"Inkább várakozzunk alázatosan, mintsem elhamarkodottan ítéljünk. Amikor egy bokor tüzet kap, vagy lángnyelvek töltik be a szobát, és az emberek furcsa nyelveken beszélnek, bölcs dolog megalázni magunkat és odafigyelni Isten hangjára, sőt még bölcsebb dolog elkerülni, hogy részegséggel vádoljuk őket."
Jack Hayford
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jack Hayford. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jack Hayford. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. november 7., hétfő
2016. május 23., hétfő
Jack Hayford - Isten dicséretének fontossága
"Jack Hayford tanított az Isten dicséretének fontosságáról a gyülekezet növekedésében. Tanításába saját tapasztalatait is beleszőtte. Régebben például meg volt győződve arról, hogy az istentiszteletnek ez a része kizárólag a hívők számára igazán jelentős és elsődlegesen az Egyház épülését szolgálja, később azonban be kellett látnia, hogy ahol lelkesen, szívből dicsérik, imádják Istent, ott nagyobb a számbeli szaporodás, nem beszélve a szeretet, öröm, békesség érzékelhető jelenlétéről. Erre a jelenségre a magyarázatot többek között a 22. zsoltár 4. verse adja, amelyben az áll, hogy Isten a dicséretek között lakozik. A dicséret, az Isten imádása a hívő életének elmaradhatatlan velejárója kell legyen.
Az ima legmagasabb foka ugyanis az, amikor az ember nem saját gondjait-kéréseit akarja közölni Istennel, hanem önzetlenül magasztalja az Úr kegyelmének dicsőségét. Ezáltal nyílik meg gyorsan az út Isten Szellemének jelenlétébe, mert Isten - ahogyan Jézus mondja a János 4,24-ben - szellemi lény, és szükséges, hogy Őt szellemben és igazságban imádják. A Zsidó levél a 15. részben beszél a „dicséret áldozatáról", mint újszövetségi áldozatról.
Jack Hayford szemléletesen mutatott rá a dicsőítésben rejlő és azáltal felszabaduló szellemi erő egyéb hatásaira is, mindenekelőtt arra, hogy Istennek állított trónszékünk egyúttal ország-világ tudtára adja az ördög vereségét és Isten uralmát a világmindenség fölött. Előrevetíti az Úr elsöprő győzelmét, a Sátánnak és fejedelemségeinek végső büntetését. Ez magyarázza a Szent Szellem rendkívül tiszta, érzékelhető jelenlétét a dicsérettől hangos gyülekezetekben.
A Sátán és démonjai ugyanis nem állhatják, elviselni sem tudják Isten rajtuk aratott diadalának ilyen hőfokú ünneplését, ezért az esetek túlnyomó részében nagy sietséggel hagyjak el az ilyen gyülekezetet, így az ott jelenlevő hitetlen emberek minden akadály nélkül döntésre jutnak és megtérnek.
Miért berzenkednek mégis sok helyütt az ellen, hogy felszabadult szívvel és „hallatós ajakkal" dicsérjék Istent? Jack Hayford szerint ennek egyszerű oka van: a kevélység! A tévesen értelmezett emberi méltóság, amely Mikálban is felháborodott, amikor meglátta az Úr ládája előtt táncolni Dávidot. Saul leánya gúnyos szavakkal illette férjét. Szerinte ez a magatartás csorbát ejtett királyi méltóságán. Dávid azonban nem hagyta félreértelmezni örömének ezt a fajta megnyilvánulását. Nagyon határozottan mutatott rá arra, hogy ez a legkevesebb, amit Istennek ajánlhat ő, aki a juhakol mellől emelkedett fel a királyi székbe, de akiről Isten maga mondta, hogy szíve szerint való férfiút talált benne. Dávid ugyanis felismerte, hogy Istennek inkább tetsző az ember szívbeli áldozata, mint ezer és ezer rituális, kötelességszerűen komoly istentisztelet. A Biblia azt mondja, hogy Dávid naponta hárfázott az Úrnak - ez kísérte életét a pásztorságból a Góliát legyőzésén át a királyságig. Lehetne-e jobban illusztrálni egy ember szellemi felemelkedését, amelyet törvényszerűen követett az egzisztenciális felemelkedés is? Dávid Szent Szellemtől ihletett költészete hervadhatatlan szépségben ragyog ma is a zsoltárok lapjairól. Szükséges-e még az Isten dicséretének indokairól beszélni?
Pál és Silás szabadulásukat a filippi börtönből ugyancsak egyszerű módon érték el. Igaz, „csak" énekelni akartak az Úrnak, mindenféle „hátsó szándék" nélkül, de Isten jelenléte betöltötte azt a valószínűleg föld alatti, nyomorúságos odút (hátborzongatóak az ókori és középkori börtönök korhűen megrajzolt képei), és a Szent Szellem ereje olyannyira felszabadult, hogy a föld megrendült, a börtönajtók megnyíltak, a börtönőr néhány perc leforgása alatt hitre jutott a Názáreti Jézusban, s Pál sorsa társáéval együtt száznyolcvan fokos fordulatot vett. Csodálatos üzenet van ebben a történetben, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy többről van szó, mint dalolgatásról, érzelmi, hangulati elemről: az Isten szerinti dicséret szellemi cselekedet, szellemi következményekkel."
Az ima legmagasabb foka ugyanis az, amikor az ember nem saját gondjait-kéréseit akarja közölni Istennel, hanem önzetlenül magasztalja az Úr kegyelmének dicsőségét. Ezáltal nyílik meg gyorsan az út Isten Szellemének jelenlétébe, mert Isten - ahogyan Jézus mondja a János 4,24-ben - szellemi lény, és szükséges, hogy Őt szellemben és igazságban imádják. A Zsidó levél a 15. részben beszél a „dicséret áldozatáról", mint újszövetségi áldozatról.
Jack Hayford szemléletesen mutatott rá a dicsőítésben rejlő és azáltal felszabaduló szellemi erő egyéb hatásaira is, mindenekelőtt arra, hogy Istennek állított trónszékünk egyúttal ország-világ tudtára adja az ördög vereségét és Isten uralmát a világmindenség fölött. Előrevetíti az Úr elsöprő győzelmét, a Sátánnak és fejedelemségeinek végső büntetését. Ez magyarázza a Szent Szellem rendkívül tiszta, érzékelhető jelenlétét a dicsérettől hangos gyülekezetekben.
A Sátán és démonjai ugyanis nem állhatják, elviselni sem tudják Isten rajtuk aratott diadalának ilyen hőfokú ünneplését, ezért az esetek túlnyomó részében nagy sietséggel hagyjak el az ilyen gyülekezetet, így az ott jelenlevő hitetlen emberek minden akadály nélkül döntésre jutnak és megtérnek.
Miért berzenkednek mégis sok helyütt az ellen, hogy felszabadult szívvel és „hallatós ajakkal" dicsérjék Istent? Jack Hayford szerint ennek egyszerű oka van: a kevélység! A tévesen értelmezett emberi méltóság, amely Mikálban is felháborodott, amikor meglátta az Úr ládája előtt táncolni Dávidot. Saul leánya gúnyos szavakkal illette férjét. Szerinte ez a magatartás csorbát ejtett királyi méltóságán. Dávid azonban nem hagyta félreértelmezni örömének ezt a fajta megnyilvánulását. Nagyon határozottan mutatott rá arra, hogy ez a legkevesebb, amit Istennek ajánlhat ő, aki a juhakol mellől emelkedett fel a királyi székbe, de akiről Isten maga mondta, hogy szíve szerint való férfiút talált benne. Dávid ugyanis felismerte, hogy Istennek inkább tetsző az ember szívbeli áldozata, mint ezer és ezer rituális, kötelességszerűen komoly istentisztelet. A Biblia azt mondja, hogy Dávid naponta hárfázott az Úrnak - ez kísérte életét a pásztorságból a Góliát legyőzésén át a királyságig. Lehetne-e jobban illusztrálni egy ember szellemi felemelkedését, amelyet törvényszerűen követett az egzisztenciális felemelkedés is? Dávid Szent Szellemtől ihletett költészete hervadhatatlan szépségben ragyog ma is a zsoltárok lapjairól. Szükséges-e még az Isten dicséretének indokairól beszélni?
