2017. január 31., kedd

Hack Péter - A Jézus szerinti boldogság és ma keresztények küldetése

HACK PÉTER PRÉDIKÁCIÓJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA:

Világos jelek mutatják, hogy az utolsó időkben élünk. Érdemes azt tanulmányozni az Ige alapján, hogy mit vár tőlünk, hívőktől Isten ezekben a napokban.

A boldogmondásokat Jézus a Hegyi Beszéd részeként mondta el. Beszélt arról a tanítványoknak, hogy mi a küldetésünk. Legyünk só, és legyünk a világ világossága. A só nemcsak ízesít, hanem tartósít is. A világ ma bomlási folyamaton megy keresztül. Ezt a folyamatot megállítani nem tudjuk, de lassítani igen, és ez feladatunk is. A világosságra akkor van szükségünk, amikor besötétedik, amikor nehéz megtalálni a kijáratot. Csak akkor térnek meg az emberek, ha a keresztények életvezetésén látják az Isten dicsőségét.

A boldogság utáni vágy a legalapvetőbb emberi igény, ami szorosan összefügg az Isten keresésével. Amit a világ boldogságnak nevez, az nem az. A boldogság transzcendens, természetfölötti megtapasztalás, ami Isten Országával függ össze.

1. Boldogok a szellem koldusai, akik felismerik a szellemi szükségüket. A hiányt, ahogyan a koldus érzi ezt az anyagi javakat illetően, és ugyanúgy állnak hozzá a helyzetükhöz, ahogyan a koldus: tudnak megalázkodni, kérni. Nem tesznek boldoggá a földi örömök, hanem csak az, amikor a szellemünk Istennel van közösségben. Hozzá közeledni csak megtört szívvel lehet. A szív megtört állapota a befogadás készségét jelenti; hasonlítható a felszántott földhöz. Az ilyen ember nem Istent akarja eszközévé tenni, hanem fordítva: önmagát ajánlja fel eszközként az Ő számára. Tudja, hogy szüksége van kegyelemre, bűnbocsánatra.

2. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Leginkább a halállal kapcsolatos fájdalom az, ami miatt vigasztalásra van szüksége az embernek. A halál és a gyász akkor fog eltűnni, amikor Isten akarata teljesen megvalósul a földön. A halál miatt szomorkodó ember számára az igazi vigasz a feltámadás reménysége. Rövid az életidőnk. A mi felelősségünk, hogy mi magunk is és gyermekeink is értelmesen töltsék el az idejüket.

3. Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet. A boldogság nem annyira a jelenre vonatkozik, mint inkább a jövőre. Lesz majd egy kor, amikor a szelídek fognak uralkodni a földön, de ma még nem így van. Jézus is szelídségre tanít, mivel Ő maga is szelíd. A szelídséghez kapcsolódik a feddhetetlenség.

4. Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek. Boldogok, akik már most szellemben azon munkálkodnak, hogy jöjjön el a földre Isten Országa és igazsága. A Menny nagykövete vagy, ennek megfelelően kell élned. Vágyakozzunk az igazságra – erőfeszítések árán is! Istentiszteletre mindig várakozással gyere!

5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Itt a viszonosság törvénye működik. Jézus is beszélt arról, hogy a testvéredhez irgalommal közelítsél, ne ítélkezve. Isten is e törvény alapján viszonyul hozzánk. Irgalmasak legyünk, nézzünk körül a környezetünkben, hogy van-e rászoruló!

6. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják. Amikor tiszta a szívünk, akkor jó reménységünk van. Az Isten elé járuláshoz nem kell szentnek lenni, csak ahhoz, hogy ott is maradhassál.

7. Boldogok a békességre igyekvők, mert ők az Isten fiainak mondatnak. Az eredeti kifejezés jelentése békét teremtő, békességszerző. Nem elég passzívan várni, hogy a másik fél kezdeményezze a békéltetést; legyél te is aktív ebben! Célunk, hogy a békesség Istene velünk legyen.

Összefoglalva, aki szellemi életet él, szelíd, éhezi és szomjazza az igazságot, irgalmas, tiszta szívű és békességre igyekszik, az képes a föld sója lenni, és a világ világosságává válni. A legfontosabb békéltető misszió Isten békeüzenetét átadni az embereknek. Tegyük ezt, és akkor megtapasztaljuk, hogy Isten ereje felszabadul az életünkben.

ELHANGZOTT IGÉK:
Máté evangéliuma 5:1-16, 11:29, 7:1-5
Zsoltárok könyve 34:19, 32:1-7, 37:10-11,18,29, 18:26-27, 41:2, 51:12, 34:13-15
Ésaiás próféta könyve 57:15, 61:1, 66:1-2, 35:10, 65:19
Róma levél 4:16-17, 14:17,8:19
Korinthusiakhoz írt első levél 14:33, 7:15
Korinthusiakhoz írt második levél 13:11
Efézusiakhoz írt levél 4:3
A zsidókhoz írt levél12:14, 9:14
János apostol első levele 3:2
Jelenések könyve 21:3-4

Hrabovszki György jegyzete
2017. JANUÁR 29.

John Bevere: Az örökkévalóság vezéreljen 1.

„Taníts minket meg arra, hogy napjainkból a legtöbbet tudjuk kihozni... és a mi erőfeszítéseinket tedd sikeressé. Igen, a mi erőfeszítéseinket tedd sikeressé!” (Zsolt.90:12;17 – NLT fordítás alapján – a fordító megjegyzése)

A legtöbb ember úgy akar élni, hogy az számítson. Ez egy jó és isteni vágyódás. Ez volt Mózes kérése is a fenti imában. Gyakran kezdte kérését bölcsességért való kiáltással. Sok minden, amit elveszítünk helyreállítható, de az elvesztegetett idő soha nem szerezhető vissza. Ha a nap egyszer lemegy, az a nap örökre elmúlik.

Mózes imája így fejeződik be: „A mi erőfeszítéseinket tedd sikeressé.” Ezt a kifejezést megismétli. Miért? Mózesnek nem volt problémája sem a nyelvtannal, sem a memóriájával. Ez sokkal inkább a héber írás egy irodalmi formáját mutatja be. Az ismétlés a nyomatékosítás egy formája. Az angolban, ha egy szót vagy kifejezést hangsúlyozni szeretnénk, többféle módon is megtehetjük. Kivastagítjuk, dőlt betűvel írjuk, aláhúzzuk, nagy betűt vagy felkiáltójelet használunk. Ezek mind felhívják az olvasó figyelmét valami fontosra. Mindamellett, hogy a héber írók kétszer írtak le egy szót vagy kifejezést, hogy jelentőséget tulajdonítsanak neki, és ők nem a túlzásukról ismertek – mindig nagyon óvatosan bántak szavaikkal. Az a tény, hogy egy kifejezés kétszer is megismétlődik a Szentírásban, nemcsak azt mutatja, hogy Isten áldásokat akar a számunkra, de azt is, hogy Ő ezt mennyire szenvedélyesen akarja. Ő maga az, aki hangsúlyt fektet erre.

Sikerre lettünk teremtve. Isten azt akarja, hogy jelentőségteljes életet éljünk. Ez Isten kívánsága volt mindenekelőtt, a mienk csak azután. Ezt az Igéjén keresztül tudatja velünk. Hadd mutassak két példát. Az első: „És bővölködővé tesz téged az Úr, a te Istened kezeidnek minden munkájában” (V.Mózes 30:9) Jegyezd meg azt a szót, hogy mindenben, nem pedig néhány dologban!

Majd azt olvassuk: „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.” (Józsué 1:8)

Isteni bölcsességre van szükség ahhoz, hogy jó szerencsések legyünk. Azt mondja az Ige, „Aki értelmet szerez, szereti az életét, aki megőrzi az értelmességet, jót nyer.” (Példabeszédek 19:8) A Bölcsesség adja számunkra a tudást és képességet ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni a lehetőségek idején.

A bölcsesség nemcsak egyfajta élesítése az elmének; ez mindazok számára adott, akik félik az Urat és akik Krisztusban fundáltattak. Ha célodul tűzted ki, hogy úgy építed fel az életedet, hogy annak örökkévaló jelentősége legyen, azt isteni bölcsességgel kell tenned – és ez az üzenet erről szól. A bölcsesség sikert szül, ami pedig tartós megelégedettséget és jutalmat hoz: „Ha bölcs vagy, a bölcsességed megjutalmaz téged” ( Példabeszédek 9:12 – NIV fordítás alapján). Az Úr nemcsak azt akarja, hogy sikeres legyél, de meg is jutalmaz. Újból csak azt olvassuk, „Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségük mindörökké meglesz.” (Zsoltárok 37:18)

Isten azt szeretné, hogy sikeresek legyünk és ez az utóbbi években jól látható a gyülekezetekben is, ahogy annak lennie is kell. Mindamellett sokszor inkább tekintünk úgy a sikerre, ahogy a társadalom azt definiálja, nem pedig ahogyan azt maga Isten látja. Inkább múlandóként látjuk, semmint örökkévalónak. Ez az elhomályosodott látás és felfogás elhibázott célokat eredményez.

Egy napon mindannyian az univerzum Bírája, Jézus Krisztus előtt fogunk állni. Ha életünk napjai isteni bölcsességgel számláltattak, örökre megjutalmaztatunk, ha azonban dolgainkat elhibáztuk, megbüntettetünk, vagy örök veszteséget szenvedünk. Bölcs dolog tehát néhány órát eltölteni azzal, hogy kikutassuk, mi az amit Ő valójában néz.

Ennek a könyvnek a fókuszpontja ez: ne csak a mának élj, de az örökkévalóságnak is. A Biblia világossá teszi, hogyan teheted ezt meg. Ha az örökkévalóság által vagyunk motiválva, induljunk ki annak megértéséből.

Figyelmesen olvasd el ezt a két Igeverset:

„Senki sem értheti meg az örökkévalóságot” (Jób 36:26 TLB )
„...Ő örökkévalóságot helyezett szívükbe” (Prédikátor 3:11)

Örökkévalóság. Mi is ez valójában? Hogyan határozhatjuk meg? Hogyan tehetnénk érthetővé? Az egyik szótár végtelen időként definiálja, míg egy másik időn kívüli létezés állapotaként. Hogyan lehetséges az, hogy míg az egyik szótár az örökkévalóságot egy időn belüli állapotként definiálja, a másik ezt egy időn kívüli tartózkodásként? Kétségbe vonhatatlanok-e ezek? Nem tennénk-e fel kérdéseket akkor, ha egy vagy két tudományos könyv különböző módon határozna meg dolgokat a világunkban? Tegyük fel, az egyik könyv szerint a hal olyan gerinces élőlény, amely vízben él, míg a másik szerint víz nélküli környezetben él. Szóval miért nem kérdezünk és vetjük el az egyik szótári meghatározást az örökkévalóságról?

Az igazság az, hogy az örökkévalóságot mentálisan felfogni, nem lehet. Értelmünk véges, nem tudja megragadni az örökkévalóság lényegét.

Hadd illusztráljam. Álljunk meg egy pillanatra és képzeljük el azt a helyet, ahol véget ér az univerzum. Próbálj meg határok nélkül gondolkodni. Ha sikerült elképzelni, mit találtál a külső határ szélén? Egy falat? Miből készült? Milyen vastag volt? A fal külső része pontosan az univerzum szélén áll? Ha igen, mi van a fal külső része mögött? Még több hely? De akkor ez nem az univerzum folytatását képezné? Hol van a vég? Képes az elméd egy végtelen univerzumban gondolkodni? Álljunk meg és gondolkodjunk el ezen.

