2011. október 31., hétfő

Gary Chapman - Végre egy nyelvet beszélünk!


- A jó házasság titka az őszinte kommunikáció és mély, intim kapcsolat -

Ismét egy új Gary Chapman könyv várt ránk idén ősszel!
Gary Chapman (szül. 1938) elismert kapcsolat szaktanácsadó és világhírű szerző. A legismertebb könyvei "Az Öt szeretet nyelv"-sorozatból ismertek, amelynek a legsikeresebb része magyar nyelven "Egymásra hangolva" címmel jelent meg. Ő az igazgatója a házasság és a családi élet (Consultants Incorporations) tanácsadó szolgálatnak. Egy internetes rádió programot is vezet, amelyben a házasságról és a kapcsolatokról sugároz tanításokat, amely több mint 100 állomás keresztül hallható az interneten.
Az új könyvének témája:
A házasságnak számos buktatója van, melyekkel a pár rendszerint csak az együttélés első hónapjai, évei után találkozik. Hogyan alakítható ki az őszinte és hatékony kommunikáció, és miként mélyíthető el az intimitás, hogy a különbségek, a konfliktusok, a félreértések és egyéb kapcsolati problémák megoldhatóvá váljanak, és a házasság fejlődő és kölcsönös elégedettséget nyújtó kapcsolat legyen? Chapman tanácsadói praxisából vett esetekkel, és bibliai idézetekkel támasztja alá gondolatmenetét. Könyvét mindenki haszonnal forgathatja, aki változtatni és javítani kíván a társával való kapcsolatán.
(Harmat) 205 old. ára: 2.500-ft

John Bunyan: A zarándok útja 23.

Reggel újra beszélgetvén vele, mondották, hogy addig ne távozzon el, míg az ottani ritkaságokat meg nem mutatták neki. Először is a tanterembe vezették, hol megmutaták neki a legrégibb okmányokat, s azok közt legelőször, amint álmomból emlékszem, a domb urának származási fáját, melyből kitűnt, hogy ő a napok vénjének fia. Itt részletesen fel voltak mutatva a tettek, melyeket véghezvitt, s több százaknak nevei, kiket szolgálatába vévén oly lakásokba tétettek, melyek sem az idők folytán, sem a természet mulandósága következtében nem dőlnek romba.

Ezután felolvastak néhány ritka becsű cselekedetet, melyek közül néhányat szolgái vittek véghez; ugyanis, hogy miként hódítottak meg királyságokat, mint gyakorolták az igazságot, mint érték el az ígéreteket, miként fogták be az oroszlánok torkát, mint oltották ki a tűz erejét, mint tompították el a kard élét, mint lettek a gyöngeségből erősek, hatalmasok a küzdelemben, s miként igázták le az idegen hadakat.

Majd a házi okmányok más részét olvasták, melyekben ki volt mutatva, mily kész az Úr minden embert, valóban minden olyan embert kegyelmébe venni, ki a múltban személyét és eljárását mégoly nagyon gyalázta is. Itt más csodálatos dolgokról is különös tudósítások találtattak, melyek így egészen Keresztyén szemei elé lettek varázsolva, a régi és újabb idők dolgairól, összeköttetésben a már előbb kijelentett eseményekkel, melyek már valóban teljesedésbe mentek, egyfelől az ellenség ijedségére és borzalmára, másfelől pedig a zarándokok vigasztalására s felüdítésére.

Másnap a fegyvertárba vitték, s ott különbféle fegyverzeteket mutattak neki, soha el nem pusztuló kardokat, sisakokat, páncélokat s lábvasakat, miket az Úr a zarándokok számára készített. Ilynemű készlet itt oly sok vala, hogy belőle oly nagy sereget, mely az ég csillagainak számát is túlhaladná, fel lehetne ura szolgálatára fegyverezni.