Pál és Silás szabadulásukat a filippi börtönből ugyancsak egyszerű módon érték el. Igaz, „csak" énekelni akartak az Úrnak, mindenféle „hátsó szándék" nélkül, de Isten jelenléte betöltötte azt a valószínűleg föld alatti, nyomorúságos odút (hátborzongatóak az ókori és középkori börtönök korhűen megrajzolt képei), és a Szent Szellem ereje olyannyira felszabadult, hogy a föld megrendült, a börtönajtók megnyíltak, a börtönőr néhány perc leforgása alatt hitre jutott a Názáreti Jézusban, s Pál sorsa társáéval együtt száznyolcvan fokos fordulatot vett. Csodálatos üzenet van ebben a történetben, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy többről van szó, mint dalolgatásról, érzelmi, hangulati elemről: az Isten szerinti dicséret szellemi cselekedet, szellemi következményekkel."
Forrás: Németh S. Judit, Új Exodus Magazin, 1989.
2012. május 23., szerda
Jack Hayford - A szív becsületessége 5.
Isten válasza:
És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem mindenkor.
És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes (becsületes) szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod;
Megerősítem a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyi székéből. I Királyok 9:3-5
Az Úr azt mondja, hogy folyamatosan meg foglak áldani. (I Királyok 9:3) Aztán Isten megadja a feltételeket. (I Királyok 9:4-5) Hogy Isten meg tudja erősíteni a mi otthonunkat, a mi szolgálatunkat, családunkat, hogy meg legyenek védelmezve, egy kompromisszum nélküli, erős alapon, ehhez a szív becsületessége szükséges.
De nézd meg mit csinált Salamon. Megpróbálta más módon megtartani a határait. Évek teltek el. Salamon azt mondta: „Én majd megőrzöm azt a határt!” A szomszédos királlyal szövetségre lépett. Ahelyett, hogy Istenben bízott volna politikai manőverezésbe, manipulálásba kezdett. Minden néppel, aki körülötte volt ezt tette. Minden egyes alkalommal, amikor létrehozott egy ilyen szövetséget, megállapodást, egy házassággal pecsételték meg. Salamon pogány asszonyokat, feleségeket szerzett magának. Nem egy hét alatt mindet, nem egy év alatt, hanem lépésről-lépésre fokozatosan, egyet innen-egyet onnan. Nem az volt a terve, hogy majd ezer felesége lesz, egyszerre csak egy jött. Mindegyik közülük, aki bejött Jeruzsálembe az hozott magával egy pogány bálványt. Egészen addig, míg Jeruzsálem utcái teli lettek pogány bálványokkal, istenekkel. Azokat az isteneket, bálványokat bevitték abba a templomba, amit Salamon épített. A becsületességet lépésenként, apránként áldozták fel. Aztán a királyság elbukott.
Az a szó, hogy becsületesség a Bibliában többes számban fordul elő. Ez a tummim ˙(H8550 תֻּמִּים (tummím) Tummim = „tökéletesség, beteljesülés” - Isten akaratának közvetítő eszköze, amely az Urimmal együtt igenlő vagy nemleges választ adott a föltett kérdésre. Etimológia: a H8537-ből) szó. Ez volt a főpapnak a mellén. Isten a tummimot használta fel arra, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, melyeket az ókori Izraelben feltettek neki. „Uram mutasd meg, hogy melyik irányba menjünk!” Az ókori rabbik leírták, hogy hogyan csinálták ezt a papok: bementek a Szentélybe, a Szentek Szentjét elválasztó függöny elé, és azt mondták, hogy: „Uram, mutasd meg nekünk, hogy mit csináljon Izrael!” Az Úr a tummimmal válaszolt. Ezt nem tudjuk, hogy ez mit jelent. Kivéve, hogy ez a hósen (H2833 חֹשֶׁן (ḥóšen) - hósen, a főpapi ruha mellrésze, melyet 12 drágakő díszített. Etimológia: bizonytalan; talán egy „díszít” jelentésű arab gyökkel hozható összefüggésbe), vagy mellény (ami a főpap szíve felett volt) valahogy jelzett, hogy Isten népe engedelmességben tudjon járni. Tehát Isten, az Ő Szelleme által eljön, hogy szóljon hozzánk, beszéljen velünk, foglalkozzon velünk. Ha engedjük, hogy a szívnek, ez a tummimja, a becsületesség hűségesen lakozzon a szívünkben, akkor engedelmességben fogunk járni. A királyság határai ki tudnak terjedni, a szolgálat hatékony lesz, és áldással lesznek megvédelmezve a határaink, és a szolgálat erősen fog állni a szív becsületességében.
És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem mindenkor.
És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes (becsületes) szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod;
Megerősítem a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyi székéből. I Királyok 9:3-5
Az Úr azt mondja, hogy folyamatosan meg foglak áldani. (I Királyok 9:3) Aztán Isten megadja a feltételeket. (I Királyok 9:4-5) Hogy Isten meg tudja erősíteni a mi otthonunkat, a mi szolgálatunkat, családunkat, hogy meg legyenek védelmezve, egy kompromisszum nélküli, erős alapon, ehhez a szív becsületessége szükséges.
De nézd meg mit csinált Salamon. Megpróbálta más módon megtartani a határait. Évek teltek el. Salamon azt mondta: „Én majd megőrzöm azt a határt!” A szomszédos királlyal szövetségre lépett. Ahelyett, hogy Istenben bízott volna politikai manőverezésbe, manipulálásba kezdett. Minden néppel, aki körülötte volt ezt tette. Minden egyes alkalommal, amikor létrehozott egy ilyen szövetséget, megállapodást, egy házassággal pecsételték meg. Salamon pogány asszonyokat, feleségeket szerzett magának. Nem egy hét alatt mindet, nem egy év alatt, hanem lépésről-lépésre fokozatosan, egyet innen-egyet onnan. Nem az volt a terve, hogy majd ezer felesége lesz, egyszerre csak egy jött. Mindegyik közülük, aki bejött Jeruzsálembe az hozott magával egy pogány bálványt. Egészen addig, míg Jeruzsálem utcái teli lettek pogány bálványokkal, istenekkel. Azokat az isteneket, bálványokat bevitték abba a templomba, amit Salamon épített. A becsületességet lépésenként, apránként áldozták fel. Aztán a királyság elbukott.