És mi van ha ez egy feneketlen gödör? El tudod képzelni milyen lehet beleesni egy lyukba amelyben soha nem ér véget az esés? Soha nem érkeznél meg, nem látnád meg a padlót. Csak zuhansz és zuhansz. Rövidre zárva két dolog is van amin gondolkodhatunk: először is egy feneketlen lyuk, másodszor egy végtelen időkig való zuhanás megtapasztalása. Nehéz felfogni és úgy hangzik mint egy sci-fi elgondolás, mégis hét helyen találunk erre utalást az Igében.

Fordította: Diana En Arnoud Jan

Derek Prince könyv

"Ha igaz és egyenes vagy Istennel, akkor az leszel az emberekkel is."

A kötet tartalmazza a 70-es években megjelent "Történelemformálás ima és böjt által" Derek könyvet, kiegészítve e témában tartott egyéb írásaival. A tanítás mellett néhány szívbemarkoló történet, háttér információ Derektől, amit eddig még máshol így, ilyen mélységben még nem mesélt el.

Tartalomjegyzék:
- Megváltoztathatjuk nemzetünk eseményeit

I. rész: Helyünk, előjogaink és felelősségünk a világban
- A hegyen épült város - az egyetlen fényforrás
- A föld sója
- Birkózómeccsünk
- Az ellenség, akivel szemben hadakozunk
- Kezdeményezzünk!

II. rész: Krisztus már győzelmet aratott
- A gonosz légféltetteben őrzött titka
- A családi üzlet helyreállítása
- Újra felelős pozícióban

III. rész: Az ima és a böjt hatalma
- Fegyvereink felvétele
- A hatalmas erőmű
- Helyes kapcsolatok
- Ima - mindenekelőtt
- Miért imádkoztunk
- Megtenni a távot
- A teljes helyreállítás fegyvere
- A történelem átformálói
- "Amikor" és nem "ha"

IV. rész: Az Ige és a vér hatalma
- Tanúságunk hatalma
- A bizonyságtétel és a dicséret hatalma
- Bizonyságtételünk beszéde
- Győzelem a vér által
- Minden valószínűtlenség ellenére


Ésaiás könyve 3.

1. Mert íme az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura eltávolít Jeruzsálemből és Jehúdából támaszt és támasztékot, a kenyér minden támaszát és a víz minden támaszát; 2. hőst és harcost, bírót és prófétát, jóst és vént; 3. ötvenes tisztet és tekintélyben állót, tanácsost, bölcs mestert és az igézéshez értőt. 4. És fiatalokat teszek fejedelmeikül és gyermekek fognak uralkodni rajtuk. 5.És tolakodik a nép, ember emberre, ki-ki felebarátjára; felzúdul a fiatal a vén ellen, a nemtelen a nemes ellen. 6. Ha aki megragadja testvérét atyja házában: neked van ruhád, te leszel a vezérünk és legyen ez az omladék a te kezed alatt – 7. megszólal ama napon, mondván: nem leszek orvos; és házamban nincs kenyér és nincs ruha, ne tegyetek engem a nép vezérévé. 8.Mert összeomlott Jeruzsálem és Jehúda ledőlt, mert nyelvük és cselekedeteik az Örökkévaló ellen vannak, dicsőséges szemeinek bosszantására. 9. Arcuk kifejezése tanúskodott ellenük; vétküket mint Szodoma mondják el, nem titkolták: jaj lelküknek, mert rosszat tettek önmagukkal! 10. Mondjátok az igazról, hogy jól jár, mert cselekedeteik gyümölcsét fogják enni; 11. jaj a gonosznak, rosszul jár, mert kezeinek tette szerint történik vele. 12. Népem – zsarnokai gyermekek és asszonyok uralkodnak rajta; népem, vezetőid tévesztők és ösvényeid útját elrontották. 13. Előáll perelni az Örökkévaló, és odaáll, ítélni népeket. 14. Az Örökkévaló törvénybe száll népének véneivel és nagyjaival: Hiszen ti lelegeltétek a szőlőt, a szegénytől rablott jószág van házaitokban. 15. Mi lelt, hogy összezúzzátok népemet és a szegények arcát megőrlitek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura.

16. És szólt az Örökkévaló: Mivelhogy büszkélkedtek Czión leányai, jártak kinyújtva torkukat és kacsintva szemeikkel, tipegve járton-járnak és lábaik láncaival csörgetnek – 17. varassá teszi tehát az Úr Czión leányainak feje tetejét és az Örökkévaló megmezteleníti hajzatukat. 18. Azon a napon eltávolítja az Úr a pompás lábláncokat, a napocskákat és holdacskákat; 19. a függőket, a láncokat és a fátyolokat; 20. a fejdíszeket, a bokaláncokat, a díszöveket, az illatszelencéket és bűvös ékszereket; 21. a gyűrűket és az orrkarikákat; 22. a díszruhákat és köpenyeket, a palástokat és a zacskókat; 23. a tükröket és gyolcskendőket, a fejkötőket és az általvetőket. 24. És lesz illatszer helyett rothadság, öv helyett kötél, fodros hajmű helyett kopaszság, díszköntös helyett zsákövezet, égési seb szépség helyett. 25. Férfiaid kard által esnek el, vitézséged harcban. 26. Keseregnek és gyászolnak kapui és ő kifosztva a földre ül.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. január 30., hétfő

Michael L. Brown találkozója Joseph Prince-el

Január 20-án, egy pénteki napon, amikor Szingapúrban szolgáltam, abban az örömben volt részem, hogy két és fél órát tölthettem Joseph Prince Pásztorral. Ez alatt az idő alatt beleástuk magunkat a Szentírásba, a héber és a görög szavak jelentésébe, és átbeszéltük azokat a pontokat, ahol másképp gondolkodunk, miközben kiemeltük azokat a pontokat, amelyekben egyetértünk. Nem fér hozzá kétség, hogy az egyező meglátásaink jóval többek és fajsúlyosabbak, mint azok, amelyek eltérnek egymástól.

Amikor megírtam a Hiperkegyelem: A modern kegyelem-tanítás veszélyeinek feltárása című könyvemet (Hyper-Grace: Exposing the Dangers of the Modern Grace Message), akkor a könyvemben idézett fontosabb szerzőket megkerestem, hogy engedélyt kérjek tőlük, ha a szokványos publikálási mennyiségnél többet idéztem az írásaikból, ugyanakkor azt is megkérdeztem tőlük, hogy felülvizsgálnák-e az álláspontjukat.

Joseph Prince-t viszont nem kerestem meg, mivel tévesen azt feltételeztem, hogy nem fogja érdekelni a velem való párbeszéd lehetősége, amit olyan korábbi tapasztalatokra alapoztam, amikor más vezetők nem voltak hajlandóak kommunikálni velem. Bocsánatot kértem tőle, amiért elmulasztottam ezt, ő pedig szívélyesen reagált, elfogadva a bocsánatkérésemet.

Azt is tisztázni akarta velem, hogy az ő álláspontja nagyban eltér néhány más tanító álláspontjától, akiket a könyvemben idéztem, és nem az szomorította el, hogy tévesen mutattam be az ő álláspontját, amikor az idézeteit használtam, hanem az, hogy így olyanokkal is egy lapra került, akiknek a nézeteit határozottan elutasítja.

Emellett Prince Pásztor úgy érezte, hogy nem megfelelően mutattam be azokat az embereket, akik rendszeresen követik az ő Bibliatanításait, és azt sem, hogy ez milyen nagy segítséget nyújt sokak számára világszerte abban, hogy fegyelmezett, szent, győztes és Krisztus-központú életet éljenek. Elmondta, hogy a szolgálatuk központjába rendszeresen érkeznek bizonyságok olyan emberektől, akik megszabadultak a bűn pusztító rabságától, akik szabaddá lettek a pornográfia bilincseitől, illetve olyanoktól, akik komoly kábítószer-függőségtől szabadultak meg, miközben a kegyelem evangéliumáról szóló prédikációját hallgatták.

Noha örömmel elismertem ezeket a bizonyságokat, és elmondtam, hogy én is hallottam hasonló történeteket azoktól, akik az ő tanításait követik (az általa hirdetett csodálatos igazságoknak köszönhetően), azt is többször szóba hoztam, hogy ezzel ellentétes történeteket is hallottam, amelyek olyan emberekről szólnak, akik önelégültek és testiesek lettek (azoknak a dolgoknak köszönhetően, amelyekről úgy hittem, hogy a tanításának téves elemei).

Prince Pásztor egyértelműen leszögezte, hogy akik önelégültek és testiesek lettek, nem értik a kegyelem evangéliumát, és ő lenne az első, aki figyelmeztetné őket, hogy nem Isten kegyelme alatt élnek, és emlékeztetné őket a Róma 6:14-re: "Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek." Minden kétséget kizáróan hiszi, hogy akik pontos kijelentést kaptak Isten kegyelméről, azoknak hatalmuk van szent és győztes keresztény életet élni. Prince Pásztor véleménye szerint (és természetesen az én véleményem szerint is) a kegyelem nem jogosít fel a bűnre, hanem éppen, hogy ez az az erő, amely által ki tud törni az ember a bűn fogságából.

Az egyet nem értésünk fő területe továbbra is az a tanítása, mely szerint a megtérésünk pillanatában a jövőbeni bűneink is megbocsátottnak vannak nyilvánítva (szemben azzal a gondolattal, hogy a jövőbeni bűneinkért is megtörtént a fizetség, viszont addig nincsenek megbocsátottnak nyilvánítva, amíg el nem követi, majd az Úr elé nem viszi az ember). Viszont, mint már említettem, az egyetértésünk erős és egymással rezonáló területei sokkal nagyobbak, mint a nézetkülönbségünk területei, és az a szándékom, hogy az egyetértésünk területeit szétkürtöljem az egész világnak.

Először is, mindketten egyetértünk abban, hogy az egész Jézusról szól. Ő kell, hogy legyen a középpontban. Ő kell, hogy legyen az életünk fókuszában. Minden embert Őhozzá kell vonzanunk és a kereszten elvégzett engesztelő váltságművéhez. Prince Pásztor azt is mondta, hogy ahelyett, hogy állandóan csak annyit mondunk, hogy "Jézus, Jézus", vissza kell térnünk a bibliai hangsúlyhoz, azzal, hogy "Úr Jézus". Én pedig csak Áment tudok mondani arra, hogy Jézust felmagasztaljuk, mint Urat.

Másodszor, mindketten egyetértünk abban, hogy sok hívő (sőt, a hívők többsége) gyakran küszködik a bűntudattal terhelt lelkiismerettel, és nem látja Isten iránta való szeretetének mélységét, nem érti, mit tett érte Jézus, ezért létfontosságú, hogy mindannyian megalapozódjanak a kegyelemben. Azt is elmondtam Prince Pásztornak, hogy amikor a hiperkegyelem tévelygéseiről tanítok, mindig azzal kezdem, hogy Isten igazi kegyelmét magasztalom, és arra törekszem, hogy ez a dicsőséges kijelentés feltáruljon előttünk. Valamint azt is elmondtam, hogy a FIRE School of Ministry első szemesztere során minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megalapozzuk a hallgatóinkat Isten szeretetében és a Jézusban kapott identitásukban.