Megmutatták azután neki azon műszereket, mikkel szolgái közül néhányan, csodás dolgokat vittek véghez. Így megmutatták Mózes botját, azon kalapácsot s szeget, mellyel Jáhel megölte Siserát, az edényeket, kürtöket s fáklyákat, mikkel Gedeon Midián seregét rnegszalasztá. Azután megmutatták a botokat, mikkel Sámgár hatezer embert megvert, s az állkapcsot, mellyel Sámson oly hatalmas tetteket vitt véghez; azután Dávid parittyáját, s a követ, mellyel a gádi Góliátot megölé, s azon kardot, mellyel az Úr megölendi a bűn fiát, azon napon, melyen a zsákmányra készülni fog. Ezeken kívül még több válogatott darabokat is mutatának, amiknek Keresztyén igen megörült. Ezeket elvégezvén, nyugodni mentek.

Láttam azután álmomban, hogy másnap reggel készült tovább menni; ők azonban kérték, hogy másnapig maradjon. Meg fogjuk neked mutatni, így szóltak, ha szép idő lesz, azon kedves hegyeket, melyek jobban megvigasztalnak s megörvendeztetnek, mert közelebb esnek a várva várt révhez, mint a ház, melyben jelenleg időzöl. Beleegyezett s ott maradt. Reggelre kelve a ház fedelére vezették, hol délig fenn maradni kérték. Ő megtevé. S íme, távolban kellemes, hegyes ország tűnt szemébe, felékítve erdőkkel, szőlőhegyekkel, gyümölcsfákkal s minden nemű virágokkal, forrásokkal s kutakkal, hogy már csak rájuk nézni is gyönyörűség volt (Ésa 33,16.17). Kérdezte ez ország nevét, s ők így feleltek: ez Immánuel országa, s éppúgy, mint e halom, a zarándokok köztulajdona; ha odaérsz, mondák, onnan meg fogod látni a mennyei város kapuját, amit neked majd az ott élő pásztorok mutatnak meg.

Scofield: Ezsdrás könyve 2-4. fejezet

(2,1) Minden törzsből voltak egyesek azok között, akik ekkor visszatértek Jeruzsálembe.

A helyreállítás sorrendje a következő volt:
(1) az első csoport visszatérése Zorobábel és Jósua alatt (Kr. e. 538), 1-6. fej.; és Aggeus és Zakariás könyvei;
(2) Ezsdrás útja (Kr. e. 455), jóval több mint ötven évvel később (7-10. fej.); és
(3) Nehémiás megbízatása (Kr. e. 445), tíz vagy tizenegy évvel Ezsdrás utazása után (Neh 2,1-6).

(4,2) Az ország lakói háromféle módon próbálták megakadályozni a munkát:
(1) hamis egyesülésbe akarták bevonni a zsidókat, 3. v. (vö. 2Kir 17,32);
(2) „igyekeztek... megkötni Júda népének kezét", 4. v., azaz el akarták bátortalanítani őt; és
(3) panaszt emeltek Ahasvérusnál és Dáriusnál.
Az első volt messze a legravaszabb és legveszedelmesebb. Ezsdrás és Nehémiás élete sok példát mutat a valódi elkülönülésre. Vö. 2Kor 6,14-18; 2Tim 2,19-21.

(4,3) A perzsa királyok sorrendje, akik Ezsdrás, Nehémiás és Eszter idején uralkodtak, a következő:
Nagy Círus (Kr. e. 550-530), Babilónia meghódítója és a perzsa birodalom megalapítója, aki Kr. e. 538-ban megengedte a zsidóknak, hogy Zorobábel vezetése alatt visszatérjenek Jeruzsálembe (Ezsd 1,1-11; 4,3). Círus tette Gobryást (Gubaru) Babilónia katonai kormányzójává. Vannak tudósok, akik úgy látják, hogy Gobryás azonos a méd Dáriussal, aki a Dán 5,31-ben szerepel. Lásd ennek jegyzetét.
Kambyses (Kr.e. 530-522).
Nagy Dárius (Hystaspis) (Kr. e. 522-486), erről a királyról olvasunk Zak 1,1-ben és Hagg 1,1-ben, de nem tévesztendő össze a méd Dáriussal.
Xerxes (Kr. e. 486-465), azaz Ahasvérus, akire a 6. v. és Eszter 1,1 hivatkozik.
Artaxerxes Longimanus (Kr. e. 465-424), akiről a 7. versben olvasunk (vö. 7,1 és Neh 2,1 kk.), akinek uralkodása alatt Ezsdrás és Nehémiás engedélyt kaptak, hogy Jeruzsálembe visszatérjenek.

