soha nem engedve szellemi célokat, "azt majd holnap csináld" mindig ezt mondja.

Vigyázz ezekkel a kis rókákkal!

Rendkívül hasznos lehetne számodra ha diagramot készítenél, mivel töltöd az idődet, egy hétig, miden nap minden órájáról. Mennyi idő vész kárba? Lehet, hogy megdöbbennél.

És akkor még nem beszéltünk arról, hány órát töltesz egy átlagos héten tv nézéssel és videókkal, hiszen valószínűleg visszaszorítod ezeket a tevékenységet ezen a héten, mivel most teszteled magad. (Ha nem szorítod vissza akkor még jobban meg fogsz döbbenni.)

A helyzet az, hogy az egyszerű elfoglaltságok is szörnyű időrablók. Vezetők sokszor rendkívül túlterheltek adminisztrációs tevékenységekkel, eltemeti őket az iratlavina, pedig a nagy része lényegtelen és sokad rendű fontossággal bír. Vigyázz erre! És vannak buta dolgok, amik mindannyiunkat támadnak: sportfogadás szelvények kitöltése (érzékeny ponton érintettelek?) vagy elolvasni minden bejövő emailt, függetlenül attól mennyire lényegtelen. (Tényleg nem kell mindet elolvasnod. Senki nem fogja leellenőrizni.)

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 32.

Mondjuk, hogy nagyon szereted a baseball-t és egy estét minden héten (vagy néhány hetente, az időbeosztásod szerint) leülsz a fiaddal és megnézel egy meccset. Ez a kikapcsolódás ideje és alkalom, hogy beszélgess a fiaddal a sportról és más dolgokról és lehetőség, hogy tehetséges játékosokat nézhetsz a legjobbat kihozva magukból. Ez teljesen jónak tűnik és jelenleg lehet, hogy az is. De lehet, hogy egy kis róka ott leselkedik a háttérben, a lehetőségre várva, hogy ellopja az idődet és megossza a szívedet, először mind nagyobb vágyat teremtve benned, hogy kövesd a csapatod programját, aztán, játszva az érzéseiddel, elcsábítsa a gondolataidat.

Hogyan történik ez? Talán a te csapatod mindig hátrébb végzett de idén másként van. Ők játszanak a döntőben. Már 2-3 meccset akarsz megnézni hetente. Egy gyülekezeti alkalmat is elmulasztasz egy fontos meccs miatt. Mindennap olvasod az újságokat, az eredményeket és statisztikákat böngészve.

Ha a csapatod nyer, boldog vagy, feldobott és izgatott. Ha veszítenek - különösen egy döntő meccset -nyomott és lehangolt vagy, sőt mogorva és motiválatlan. A baseball megszerezte a szívedet. A kis róka kikezdte a szőlődet. Mikor imádkozol, a baseballra gondolsz. Mikor emberekkel beszélsz, a sportról beszélsz, nem az evangéliumról. Mikor terveket szősz, a meccsek vannak a központban. A szentséged veszélybe került. A szíved megosztott lett. A világ dolgait szereted és Isten iránti szereteted kihűlt. Ez történik hívők millióival mindennap, különösen a mi szórakozás-központú, sportokat felmagasztaló, testért rajongó társadalmunkban.

Még a "semleges" dolgok is rombolnak. A kis rókák minden alakban és méretben jöhetnek és gyakran észrevétlenek maradnak. Miért? Mert olyan kicsik. Még aranyosnak is láthatod őket. Látod, ha internetes pornográfiával van dolgod, az fel fog tűnni. Ha vered a házastársadat, az fel fog tűnni. Ha hazudsz a munkahelyeden, az fel fog tűnni. Ha valaki más férjének vagy feleségének akarsz tetszeni, az fel fog tűnni. Ha mész és berúgsz vagy drogot használsz, az fel fog tűnni. De megnézni néhány meccset a tv-ben, lehet, hogy nem fog feltűnni. Naponta két órát tölteni újságolvasással, lehet, hogy nem fog feltűnni. Minden szabad percedet a hobbidnak szentelni, vagy a ház körüli munkának, vagy a golf tudásodat tökéletesíteni, lehet, hogy nem fog feltűnni. De biztosíthatlak, Istennek fel fog tűnni. Egy másik isten törekszik az Ő helyére. Egy másik "mester" neveden szólít. Kinek a rendelései szerint élsz? Ki irányít téged? Kit vagy mit imádsz valójában? Vigyázz a kis rókákkal! Charles Spurgeon-tól jön ez a fontos figyelmeztetés:

"Hívő, vigyázz, ne vedd könnyedén a bűnt! Vigyázz, vagy lejjebb és lejjebb fogsz esni. A bűn kis dolog? Nem mérgező? Ki tudja mennyire halálos? A bűn kis dolog? A kis rókák nem teszik tönkre a szőlőt? A kis korálok nem alkotnak akkora zátonyt, ami egy hajót összetör? Kis csapások nem döntenek le egy hatalmas tölgyet? A folyamatos csöpögés nem vájja ki a követ? A bűn kis dolog? Ez övezte a Megváltó fejét tövisekkel és döfte át a szívét. E miatt szenvedte el a gyötrelmet, keserűséget és bánatot. Megmérheted a legkisebb bűn súlyát az örökkévalóság mérlegén? Elrepülhetsz előle, mint egy kígyó elől, gyűlölve a gonosz legapróbb megjelenését? Láss mindent bűnt úgy, hogy az feszítette meg a Megváltót, és annak fogod látni, ami, rettenetes bűnnek."

Ez eléggé új látásmódba helyezi a dolgokat, nem?

Nem vagyunk szentségre kötelezve, mintha Isten valami ódivatú ellensége lenne az örömnek, aki irigy és ideges lesz azonnal, ha jól érezzük magunkat. Egyáltalán nem. Gondolj arra, mikor Pál a pénz szeretetének veszélyéről írt Timóteusnak, ügyelt arra, hogy úgy írja le az Atyát, mint aki: "bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra" (1 Tim 6:17/b)

A mi Istenünk ilyen! Ő az, aki megalkotott minden madarat, ami az égen repül, megtervezte a halak formáját, amik az óceánban úsznak, aki megteremtette a háborgó tengereket és szabadjára engedte a sebes zuhatagokat, aki formálta a magas hegyeket és hósipkát festett a tetejükre. Ő gondolta ki a pillangót és tervezte meg az antilopot, ő találta ki a virágokat és alkotta a verebeket.

Ő a vitalitásnak, az energiának és az életnek az Istene. Ő nem az öröm ellensége, hanem az öröm beteljesítője. Ő nem sivár, hanem gyönyörűséges. Nem szörnyűséges hanem bámulatos. A mi Istenünk minden útjában csodálatos és semmi negatív nincsen benne. Emiatt bolondság más dolgok fogságába esni, mint Vele lenni és őrültség más mestert szolgálni az Úr helyett. Semmi értelme nincs bárminek megengedni, hogy megossza a szívünket.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 31.

RÓKAFIAK, AKIK A SZŐLŐT PUSZTÍTJÁK

"Nagyon veszélyesek, sőt sokszor veszélyesebbek a kisebb bűnök..... A nagyobb bűnök hamar felrázzák a lelkünket, és a lélek felébredvén megtérésre indít, sokkal inkább mint a kisebb bűnök. A kisebb bűnök gyakran megbújnak a lelkünkben, észrevétlenül fejlődnek és munkálkodnak ott, míg úgy megerősödnek, hogy végül eltiporják, megfojtják a lelket. Ahogy sokszor nagyobb veszélyt jelentenek a kisebb betegségek a test számára, mivel hajlamosak vagyunk könnyedén venni azokat, elmulasztani, hogy időben kezeljük őket, míg annyira megerősödnek, hogy halálosnak bizonyulnak számunkra."

Thomas Brooks

"Ha Krisztussal élsz, Krisztussal jársz, látod Krisztust, közösséged van Krisztussal, vigyázz a kis rókákra, akik tönkreteszik a szőlő zsenge termését."
Charles Spurgeon

"Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat, a kik a szőlőket elpusztítják; mert a mi szőlőink virágban vannak." (Énekek éneke. 2:15)

Drogfüggőség, pornográfia, gyermek molesztálás, házasságtörés, gyilkosság, alkoholizmus, szexuális perverziók, erőszak. Néhányotok számára ezek a bűnök (remélhetőleg nem az összes) fájdalmasan meghatározóak és azzal a reménnyel kezdtétek el ezt a könyvet, hogy megtaláljátok a szabadulás útját és a győzelmet ezen erősségek fölött az életetekben. De a legtöbbetek számára ezek közül egyik sem jelent nagy problémát. Sosem volt dolgod vele, mióta újjászülettél vagy már a megtérés előtt sem küzdöttél velük. Így vagy úgy, de szabad vagy.