Harmadszor, mindketten egyetértünk abban, hogy Isten szentségre hív bennünket, hogy a bűnnek szörnyű pusztító hatása van, valamint, hogy az igazi kegyelem szent életben nyilvánul meg. A találkozónk előtt kaptam tőle egy videó-összeállítást, amelyben egyértelműen állítja, hogy ha egy férfi az ő gyülekezetében hívőnek mondja magát, de házasságtörésben él, akkor nyíltan megmondja annak az embernek, hogy nem kegyelem alatt él (különben a bűn nem uralkodna rajta), meg kell térnie, ott kell hagynia azt a nőt és vissza kell mennie a feleségéhez. Azt is megkérdőjelezné, hogy ez az ember valóban hívő-e, ugyanis az igazi hívők, habár el tudnak esni egy-egy bűnben, nem követnek bűnös életformát.

Ahogy a saját szavaival írja (egy, a kegyelemről szóló, hamarosan megjelenő közös könyvbe írt fejezetéből), "Ha valaha olyan 'kegyelem' tanítást hallasz, ami azt mondja, hogy nem baj, hogy vétkezel, hogy nem tartod tiszteletben az Urat, vagy hogy a bűnnek nincs semmi következménye, akkor azt tanácsolom neked, hogy menekülj az ilyen tanítástól. A hamisított kegyelem veszélyeinek vagy kitéve. A hamisítatlan kegyelem azt tanítja, hogy a Krisztusban hívők arra vannak elhívva, hogy szent, feddhetetlen és kifogástalan életet éljenek. Azt tanítja, hogy a bűnnek mindig romboló következményei vannak, és egyedül Jézus Krisztus evangéliumának az ereje által tud megszabadulni az ember a bűn uralmától."

Majd felteszi a kérdést: "Hogyan tudjuk tehát megállapítani, hogy egy ember valóban Isten kegyelme alatt él?"

A válasza: "Megnézzük az életét."

Ezért, "Ha valaki elhagyja a feleségét a titkárnő miatt, és azt mondja neked, hogy ő 'kegyelem' alatt van, mondd meg neki, hogy nem kegyelem alatt, hanem megtévesztés alatt van! ... A hamisítatlan kegyelem nem alkuszik meg Isten szent mércéivel kapcsolatban és nem nézi el a bűnt; a hamisítatlan kegyelem az a válasz, ami erőt az ad embereknek, hogy dicsőséges életet éljenek, buzgón törekedve a jó cselekedetekre."

Negyedszer, mindketten egyetértünk abban, hogy a megszentelődés egy folyamatos dolog, vagyis a megtérésünk pillanatában megbocsátást nyerünk, igaznak vagyunk nyilvánítva, külön vagyunk választva szentekként, de innentől az a dolgunk, hogy növekedjünk a szentségben. Megint csak az ő szavait idézve, "az igazi kegyelem igenis tanítja a folyamatos megszentelődést", valamint "Mi, hívők, ennél igazabbak már nem tudunk lenni, viszont megszenteltebbek, szentebbek igen, abban a tekintetben, hogy hogyan éljük az életünket. ... Minél többet növekedik az ember a kegyelemben - minél többet részesül újra és újra Isten kegyelmének az igéjéből jövő megtisztulásban - annál többet növekedik a megszentelődésben és a szentségben."

Határozottan elutasította azt a megfogalmazást, amit egy másik "kegyelemtanító" mondott, miszerint a folyamatos megszentelődés egy "szellemileg halálos hazugság".

Ötödször, mindketten egyetértünk abban, hogy az Úr helyreigazít bennünket, sőt, meg is fegyelmez, és mindketten egyetértünk abban is, hogy a kegyelem prédikálásába beletartozik az is, hogy "ints és feddj teljes határozottsággal" (lásd Titusz 2:15). Egyetértünk abban, hogy a valóban újjászületett hívők nem érzik jól magukat a bűneikben (az újjászületett szellemük és a Szent Szellem miatt), és őszintén vágynak rá, hogy megtalálják a bűnből kivezető utat. Egyetértünk abban, hogy a bűnből kivezető egyetlen út az, ha Jézusra irányítjuk az emberek figyelmét.

Prince Pásztornak az a meggyőződése, hogy a Szent Szellem elsődleges szerepe emlékeztetni bennünket arra, hogy mi Isten igazságossága vagyunk Krisztusban (lásd 2 Korinthus 5:21, János 16:10), illetve, hogy ennek a megértése kritikus fontosságú abban, hogy segíteni tudjunk az embereknek elfordulni a bűntől. Noha én is hiszem, hogy ez a Szent Szellem egyik fontos szerepe, meggyőződésem, hogy amikor vétkezünk, az Ő elsődleges szerepe, hogy szeretettel megfeddjen és helyreigazítson bennünket, ezáltal visszairányítva bennünket az Atyához (lásd Jelenések 3:19,22). Nyilvánvaló, hogy ez a két külön-külön hangsúlyozott igazság kéz a kézben jár egymással.

Hatodszor, mindketten egyetértünk abban, hogy Isten Törvénye dicsőséges, szent és csodálatos, és Prince Pásztor szavaival "Az igazi kegyelemtanítás megerősíti a Tíz Parancsolat által képviselt erkölcsi kiválóságot, értékeket és erényeket." Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy "A Tíz Parancsolat annyira tökéletes mércét képvisel és annyira hajthatatlan a szent követelményei terén, hogy a Galata 3:11 szerint egyetlen ember sem tud megigazulni a törvény által Isten szemében. Az Isten előtti megigazulás egyedül a Krisztusban való hit által valósulhat meg."

Isten eredeti terve szerint a Törvény rámutat a bűnünkre és a saját korlátainkra, ezzel a kereszt lábához vezérelve bennünket, ahol kegyelem és irgalom árad ránk. Sőt, mi több, "amikor Isten népe kegyelem alatt van, akkor nem csak betölti a törvény betűjét, hanem felül is múlja, vagy más szóval, megteszi azt a bizonyos másik mérföldet is."

Hetedszer, mindketten egyetértünk abban, hogy az univerzalizmus bármely formáját, vagy az elveszettek jövőbeli büntetésének a tagadását kategorikusan el kell utasítani, és egyetértünk abban is, hogy mi, akik kegyelmet kaptunk, a szívünkön viseljük az elveszettek ügyét és mindenkit el akarunk érni ezzel a dicsőséges üzenettel, azt a meggyőződést is szem előtt tartva, amit a Róma 1:16 ír, hogy elsőként a zsidókat.

Nyolcadszor, mindketten egyetértünk a helyi gyülekezet iránt való elkötelezettség és a helyi gyülekezet fennhatósága fontosságában, és tisztában vagyunk vele, hogy sok, úgynevezett kegyelem-prédikátor elszakadt mindkettőtől, a saját lelküknek kárt okozva ezzel.

A találkozónk során kifejeztük kölcsönös szeretetünket Izrael népe iránt és azt a vágyunkat, hogy megtérjenek, a hamisított kegyelemmel szemben érzett irtózatunkat, és mindketten szeretetteljes módon kihívás elé állítottuk egymást, hogy gondoljunk át bizonyos kérdéseket az Úr előtt. Végül, az aktuális különbözőségeink közepette megegyeztünk abban, hogy minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy leleplezzük mindazokat a dolgokat, amelyek meggyőződésünk szerint a hamisított kegyelem tévtanításai.

Azért imádkozom, hogy ezek a tévtanítások folyamatosan lepleződjenek le és Isten használjon bennünket abban, hogy az Ő népének a figyelmét az Ő dicsőséges kegyelmére irányítsuk, amely Jézusban jelent meg és "arra nevel bennünket, hogy forduljunk el az istentelenségtől és a gonosz kívánságoktól, és hogy mértékletesen, bölcsen, igazságosan és istenfélelemmel éljünk ebben a jelenlegi világban" (Titusz 2:12 EFO). Emellett, ahol vakfoltjaim vannak, vagy rosszul értelmezem Isten Igéjét, az Úr adjon nekem kegyelmet, hogy meglássam ezeket, illetve, ahol a testvéremnek vannak vakfoltjai, vagy rosszul értelmezi Isten Igéjét, az Úr adjon neki is kegyelmet, hogy meglássa ezeket.

Biztos vagyok benne, hogy Prince Pásztort támadni fogják amiatt, hogy velem találkozott és szívélyesen fogadott, mint testvérét, és abban is biztos vagyok, hogy engem is támadni fognak amiatt, hogy ugyanígy viszonyultam őhozzá. Ezért, akik helytelennek találjátok azt, hogy ilyen beszélgetésünk volt az Úrban, arra bátorítalak benneteket, hogy imádkozzatok értünk, és ami még fontosabb, tegyétek fel a kérdést magatoknak, hogy ti is egyetértetek-e velünk az itt felsorolt pontokban, amelyekben mi egyetértünk. Ha igen, csatlakozzatok hozzánk, hogy együtt kürtöljük szét ezeket az egész egyházban.

Legyen felmagasztalva Isten igazi kegyelme; a hamisított kegyelem pedig legyen leleplezve!



Idézet

A Jelenések 19-ben a fehér lóval együtt nemcsak az Úr jön, hanem jönnek vele a szentek is és az angyalok is. Megtámadják és eltörlik a földet! Nem lehet őket megsemmisíteni! Olyan testük van, hogy földi fegyverekkel nem lehet sérülést okozni nekik. Az Úr serege ez! Ő fújja meg a kürtöt a sereg előtt. A földön az emberek menekülnek a hegyekbe, barlangokba, bunkerekbe. Az Úr seregei mindenhova be tudnak jutni, ajtón át, falakon át. Összegyűjtik az embereket, és viszik őket az Ítélet Földjére. Nemcsak öncsalás áldozatai, hanem Isten ítéletének is áldozatai lesznek ők. Az Úr seregei jönnek Budapestre is!!! Ezért érdemes megtérni és újjászületni!

Tudjátok, milyen közel van ez az idő? Olvassátok ezeket a próféciákat, és kialakul benne egy érzékelés az idők jeleiről. Kell ismerni a próféciákat, és akkor nagy eséllyel minden időben a megfelelő helyen leszel, és a megfelelő dolgot teszed. És akkor Isten meglátogatja az embert. A jövőt csak a próféciákon keresztül lehet megérteni!

A világban ma rossz dolgok zajlanak. De nekünk érzékelni kell, hogy nincs sok idő. Álljatok meg az Úrban, Ő nyújt védelmet ezen szellemi lények ellen. Azt ígérte, megvéd minket.
Nagy az Úr! Jó az Úr! Eljön az Úr! Bízom benne, hogy még élve megtapasztaljuk az eljövetelét!"

Németh Sándor
2017.01.28.

Biblia Projekt: Józsué könyve

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 10.

10. A bűn sérti az Urat

Talán a haragvó, bosszúálló Isten képe nem jelent neked sokat. Végül is te már megtértél. Az Atyád az akiről beszélek akit Abbának hívsz. Tiszteled Őt, de nem szolgai félelemmel, meghajolsz előtte, de nem csúszó-mászó rettegéssel. Ő a legjobb barátod, legmeghittebb társad, a reményed, örömöd és az életed. A pokol lángjai nem érhetnek el. Az ítélet tüze nem rémít meg. Elkötelezett hívő vagy és a bűn gondolatát valósággal gyűlölöd. Mégis, néha vannak küzdelmeid vele.