Action Bible - Már csak pár nap...


Nyomdában az Action Bible 1. száma! Munkatársaink éppen a digitális proofot ellenőrzik a nyomdában, mielőtt megnyomnák a nagy piros gombot a nyomdagépen, ami legyártja a sok-sok képregényt!

2011. október 30., vasárnap

Megvallások - Anyagi szükségek esetén (Capps)

  • Galata 3, 13; 5 Mózes 28: „Krisztus megváltott engem a törvény átkától. Krisztus megváltott a szegénységtől, Krisztus megváltott a betegségből, Krisztus megváltott a szellemi haláltól.”
  • 2 Korinthus 8, 9; János 10, 10; 5, 24: „Szegénységem helyére gazdagságot adott nekem, betegségem helyére egészséget, a halál helyére pedig örök életet.”
  • Zsoltárok 119, 25: „Az Úr megelevenít engem az ő beszéde szerint.”
  • Zsoltárok 37, 4: „Gyönyörködöm az Úrban, Ő pedig megadja a szívem kívánságát.”
  • Lukács 6, 38: „Adtam és nekem is jó mértékkel, adnak a keblembe, megnyomottan, összerázottan, túlcsordulóan.”
  • 2 Korinthus 9, 6-8: „Mert, amilyen mértékkel én mérek, olyan mértékkel mérnek nekem. Bőségesen vetek, ezért bőségesen aratok. Örömmel adok, és az én Istenem minden kegyelmét felém, árasztja, nekem pedig mindenben teljes elégségem van és minden jó cselekedetre bővölködöm.”
  • Filippi 4: 19: „Semmiben nem látok hiányt, mert az én Istenem, betölti minden szükségemet az Ő gazdagsága szerint dicsőségben a Krisztus Jézus által.”
  • „Az Úr az én pásztorom, és én nem szűkölködöm, mert Jézus szegénnyé lett, hogy én az Ő szegénységén keresztül bővöködhessek.”
  • Zsoltárok 23, 1; 2 Korinthus 8, 9; János 10, 10: „Mert Ő azért jött, hogy nekem életem legyen, méghozzá még bőségesebben.”
  • Róma 5, 17: „Én, aki vettem az igazságosság ajándékát, királyként uralkodom ebben az életben Jézus Krisztus által.”
  • Zsoltárok 35, 27; Galata 3, 14: „Az Úr gyönyörködik szolgájának bőségében, és Ábrahám áldásai az enyémek.”

Kenneth Hagin: Bibliai hit - Mit jelent szívvel hinni? 11.