Az a szó, hogy becsületesség a Bibliában többes számban fordul elő. Ez a tummim ˙(H8550 תֻּמִּים (tummím) Tummim = „tökéletesség, beteljesülés” - Isten akaratának közvetítő eszköze, amely az Urimmal együtt igenlő vagy nemleges választ adott a föltett kérdésre. Etimológia: a H8537-ből) szó. Ez volt a főpapnak a mellén. Isten a tummimot használta fel arra, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, melyeket az ókori Izraelben feltettek neki. „Uram mutasd meg, hogy melyik irányba menjünk!” Az ókori rabbik leírták, hogy hogyan csinálták ezt a papok: bementek a Szentélybe, a Szentek Szentjét elválasztó függöny elé, és azt mondták, hogy: „Uram, mutasd meg nekünk, hogy mit csináljon Izrael!” Az Úr a tummimmal válaszolt. Ezt nem tudjuk, hogy ez mit jelent. Kivéve, hogy ez a hósen (H2833 חֹשֶׁן (ḥóšen) - hósen, a főpapi ruha mellrésze, melyet 12 drágakő díszített. Etimológia: bizonytalan; talán egy „díszít” jelentésű arab gyökkel hozható összefüggésbe), vagy mellény (ami a főpap szíve felett volt) valahogy jelzett, hogy Isten népe engedelmességben tudjon járni. Tehát Isten, az Ő Szelleme által eljön, hogy szóljon hozzánk, beszéljen velünk, foglalkozzon velünk. Ha engedjük, hogy a szívnek, ez a tummimja, a becsületesség hűségesen lakozzon a szívünkben, akkor engedelmességben fogunk járni. A királyság határai ki tudnak terjedni, a szolgálat hatékony lesz, és áldással lesznek megvédelmezve a határaink, és a szolgálat erősen fog állni a szív becsületességében.
2012. május 22., kedd
Jack Hayford - A szív becsületessége 4.
Sok vezetővel beszéltem, akik tragikus bukásokat szenvedtek. Szinte sohasem egyszerre, egyszer történt meg, nagyon kis lépésekben haladt előre, és az készítette fel őket aztán a szolgálatuk összeomlására. Ezért mondja azt Dávid, hogy a becsületesség védjen, őrizzen engem. Miről is beszélhetett itt? Kérlek arra, hogy vegyétek ezt figyelembe!
Dávidnak vezetése, uralkodása alatt voltak Izrael határai a legnagyobbak. Annyira megnőtt Izraelnek a területe, és annyira távol kerültek egymástól a határai, hogy Dávidnak és a csapatainak nem is volt lehetőségük arra, hogy meg tudják védelmezni az országot. De az ő királyságát, uralkodási területét (mondhatnánk úgy is, hogy szolgálatát) szeretné megőrizni, megvédelmezni: „Uram a becsületesség védelmezzen engem!” Nem tudott csapatokat elhelyezni a határ mellé mindenhova. Hanem azt mondta, hogy: „Istenem arra van szükségem, hogy Te legyél az én védelmezőm, mert én Rád várakozom!” Figyeljétek meg ezeket a szavakat! „Rád várok!” Aki várakozik, az folyamatosan figyel, hallgat az Úrra. Nem azt mondja, hogy én passzív vagyok, vagy közönyös a várakozásomban, de ugyanúgy mint egy jó pincér (az angol azt mondja, hogy jó várakozó, a pincér kifejezésre).Figyel arra, hogy mire hívják, mit csináljon. Arra a személyre figyel, akit kiszolgál.
A becsületességet úgy lehet megőrizni, hogy a Szent Szellem kijavító, kiigazító suttogásaira figyelünk. A becsületességet úgy lehet megőrizni, hogy az Úr arcán tartom az én szemeimet. Hogy figyeljek, és lássam meg, hogy bármi, amit teszek, az esetleg nem nyeri el a tetszését. Tehát, én érzékeny vagyok a legkisebb kiigazítására is.
Dávid azt mondta ezzel: „a Te Szellemeddel Uram, Te tudsz figyelmeztetni engem, ha jön az ellenség. El tudod juttatni hozzám az üzenetet, hogy ott tudjam megvédeni a határt, ahol meg kell védeni.” Ugyanilyen értelemben vannak határai a lelkünknek is. A Szent Szellem pedig figyelmeztetni fog, és azt fogja mondani, hogy figyelj erre a támadásra az ellenségtől! Csendben jön, megtévesztéssel, ne engedd, hogy a szíved elfogadja az ő megtévesztését. Ahogy a Szent Szellem kiigazít engem az életem legapróbb részleteinek tekintetében mondjuk:
- a haraggal kapcsolatban,
- egy haragos hozzáállással kapcsolatban; vagy
- a megbocsátatlanság lelkületével, szellemével kapcsolatban
- a hűséggel való kompromisszum, vagy
- a hűség lecsökkentésének területén.
Nem szabad kifogásokat keresnem, vagy mentegetnem magam a kis dolgokban! Mert azok nem kicsik! Levesznek egy szeletet a lelkemből! Levesznek a szív egészségéből, teljességéből Isten felé! Ez például olyanokat foglal magában, mint például:
- hogyan nézek a szemeimmel egy nőre,
- azzal a hozzáállással, amivel én tekintélyt gyakorlok, hatalmat gyakorlok, hogy ne engedjem meg, hogy a szívem a büszkeségtől felfuvalkodjon, ha hatalmat, tekintélyt bíznak rám.
- Hogy ne mentegessem a testiségemet!
Had adjak erre egy példát! A pásztori tapasztalataim során elég korán fel kellett írnom egy rendet a gyülekezeti tartozékokkal kapcsolatban. Felfedeztem, hogy az egyik társaságnál, ha egy kicsit többet fizetek nekik, akkor a tartozékok mellé kapok egy ajándékot. El kellett döntenem, hogy melyik társaságtól rendelem meg a tartozékokat. Mindkét esetben megkapjuk a tartozékokat. Mindkettő egy becsületes számlát adott, de az egyiknél kapok egy jutalmat, ezt prémiumnak hívták, nevezték. Mentegettem magam, hogy ez jól hangzik, és azt rendeltem meg. De később kijavított a Szent Szellem. Azt mondta, hogy ez nem ajándék, hanem egy csúszópénzt fogadtál el. Ez többe kerül a gyülekezetnek. Először elkezdtem vitatkozni Istennel, azt mondtam, hogy ez csak 3 dollár. Csak 3 dollár. A prémium pedig 15 dollárt ér. Isten nem szólt vissza hozzám. Miután az Úr kijavít téged, utána már nem vitatkozik veled. Ő szól hozzád, és te döntöd el, hogy most hallgatsz-e rá vagy sem! Ez az én tapasztalataim során elég korán volt. Amikor Isten nem szólt vissza hozzám, és nem csináltam semmit ezzel kapcsolatban. Túl bölcs voltam ahhoz, hogy azt gondoljam, megnyertem a vitatkozást. De arra gondoltam, hogy mi az a 3 dollár. Keményen dolgozom, amúgy is rosszul fizetnek, alulfizetett vagyok, legalább néhány hasznos dolgot kell kapnom. Ez egy végrehajtási döntés, és én hoztam meg ezt a döntést, ez az én előjogom. Valóban az volt. De az Úr szólt hozzám ezzel kapcsolatban. Megérkezett a szállítás. Amikor kinyitottam a dobozt, ott volt az összes felszerelés, tartozék, és ott volt a prémiumom. Amikor kinyitottam, amire azt vártam, hogy olyan jó lesz, olyan jó érzés – soha nem tudtam élvezni. Nem volt azzal semmi baj, tökéletes volt. De olyan volt, mintha égette volna a kezeimet. Az irodámban letérdeltem, és azt mondtam, hogy „Uram, ez túl késő most már, de bocsáss meg nekem!” Soha nem mondtam ezt el senkinek, de fogtam azt a prémiumot, és odaadtam a gyülekezetünkben az egyik embernek, és azt mondtam: „Ez talán valami, amit tudnál használni.” Nem mondtam azt, hogy ez egy ajándék. Nem próbáltam azt a benyomást kelteni, hogy én valami nagyszerű dolgot csinálok vele. És számára ez egy hasznos dologgá vált. Ami nekem hasznos volt, az a becsületességről egy korai lecke. Olyan kis dolognak látszik. Valaki azt mondhatná, hogy ez nem olyan fontos, egyszerűen csak törvénykező vagy. Ez nem a törvénykezés dolga. Nem azt mondom nektek, hogy így fogtok megtérni, üdvözülni, hanem csak azt mondom, hogy csak így tudtok egy teljes szívet megőrizni Isten előtt. Isten kegyelme által üdvözülünk. Isten kegyelme által kapunk elhívást a szolgálatba. Az Úr azt akarja, hogy kiterjedjen a szolgálatunk, ugyanúgy, ahogy Dávid határai. Azt akarja, hogy meg legyenek őrizve azok, védelmezve azok a határok. Úgyhogy tanuld meg Dávid imáját: „Uram a becsület védelmezzen engem! Mert Téged várlak, és hallgatok a Te kijavításodra, a Te arcodra nézek!”