Talán ez segíteni fog. Mikor bűnt követsz el, megsérted a Megváltódat, arcul köpöd Őt, megcsúfolod az Ő szeretetét és megtagadod a saját imádó és dicsőítő szavaidat. A bűnöd fájdalmat okoz Jézusnak. Valóban Ő az, akire egyedül szükséged van, az életed egyetlen értelme, ahogy énekelni és hirdetni szoktad a dicséretben? Az egyetlen, akiben a lelked gyönyörködik? Akkor miért sérted meg Őt folyamatosan bűnökkel?

Mikor van egy kis időd csendes elmélkedésre, olvasd végig az Ezékiel 16-ot , ahol az Úr rátalál az újszülött Izraelre elhagyva a sivatagban, véresen és felkarolja , ápolja őt, míg gyönyörű asszonnyá érik aki kész a házasságra. Megdöbbentő, ahogy aztán elfordul Férjétől és prostituálja magát más szeretőkkel, emberekkel, akik sosem tettek érte semmit. Nézd meg milyen személyesen szól erről az Úr:

"És felékesítélek ékeségekkel, s adtam karpereczeket kezeidre és lánczot nyakadra. És adtam orrpereczet orrodra és függőket füleidre és ékes koronát fejedre.....lánglisztet, mézet és olajat ettél, és megszépülél felette igen, s királyságra jutál. És kiméne híred a pogányok közé a te szépségedért; mert tökéletes vala az ékességeim által, a melyeket reád tettem, azt mondja az Úr Isten." (Ezék. 16:13-14.)

És hogyan válaszolt a megtisztult Izrael? Hálás volt a szeretetért amit mutattak felé? Nem!

"És vevél a te ruháidból s csinálál magadnak magaslatokat különböző szinnel borítva, s paráználkodál azokon; ilyen még nem volt és nem is lesz. És vevéd a te ékességidet az én aranyomból és ezüstömből, melyeket néked adtam, és csináltál magadnak férfiú képeket, és azokkal paráználkodál. És vevéd hímes ruháidat és befedezéd azokat, és olajomat és füstölőszeremet vetéd eléjök. És az én eledelemet, melyet néked adtam, - lángliszttel és olajjal és mézzel etettelek vala, - ő eléjök rakád kedves illatul; így lőn, ezt mondja az Úr Isten. És vevéd a te fiaidat és leányaidat, kiket nékem szültél vala, és megáldozád őket azoknak eledelül. Avagy nem volt-é már elég paráznaságodból. Hogy megölted fiaimat is, és oda adád őket, midőn tűzben nékik áldozád? És minden útálatosságaidban és paráznaságaidban meg nem emlékeztél a te ifjúságod napjairól mikor mezítelen és befedezetlen valál, véredben eltapodva voltál. És lőn minden gonoszságod után, (Jaj, jaj néked! azt mondja az Úr Isten)." (Ezék. 16:16-23.)

Mennyire el kell, hogy rettentsen ez a bűntől minket! Bármikor olvasom ezt az ismerős részt, le kell állnom mert sírnom kell. Nem érzitek Isten fájdalmát? A bűn sérti a te Atyádat! A vétek lesújtja a Megváltódat! Az engedetlenség elszomorítja Őt. (I Móz 6:6, Luk 19: 41-44) Ő személyesnek veszi a te bűnödet. "Te házasságtörő asszony! Férje helyett idegeneket fogad el!" (Ezék 16:32.) És figyeld meg az Ezékiel 23 szemléletes, bensőséges nyelvezetét is. Ne kövessünk el házasságtörést a mennyei Vőlegényünk ellen!

Lukácsnál találunk egy különleges részletet arról, mikor Péter elárulta Jézust, amely a többi evangéliumban nincs benne. Péter távolról követte Jézust mikor a főpap házába vitték és leült kint a tűznél melegedni. Miután Péter harmadszor megtagadta Jézust, Lukács azt mondja: "És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem. És kimenvén Péter, keservesen síra." (Luk.22:61-62.) Lehetséges, hogy mikor bűnt követünk el, Jézus ahelyett, hogy elfordítaná tekintetét, odafordul és egyenesen minket néz? Szívet tépő belegondolni.

Fordította: Korányi Tamás

Ésaiás könyve 2.

1. Az ige, melyet látott Jesájáhú, Ámócz fia, Jehúda és Jeruzsálem felől. 2. És lesz az idők végén, szilárdan fog állni az Örökkévaló házának hegye a hegyek élén és felülemelkedik a dombokon, és özönlenek hozzá mind a nemzetek. 3. És mennek számos népek és mondják: Gyertek, menjünk föl az Örökkévaló hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson bennünket útjaira, hogy járjunk ösvényein! Mert Cziónból ered a tanítás és az Örökkévaló igéje Jeruzsálemből. 4. És ítél a nemzetek között és dönt a sok nép fölött; és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kacorokká; nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút! 5. Jákob háza, gyertek, járjunk az Örökkévaló világosságában.

6. Bizony elhagytad népedet, Jákob házát, mert tele vannak keleti babonákkal és kuruzslókkal, mint a filiszteusok, és idegenek szülöttjeivel érik be. 7. Betelt országa ezüsttel és arannyal és nincs vége kincseinek, betelt országa lovakkal és nincs vége szekereinek; 8. betelt országa bálványokkal, kezei műve előtt ki-ki leborul, az előtt, amit készítettek ujjai. 9. Megalázkodott az ember, lealacsonyodott a férfi – ne bocsáss meg nekik! 10. Bemennek a sziklába, elrejtőznek a porba az Örökkévaló rémülete elől, felséges fényétől. 11. Az ember büszke szeme lealacsonyodik, és megalázkodik a férfiak kevélysége; és egyedül az Örökkévaló lesz magasztos ama napon. 12. Mert napja van az Örökkévalónak, a seregek urának, minden büszke és magas fölött, és minden emelkedett fölött, hogy lealacsonyodjék; 13. a Libanonnak minden magas és emelkedett cédrusai fölött és Básánnak minden terebinthusai fölött; 14. mind a magas hegyek fölött és mind az emelkedett halmok fölött: 15. minden magas torony fölött és minden erősített várfal fölött; 16. mind a Tarsis-hajók fölött és minden gyönyörű kép fölött. 17. És megalázkodik az emberek büszkesége és lealacsonyodik a férfiak kevélysége, és egyedül az Örökkévaló lesz magasztos ama napon. 18. A bálványok pedig végképen eltűnnek. 19. És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld odvaiba az Örökkévaló rémülete elől és felséges fényétől, midőn fölkel, hogy megrettentse a földet. 20. Ama napon eldobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, amelyeket készítettek maguknak, hogy leboruljanak előttük, a vakondokoknak és a denevéreknek: 21. hogy behatoljanak a szirtek repedéseibe és a sziklák hasadékaiba az Örökkévaló rémülete elől és felséges fényétől, midőn fölkel, hogy megrettentse a földet. 22. Hagyjatok föl az emberrel, kinek orrában lehelet van, mert mire becsülhető ő!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. január 27., péntek

Reinhard Bonnke - Szellemek megkülönböztetése 2.

Jelentős átfedések vannak a bölcsesség beszéde és a megkülönböztetés ajándéka között, az utóbbi azonban csak a szellemekkel foglalkozik. A Biblia több helyen is figyelmeztet bennünket, hogy mérlegeljük, illetve érté­keljük, amit látunk vagy hallunk. A hívők nem azért hívők, hogy mindent elhiggyenek, amit hallanak, és ez különösen vonatkozik az olyan dolgokra, amik állítólag az Úrtól vannak, sőt amiket - úgymond - maga Isten szól. A Biblia bolondságnak tartja a mindenféle úgynevezett próféciák, ismeretek vagy kijelentések megfelelő ellenőr­zés nélküli elfogadását, de sajnos ez gyakran mégis meg­történik. Megdöbbentő, hogy egyesek milyen naivak tudnak lenni! Rendszeresen találkozunk megtévesztett emberekkel, néha talán csak jelentéktelen ügyekben - néha azonban félelmetes dolgokat eredményező komoly hibákkal kell szembenéznünk, s ezek végtermékeként számtalan újkeletű kultusz áll elő, melyek fanatizmusa nem egyszer tragédiákhoz, emberek halálához vezet.

A természetfeletti ajándékok kapcsán jól jegyezzük meg a következőt: rengeteg hamisítvány van forgalom­ban - innen a „démonok tanításairól" szóló megjegyzés az lTimóteus 4,1-ben -, emellett az emberi utánzás is sok furcsa dolgot produkál. Az ajándékokat megfelelő ítéletnek kell alávetnünk. Olyan ez, mintha a természetfeletti ajándékok birodalmát a betolakodók ellen riasztócsengővel szerelnénk fel. Többen próbáltak már logikai egymásutániságot kimutatni az lKorintus 12-ben szereplő listán. Ha ez így lenne, véleményem szerint a szellemek megkülönböztetésének ajándékát kellene az első helyre sorolni!

Ez az ajándék a szellemi dolgok igen széles területeit fogja át, és nem kizárólag az ördög felismerését teszi lehetővé. A prófétálás és a tanítás kapcsán, de sok más dologban is nélkülözhetetlen fontosságú, melyekkel kapcsolatban a Szentírás oly gyakran figyelmeztet. A démonok tevékenységük 99%-át láthatatlanul, „megnyilvánulás nélkül" viszik végbe, ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk az új kijelentésként ható „démonok tanításaira".

A Szent Szellem hangja gyakran nagyon halk. Saját vágyaink és céljaink kavargásának zaja könnyen el tudja nyomni. Jézusnak a pusztában való megkísértése olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy minden kísértés első ránézésre az emberiség javát volt hivatott szolgálni, s ráadásul még a Szentírással is alátámasztották - Ő azonban minden alkalommal leleplezte Sátán ravaszságát. Jóval fontosabb tehát az új tanítások megítélése, mint az, hogy mindenkiben démonokat keressünk.

Démonok érzékelése

Különféle nézetek terjedtek el ezzel az ajándékkal kapcsolatban is. Dr. Ralph Martin úgy emlegeti, mint a pró­féciák és démonikus utánzataik megítélésének képességét. D G. Dunn tudományos szakvéleménye az, hogy ez nem más, mint a prófétálás egy formája, ami a többi ajándékkal való visszaélés fékjeként használatos, többek között a próféciák megítélésére, amire az ITesszalonika 5,20-21 felszólít bennünket. Sokan úgy tekintik, mint „a Szellem által adott képességet arra nézve, hogy az ajándékokat a hívőkben működtető Szent Szellemet meg tudjuk különböztetni a démoni szellemektől".

Egy másik szerző azon az állásponton van, hogy ez az ajándék hivatott tehermentesíteni a lelkipásztor életét a nem Istentől jövő és nem a gyülekezet építését elősegítő behatásoktól. Egyfajta doktrinális ítélőképesség tehát mely korrekt, tárgyilagos értékítéletre tesz képessé - esetenként az egész közösségben működő ajándékokkal kapcsolatosan is. Mindezek a feltevések többé-kevésbé helyesek lehetnek, hiszen Pál csak megnevezi az ajándékot, de nem fejti ki bővebben annak tartalmát. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: az Úr a hamis szellemből fakadó megnyilvánulásoktól akar ily módon megőrizni bennünket.