Amikor hónapokig feküdtem a betegágyon, majdnem egész idő alatt azt pró­báltam megragadni, hogyan kell a Márk 11,24 alapján eredményesen cseleked­ni. Ez a vers azt mondja: „Amit könyörgésetekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.” Első alkalommal az ördög megpró­bálta elhitetni velem, hogy ez az ige nem azt jelenti, amit mond. De ha nem azt jelenti, akkor Jézus hazudott. Az ördög azt súgta: „Ez az ige nem vonatkozik a természetes, fizikai, anyagi dolgokra; például a gyógyulásra. (Tudjátok, hogy pont gyógyulást kértem.) Ez az ígéret csak szellemi dolgokra vonatkozik.” Nos, be kell vallanom, hogy hallgattam rá, és elhatároztam, hogy elküldetek a pásztorhoz, tőle fogom megkérdezni, mi az igazság. Megkértem nagyanyámat, hogy lépjen kapcsolatba a gyülekezetünk pásztorával. A pásztor megkérdezte, mikor jöjjön, nagyanyám azt mondta: „Legjobb lenne a reggeli órákban, úgy fél 9-kor, mert 10-re már kábultan fekszik, és nem tudom, meg fogja-e érteni, amit mond neki.” A pásztor tehát megígérte, hogy ott lesz, de hála Istennek, sohasem lépte át a küszöbünket. Sírtam emiatt, mert nagyon megbíztam benne és abban is, hogy tudja, mi van a Bibliában. De miután meggyógyultam és visszamentem a gyülekezetbe, megtudtam, hogy mit gondolt. És tudjátok: jó volt, hogy akkor nem jött el, mert még hittem volna neki. Azt mondta: „Ennek a szegény fiúnak a sok fekvés ráment az agyára.” Milyen csodálatos lenne, ha több ilyen „agyzűröm” lehetne, mert mihelyst az elmémet megtámadta ez a „baj”, a bénaságom azonnal elmúlt; ahogy az elmém „megbetegedett”, szívbe­tegségem elhagyott. Dicsőség Istennek! Meggyógyultam és felkeltem a szen­vedés ágyáról.

Nagyanyám megígérte: „Elmegyek és keresek egy másik szolgálótestvért, aki ugyanolyan gyülekezethez tartozik, mint te és anyád.” Ebben is nagyon bíz­tam. Tehát elment, a pásztor azt felelte: eljön. De hála Istennek, ő sem tette be soha hozzánk a lábát. Megint sírtam, de azóta meggyőződtem arról, hogyha Is­tennek volt egyáltalán valamilyen köze ezekhez az emberekhez, akkor Ő aka­dályozta meg őket abban, hogy eljöjjenek; különben elhittem volna, amit mon­danak.

Végül nagynéném, aki egy másik egyházhoz tartozott, megígérte, hogy az ő pásztora eljön hozzám. Ez rögtön felvillanyozott, mert hozzájuk jártam vasár­napi iskolába és már ismertem azt az embert. Nem nagyon hittem, hogy eljön, de egy nap mégis hallottam, hogy megérkezett. Nem láttam valami jól és több­nyire nem is hallottam jól, de abban a pillanatban, amikor megütötte fülemet a hangja, tudtam, hogy ő az. Megdobbant a szívem. Megláttam az arcát, ahogy fölém hajolt, és éreztem, hogy megfogja a kezem. Hozzám hajolt, így láthat­tam őt. Részlegesen béna voltam; a nyelvem sem működött jól, a torkom is részben béna volt, tehát időbe telt, amíg meg tudtam szólalni, sőt gyakran többször is el kellett ismételnem, amit mondani akartam.

Arra próbáltam megkérni, hogy lapozza fel az én Újszövetségemet, olvassa el a Márk 11,24-et és mondja meg nekem, hogy azt jelenti-e valóban, ami ott áll. Nem furcsa, hogy valakit meg kell kérdezned, vajon Jézus komolyan gondolta-e amit mondott? Küszködtem, hogy megértessem magam, és ha elég ideig várt volna, talán meg is értett volna, de mielőtt még ki tudtam volna fejezni, amit akartam, megveregette a kezem és hivatalos hangon ennyit mondott: „Légy tü­relmes fiam, néhány nap, és az egésznek vége.”

Jól megkaptam a választ. Tudjátok, rögtön olyan sötét lett a szobában. Keze­met visszatette a mellemre, megfordult és kiment. Egy szavamat sem értette meg, és elfojtotta az egyetlen világosságomat. Általában nem hallottam jól, de azt hiszem az ördög aznap nagyon éles hallást kölcsönzött nekem. A másik szobában köré gyűlt a család, és hallottam, ahogy imádkozik. „Atyánk, imád­kozunk, hogy segítsd ezt a nagyapát és nagyanyát, akiknek nemsokára el kell szakadniuk az unokájuktól.” Valami felágaskodott bennem. Nem tudtam han­gosan kiáltani, de olyasmit éreztem, mint az a rosszcsont, akit az iskolában sa­rokba állítottak és így vágott vissza: „Kívülről állok, de belül ülök.” így a ben­sőmben szó szerint felordítottam: „Azért se haltam még meg!” Ő tovább imádkozott: „Drága Istenem, áldd meg ezt a drága anyát, készítsd fel az ő szí­vét a sötétség órájára, mely közéig, hogy úrrá legyen rajta.” A bensőmben megint felordítottam: „Még nem vagyok halott!” Végül elment.