Most akkor állítsd szembe ezzel Dávid fiát, Salamont. Salamon jött és örökölte ugyanazokat a határokat. Amikor király lett imádkozott:
Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél…(I Királyok 8:25)
Tehát azt mondja, hogy Uram ezek a határok legyenek az én számomra is védelmezve.
Dávidnak vezetése, uralkodása alatt voltak Izrael határai a legnagyobbak. Annyira megnőtt Izraelnek a területe, és annyira távol kerültek egymástól a határai, hogy Dávidnak és a csapatainak nem is volt lehetőségük arra, hogy meg tudják védelmezni az országot. De az ő királyságát, uralkodási területét (mondhatnánk úgy is, hogy szolgálatát) szeretné megőrizni, megvédelmezni: „Uram a becsületesség védelmezzen engem!” Nem tudott csapatokat elhelyezni a határ mellé mindenhova. Hanem azt mondta, hogy: „Istenem arra van szükségem, hogy Te legyél az én védelmezőm, mert én Rád várakozom!” Figyeljétek meg ezeket a szavakat! „Rád várok!” Aki várakozik, az folyamatosan figyel, hallgat az Úrra. Nem azt mondja, hogy én passzív vagyok, vagy közönyös a várakozásomban, de ugyanúgy mint egy jó pincér (az angol azt mondja, hogy jó várakozó, a pincér kifejezésre).Figyel arra, hogy mire hívják, mit csináljon. Arra a személyre figyel, akit kiszolgál.
A becsületességet úgy lehet megőrizni, hogy a Szent Szellem kijavító, kiigazító suttogásaira figyelünk. A becsületességet úgy lehet megőrizni, hogy az Úr arcán tartom az én szemeimet. Hogy figyeljek, és lássam meg, hogy bármi, amit teszek, az esetleg nem nyeri el a tetszését. Tehát, én érzékeny vagyok a legkisebb kiigazítására is.
Dávid azt mondta ezzel: „a Te Szellemeddel Uram, Te tudsz figyelmeztetni engem, ha jön az ellenség. El tudod juttatni hozzám az üzenetet, hogy ott tudjam megvédeni a határt, ahol meg kell védeni.” Ugyanilyen értelemben vannak határai a lelkünknek is. A Szent Szellem pedig figyelmeztetni fog, és azt fogja mondani, hogy figyelj erre a támadásra az ellenségtől! Csendben jön, megtévesztéssel, ne engedd, hogy a szíved elfogadja az ő megtévesztését. Ahogy a Szent Szellem kiigazít engem az életem legapróbb részleteinek tekintetében mondjuk:
- a haraggal kapcsolatban,
- egy haragos hozzáállással kapcsolatban; vagy
- a megbocsátatlanság lelkületével, szellemével kapcsolatban
- a hűséggel való kompromisszum, vagy
- a hűség lecsökkentésének területén.
Nem szabad kifogásokat keresnem, vagy mentegetnem magam a kis dolgokban! Mert azok nem kicsik! Levesznek egy szeletet a lelkemből! Levesznek a szív egészségéből, teljességéből Isten felé! Ez például olyanokat foglal magában, mint például:
- hogyan nézek a szemeimmel egy nőre,
- azzal a hozzáállással, amivel én tekintélyt gyakorlok, hatalmat gyakorlok, hogy ne engedjem meg, hogy a szívem a büszkeségtől felfuvalkodjon, ha hatalmat, tekintélyt bíznak rám.
- Hogy ne mentegessem a testiségemet!
Had adjak erre egy példát! A pásztori tapasztalataim során elég korán fel kellett írnom egy rendet a gyülekezeti tartozékokkal kapcsolatban. Felfedeztem, hogy az egyik társaságnál, ha egy kicsit többet fizetek nekik, akkor a tartozékok mellé kapok egy ajándékot. El kellett döntenem, hogy melyik társaságtól rendelem meg a tartozékokat. Mindkét esetben megkapjuk a tartozékokat. Mindkettő egy becsületes számlát adott, de az egyiknél kapok egy jutalmat, ezt prémiumnak hívták, nevezték. Mentegettem magam, hogy ez jól hangzik, és azt rendeltem meg. De később kijavított a Szent Szellem. Azt mondta, hogy ez nem ajándék, hanem egy csúszópénzt fogadtál el. Ez többe kerül a gyülekezetnek. Először elkezdtem vitatkozni Istennel, azt mondtam, hogy ez csak 3 dollár. Csak 3 dollár. A prémium pedig 15 dollárt ér. Isten nem szólt vissza hozzám. Miután az Úr kijavít téged, utána már nem vitatkozik veled. Ő szól hozzád, és te döntöd el, hogy most hallgatsz-e rá vagy sem! Ez az én tapasztalataim során elég korán volt. Amikor Isten nem szólt vissza hozzám, és nem csináltam semmit ezzel kapcsolatban. Túl bölcs voltam ahhoz, hogy azt gondoljam, megnyertem a vitatkozást. De arra gondoltam, hogy mi az a 3 dollár. Keményen dolgozom, amúgy is rosszul fizetnek, alulfizetett vagyok, legalább néhány hasznos dolgot kell kapnom. Ez egy végrehajtási döntés, és én hoztam meg ezt a döntést, ez az én előjogom. Valóban az volt. De az Úr szólt hozzám ezzel kapcsolatban. Megérkezett a szállítás. Amikor kinyitottam a dobozt, ott volt az összes felszerelés, tartozék, és ott volt a prémiumom. Amikor kinyitottam, amire azt vártam, hogy olyan jó lesz, olyan jó érzés – soha nem tudtam élvezni. Nem volt azzal semmi baj, tökéletes volt. De olyan volt, mintha égette volna a kezeimet. Az irodámban letérdeltem, és azt mondtam, hogy „Uram, ez túl késő most már, de bocsáss meg nekem!” Soha nem mondtam ezt el senkinek, de fogtam azt a prémiumot, és odaadtam a gyülekezetünkben az egyik embernek, és azt mondtam: „Ez talán valami, amit tudnál használni.” Nem mondtam azt, hogy ez egy ajándék. Nem próbáltam azt a benyomást kelteni, hogy én valami nagyszerű dolgot csinálok vele. És számára ez egy hasznos dologgá vált. Ami nekem hasznos volt, az a becsületességről egy korai lecke. Olyan kis dolognak látszik. Valaki azt mondhatná, hogy ez nem olyan fontos, egyszerűen csak törvénykező vagy. Ez nem a törvénykezés dolga. Nem azt mondom nektek, hogy így fogtok megtérni, üdvözülni, hanem csak azt mondom, hogy csak így tudtok egy teljes szívet megőrizni Isten előtt. Isten kegyelme által üdvözülünk. Isten kegyelme által kapunk elhívást a szolgálatba. Az Úr azt akarja, hogy kiterjedjen a szolgálatunk, ugyanúgy, ahogy Dávid határai. Azt akarja, hogy meg legyenek őrizve azok, védelmezve azok a határok. Úgyhogy tanuld meg Dávid imáját: „Uram a becsület védelmezzen engem! Mert Téged várlak, és hallgatok a Te kijavításodra, a Te arcodra nézek!”