Elkötelezett hívő vagy, tisztaságban szolgálod az Urat, a durva bűnök távol állnak tőled és ezekhez a vétkekhez tényleg semmi közöd nincs. Nem vagy megkötözve testi vágyakkal, és elmondhatod, hogy nem függsz semmi olyantól amit a Biblia tilt. De valami nagyon hiányzik az életedből és tudod ezt. Eltompultál, hiányzik a szenvedély, kevés gyümölcsöt teremsz és az Úrral járásban szinte nem is növekedsz. Egyáltalán nincs tűz benned és rendszeresen alul teljesíted a biblia normát, hogy szeresd az Urat teljes szívedből és lelkedből. Esetedben, Pál figyelmeztetése a rómaiakhoz, hogy maradjanak buzgók, (szó szerint forróak) elérhetetlennek látszik. (Róm, 12:11)

Mi az ami visszahúz téged? Lehet, hogy a kis rókák, akik tönkreteszik a szőlőt? Ez is lehet halálos!

Gondolj erre így: Ha a szentség lényegét úgy írhatjuk le, hogy szereted és szolgálod Istent teljes szívből, akkor minden ami megosztja a szívedet, még ha ez önmagában "semleges" dolog is, az bűn. Ugyanez mondható el bármiről, ami eltompítja, eltereli a szívedet. Az bűn, akkor is ha az emberek szemében dicséretes, tiszta és korrekt. Ha elvon téged az Úrnak való alárendeltségtől vagy eltompítja a szellemi látásodat, akkor az bűn.

Bárki vagy bármi más, az Úron kívül, uralkodik-e a gondolataid és az álmaid felett vagy elterel és összezavar téged? Bárki vagy bármi más, mint az Úr, irányítja-e a gondolkodásodat, vezeti-e a lépéseidet?

Egy dolog alávetni magad a családodnak, tanulmányaidnak, munkádnak, karrierednek és megint más bármelyiket ezek közül az Úrral való kapcsolat elé helyezni. (Más szavakkal: más dolgok az elsők, Jézus legjobb esetben a második.) Egy dolog élvezni dolgokat a világban, mint természet, zene vagy sport. Megint más elepedni ezekért. Mi a helyzet veled?

Megszerezte valami a szívedet?

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 30.

Egyértelműen tudjuk, hogy alapvető különbség van a test cselekedetei és a Szellem gyümölcsei közt. Semmit sem szabadna kezdenünk az elsővel, csak a másodikkal foglalkozni, életünket a Szellem vezetése kell jellemezze, a testet megfeszített életmód és magatartás.

Igen, van egy küzdelem a test és a Szellem között, de a Jézusban való élet a Szellem győzelmét jelenti a test felett. Ez az egyik csodája az Új Szövetségnek. A teljes természetünk kicserélődött.

"A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések, . Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. . Az ilyenek ellen nincs törvény. . A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt." (Gal. 5:19-24)

Igaz, hogy régen "különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái" voltunk... "forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját" (Tit. 3:3; Eféz. 2:3).  De már megmosódunk és megújultunk. (Tit. 3:5) megszenelődtünk és megigazultunk (1 Kor 6:11), megmentettünk a sötétség hatalmából (Kol 1:13) feltámadtunk Krisztussal és felültettünk mennyei helyekre (Eféz. 2:3) Ezért a bűn nem uralkodik rajtunk többé, mert hatalmat kaptunk a megszentelődéshez Isten kegyelme által (Róm.6:14; Tit.2:11-12). Új teremtések vagyunk Krisztusban!

"Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek: Mert a ki meghalt, felszabadult a bűn alól. Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele. Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él. Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban". (Róm.6:6-11)

Többé nem a bűn hanem az igazság szolgái vagyunk. Ezt a kifejezést használja Pál a Róma 6:18-ban. Felszabadultunk a test és az ördög uralma alól és szerető Urunk szent igája alatt vagyunk. Ez a mi csodálatos kiváltságunk, hogy átadhatjuk magunkat Neki mindenestül, szellemünket, lelkünket és testünket.