Michael L. Brown - Amikor az abortusz-párt jóval fontosabb, mint a tudomány, és a józan ész

Minél inkább azon dolgozik a bal oldal, hogy tagadja a meg nem születettek emberi természetét, annál inkább világít rá az erkölcs és tudomány csődjére.




Oka van annak, hogy miért áll el az abortusz szándékától sok nő miután meglátják gyermeküket az ultrahang felvételen. (http://www.lifenews.com/2013/02/07/78-of-pregnant-women-seeing-an-ultrasound-reject-abortions/) Tagadhatalan számukra, hogy ez az apró teremtés egy emberi lény, ami több, mint egy sejthalmaz.

Ahogy a baba növekszik az anyja méhében és ez az ultrahangon láthatóvá válik, gyakran hallani szülőket, akik így kiáltanak fel: „Nézd azokat az apró kezeket! Nézd azt az imádni való orrocskát (tisztára olyan, mint nagypapáé, nemde?), és nézd - kislány! (Vagy kisfiú!)”

Hát nem fantasztikus,hogy láthatjuk őket az ultrahangon keresztül, különösen, ha az első gyermekről van szó? Nem meglepő, hogy mindkét lányunk, akik most már a harmincas éveik végén járnak, ugyanazt a kérdést tették fel, mikor meglátták első gyermekük ultrahangos felvételét: „Hogyan képes valaki elvetetni gyermekét?”

Jó oka van annak, hogy az abortuszpárti törvényhozók harcolnak az ellen a törvény ellen, mely megköveteli az abortusz klinikáktól az ultrahangos felvétel megmutatását, mielőtt az anyák az abortusz mellett döntenének. Tisztában vannak vele, hogy ez nem hozna hasznot az üzletnek (azzal is érvelnek, hogy ez egy olyan plusz orvosi ellátás amely kellemetlen azon anyák számára, akik meg akarnak szabadulni méhük tartalmától).

Amikor egy ultrahangos felvételt látunk, nehéz tagadni azt a tényt, hogy a magzat egy egyedi személyiség, és ezért a Dorito’s cég (1964 óta gyárt tortilla chipseket - a fordító megjegyzése) magára is vonta a NARAL (Nemzetközi Abortuszjogi Szövetség) haragját, mikor tavaly, a Super Bowl ideje alatt, egy ártatlan, könnyed reklámfilmet sugároztak egy terhes anyáról, annak férjéről és babájuk ultrahangos felvételéről. A NARAL szerint a Dorito’s kardinális bűnt követett el azzal, hogy „emberként mutatta be a magzatot”. ( https://stream.org/pro-abortion-radicals-lost-hearts-minds/ ) Oh, micsoda gondolat!

De van valami, ami még ennél is rosszabb, mint amit a Dorito’s hirdetett. Egy, a The Atlantic-ban megjelent bizarr cikk szerint fondorlatos és megtévesztő, amikor életpárti csoportok az ultrahangot használják arra, hogy meggyőzzék a nőket arról, hogy gyermekük egy élő ember. Milyen mélyre süllyednek még ezek az élet pártiak?

Az Atlantic-i ultrahang tagadók

A cikk,( https://www.theatlantic.com/health/archive/2017/01/ultrasound-woman-pregnancy/514109/ ) amelyet Moira Weigel írt és tett közzé kedden, eredetileg ezt a címet kapta „Hogyan gyakorol nyomást az ultrahang arra az elgondolásra, hogy a magzat egy emberi lény”, alcíme pedig „A technológiát felgyorsított videók alkotásához használják, amelyek hamisan ábrázolják a válaszadó ingereket.” ( A jelenlegi címe „ Hogyan vált az ultrahang politikai kérdéssé”)

Weigel cikke kínos hibákkal van tele (ahogy arra Alexandra De Santics a Nation Reviw-on rámutatott http://www.nationalreview.com/article/444193/atlantic-ultrasound-abortion-article-makes-bizarre-attack-science ) nem is említve azokat a bizarr állításokat, amelyek már a korai öt-hat hetes magzati szívverések valóságát (és annak jelentőségét) tagadják és lejátszva az ultrahang bizonyítékát azt állítják - hihetelen! - az életpárti mozgalom csak egy másik példája a patriarhális túlkapásoknak. Igen, az ultrahang tudománya lehetővé tette a férfi doktorok számára a magzat kiértékelését a nők beavatkozása nélkül. Ó, azok az aljas kétszínű férfiak! Már megint ők.

Sean Davis a Federalist alapítója jó okkal írta azt ( http://thefederalist.com/2017/01/24/abortion-science-heartbeats-imaginary-unborn-babies-arent-alive/ ), hogy „Moira Weigel nagykalapáccsal tört a tudomány alapjaira és azután mindent megtett, hogy kiszívja az emberek agyát, mielőtt bárki rájön, mi is történik.” Cikkének címe nemcsak precízen megfogalmazott, hanem gunyoros is volt: „Az abortusz tudománya: A szívdobbanás csak egy képzelet, a meg nem született babák nem élnek és az ultrahang csak egy patriarhális eszköz.”

Továbbá hangsúlyozza Weigel cikkének abszurditását, Davis felelevenítette Denise Russell egy tweetjét: „Mielőtt az ultrahang létezett, a nőknek egészen a szülésig várniuk kellett arra, hogy meg tudják, hogy esetleg egy kiskutyának, vagy kecskének vagy egy emberi élőlénynek adnak életet.” Hogy is felejthettük el mindezt?

Válaszul arra a republikánus vezetői erőfeszítésre, melyet „Heartbeat Bill” néven vinnének keresztül - amely megtiltaná az orvosok számára az abortuszt amenyibben a szívverés észlelhető - (ahogyan Steve King kongresszusi tag mondta  [https://steveking.house.gov/media-center/press-releases/king-introduces-the-heartbeat-bill] „ha a szívverést észleljük, a baba életét megvédjük) Weigel azt kérdezte, „Mi az a magzati szívverés? És miért számít?” Önnön válasza röviden, három szóban így foglalható össze: „Semmi”, „Nem számít”.

A gyermek szívverése

Felejtsük el azt a tényt, hogy az orvosok minden egyes terhességondozás alatt ellenőrzik a magzat szívverését, amióta csak ez az egészség egy jelzője, vagy azt a tényt, hogy gondosan monitorozzák a baba szívverését a szülés alatt, hogy biztosak legyenek abban, hogy minden rendben van. Azt a tényt is felejtsük most el, hogy az orvosok nézik a pulzust, hogy valaki még életben van-e, vagy azt a tényt, hogy egy személyt akkor nyilvánítanak halottnak, ha a szívverése végleg megállt.

Namost, amikor abortuszról van szó mindezek a tények kényelmesen eltűnnek és ennek az apró, születés előtt álló gyermeknek a szívverése jelentőségét veszti. Valóban, Weigel véleménye szerint, „Az orvosok, a terhesség kilencedik hetéig még csak nem is hívják magzatnak ezt a gyorsan osztódó sejtek tömegét.” (Biztos a korom az oka, de valahogy nem emlékszem, hogy a feleségem, Nancy évtizedekkel ezelőtt azt mondta volna, „Édesem, meg van a teszt eredménye, egy halom, gyorsan osztódó sejt van bennem!”)

Weigel száméra azonban nemcsak a magzati szívverésnek nincs jelentősége. Az ultrahangnak szintén semmi értelme szerinte, mióta…..nos, mióta erről meg van győződve. (Ha most valaki azt hiszi túlzok, olvassa el erről írt cikkét.) Megjegyzi, hogy azáltal, hogy a szociális médián ultrahang képeket posztolunk az „jobban kihangsúlyozza a meg nem születettek társadalmi valóságát”, és ez mintha valami rossz, félrevezető dolog volna.

Rámutatott egy amerikai házaspárra, akik „egy felgyorsított ultrahang videót tettek közzé (https://www.youtube.com/watch?v=mR6POuFfFNU), hogy úgy tűnjön, a gyermek akkor tapsol, amikor azt éneklik „Ha boldog vagy üsd a tenyered”. A burkolt célzás tehát sokkal inkább a felgyorsított videóra utalt, azt a hamis benyomást keltve, hogy a baba ütemre tapsol, de ami inkább alapvetően hamis benyomást kelt, az az, hogy ez a kis lény az anyja méhében a két kis kezét összecsapta. Nem rossz egy rakás sejtszövettől!

Habár Weigel idézi azokat, akik azt állítják, hogy kevesebb abortuszt végeztetenek azok a nők, akik látják ultrahangos felvételeiket, kétségbe is vonja ezeket az állításokat, rámutatva egy „2014-es tanulmányra amelyet a Szülészeti és Nőgyógyászati oldalon publikáltak ami közel 16000 terhes nő egészségügyi felmérésén alapult azt állapítva meg, hogy az ultrahangnak elhanyagolható hatása van a már meghozott döntésre.” (http://journals.lww.com/greenjournal/Fulltext/2014/01000/Relationship_Between_Ultrasound_Viewing_and.13.aspx )

Egyéb tanulmányok amelyeket olvastam, nagyon különböző következtetéseket vonnak le (lásd az itt levő példákat http://www.lifenews.com/2013/02/07/78-of-pregnant-women-seeing-an-ultrasound-reject-abortions/ ) és azok az életpárti szervezetek ( http://www.christianpost.com/news/pro-life-movements-newest-strategy-mobile-ultrasound-vehicle-97002/ ) amelyek az ultrahangot az abortusz megfontolása céljából ajánlják fel a nőknek, úgy tűnik, óriási sikereket érnek el. Bár kétlem, hogy mindezek a tanulmányok meg tudnák győzni Weigelt, mivel kifogásai sokkal inkább egy ideológián alapulnak, semmint tudományon. Ahogy azt Alexandra de DeSanctis megjegyezte: „Az ok, amiért Weigel azon fejlődéseket, mint az ultrahang technológiája kritizál az, …..mivel továbbra is elutasítják a még meg nem született gyermek emberi mivoltát, azt a tagadhatatlan emberi természetet, amely gyermeket akár akarja az anya akár nem. ( http://www.nationalreview.com/article/444193/atlantic-ultrasound-abortion-article-makes-bizarre-attack-science )

Igen, az életpárti aktivisták és szülők továbbra is elismerik a még meg nem született gyermek emberi mivoltát. Mindannyian tudjuk ezt. Az abortusz pártiak is tudják. Azok az anyák akik elvetetik magzatjukat, ők is tudják. A Planned Parenthood vezetői is tudják. Talán vannak néhányan, akik képesek elnémítani lekiismeretüket és meggyőzni önmagukat azáltal, hogy „ez csak egy rakás sejthalmaz”. De ott mélyen, tudniuk kell. Mindannyian tudjuk. És ez az, amiért a baloldalnak olyan keményen kell küzdenie, hogy mindezt tagadhassa.”

És minél keményebben dolgozik a baloldal, hogy a meg nem született gyermekek emberi mivoltát tagadja, annál inkább világít rá a tudomány és erkölcs csődjére. E tekintetben jó szolgálatot tesz Weigel cikke és ezért örülnünk kellene. Az igazság, minden hazugságot elsöpör.

Írta: Michael Brown, 2017.január 25.

Fordította: Diana En Arnoud Jan

Marilyn Hickey - Gyerekek, akik célba találtak. A tiéd is célba találhat 12.