Most akkor állítsd szembe ezzel Dávid fiát, Salamont. Salamon jött és örökölte ugyanazokat a határokat. Amikor király lett imádkozott:
Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél…(I Királyok 8:25)
Tehát azt mondja, hogy Uram ezek a határok legyenek az én számomra is védelmezve.
2012. május 20., vasárnap
Jack Hayford - A szív becsületessége 3.
Hogyan tudom fenntartani a becsületességet?
Szeretném, ha most egy kicsit túlnéznénk a szövegen. Ugyanis a szöveg egyedül az alapelv felé indít el bennünket. Ezt mutatja meg nekünk. Ha én nem értem, akkor Isten odajön és kijavít, ahogy Abimélekkel is tette. Ha értem, de akkor is a saját utamon járok és nem törődök vele, akkor Isten nem fog odajönni és nem fog kijavítani! Mi a kulcs? Az, hogy abban a pillanatban reagáljak az Úrra, amikor Ő foglalkozik velem, és le akarja rendezni ezt a dolgot, azzal kapcsolatban, amit korábban nem értettem, vagy rosszul csináltam.
Van egy csodálatos példa erre a Szentírásban. Ez a szív becsületességét újra közvetlenül megemlíti. Lapozzatok velem a 25. zsoltárhoz. Ebben az Igerészben kezdtem el valami nagyon gazdag dolgot felfedezni a saját ismeretem, megértésem részére is.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
Ártatlanság (angolban: becsületesség) és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak. (Zsolt 25:20-21)
Dávid beszél itt. Szeretném elmondani nektek, hogy jutottam el ehhez az Igéhez, és hogyan kezdte el ez az alapelv megváltoztatni az életemet. Egy konferenciára utaztam éppen autóval. Az Úr suttogott hozzám. Azt mondta nekem, hogy szólj ezeknek az embereknek a becsületességről. Nem terveztem, hogy ezzel a témával foglalkozzak. Hála Istennek velem volt néhány könyvem az autóban. Elkezdtem megnézni az összes helyet a Bibliában, ahol előfordult ez a szó. A leglelkesítőbb felfedezés az az, hogy felfedeztem a becsületességnek fordított szó hátterét. A héber szó a tóm (תֹּם: - tóm: 1) teljesség, 2) ártatlanság, tökéletesség, 3) szerencse, boldogság, prosperitás. Az egész szó mögött az rejlik, hogy valami teljes vagy egész. Mindig azt gondoltam, hogy a becsületesség tisztességet jelent. Valóban ezt is jelenti, mert a tisztesség, őszinteség az egész igazságot jelenti. Azt hittem, hogy a becsületesség azt jelenti, hogy valaki hűségesen kezeli a pénzügyeit. Valóban, ezt is jelenti. A becsületesség teljes felfedettséget is jelent, hogy nem titkolok semmit. Más szavakkal minden nyitott, és kint van mindenki előtt, hogy láthassa. Az arcom, az arckifejezésem nyitott emberek és Isten előtt. A becsületességnek éppen ezért, a teljességhez, az egészséghez van köze.
Hadd menjek még tovább. Minden nyelvben van valamilyen kifejezés, valamilyen szó az egész számokra. Más szavakkal nem valami tört számok, hanem egész számok. Tehát egy, kettő, három. Tehát nem ½, 1/3 vagy ¼. A becsületességnek nincs semmi köze a törtséghez. Hadd mondjak egy példát. Amikor gyerek voltam, akkor az édesanyám leküldött a boltba, hogy vegyek húst, hogy azt majd bele tudja tenni a szendvicsembe, amit majd elviszek az iskolába. Odamentem a henteshez, és rámutattam, hogy abból a húsból kérek ennyit és ennyit. Fogott egy nagydarab húst, odavitte egy géphez, elkezdte felszeletelni a húst. Néhány hentesnek volt ilyen gépe, amelyik szeletelt. Mások fogtak egy kést, és nagyon vékony szeleteket vágtak le. Tehát az történt, hogy csökkentették ezzel az egész húsdarabnak a nagyságát. Egyszerre csak egy kis szeletet vágtak le. Ha csak egy szeletet vágtál le, és visszatetted a húsdarabot a helyére a pultba, akkor szinte senki nem vette volna észre, hogy kisebb valamivel is. Ha egy órával később kivetted, és még egy szeletet levágtál, akkor nem látszódott volna kisebbnek. Ha sok idő telik el aközött, hogy levágsz mindig egy-egy szeletet, akkor szinte észrevehetetlen a csökkenés. De ha összeszámolod, tehát sokáig vársz, megnézed azt, hogy hány szelet lett összesen levágva, ha összegyűjtöd azokat, akkor észre lehet venni, hogy egy hatalmas darab már.
A becsületességnek az elképzelése, a szív teljességéhez, egészéhez van közel, azzal van kapcsolatban. A becsületesség azt jelenti, hogy én elutasítok valamit az én részemről. Úgy döntök, hogy visszautasítom, hogy akár csak egy szeletet is levágjanak az én szívem egészéből. Két okból is:
- Először is nem akarom, hogy bármivel is csökkenjen az én szívemnek a teljessége Isten felé.
- Másodsorban pedig: ha megengedem, hogy egy szeletet levágjanak, akkor nagyon könnyen becsaphatom magam, hogy semmi sem történt. Úgy tűnik, hogy semmi sem történt, nem lehet észrevenni, hogy egy szeletet levettek kívülről. Egy nappal vagy egy héttel később, a szívem újra megtévesztés alá kerülhet. Ha megengedtem a megtévesztést egy héttel korábban, akkor ezen a héten már közönyös leszek a megtévesztéssel kapcsolatban. Újra becsapom magam. Ahogy múlik az idő, el fogom veszíteni a szívem teljességét Isten előtt.
Szeretném, ha most egy kicsit túlnéznénk a szövegen. Ugyanis a szöveg egyedül az alapelv felé indít el bennünket. Ezt mutatja meg nekünk. Ha én nem értem, akkor Isten odajön és kijavít, ahogy Abimélekkel is tette. Ha értem, de akkor is a saját utamon járok és nem törődök vele, akkor Isten nem fog odajönni és nem fog kijavítani! Mi a kulcs? Az, hogy abban a pillanatban reagáljak az Úrra, amikor Ő foglalkozik velem, és le akarja rendezni ezt a dolgot, azzal kapcsolatban, amit korábban nem értettem, vagy rosszul csináltam.