Scofield: Ezsdrás könyve

Ezsdrás, Nehémiás és Eszter zárja le a Biblia történeti könyveit a jelenlegi kánoni sorrend szerint. Ezsdrás és Nehémiás azokat az eseményeket tartalmazza, amelyek Izráelnek a fogságból való visszatérése idején és az ezt követő években történtek; Kr. e. 538 évtől kezdődőleg közel egy század történetét ölelik fel. Ezsdrásban a templom felépítésén, Nehémiásban Jeruzsálem falainak újjáépítésén van a hangsúly. Mindkét könyvben részletes leszármazási táblázatokat találunk, főként azzal a céllal, hogy Áron utódainak papi jogosultságát meghatározzák.

Mivel a 6. és 7. fejezet közt jóval több, mint fél évszázad telt el, a könyv első részében szereplő személyek nem éltek már abban az időben, mikor Ezsdrás Jeruzsálemben szolgálatát megkezdte. Ezsdrás a kiemelkedő személyiség az Ezsdrásban és Nehémiásban. Mindkét könyv bűnvalló imádsággal végződik (Ezsd 9; Neh 9), és a nép feladja a bűnös szokást, amit addig követett. Aggeus és Zakariás próféták buzdító és bátorító szolgálatáról, akiket ez a könyv megemlít (5,1), bővebbet ezeknek a prófétáknak a könyveiben találunk.

A könyvet a következő részekre oszthatjuk fel:
I. Az első visszatérés Zorobábel alatt és a második templom építése, 1-6.
II. Ezsdrás szolgálata, 7-10.

2011. október 28., péntek

Rodney H. Browne - Munka, egészség és mindennapi teendők 2.

Sokan - egészségüket tekintve - kizárólag emberekben bíznak - orvosokban, de Isten azt akarja, hogy először Őbenne bízzunk! Ha az orvosok már nem tudnak rajtad segíteni, akkor isteni csodára van szükséged. Azonban ez az Ige arról beszél, hogy a saját erőfeszítéseidet kell latba vetned ahhoz, hogy meggyógyítsd magad. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy tőled telhetően mindent meg kell tenned mind a szellemi, mind a természetes területen! Isten nem azt akarja, hogy elhanyagold az egészségedet, és az orvoshoz szaladgálj gyógyszerekért, ill. a prédikátorokhoz az imáért. Vigyáznod kell a testedre: egészséges ételeket kell enned, nem pedig egészségteleneket; meg kell mozgatnod a testedet - tornáznod kell vagy nagy sétákat kell tenned; sok vizet kell innod; eleget kell aludnod; rendszeresen szabadságra kell menned, ill. pihenned kell mindennapi teendőidben; gyakran kell nevetned; élvezned kell az életet; nem szabad sértéseket raktároznod; meg kell bocsátanod; a békességet kell választanod; pozitív életszemlélettel kell rendelkezned; rendszeresen jót kell tenned valakivel. Nézz utána, hogy megfelelő táplálkozással, - ha szükséges - étel tanácsadó felkeresésével és egészséges életvitellel hogyan kerülheted el a betegségeket.
Tegyél erőfeszítéseket annak érdekében, hogy meggyógyítsd magad - aktívan vegyél részt egészséged és jóléted megőrzésében.
Vannak olyanok is, akik azért nem mennek orvoshoz, mert abban a tévhitben élnek, hogy ha elmennek az orvoshoz, Isten nem fogja meggyógyítani őket, vagy mert az orvoshoz való fordulást hitetlenségnek tartják. Ez egyszerűen nem igaz. Nem vethetjük és nem is szabad, hogy bizalmunkat emberekbe, ill. orvosokba vessük, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megmentsük és megőrizzük az életet - különösen akkor, ha az másvalakié, pl. a gyermekeinké. Ha gyermekeid betegek vagy megsérültek, akkor először imádkozz, de ha a helyzet beavatkozást igényel, akkor mindenképpen vidd el őket az orvoshoz. Nem bűn segítséget kérni. Isten első számú terve számunkra a megelőzés, nem pedig a gyógyítás, de azt akarja, hogy éljünk és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy életben maradjunk, hogy be tudjuk tölteni az Ő tervét és akaratát az életünkre. Ha meg tudjuk tenni, de mégsem tesszük meg azokat a szükséges dolgokat, amelyek az élet megőrzéséhez elengedhetetlenek, akkor - a Biblia szerint - "testvére vagyunk annak, aki tönkre tesz!"
Ne hagyd, hogy az ördög hazudjon neked. Tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy megmentsd és megtartsd az életet - mind a tiedet, mind pedig másokét -, ez Isten akarata a számodra. Alább néhány Ige található, hogy táplálja a szellemedet és megmutassa az Úr akaratát az egészségedet illetően, és hogy neked mi a feladatod mindebben:

Példabeszédek 3:8 AMP - Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontjaidnak.
Példabeszédek 4:22 AMP - Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testüknek egészség.
Példabeszédek 14:30 - A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
Példabeszédek 15:4 - A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a szellemnek gyötrelme.
Példabeszédek 16:24 - Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemekenek.
Példabeszédek 17:22 - A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú szellem pedig megszáraztja a csontokat.

Scofield: II. Krónikák könyve 2. fejezet

(31,21) Ezzel a júdabeli ébredéssel ellentétben Izráelben romlásról olvasunk.

Az északi királyság utolsó éveit így lehet összefoglalni:
(1) Hóseás bűne és veresége (2Kir 17,36; 18,9-12);
(2) a bűnök, amelyek miatt Izráelt az asszír fogságba hurcolták (2Kir 17,7-23); és
(3) Asszíria az északi vidékekről való népeket

2011. október 27., csütörtök

Rodney H. Browne - Munka, egészség és mindennapi teendők 1.

Aki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, aki tönkre tesz. Példabeszédek 18:9

Amikor a munkánkról és mindennapi teendőinkről beszélünk - legyen az üzleti tevékenység vagy a családról való gondoskodás, ill. a munkánkkal kapcsolatos dolgok - hűségesnek, szorgalmasnak és dolgosnak kell lennünk. Ha nem vagyunk azok, akkor, a Biblia szerint, ugyanazt érjük el, mint az, aki rombol, ill. aki nem azon munkálkodik, hogy építsen, hanem hogy aktívan romboljon. Kevesen vagyunk olyanok, akik azt tervezzük, hogy akarattal tönkre tegyünk dolgokat, de meg kell értenünk, hogy ha lusták, célttévesztettek, hűtlenek, hanyagok vagyunk, és/vagy ha Pató Pál módjára halogatjuk a dolgokat, akkor igencsak negatív eredményeket fogunk elérni a ránk bízott feladatok elvégzésében. A Példabeszédek 25:19-ben azt olvassuk, hogy "Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején."

Sokan szeretnek csak kényelmesen éldegélni, elfoglaltnak tűnni ugyan, mint akik fontos dolgokat végeznek, de valójában másokra hagyják a nehéz munkát és a terheket. Sok ember ezt teszi a munkahelyén és otthon is. A családban sokszor csak az egyék fél - vagy a férj vagy a feleség - viszi a mindennapi teendőket, mert a másik elhanyagolja azt, ill. nem akar a saját részének eleget tenni. Hosszútávon ez sohasem sikeres stratégia. Ettől a család egyensúlyvesztett lesz és hiányosságokban fog szenvedni. Végül, így vagy úgy, szétesik. Ez a probléma abban fog megnyilvánulni, hogy a házasság tönkremegy és/vagy a gyerekek csonka családban nőnek fel. A Prédikátor könyve 9:20b-ben az áll, hogy "Egy bűnös sok jót veszt el." Egy személy nagy változásokat tud létrehozni - akár pozitív, akár negatív értelemben. Ne legyél sok jónak az elrontója csak azért, mert lusta és felelőtlen vagy. Kérd meg az Urat, hogy mutassa meg minden nap mit kell tenned mind a munkádban, mind pedig a családot érintő teendőidben.