Tehát, ahelyett, hogy kifogásokat keresünk a bűn számára, vagy kiskapukat, hogy megmagyarázzuk szokásos kompromisszumainkat, Isten által adott megoldást kell keresnünk, amivel felülkerekedhetünk a bűnös életformán, az Ő isteni útjait, amivel a test kötelékeiből menekülhetünk. És ahelyett, hogy elcsüggedünk és megveretünk az ördög által, mert úgy tűnik, sosem sikerül, fel kell néznünk a mennybe, tudva, hogy Isten akarata, hogy a test és a világ ereje fölé emeljen. Képesek vagyunk szent életet élni, ami elfogadható és kedves az Úr számára.

Tehát ha Ő azt mondja: "Menj és többé ne vétkezz!" lelkesen azt mondhatjuk: "Igen Uram, Te vezetsz és én követlek, én is erre vágyom!" Szentségre teremtettünk, ez a múltunk, szentségre váltattunk meg, ez a jövőnk, mindez azt jelenti, hogy a bűnnek nincs helye bennünk. Mondj búcsút neki Jézus nevében. Olyan boldog leszel, ha megteszed.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 29.

Mikor John Wesley felismerte ezt korai életében, erre az elkerülhetetlen következtetésre jutott: "Azonnal eldöntöttem, hogy egész életemet Istennek ajánlom, minden gondolatomat, szavamat, cselekedetemet, teljesen meggyőződve arról, hogy nincs középút, az életem minden részét (nem csak némelyiket) vagy Istennek áldozom, vagy magamnak és így valójában az ördögnek. Tud-e bármely komolyan gondolkodó ember kételkedni ebben vagy középutat találni Isten és az ördög szolgálata közt?"

A kettő összeegyeztethetetlen, mint a világosság és a sötétség, az ellentét köztük örök és végtelen (Mát. 6:24). Ezért hív minket az Úr, hogy szigorúan határolódjunk el a bűntől.

"Mert ez az Isten akarata, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok....Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten. Aki azért megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk." (1 Tess. 4:3;7-8)

"Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. . Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból." (1 Ján.2: 15-16)

"Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik; Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában." ( Eféz. 5:3-5)

Úgy kell élnünk ebben a világban mint Isten Országának méltó polgárai, ha örökölni akarjuk az Országot az eljövendő világban. Megtérni többet jelent,  minthogy kapunk egy jegyet a mennybe, ez egyben egy útlevél is egy teljesen új élethez itt a földön. Valójában az útlevél nélkül a jegy nem sokat ér. Nézzük meg John Owen világos magyarázatát erről:

"Nincs zavarosabb, bolondabb elképzelés, nincs károsabb annál, minthogy az a személy aki nem tisztul, nem szentelődik meg, nem változtatja meg életét, később bekerülhet az áldottságnak abba az állapotába, amely Isten gyönyörűségében jelen van.... Nem élvezheti Isten közelségét, nem lehet Isten a jutalma. ... Valóban, a szentség a mennyben lesz tökéletes de kivétel nélkül ebben a világban kezdődik el. Ő senkit nem vezet a mennybe, csak akit megszentelt itt a földön. Az élő Fej nem fogad el halott tagokat."

A menny a szentek otthona. A Könyv vége világossá teszi ezt. (Valóban, ezek a versek a Jelenésekből túl világosak a testiség elfogadásához. Olvassuk el figyelmesen, megfontoltan és imádkozva!)

"Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem. A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál..... És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem a ki útálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az élet könyvébe, a mely a Bárányé". (Jel. 21:7-8;27)

Akiknek a neve be van írva ebbe a könyvbe, teljesen megváltoztak az Ő vére által. Nem találtattak a gonoszok és bűnösök között. Ez a központi témája az Ige utolsó előtti fejezetének és az utolsó fejezetben újra megismétli: "Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot." (Jel. 22:14-15)

Az elválasztás örök lesz. Ezért adatott az intés: "Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is." ( Jel .22:11) Jézus megjutalmaz bennünket aszerint, amit tettünk. (Jel .22:12) Lásd még: 2 Kor.5:10; Róm 14:11-12; 1 Kor 4:5; Máté 25:14-30.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 28.