Van egy csodálatos példa erre a Szentírásban. Ez a szív becsületességét újra közvetlenül megemlíti. Lapozzatok velem a 25. zsoltárhoz. Ebben az Igerészben kezdtem el valami nagyon gazdag dolgot felfedezni a saját ismeretem, megértésem részére is.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
Ártatlanság (angolban: becsületesség) és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak. (Zsolt 25:20-21)
Dávid beszél itt. Szeretném elmondani nektek, hogy jutottam el ehhez az Igéhez, és hogyan kezdte el ez az alapelv megváltoztatni az életemet. Egy konferenciára utaztam éppen autóval. Az Úr suttogott hozzám. Azt mondta nekem, hogy szólj ezeknek az embereknek a becsületességről. Nem terveztem, hogy ezzel a témával foglalkozzak. Hála Istennek velem volt néhány könyvem az autóban. Elkezdtem megnézni az összes helyet a Bibliában, ahol előfordult ez a szó. A leglelkesítőbb felfedezés az az, hogy felfedeztem a becsületességnek fordított szó hátterét. A héber szó a tóm (תֹּם: - tóm: 1) teljesség, 2) ártatlanság, tökéletesség, 3) szerencse, boldogság, prosperitás. Az egész szó mögött az rejlik, hogy valami teljes vagy egész. Mindig azt gondoltam, hogy a becsületesség tisztességet jelent. Valóban ezt is jelenti, mert a tisztesség, őszinteség az egész igazságot jelenti. Azt hittem, hogy a becsületesség azt jelenti, hogy valaki hűségesen kezeli a pénzügyeit. Valóban, ezt is jelenti. A becsületesség teljes felfedettséget is jelent, hogy nem titkolok semmit. Más szavakkal minden nyitott, és kint van mindenki előtt, hogy láthassa. Az arcom, az arckifejezésem nyitott emberek és Isten előtt. A becsületességnek éppen ezért, a teljességhez, az egészséghez van köze.
Hadd menjek még tovább. Minden nyelvben van valamilyen kifejezés, valamilyen szó az egész számokra. Más szavakkal nem valami tört számok, hanem egész számok. Tehát egy, kettő, három. Tehát nem ½, 1/3 vagy ¼. A becsületességnek nincs semmi köze a törtséghez. Hadd mondjak egy példát. Amikor gyerek voltam, akkor az édesanyám leküldött a boltba, hogy vegyek húst, hogy azt majd bele tudja tenni a szendvicsembe, amit majd elviszek az iskolába. Odamentem a henteshez, és rámutattam, hogy abból a húsból kérek ennyit és ennyit. Fogott egy nagydarab húst, odavitte egy géphez, elkezdte felszeletelni a húst. Néhány hentesnek volt ilyen gépe, amelyik szeletelt. Mások fogtak egy kést, és nagyon vékony szeleteket vágtak le. Tehát az történt, hogy csökkentették ezzel az egész húsdarabnak a nagyságát. Egyszerre csak egy kis szeletet vágtak le. Ha csak egy szeletet vágtál le, és visszatetted a húsdarabot a helyére a pultba, akkor szinte senki nem vette volna észre, hogy kisebb valamivel is. Ha egy órával később kivetted, és még egy szeletet levágtál, akkor nem látszódott volna kisebbnek. Ha sok idő telik el aközött, hogy levágsz mindig egy-egy szeletet, akkor szinte észrevehetetlen a csökkenés. De ha összeszámolod, tehát sokáig vársz, megnézed azt, hogy hány szelet lett összesen levágva, ha összegyűjtöd azokat, akkor észre lehet venni, hogy egy hatalmas darab már.
A becsületességnek az elképzelése, a szív teljességéhez, egészéhez van közel, azzal van kapcsolatban. A becsületesség azt jelenti, hogy én elutasítok valamit az én részemről. Úgy döntök, hogy visszautasítom, hogy akár csak egy szeletet is levágjanak az én szívem egészéből. Két okból is:
- Először is nem akarom, hogy bármivel is csökkenjen az én szívemnek a teljessége Isten felé.
- Másodsorban pedig: ha megengedem, hogy egy szeletet levágjanak, akkor nagyon könnyen becsaphatom magam, hogy semmi sem történt. Úgy tűnik, hogy semmi sem történt, nem lehet észrevenni, hogy egy szeletet levettek kívülről. Egy nappal vagy egy héttel később, a szívem újra megtévesztés alá kerülhet. Ha megengedtem a megtévesztést egy héttel korábban, akkor ezen a héten már közönyös leszek a megtévesztéssel kapcsolatban. Újra becsapom magam. Ahogy múlik az idő, el fogom veszíteni a szívem teljességét Isten előtt.
2012. május 16., szerda
Jack Hayford - A szív becsületessége 2.
Isten nem fog odajönni, és nem fog kijavítani másodszor!
A szív becsületességének két nagyon fontos része van:
1. Mindig vannak olyan dolgok, amiket nem ismerek vagy tudok, értek.
2. Isten mindig segíteni fog azokkal a dolgokkal szemben, amiket nem tudok vagy nem értek.
A második dolog ez, hogy vannak dolgok, amiket értek, ha azokon követek el erőszakot, azokat hágom át, akkor van egy nagyon félelmetes igazság ebben a szövegben. Isten nem fog odajönni és kijavítani engem ezekért a dolgokért! Ha azokat szegem meg, amiről tudom, hogy az Istennek az igazsága, és van róla belátásom, Isten nem fog odajönni, és nem fog kijavítani másodszor! Azt mondom, hogy ez egy félelmetes igazság.
Először nézzük meg a pozitív oldalát. Megvan az a vigasztalásom, hogy tudom, hogy:
- ha tudatlanság miatt bizonytalanságba keveredem, és ilyen körülmények közé kerülök,
- ha a tőlem telhető legjobbat teszem, de igazából nem az a legbölcsebb dolog,
- ha őszintén próbálom a helyes dolgot csinálni, de hibát követek el,
Isten az Ő nagy irgalmában és jóságában, odajön hozzám és elkezd majd kijavítani és helyreigazítani. De ha elfogadok egy hazugságot, az én gyakorlatommal kapcsolatban, és tudom azt, hogy az hazugság, saját magamat tévesztem meg, csapom be, akkor Isten meg fogja engedni, hogy a saját utamat járjam.
Hadd fejtsem ki egy kicsit ezt! Sok-sok év alatt, amit vezetéssel töltöttem el Krisztus testében, hatalmas tragédiákkal kerültem kapcsolatba, amikor szolgálatok buktak el. Olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akik átadták magukat a bűnnek, de mentegették magukat, felmentették magukat. Beszéltem olyan emberekkel, akik helytelen módon kezelték a pénzeiket. Olyan emberekkel, akik doktrinális hibákba, alaptanítási hibákba vetették magukat. Olyan emberekkel, akik erkölcstelenségben éltek. És ilyen dolgokat mondattam el velük magamnak. Ezeket mondták nekem: úgy gondolom, hogy megvan a jogom arra, hogy így kezeljem ezt a pénzt, vagy a hibákkal, tévedésekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy Isten valami mélyebbet mutatott meg nekem ezzel kapcsolatban. Vagy erkölcstelenséggel kapcsolatban: nem éreztem magamban bűnbánatot a kapcsolatom miatt. A pénzzel kapcsolatban felmentették magukat. A tévtanításokkal kapcsolatban büszkék lettek. Az erkölcstelenséggel kapcsolatban nem kellett a bűnbánatot érezniük Istentől. Isten Igéje nagyon világosan elmagyarázza, hogy mi a helyzet. Más szavakkal az igazság körbevette őket, de elkezdtek mentegetőzni. Mire behívtak engem egy helyzetbe, hogy próbáljak meg segíteni, az illető meg volt győződve róla, hogy igaza van. Hogyan lehetséges az, hogy egy vezető gonoszságba esik, és azt gondolja, hogy helyesen cselekszik? Az azért van, mert a szív erőszakot tett a becsületesség alapelvén. Nincs senki, aki most hallgatja az én beszédemet, aki ne szeretne Isten országának egy hűséges szolgája lenni. Te velem együtt elmondanád azt, hogy én meg akarom tartani a becsületességem. Nem akarom becsapni magam. Nem akarom megtéveszteni magam. Hogyan tudom fenntartani a becsületességet?