Példabeszédek 10:4 - Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
Aki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, aki tönkre tesz. Példabeszédek 18:9

A mi felelősségünk az, hogy a legjobb képességünkhöz mérten jó egészségben járjunk! Az Úr azt várja el tőlünk, hogy egyedül és kizárólag Őbenne bízzunk, de azt is elvárja, hogy az Ő akaratát elvégzendő Vele együtt munkálkodjunk. Isten akarata számodra Isten Igéje. Ő megmondta nekünk, hogy mit szeretne adni a számunkra - bűneinket, betegségeinket, gyötrelmeinket, és minden olyan dolgot, ami a pokolból jön Jézusra vetette! Az Úr nem akarja, hogy betegek legyünk, ill. hogy kínlódjunk. Ő azt akarja, hogy egészségben és jólétben éljünk - szellemben, lélekben és testben egyaránt!

John Bunyan: A zarándok útja 22.

Szeretet. Káin megölte testvérét (1Ján 3,12); mert az ő művei gonoszok, testvérének művei pedig igazak valának, és így ha nőd és gyermekeid ezért megharagudtak reád, csak a jó elleni makacsságuknak adták jelét, s lelkedet vérüktől megmentetted. (Ezék 3,19)

Így láttam őket álmomban egymás mellett ülni, s beszélgetni, míg az estebéd elkészült. Midőn tálalva volt, leültek a lakomához, a kövér állatokból, a seprejétől megtisztult borból álló lakomához. (Ésa 25,6), s az asztal felett folyvást a domb uráról beszélgettek, annak cselekedeteiről és arról, hogy amiket tett, mi okból tevé; s miért építette e házat. Abból, amit beszéltek, megtudtam, hogy igen nagy hős vala, aki azt, ki a halál hatalmával bírt (Zsid 2,14–15) legyőzte, s saját veszélyeztetésével letiporta, amiért őt még jobban szeretem.

Mondták (s én elhiszem, jegyzé meg Keresztyén), hogy ezt sok vérontással vitte véghez. De műveit az koszorúzta a kegyelem dicsőségével, hogy mindent csupán öröksége iránti szeretetből tett. Emellett néhány lakótárs úgy nyilatkozott, hogy a kereszten történt kimúlta után látták őt s beszéltek vele; azt állítják, hogy saját szájából hallották, hogy ő a szegény zarándokokat úgy szereti, mint senki más, napkelettől nyugatig.

Azonfelül bizonyítékát is adták annak, amit állítottak, tudniillik hogy dicsőségéről önként lemondott csak azért, hogy abban a szegényeket is részesíthesse, s szintén, hogy maguk hallották tőle mondani, hogy ő nem akar a Sion hegyén egyedül lakni. Ezeken kívül így szólottak: néhány a természettől koldusnak született s porból származott zarándokot hercegi méltóságra emelt. (1Sám 2,8; Zsolt 113,7)

Így beszélgettek együtt késő éjig, s miután uruk oltalmába ajánlották magukat, nyugodni mentek. A zarándokot felül egy tágas szobába utasították, melynek ablaka napfeljötte körül felnyílt. A szoba Béke nevet viselt. Virradtig ott aludt, s akkor felébredve így énekelt:

Ah, hol vagyok! mi nagy Jézus kegyelme, mit
Mindnyájan érezünk s mi egyképp boldogít.
Gondot viselt reám! bűneim megbocsátva!
E földön lépek még a boldog mennyországba.