A kérdés megint az: hogyan tudjuk ezt megcsinálni? Tulajdonképpen ez az egyik elsődleges célja ennek a könyvnek. Azért jött létre, hogy segítsen szentté válni, megmutassa az utat a szabadsághoz a test kötelékeiből, egy haditervet adjon az életedre. Ez teljesen világos: Az Ige szerint, mivel régen a bűn volt megszokott számunkra, legtöbbünk azt tette, amihez kedve támadt, kevéssé vagy egyáltalán nem gondolva Istenre, most a bűnnek kell a megszokottól eltérőnek lennie. Most azért élünk, hogy tetszünk a Mesternek.

Tehát, mivel átvitettünk a halálból az életbe, Sátán hatalmából Isten uralma alá (Kol.1:13; Apcsel. 26:18), az Úr Jézus kegyelmében és megismerésében növekedünk. (2 Pét.3:18) és szentekké válunk Isten félelmében. (2 Kor.7:1) Igaz, hogy folyamatos harcunk van a bűnnel nap mint nap. De nem vagyunk többé a bűn rabszolgái. Most az igazság szolgái vagyunk és a bűn nem uralkodhat rajtunk többé.

A nagy probléma ma az egyházban, hogy könnyedén vesszük az engedetlenségeinket és mentegetjük a bűneinket. Úgy élünk mintha Isten direkt azt várná el tőlünk, hogy megvessük a parancsolatait és figyelmen kívül hagyjuk a törvényeit, mintha az állandó engedetlenség lenne az előírt norma az újjászületett hívők számára. Jézus azt mondta: "Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." (Ján.8:34-36) Meg vagyok győződve róla, hogy ez igaz!

A jó hír, hogy az Úr ismeri a valónkat és nem hívott el olyasmit tenni amire nem vagyunk képesek. Nem mondja nekünk, hogy repüljünk mint a a madarak vagy ússzunk mint a halak, mivel nem madarak vagy halak vagyunk. Nem mondja nekünk, hogy úgy éljünk mint az angyalok a mennyben, hiszen halandóként a földön élünk. De ha Jézus azt mondja , hogy szabadok lehetünk a bűntől, ha Pál azt mondja, hogy meghaltunk a bűn számára, ha János az mondja, hogy többé ne kövessünk el bűnt, akkor valahogy, valamilyen módon, Isten kegyelme erejének a felruházásával, képesek vagyunk rá.

Teljességgel lehetséges engedelmességgel jellemzett életet élni, inkább mint engedetlenséggel jellemzettet, a Szellem és nem a test uralma alatt, az Úr és nem az ördög hatalma alatt élni. Mélyen belül tudod, hogy ez így van, nem? Még ha épp egy szörnyű harc közepén is vagy most, valami kitartóan tanúskodik benned az Írások mellett és valami azt mondja neked, hogy szabad lehetsz. Gyerünk vissza az Igéhez!

Pál emlékeztette a Kolossébelieket az ő valós szellemi állapotukra: "Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben." (Kol.3:3) Mit jelent ez a gyakorlatban? A válasz egyszerű és világos: "Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet, a mi bálványimádás; Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira; Melyekben ti is jártatok régenten, mikor éltetek azokban. Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést, gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt." (Kol.3:5-10)

Mivel meghaltunk a régi életünk számára és új életet élünk Jézusban, halálba kell adnunk - megint ez az erőszakos kifejezés - mindent ami a régi, földi élethez tartozik, felöltözve az új embert. És figyeld meg, hogy ez parancs, nem egy lehetőség. Feltétel minden hívő számára, nem javasolt cél szuper szenteknek. Ez az elhívásunk Istenben, szellemi és morális hivatásunk, elfogadható magatartásunk. Levetkőztük a test és a világ ruháját és a kegyelem öltözetét vettük magunkra. "Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést; . Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is; Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint a mely a tökéletességnek kötele." (Kol.3:12-14)

Az élet, amelyre hívattunk, gyönyörű, tiszta, igaz, világos és szent. Az élet amelyet elhagytunk, csúf, tisztátalan, mocskos, igaztalan és szentségtelen. Erre gondol Isten, mikor hív, hogy ne bűnözzünk többé. Hagyjunk fel a régivel és járjunk az újban, szent, Istennek tetsző áldozatként ajánljuk fel a testünket, ne fogadjuk el többé a világ rendjét, hanem formálódjunk át az elme megújulása által. (Róm.12:1-2) Nincs elfogadható középút.