A SZIRÓFŐNÍCIAI ASSZONY LÁNYA MEGSZABADULT A DÉMONOKTÓL 
(Márk 7.26,27) 

Az anya tehetetlenül állva nézte vicsorgó, földön rángatózó fiatal lányát. Semmilyen erőfeszítéssel nem lehetett volna lecsillapítani a lányt és könnyek szöktek az asszony szemébe, ahogy fájdalmas tehetetlenségében a kezeit tördelte. Időről időre az aggódó anya megkísérelt közelebb kerülni a vonagló alakhoz, de mind hiába. Az asszony keze még mindig egy mély sérülésből vérzett e tény kemény bizonyítékaként. „Mit tudok tenni, mit tudok tenni?” – tette fel a kérdést az asszony magának. A szirófőníciai asszonyt nagyon elkeseredett, hiszen nagyon sokszor végignézte a lánya kínlódását. „A démon biztosan megöli a gyermekem, ha nem találom meg a segítséget, amire szüksége van!” Ahogy az asszony ezekre gondolt a lánya elkezdett lecsillapodni és a rángatózás fokozatosan leállt. Az anya nagyot sóhajtott a megkönnyebbüléstől. Most vége van egy időre. Odatérdelt a lánya mellé és gyengéden a nevén szólította. A sötétből kibámulva, kérdő tekintettel a lány abbahagyta a nyögdécselést és egyszerűen megkérdezte. „Már megint?”Anyja segítségével a lány elvánszorgott a kanapéig. Kábultan lerogyott a bútordarabra. Az anya mellé ült, átkarolta és percekig szótlanul ültek ott. A lány kifejezéstelen tekintetét lassan a félelem árasztotta el. Betemetve arcát anyja karjaiban, a lány zokogásban tört ki. „Annyira félek, de annyira félek!” – zokogta hangosan. 

Az anyja próbálta megvigasztalni lányát, de legalább annyira megijedt, mint ő. Mindent megtett már, amit tudott, de még az ördögűző sem tudott segíteni. Néhány nappal később a szirófőníciai asszony szomszédja lélegzetét visszafojtva, izgatottan viharzott be hozzájuk. „Itt van a galileai férfi Türoszban!” – kiáltotta. „Milyen galileai férfi?” - kérdezte zavartan az asszony. A kérdés gátszakadást okozott a szomszédnál, csak úgy dőlt belőle a szó, ahogy próbálta elmagyarázni, hogy ki is volt ez a galileai zsidó. Röviden tanító, gyógyító volt, az, Akiről mindenki beszélt. Néhány azt is beszélték, hogy Ő a régen várt zsidó Messiás. Egy szó különösen megragadta a szirófőníciai asszony figyelmét. Az a szó, hogy gyógyító! A nő megemlékezett azokról a történetekről, amiket egy férfiről hallott Izraelben, akinek szokatlan ereje volt, hogy betegeket gyógyítson és démonokat űzzön ki. Néhányan még azt is mesélték, hogy halottakat támasztott fel. A remény fellángolt az asszony szellemében: talán ez volt az a segítség, amire annyira vágyott. Az asszony nem tétlenkedett tovább. 

Miután megkérdezte a szomszédjától, hol látta a gyógyítót kiviharzott az ajtón otthagyva lányát a szomszéd gondjaira bízva. Amikor a lelkes anyuka megtalálta a házat, ahol Jézus megszállt, belépett és odavette magát Annak lábaihoz, Akire a szobában mindenki figyelt. Az asszony újra és újra így könyörgött Jézusnak: „Kérlek, gyere el hozzánk, és űzd ki a démont a lányomból!„ Jézus meghallgatva az asszony könyörgését így szólt: „Először Ábrahám fiainak szükségeit kell betöltenem. Nem jó elvenni tőlük a kenyeret és odavetni a pogányok kutyáinak!” A szirófőníciai asszony abszolút nem ezt a választ várta, de nem bátortalanodott el és gyorsan ezt válaszolta: „Igen Uram, de még a kutya kölyköket is megetetik az asztal alá eső kenyérmorzsákból. „Jézus nagyon együtt érzően ezt mondta: „Mivel hittel és elkötelezetten válaszoltál, ezért menj el és legyen a te kérésed szerint, a démon kiment a lányodból!” 

Lehet, hogy szülőként ma hasonló problémával kell szembenézned, mint ennek a szirófőníciai asszonynak ebben a történetben. A fiadat vagy lányodat talán a pokol erői gyötrik lázadás, drogok, alkohol, hard rock vagy sátánizmus stb képében. Fel a fejjel! A helyzeted nem reménytelen. Azok, akik hitben erőszakosak, elnyerik a királyság ígéreteit. Állj rá erősen az Igére és ne hagyd, hogy az ellenség eltántorítson. Meg fogod látni a kötelékek leomlását. 

Igék neked és a gyermekednek (Károliból) 

Ézsaiás 33:6. És békés lesz a te idõd, gazdag boldogságban, bölcsességben és tudományban; az Úr félelme lesz kincse. 

Máté 11:12. A Keresztelõ János idejétõl fogva pedig mind mostanig erõszakoskodnak a mennyek országáért, és az erõszakoskodók ragadják el azt. 

Lukács 12:31-32. Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek. Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot. 

Efézusiakhoz 6:10-11. Végezetre, atyámfiai, legyetek erõsek az Úrban, és az õ hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.

Fordította: Nagy Andrea

Ésaiás könyve 1:18-31.

18. Gyertek csak, szálljunk perbe egymással, szól az Örökkévaló. Ha vétkeitek olyanok volnának, mint a bíbor, megfehérülnek mint a hó; ha vörösek volnának, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú. 19. Ha engedtek és hallgattok, az ország javát fogjátok enni. 20. De ha vonakodtok és engedetlenkedtek, kard esz meg benneteket; mert az Örökkévaló szája beszélt.

21. Mint lett paráznává a hűséges város! Telve jogossággal, igazság lakozott benne, és most – gyilkosok. 22. Ezüstöd salakká lett, borod vízzel elegyítve. 23. Nagyjaid pártütők és tolvajok társai, mindannyija szereti az ajándékot és hajhássza a fizetést; az árvának nem szereznek jogot és az özvegynek ügye nem jut eléjük. 24. Azért, úgymond az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael hatalmasa, oh, majd vigasztalódom elleneimen és bosszút állok ellenségeimen. 25. És feléd fordítom kezemet és kiolvasztom mint lúggal salakodat és eltávolítom minden ónodat; 26. és ismét adok neked bírákat, mint azelőtt, tanácsosokat, mint kezdetben. Azután neveznek téged az igazság várának, hűséges városnak. 27. Czión jog által váltatik meg és megtérő igazság által. 28. De romlás éri az elpártolókat és vétkeseket egyetemben, és akik elhagyták az Örökkévalót, elenyésznek. 29. Mert megszégyenülnek a tölgyfák miatt, melyeket kedveltetek, és elpirultok a kertek miatt, melyeket választottatok. 30. Bizony lesztek mint tölgyfa, melynek hervad a levele, és mint kert, melynek nincsen vize. 31. Csepűvé lesz a hatalmas s az ő műve szikrává; égni fog mindkettő egyetemben és nincs aki oltsa.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. január 26., csütörtök

Rövid részletek Németh Sándor 2017.01.21-ei prédikációjából



David Wilkerson - Az Örökkévaló dicsőségének mértéke 1.

"És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sőt ráadást adnak néktek, a kik halljátok. Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van." (Márk 4, 24-25)

Jézus tudta, hogy ezek a szavak különösen hangzanak a nem szellemi fülek számára. Így hát az üzenetet megelõzõen azt mondta, "Ha valakinek van füle a hallásra, hallja" (4, 23). Lényegében ezt mondta nekünk, " Ha szívetek nyitva áll Isten szelleme előtt, akkor meg fogjátok érteni, amit mondanom kell nektek."

Mit is mond Jézus pontosan ebben a szakaszban? Isten életünkben jelen lévõ dicsõségérõl beszél - ami Krisztus kétségbevonhatatlan jelenléte. Röviden, az Úr változatos mértékben méri ki dicsõségét mind gyülekezeteknek, mind személyeknek. Néhányan egyáltalán nem részesülnek ebbõl a dicsõségbõl. Míg mások állandóan növekvõ mértékkel kapnak, ami mind nagyobb és nagyobb mértékben sugárzik életükbõl.

Íme egy példa: Voltál már valaha olyan gyülekezetben, ahol Isten dicsõségének csak kis mértékét érezted? Talán megtapasztaltad egy felvillanását a dicséret vagy a prédikáció során. Aztán elmentél egy másik gyülekezetbe - és amint beléptél, elárasztott Istennek az azon a helyen lévõ dicsõsége. Érezted az Úr jelenlétének teljességét. És bûntudatod lett, ami arra ösztönzött, hogy pótold Isten dicsõségének hiányát az életedben.

Isten megígérte, hogy kiönti Szellemét népére az utolsó napokban. Valóban, az egész szentírás egy gyõztes, dicsõséggel teli egyházra utal az idõk végén. Jézus maga is azt mondta, hogy a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni az Õ egyháza felett. Szóval, nem érdekes, hogy a Sátán milyen indulatosan csikorgatja a fogát, nem tudja megállítani Isten munkáját. Jézus elvette a fullánkját.

Mi nem besántikálni akarunk a mennybe - leverten, depressziósan, nyögdécselve, megverve, elcsüggedve. Nem - Urunk nagyobb erõt fog behozni az egyházába. Ez az erõ még nem akar megjelenni teljes egészében jelekkel és csodákkal. Inkább az Õ népében kerül kinyilatkoztatásra - az Isten Szelleme által megérintett szívek dicsõséges átváltozásában.

Az Úr már kimért - vagy kiosztott - mindnyájunk számára bizonyos mennyiséget Szellemébõl. Pál azt írja, "Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint" (Efézus 4, 7). Egyedül Jézusnak adatott Szent Szellem mérték nélkül: "Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket" (János 3, 34). Leegyszerûsítve, Krisztusé volt a Szellem teljessége, korlátozás nélkül.

Másrészt, Isten Szellemének mértékét az Õ isteni kiosztása szerint kaptuk. Pál azt írja, "Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét" (Róma 12, 3).

Mi Isten célja azzal, hogy Szellemét - dicsõségét és jelenlétét - különbözõ mértékben méri ki a számunkra? Egyszerû okból teszi: "Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Õ megismerésének egységére, ... a Krisztus teljességével ékeskedõ kornak mértékére" (Efézus 4, 13).

Pál itt két dolgot mond: Elõször, ha Isten útján járva élünk - józanul gondolkodva, és intenzíven - a célunk az Õ dicsõségének egy folyton növekvõ mértéke kell, hogy legyen, amíg be nem lépünk a teljes érettségbe Krisztusban. Másodszor, az általunk kapott hit mértékének értelme, hogy szolgáljuk és támogassuk Krisztus testének többi részét: "Minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben" (4, 16).

Pál itt mély értelmû kijelentést tesz. Azt mondja, hogy mindnyájan tevékeny részei vagyunk Krisztus testének - egy csukló itt, egy izom ott. És ilyen életet adó létezõkként azért vagyunk, hogy az egészség folyton növekvõ mértékével támogassuk a többi tagot. Mindnyájunkat arra terveztek, hogy a hit, szeretet, könyörületesség, kegyelem és dicsõség forrásai legyünk - mindez azért, hogy egy erõsebb, egészségesebb test jöjjön létre.