A szív becsületességének két nagyon fontos része van:
1. Mindig vannak olyan dolgok, amiket nem ismerek vagy tudok, értek.
2. Isten mindig segíteni fog azokkal a dolgokkal szemben, amiket nem tudok vagy nem értek.
A második dolog ez, hogy vannak dolgok, amiket értek, ha azokon követek el erőszakot, azokat hágom át, akkor van egy nagyon félelmetes igazság ebben a szövegben. Isten nem fog odajönni és kijavítani engem ezekért a dolgokért! Ha azokat szegem meg, amiről tudom, hogy az Istennek az igazsága, és van róla belátásom, Isten nem fog odajönni, és nem fog kijavítani másodszor! Azt mondom, hogy ez egy félelmetes igazság.
Először nézzük meg a pozitív oldalát. Megvan az a vigasztalásom, hogy tudom, hogy:
- ha tudatlanság miatt bizonytalanságba keveredem, és ilyen körülmények közé kerülök,
- ha a tőlem telhető legjobbat teszem, de igazából nem az a legbölcsebb dolog,
- ha őszintén próbálom a helyes dolgot csinálni, de hibát követek el,
Isten az Ő nagy irgalmában és jóságában, odajön hozzám és elkezd majd kijavítani és helyreigazítani. De ha elfogadok egy hazugságot, az én gyakorlatommal kapcsolatban, és tudom azt, hogy az hazugság, saját magamat tévesztem meg, csapom be, akkor Isten meg fogja engedni, hogy a saját utamat járjam.
Hadd fejtsem ki egy kicsit ezt! Sok-sok év alatt, amit vezetéssel töltöttem el Krisztus testében, hatalmas tragédiákkal kerültem kapcsolatba, amikor szolgálatok buktak el. Olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akik átadták magukat a bűnnek, de mentegették magukat, felmentették magukat. Beszéltem olyan emberekkel, akik helytelen módon kezelték a pénzeiket. Olyan emberekkel, akik doktrinális hibákba, alaptanítási hibákba vetették magukat. Olyan emberekkel, akik erkölcstelenségben éltek. És ilyen dolgokat mondattam el velük magamnak. Ezeket mondták nekem: úgy gondolom, hogy megvan a jogom arra, hogy így kezeljem ezt a pénzt, vagy a hibákkal, tévedésekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy Isten valami mélyebbet mutatott meg nekem ezzel kapcsolatban. Vagy erkölcstelenséggel kapcsolatban: nem éreztem magamban bűnbánatot a kapcsolatom miatt. A pénzzel kapcsolatban felmentették magukat. A tévtanításokkal kapcsolatban büszkék lettek. Az erkölcstelenséggel kapcsolatban nem kellett a bűnbánatot érezniük Istentől. Isten Igéje nagyon világosan elmagyarázza, hogy mi a helyzet. Más szavakkal az igazság körbevette őket, de elkezdtek mentegetőzni. Mire behívtak engem egy helyzetbe, hogy próbáljak meg segíteni, az illető meg volt győződve róla, hogy igaza van. Hogyan lehetséges az, hogy egy vezető gonoszságba esik, és azt gondolja, hogy helyesen cselekszik? Az azért van, mert a szív erőszakot tett a becsületesség alapelvén. Nincs senki, aki most hallgatja az én beszédemet, aki ne szeretne Isten országának egy hűséges szolgája lenni. Te velem együtt elmondanád azt, hogy én meg akarom tartani a becsületességem. Nem akarom becsapni magam. Nem akarom megtéveszteni magam. Hogyan tudom fenntartani a becsületességet?
2012. május 15., kedd
Jack Hayford - A szív becsületessége 1.
1 Móz. 20,1- 6
És elköltözék onnan Ábrahám a déli tartományba, és letelepedék Kádes és Súr között, és tartózkodék Gérárban.
És monda Ábrahám Sáráról az ő feleségéről: Én húgom ő. Elkülde azért Abimélek Gérárnak királya, és elviteté Sárát.
De Isten Abimélekhez jöve éjjeli álomban, és monda néki: Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van.
Abimélek pedig nem illette vala őt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é?
Avagy nem ő mondotta-é nékem: én húgom ő; s ez is azt mondotta: én bátyám ő. Szívem ártatlanságában, és kezeim tisztaságában cselekedtem ezt.
És monda az Isten néki álomban: Én is tudom, hogy szívednek ártatlanságában mívelted ezt, azért tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt.
Ez az Igerész - amit most felolvastunk a Bibliából – tartalmazza az első leírását és fontosságát a szív becsületességének. Van egy nagyon érdekes alapelv Isten Igéjének a tanulmányozásában. Néhány vezető ezt úgy hívja, hogy az első használat törvénye. Ez azt jelenti, hogy amikor először megjelenik egy dolog a Bibliában, ez kijelenti azt, hogy az az elképzelés az egész Igén keresztül hogyan fog működni. Tehát a Bibliában itt először van megemlítve a szív becsületessége. Habár az a kifejezés, hogy a szív becsületessége lehet, hogy nem jelenik meg a Bibliában többször, de ez végig követi innentől kezdve a Bibliát, maga ez a szemlélet. Lehet, hogy meg van említve a hűség, lehet közvetlenül meg van említve a lélek tisztessége, tisztasága, vagy az elme békessége. De a becsületesség az alapvető szemléletmód, és az egész Szentírásban végigkövethető.
Nézd meg velem ezeket a történeteket, amik bemutatják ezeket a dolgokat:
- a tisztesség = a nyelv tisztessége,
- hűség az elmében, ami azt jelenti, hogy becsületes, őszinte vagy önmagaddal,
- egy olyan szív, ami nem fog erőszakot tenni a bizalmon.
Mindez jellemzi, alátámasztja azt a vezetőt, akiben meg lehet bízni. A szív becsületessége (a Károliban ártatlansága) az, amely összefoglalja ezt az egészet egy szóval.
Nézd meg a történetet! Nagyon érdekes maga az alapfelállás, hogy egy olyan igerész tanít bennünket a becsületességre, ahol a Biblia egyik legnagyobb személyisége megszegi azt. Arra gondolnánk, hogy Ábrahám az, aki példája a szív becsületességének, de ez pont fordítva van. Egy pogány király, de egy Istenfélő király volt, tisztelte és betartotta azt, amit értett Istenből. Úgy gondolom, hogy már ebben önmagában van egy lecke. Itt van egy nagy férfi, a kijelentések nagy férfija, aki megszegi a becsületességet. És itt van egy másik ember, akinek kevesebb az ismerete, a tudása, és ő tisztességgel, becsületességgel reagál. Ez vigasztalásként éri a szívemet. Mert ezt mondja az Ige: lehet, hogy én nem vagyok a nagy kijelentéseknek az embere, de ettől függetlenül lehetek becsületes ember. Hogyha pozitívan reagálok azokra a dolgokra, amiket Isten megmutat nekem. Isten megmutat nekünk dolgokat az Igéjében. Körülmények által is megmutat nekünk dolgokat. Az Ő Szelleme által is megmutat nekünk dolgokat, amiket egyéni módon közöl velünk. Meggyőz bennünket, kijavít minket, és az elmém és lelkem csendességében, egyénileg Isten foglalkozik velem. Veled is ugyanígy foglalkozik. Ez az Igerész rengeteget tanít bennünket arról, ahogyan Isten ilyen módon foglalkozik a mi lelkünkkel.