Fordította: Korányi Tamás

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 27.

Ezek valóban dicsőséges igazságok és vigasztalást és bátorítást hoznak az életemben nap mint nap. De attól tartok, sokan közülünk rossz helyre teszik a hangsúlyt. Láthatod, János nem keresett kifogásokat a bűn számára, vagy felhatalmazást , hogy bűnt kövessünk el, és nem is vette könnyedén a bűnt. Persze, hogy nem. A bűn volt az, ami odaszegezte az ő drága Megváltóját a keresztre -emlékezz, János szemtanúja volt - és semmi nem volt, amit jobban gyűlölt volna, mint a bűnt. Levelének legfőbb célja az volt, hogy az olvasóit az Úrral való szorosabb közösségre hívja. Ezért szentségre buzdította őket, mint egy atya, aki szeretettel figyelmezteti gyermekeit, előírva nekik, hogy előre haladjanak, fejlődjenek és éretté váljanak, mégis bátorítva őket ha hibáznak.

De helyesen lássátok ezt! János a hangsúlyt a növekedésre tette, nem a hibázásra. És aki őszintén értelmezi János első levelét, fel sem merülhet benne, hogy János arról beszél, rendben van ha szabadon bűnözöl ha aztán rögtön meg is vallod azt. Dehogyis! Ehelyett az Ján.1:9 megerősíti a Péld.28:13-at: "A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer". A levél további részében ez teljesen világos lesz: Hangsúlyozza és ismétli, hogy a hívők teljesen máshogy élnek, mint a hitetlenek. Az előbbiek világosságban, az utóbbiak sötétségben. Az előbbiek igazságban járnak, az utóbbiak hazugságban.Az igazak azt teszik ami helyes, ők Isten gyermekei, tele vannak szeretettel, meggyőzik a gonoszt. Az igazság nélkül valók azt teszik, ami rossz, ők az ördög gyermekei, telve gyűlölettel, a gonosz hatalma alatt állnak. (1.Ján.5:19)

Valójában, rögtön az 1 Ján 2:2 után, ahol megtudhatjuk, hogy Jézus közbenjár az Atyánál ha bűnt követünk el, a következő négy vers áll: "És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk. A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk; A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ő járt. (1 Ján.2:3-6)

Tehát, igaz, hogy János nem mondja el, hogyan tudunk így élni, de elmondja, hogy így kell élnünk. Tulajdonképpen csak megerősíti azokat a törvényeket, amit Isten már az Ő Szövetségeben lefektetett évszázadokkal azelőtt, szellemi törvényeket, melyeket Jézus és követői még mélyebben betöltenek. Gondolj a Hegyi Beszédre, mint legjobb példára.

Ézsaiás prófétán keresztül mondta az Úr: "Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szűnjetek meg gonoszt cselekedni; Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra". (Ésa 1:16-17/a) A zsoltáros azt kérdezi: "Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén?" A válasz világos és egyértelmű: "Az ártatlan kezű és tiszta szívű, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra." (Zsolt 24:3-4) Csak az ilyen ember élhet Isten jelenlétében. Valójában az összes próféta, egybehangzóan ugyanazt az üzenetet hozta az Úrtól, választott népe számára: "Térjetek meg a ti gonosz útaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, a melyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és a melyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a próféták által". (2 Kir.17:13) Most a Szellem által, képesek vagyunk betölteni a törvény elvárásait. (Róm.8:1-4 ; 6:12-14) Most a szentség a szíveinkbe íratott. (Zsid 8:10 ; 10:16 ; Ezék.36:26-27)

De a szentség nem egy választható lehetőség. Mi mind szent életre hívattunk el és ez azt jelenti, hogy ez egy isteni elvárás. Minden egyéb engedetlenség. Ezért tesz az Ige ilyen erős kijelentéseket ebben a témában: "Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat: Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek." ( Zsid 12:14-15) Az egész életünk ettől függ.

Fordította: Korányi Tamás