Nyilvánvalóan, a test egészsége attól függ, hogy mi mindnyájan milyen egészségesek vagyunk. Ha közülünk egy valaki áldott, akkor az egész test áldott. Hasonlóképpen, ha egy valaki vétkezik, az az egész testet megviseli. Következésképpen mindnyájunknak szüksége van Krisztus dicsõségének folyton növekvõ mértékére.

Hadd kérdezzem meg tõled: mekkora egészséggel - azaz mekkora dicsõséggel és hittel - támogatod Krisztus testét? Naponta növekszik benned szeretete? És másfelõl, képes vagy erõsíteni a többi tagot? Erõsíti az egészségi állapotod a test immunrendszerét? Vagy valamilyen betegség fertõzött meg téged - valamilyen világi vágy, amely fogva tart, és megviseli a test többi részét?

Ésaiás könyve 1:1-17.

1. Jesájáhúnak, Ámócz fiának látomása, melyet látott Jehúda és Jeruzsálem felől, Uzzíjáhú, Jótám, Ácház, Jechizkíjáhú, Jehúda királyainak napjaiban. 2. Halljátok egek és figyelj rá föld, mert az Örökkévaló szólt! Gyermekeket neveltem és fölemeltem, de ők elpártoltak tőlem. 3.Ismeri az ökör a gazdáját és a szamár urának jászlát; Izrael nem ismer engem, népem nem ügyel rám. 4. Oh vétkező nemzet, bűnnel terhelt nép, gonosztevők fajzatja, elvetemült gyermekek! Elhagyták az Örökkévalót, káromolták Izrael szentjét, hátrafelé fordultak. 5. Hová verjenek benneteket, midőn még növelitek az elszakadást? Minden fej beteg és minden szív kóros. 6. Lába talpától fejéig nincs rajta épség; csupa seb, kelevény és friss ütés; nem nyomták ki, nem kötözték be és nem lágyították olajjal. 7. Országotok pusztaság, városaitokat tűz égette el, földetek – szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság, mint idegenek dúlásakor. 8.És megmaradt Czión leánya mint kunyhó a szőlőben, mint kaliba az ugorkásban, mint ostromlott város. 9. Ha csak az Örökkévaló, a seregek ura nem hagy meg nekünk csekély maradékot, úgy jártunk volna, mint Szodoma, Amórához volnánk hasonlók.

10. Halljátok az Örökkévaló igéjét, Szodoma vezérei, figyeljetek Istenünk tanára, Amóra népe! 11. Minek nekem áldozataitok sokasága, szól az Örökkévaló: jóllaktam a kosok égőáldozataival és a hízó barmok zsírjával, a tulkok, juhok és bakok vérét nem kedvelem. 12. Midőn jöttök, megjelenni színem előtt, ki követelte ezt tőletek, hogy tapossátok pitvaraimat? 13. Ne hozzatok többé hiábavaló lisztáldozatot, utálatos füstölgés az nekem, újhold és szombat, gyülekezet hirdetése – nem tűrhetek jogtalanságot ünnepléssel. 14. Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem, terhemre lettek, meguntam elviselni. 15. És mikor kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; ha sokat is imádkoztok, nem hallom: kezeitek vérrel telvék. 16. Mosakodjatok, tisztuljatok meg, távolítsátok el szemeim elől tetteitek rosszaságát, szűnjetek meg rosszat tenni! 17. Tanuljatok jót tenni, törekedjetek jogosságra, igazítsátok útba az erőszakost; szerezzetek jogot az árvának, vigyétek az özvegy ügyét.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. január 25., szerda

Michael L. Brown - Csak semmi érzelgősség! 4.

Túlzott érzelemnyilvánítás volt-e, amikor az éppen meggyógyult sánta ember vidáman ugrálva bement a Templom szent udvarába?

„Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! S őt jobbkezénél fogva felemelé: és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái. És felszökvén, megálla és jár vala, és beméne ővelük a templomba, járkálva és szökdelve és dicsérve az Istent. És látá őt az egész nép, hogy jár és dicséri az Istent: És megismerék őt, hogy ő volt az, aki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, ami történt vala ővele.” Csel 3,6-10.

Ha ez nem volt túlfűtött érzelmi jelenet, akkor azt miért tartjuk annak, amikor olyan emberek, akik drámai módon megmenekültek, meggyógyultak vagy megszaba­dultak, elkezdenek ugrálni, szökellni, táncolni és futni? Az Úr vajon ráncolja a homlokát a túláradó belső öröm effajta kifejezésén? Ha egy vakon született ember hirtelen meggyógyulna, vajon ezt mondaná hűvös, visszafogott és nyugodt hangon: „Ez igazán rendkívüli. Nem tudtam, hogy a színeknek és képeknek ilyen széles skálája létezik. Valóban megragadó.” Nem gondolom, hogy ez lenne a reakciója. Szerintem ez az ember sírna vagy nevetne, megilletődne vagy dicsérné Istent. Mindent megfogna, megnézne, megbámulna, és rácsodálkozna mindenre maga körül. Nehéz lenne a lelkesedését lecsillapítani. Sőt, valójában helytelen lenne őt elnémítani.

És sok új megtérő kerül ilyen helyzetbe, nehezen tudják a bensőjükből feltörő, túláradó hálát visszatartani, örömteli kiáltásaikat lenyomni és könnyeiket megállítani. Végtére is a sötétségnek vége szakadt az életükben! A depresszió elment! Az öngyilkosság gondolata eltűnt! A reménytelenség megszűnt! A Sátán többé nem úr az életükben. A bűn többé nem irányítja őket. Isten gyermekei lettek! Új Mestert szolgálnak! Szabadok, valóban szabadok. Miért kellene lefojtani az érzéseiket?

„És menének hozzá vakok és sánták a temp­lomban; és meggyógyítá őket. A főpapok és írástu­dók pedig, látván a csodákat, amelyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, akik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fi­ának; haragra gerjedének. És mondának néki: Hal­lod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és cse­csemők szája által szereztél dicsőséget?" Mt 21,14-16.

Kinek a reakciója volt helyes? A gyermekeké, vagy a főpapoké és az írástudóké? És miért csak a gyermekeknek, a frissen megtérteknek vagy a frissen meggyógyult embernek kellene túlcsorduló módon hálát adniuk és dicsérniük Istent? Szükségszerű, hogy az idő múlásával meglanyhuljunk? Vajon nem újul-e meg az Úr kegyelme minden reggel (Jer. sir. 3,22-23)? Ahogy a napok haladnak, nem válik-e Jézus igája egyre könnyebbé? Ha problémánk van az istentiszteleten tapasztalható érzelmi megnyilvánulásokkal (vagy ha otthon sem tudjuk kifejezni érzelmeinket az Úrnak, amikor egyedül vagyunk vele) annak az az oka, hogy évek óta alig éreztük az Ő érintését vagy alig tapasztaltuk meg az Ő valóságát.

Lehet, hogy ezek a szavak húsbavágóak, de az Úr gyakran előbb megsebez, és csak utána kötöz be. Kérdezze meg magától a kedves olvasó: izgalmas-e az Úrral való kapcsolata? Milyen kapcsolatom van Istennel?

Ez az a pont, ahol a kritikusok rögtön ezt mondják: „Aha! Tudtam, hogy ezzel mire akar kilyukadni. De világos, hogy ez egy zsákutca. Ön megcsalattatás áldozata, hiszen az Istennel való kapcsolatát megtapasztalásokra építi. Én az Úrral való kapcsolatomat az Igére alapozom. Látom, hogy Ön okos ember. Bizonyára tisztában van vele, hogy egyetlen, az Igét komolyan tanulmányozó keresztény sem tagadhatja, hogy a Biblia arra buzdít és int bennünket, hogy imádjuk és szolgáljuk Istent szívünkkel és elménkkel, érzelmeinkkel és akaratunkkal is. De itt Ön túl nagy logikai ugrást tett. És ezzel - mint minden más érzelmekre és megtapasztalásokra építő hívő - bukásra ítélte saját magát. A mi fundamentumunk a Biblia és nem a megtapasz­talások. Az Ön állásfoglalása ezért nagyon veszélyes."

Véleményem szerint megtapasztalni az Urat, és a Bibliára alapozni a vele való kapcsolatot, ez két szorosan összefüggő dolog. A Biblia szemszögéből nézve nehéz elképzelni, hogy ha valaki hisz az Igében és aszerint él, akkor ne lenne része megtapasztalásokban és élményekben. Egy teológus egyszer azt kérdezte „élményellenes" kollégájától: „Az üdvösséget megtapasztaltad?”

Sok kritikus mindenféle élményt - még a dicséret vagy ima alatti megtapasztalást is - veszélyesnek tart; azokat pedig, akik érzelmileg megindulnak a prédikáción vagy a hallott bizonyságokon, nem tartják stabil kereszténynek. Ez a fajta mentalitás egyáltalán nem bibliai.

Néhány évvel ezelőtt egy rádiós műsorban a riporter megkérdezte egy jól ismert prédikátortól, hogy szerinte várhatók-e érzelmi megnyilvánulások az ébredésben. A prédikátor így válaszolt: „Amikor Isten összetöri egy ember szívét, akkor ott lesznek érzelmi megnyilvánulások is." Azt hiszem, ez nem meglepő!

Itt egy érdekes megfigyelést tehetünk. Egyetlen istenfélő keresztény vezető sem gondolja magáról, hogy ő az ébredés kritikusa lenne. Sőt, inkább a hamis ébredés kritikusainak és az igazság bajnokainak tartják magukat. Hasonlóképpen egyetlen komoly hívő sem gondolja, hogy ő a hamis ébredés résztvevője. Sőt, inkább úgy látják magukat, mint akik teljesen nyitottak a Szent Szellem igazi mozgására. Ugyanakkor mégis könnyű észrevenni, hogy kik a kritikusok, mert ma ugyanazokat az érveket hozzák fel az igazi ébredéssel szemben, amelyeket a múltbeli kritikusok is felhoztak koruk igazi ébredései ellen. (Egy kritikus, aki gyakorlatilag minden ébredést elvet, egyszer megjegyezte: „Valójában, amit ma ébredésnek hívnak, az semmiben sem különbözik a tavalyi ébredéstől - miszticizmussal és érzelemhajhászással átitatott vallásos karnevál.”)

Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a kritikusok érvei minden esetben alaptalanok, vagy hogy minden ébredés, amit annak hívnak, az valóban ébredés (ezt már évek óta hangsúlyozom). Azt sem állítom, hogy a múltbeli ébredésekben résztvevő keresztények a jelenkori ébredés minden aspektusát helyeselnék. (Egyébként nekünk Isten jóváhagyására van szükségünk és nem emberekére - legyen az jelenkori vagy múltbeli személy.)

Zsoltárok Könyve 150.

1. Hallelúja! Dicsérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek hatalmas mennyboltozatában!
2. Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek bőséges nagysága szerint!
3. Dicsérjétek harsona fúvásával, dicsérjétek lanttal és hárfával!
4. Dicsérjétek dobbal és körtánccal, dicsérjétek zeneszerekkel és fuvolával!
5. Dicsérjétek hangzatos cimbalmokkal, dicsérjétek riadásos cimbalmokkal!
6. Minden lélek dicsérje Jáht! Hallelúja!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. január 24., kedd

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 10.