Nézd meg velem együtt ezt a történetet, és lásd meg az alapvető dolgot benne! Ábrahám hazudott a Sárához fűződő viszonyával kapcsolatban. Abímélek eldöntötte, hogy hozzáadja Sárát a háreméhez, beleveszi. Abimélek standardjaival mérve, az ő átlagával mérve, ő nem csinált semmi rosszat. Nem azt mondom, hogy ezek Istennek a standardjai, Isten mérőzsinórja. De Abimélek nem szegte meg a saját lelkiismeretét. Mert azt gondolta, hogy Sára nincsen férjnél. Ő volt a király, és feltételezte, hogy joga van hozzá. Abban a kultúrában meg is volt hozzá a joga. Ám éjjel felébred egy álomra. Hallgasd a szavakat: „Te halott ember vagy!” Úgy gondolom, egyetértesz velem abban, hogy ez bárkinek a figyelmét megragadná. „Te halott ember vagy!” Abimélek felébred, kinyílik a szeme.
- Miért? Mit csináltam?
- Az asszony, akit elvettél férjnél van.
Abimélek azt mondja:
- Én nem tudtam! Azt mondta nekem, hogy a húga! Én a szívem ártatlanságában, becsületességében tettem ezt.
Hadd hangsúlyozzak ki valamit! Nem hinném azt, hogy ez a pogány király a becsületességnek a példája. Viszont azt szeretném, ha ezt látnánk meg. A legelső alkalommal, hogy a Bibliában meg van említve a becsületesség, a szívbeli becsületesség, Isten úgy jön el és beszél egy emberrel, hogy azt használja alapul, amit ő nem ért, az az ember nem ért. Mert az az ember nem hágta át azt, amit megértett! Ez nagyon alapvető! Tulajdonképpen azt mondja, amikor Abimélek azt mondja, hogy nem értettem, hogy TUDOM! Tudom, hogy te nem értetted ezt. Ezért vagyok itt, hogy elmondjam neked. Aztán előjön ez a lecke Isten szájából.
És elköltözék onnan Ábrahám a déli tartományba, és letelepedék Kádes és Súr között, és tartózkodék Gérárban.
És monda Ábrahám Sáráról az ő feleségéről: Én húgom ő. Elkülde azért Abimélek Gérárnak királya, és elviteté Sárát.
De Isten Abimélekhez jöve éjjeli álomban, és monda néki: Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van.
Abimélek pedig nem illette vala őt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é?
Avagy nem ő mondotta-é nékem: én húgom ő; s ez is azt mondotta: én bátyám ő. Szívem ártatlanságában, és kezeim tisztaságában cselekedtem ezt.
És monda az Isten néki álomban: Én is tudom, hogy szívednek ártatlanságában mívelted ezt, azért tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt.
Ez az Igerész - amit most felolvastunk a Bibliából – tartalmazza az első leírását és fontosságát a szív becsületességének. Van egy nagyon érdekes alapelv Isten Igéjének a tanulmányozásában. Néhány vezető ezt úgy hívja, hogy az első használat törvénye. Ez azt jelenti, hogy amikor először megjelenik egy dolog a Bibliában, ez kijelenti azt, hogy az az elképzelés az egész Igén keresztül hogyan fog működni. Tehát a Bibliában itt először van megemlítve a szív becsületessége. Habár az a kifejezés, hogy a szív becsületessége lehet, hogy nem jelenik meg a Bibliában többször, de ez végig követi innentől kezdve a Bibliát, maga ez a szemlélet. Lehet, hogy meg van említve a hűség, lehet közvetlenül meg van említve a lélek tisztessége, tisztasága, vagy az elme békessége. De a becsületesség az alapvető szemléletmód, és az egész Szentírásban végigkövethető.
Nézd meg velem ezeket a történeteket, amik bemutatják ezeket a dolgokat:
- a tisztesség = a nyelv tisztessége,
- hűség az elmében, ami azt jelenti, hogy becsületes, őszinte vagy önmagaddal,
- egy olyan szív, ami nem fog erőszakot tenni a bizalmon.
Mindez jellemzi, alátámasztja azt a vezetőt, akiben meg lehet bízni. A szív becsületessége (a Károliban ártatlansága) az, amely összefoglalja ezt az egészet egy szóval.
Nézd meg a történetet! Nagyon érdekes maga az alapfelállás, hogy egy olyan igerész tanít bennünket a becsületességre, ahol a Biblia egyik legnagyobb személyisége megszegi azt. Arra gondolnánk, hogy Ábrahám az, aki példája a szív becsületességének, de ez pont fordítva van. Egy pogány király, de egy Istenfélő király volt, tisztelte és betartotta azt, amit értett Istenből. Úgy gondolom, hogy már ebben önmagában van egy lecke. Itt van egy nagy férfi, a kijelentések nagy férfija, aki megszegi a becsületességet. És itt van egy másik ember, akinek kevesebb az ismerete, a tudása, és ő tisztességgel, becsületességgel reagál. Ez vigasztalásként éri a szívemet. Mert ezt mondja az Ige: lehet, hogy én nem vagyok a nagy kijelentéseknek az embere, de ettől függetlenül lehetek becsületes ember. Hogyha pozitívan reagálok azokra a dolgokra, amiket Isten megmutat nekem. Isten megmutat nekünk dolgokat az Igéjében. Körülmények által is megmutat nekünk dolgokat. Az Ő Szelleme által is megmutat nekünk dolgokat, amiket egyéni módon közöl velünk. Meggyőz bennünket, kijavít minket, és az elmém és lelkem csendességében, egyénileg Isten foglalkozik velem. Veled is ugyanígy foglalkozik. Ez az Igerész rengeteget tanít bennünket arról, ahogyan Isten ilyen módon foglalkozik a mi lelkünkkel.
Nézd meg velem együtt ezt a történetet, és lásd meg az alapvető dolgot benne! Ábrahám hazudott a Sárához fűződő viszonyával kapcsolatban. Abímélek eldöntötte, hogy hozzáadja Sárát a háreméhez, beleveszi. Abimélek standardjaival mérve, az ő átlagával mérve, ő nem csinált semmi rosszat. Nem azt mondom, hogy ezek Istennek a standardjai, Isten mérőzsinórja. De Abimélek nem szegte meg a saját lelkiismeretét. Mert azt gondolta, hogy Sára nincsen férjnél. Ő volt a király, és feltételezte, hogy joga van hozzá. Abban a kultúrában meg is volt hozzá a joga. Ám éjjel felébred egy álomra. Hallgasd a szavakat: „Te halott ember vagy!” Úgy gondolom, egyetértesz velem abban, hogy ez bárkinek a figyelmét megragadná. „Te halott ember vagy!” Abimélek felébred, kinyílik a szeme.
- Miért? Mit csináltam?
- Az asszony, akit elvettél férjnél van.
Abimélek azt mondja:
- Én nem tudtam! Azt mondta nekem, hogy a húga! Én a szívem ártatlanságában, becsületességében tettem ezt.
Hadd hangsúlyozzak ki valamit! Nem hinném azt, hogy ez a pogány király a becsületességnek a példája. Viszont azt szeretném, ha ezt látnánk meg. A legelső alkalommal, hogy a Bibliában meg van említve a becsületesség, a szívbeli becsületesség, Isten úgy jön el és beszél egy emberrel, hogy azt használja alapul, amit ő nem ért, az az ember nem ért. Mert az az ember nem hágta át azt, amit megértett! Ez nagyon alapvető! Tulajdonképpen azt mondja, amikor Abimélek azt mondja, hogy nem értettem, hogy TUDOM! Tudom, hogy te nem értetted ezt. Ezért vagyok itt, hogy elmondjam neked. Aztán előjön ez a lecke Isten szájából.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)