Isten ott vár rád, ahol vagy

"Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott ahol van."
I Mózes 21:17.

A Bibliában gyakran olvasunk arról, hogy amikor valaki bajban van, Isten rájuk talált ott, ahol voltak és megsegítette őket. Isten szerencsére nem várja meg, míg nekünk sikerül eljutnunk Hozzá – Ő jön hozzánk!

Sára szolgálólánya, Hágár és a fia Ismáel már a halállal néztek szembe a vadonban, miután Ábrahám és Sára elűzték őket. Isten azt mondta Ábrahámnak, hallgasson Sárára, és válassza szét Ismáelt (a saját erőfeszítésük gyermekét) és Izsákot (az ígéret fiát).

Isten azonban még nem végzett Ismáellel. Nem akarta eldobni őt, mint a pillanatnyi helyzet mutatta, hanem egy új fejezetet akart nyitni élete könyvében.

Ismáelre tekinthettek volna úgy, mint egy tévedésre. Korábban Isten megígérte Ábrámnak és Szárainak (a későbbi Ábrahámnak és Sárának) hogy egy gyermekkel ajándékozza meg őket. De ők, mint sokan közülünk, belefáradtak a várakozásba, és egy saját tervet dolgoztak ki. Hibát követtek el, de Isten tovább munkálkodott az életükön.

Szárai átadta a szolgálóját, Hágárt Ábrámnak, hogy legyen a második felesége. Megkérte a férjét, hogy közösüljön Hágárral, mivel ő már meddő volt. Ezt azzal indokolta, hogy így Isten megadja majd nekik a várva várt gyermeket. De Isten tervében egyáltalán nem ez szerepelt, és elég nagy zűrzavart kavartak ezzel a lépéssel, amint azt az I Mózes 16-18-ban olvashatjuk. Ahogy ezeket a részeket olvassuk, láthatjuk, hogy mindenki hibázott. De Isten ismerte a szívüket, hiszen készen állt arra, hogy korrekciót hajtson végre és helyrehozza mindazt, amit elrontottak.

Isten gyakran csodákat hoz létre a hibáink nyomán. A gyermekkoromban átélt zaklatás egyértelműen szörnyű hiba volt, és soha nem lett volna szabad megtörténnie. Nemcsak számomra volt hiba, hanem valamennyi érintett számára. De mivel Isten olyan csodálatos, ebből a hibából egy szolgálatot épített fel számomra, amelynek segítségével másokon segíthetek. Isten ott talált rám, ahol voltam, és annak ellenére, hogy az emberek elutasítottak, alkalmatlannak tartottak a szolgálatra, Isten elfogadott.

Isten a valószínűtlent választja – engem és téged!

"Hanem a világ bolondjait (szándékosan) választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki (szándékosan) magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse: Hogy ne dicsekedjék [ne dicsőítse önmagát] ő előtte egy test sem."
I Korinthus 1:27-29.

Isten szándékosan választ magának olyan embereket, akik a legkevésbé alkalmasak a feladatra. Ezzel szélesre tárja a kaput, hogy kegyelme, irgalma és hatalma által megváltoztassa az emberek életét. Ha Isten valakit használ, mint engem is, észreveszi, hogy a forrás nem belőle fakad, hanem egyedül Istentől, "Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél". (I Korinthus 1:25)

Valamennyiünknek van egy sorsa, amit be kell teljesítenie, akár tetszik, akár nem. Nem hozhatjuk fel gyengeségeinket mentségként, hiszen Isten Igéje azt mondja, hogy az Ő ereje a mi erőtlenségünk által lesz tökéletes (II Korinthus 12:9). Nem mentegetőzhetünk a múltunkkal sem, mert Pál apostolon keresztül Isten azt mondja, ha valaki Krisztusban van, az új teremtés, a régiek elmúltak és minden újjá lett (II Korinthus 5:17). Igazából nem azzal van a baj, ahogy Isten lát minket, hanem az, ahogyan mi látjuk magunkat. Ez akadályoz minket abban, hogy sikeresek legyünk. Bármelyikünkből bármi lehet, ha Isten is úgy akarja.

Tölts el egy kis időt magaddal, és gondolkozz el azon, milyen érzéseid vannak saját magaddal kapcsolatosan. Milyen képet hordozol magadban magadról? Ha előveszed ezt a képet, mire hasonlítasz: döglött kutyára vagy sáskára? Egy szerencsétlen teremtést látsz, akit senki sem szeret? Vagy Isten képmását látod magadban, aki újjászületett, és akire egy új élet vár, csak kérnie kell?

Fordította: Berényi Irén

Hack Péter - Jeruzsálem a világtörténelmi események gyújtópontja

HACK PÉTER PRÉDIKÁCIÓJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA:

Azok az események, amelyek Jézus szolgálatának idején történtek, foglalkoztatták Őt is, és a tanítványokat is. Intette őket, hogy ezekből is jussanak istenfélelemre. A pénteki olaszországi buszbaleset is arra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy Isten kegyelmében még inkább higgyünk.

Ma különösen fontos tanulmányozni a próféciákat, leginkább azokat, amelyek Jeruzsálemről és Sionról szólnak. Várható, hogy ismét Jeruzsálem lesz a világban zajló események gyújtópontja. Donald Trump azt ígérte, hogy izraeli nagykövetségüket Tel-Avivból Jeruzsálembe fogja áttenni. Ez kiváltotta a palesztinok haragját, és fenyegetőznek.

A 2016. december 23-i ENSZ határozat célja az volt, hogy elfogadtassák a világgal: Jeruzsálem kizárólag a palesztinoké, ezért aki oda helyezi a nagykövetségét, az nemzetközi jogot sért. Jó dolog, hogy az ENSZ határozat érvényre juttatását Nagy-Britannia néhány kelet-európai ország segítségével megakadályozta. A segítők között volt Magyarország is.

Isten számára nagyon fontos Jeruzsálem. A város neve 768-szor szerepel a Szentírásban, Sioné 163-szor. Semmiféle helyettesítési elméletnek nincs bibliai alapja. A mennyei Jeruzsálem nem választható el a földitől. Amikor Jézus Krisztus az Olajfák hegyére veti majd lábait, a hegy ketté fog válni, és az onnan kifolyó víz meg fogja gyógyítani a Holt-tengert. Ez nem történhet meg Rómában. Ábrahám a Mórija hegyén készült feláldozni a fiát, és tette ezzel lehetővé, hogy Isten feláldozza az Ő Fiát, és ez is Jeruzsálemben történt.

Dávid elfoglalta Jeruzsálemet, majd fővárosává tette, és a frigyládát oda vitte fel. Isten helyre akarja állítani Dávid leomlott sátorát. Mikhál – Saul leányaként – nem Isten ügyét tartotta fontosnak, hanem saját pozícióját. A helyreállítás idején is lesznek Mikhálok. Isten szemében viszont azok lesznek kedvesek, akik örömmel, jó szívvel, önmagukat megalázva keresik Őt.

Mi azt állítjuk, hogy Isten és a város elválaszthatatlanul összekötődik. Jézus Krisztus erről a helyről fogja kormányozni a világot az ezeréves királyság idején és örökre megerősíti azt. A zsidók közel kétezer éve imádkoznak azért, hogy Isten állítsa helyre Jeruzsálemet. A gyülekezetünk rendszeresen indít tanulmányutakat Izraelbe. Isten az oda látogatónak a szívébe helyezi Jeruzsálem olthatatlan szeretetét. Gyakran vádolnak azzal, hogy cionisták vagyunk. Mi ezt a „vádat” nem utasítjuk vissza: tényleg azok vagyunk! Isten összegyűjtötte Izrael fiait, sőt fel is emeli népét. Az újkori Izrael kivétel nélkül minden háborút megnyert. Ez is jelzi, hogy az utolsó időkben élünk. Már csak egy valami hiányzik: a Templom a Mórija hegyén! Több bibliatanító szerint Isten óráján a másodpercmutató Jeruzsálem.

A Jelenések könyvében olvashatunk arról, hogy amikor megölik a két tanúbizonyságot, akkor sokan örvendeznek, mert gyötörték őket. Az utána következő események viszont a Menny Istenéhez térítik vissza az embereket. Az antikrisztus ravaszságával el fogja érni, hogy az emberek önként vessék alá magukat neki. A két próféta „gyötörte” az embereket. Ezt a konfliktust éljük már most is. A tiltakozóknak az a problémájuk, hogy nem élhetik már a felelőtlen parázna életüket. Tudnunk kell, hogy vissza fog még jönni az a világ, amely szerint bűn Isten Igéjét prédikálni. Az alkotmányunkba bekerült, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Ez nagyon nem tetszett Obama kormányának.

Jézus Krisztus Jeruzsálembe fog visszajönni. Az ítélet alapja az lesz, hogy ki hogyan viszonyult az övéihez. Ezért nagyon fontos az, hogy egy nemzet vezetői miként állnak hozzá Izrael ügyéhez!
ELHANGZOTT IGÉK:
Lukács evangéliuma 13:1-5
Sámuel próféta II. könyve 5:6-9
Sámuel próféta II. könyve 6:1-23
Zsoltárok könyve 48:1-15 és 122:1-9
Mikeás próféta könyve 4:1-13
Jelenések könyve 11:1-13
Pál apostol I. levele a Thesszalonikabeliekez 4:13-18
Máté evangéliuma 5:34-35 és 25:31-46

2017. JANUÁR 22.

Hrabovszki György jegyzete

Forrás: http://pecs.hit.hu/jeruzsalem-vilagtortenelmi-esemenyek-gyujtopontja-istentisztelet/

Biblia Projekt: A Léviták könyve

Zsoltárok Könyve 149.

1. Hallelúja! Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket, dicsérete hangozzék a jámborok gyülekezetében!
2. Örüljön Izraél a teremtőjében, Czión fiai vigadjanak királyukban!
3. Dicsérjék nevét körtánc mellett, dobbal és hárfával zengjenek neki.
4. Mert az Örökkévalónak kedve telik népében, megdicsőíti az alázatosakat segítséggel. Vigadjanak a jámborok dicsőségben, ujjongjanak fekvőhelyeiken;
5. Isten magasztalása torkukban, és kétélű kard kezükben
6. hogy bosszút végezzenek a nemzeteken, fenyítéseket a népeken;
7. hogy megkössék királyaikat bilincsekkel, s előkelőiket vasbéklyókkal;
8. hogy végezzék rajtuk a megírott törvényt. Dísze az mind az ő jámborjainak. Hallelúja!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. január 23., hétfő

Igegyűjtemény pénzügyekkel, munkával kapcsolatosan 1.

Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szűnnek.
I. Mózes 8:22.

És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedbõl, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked. 2 És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel. 3 És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
I. Mózes 12:1-3.

2 Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és arannyal.
5 Lótnak is pedig, a ki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai. 6 És nem bírá meg õket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.
I. Mózes 13:2; 5-6.

1 E dolgok után lõn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én pajzsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bõséges.
13 És monda [az] [Úr] Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják õket négyszáz esztendeig. 14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijõnek nagy gazdagsággal.
I. Mózes 15:1; 13-14.

34. Monda azért: Én az Ábrahám szolgája vagyok. 35 Az Úr pedig igen megáldotta az én uramat, úgy hogy nagygyá lett: mert adott néki juhokat, barmokat, ezüstöt, aranyat, szolgákat, szolgálóleányokat, tevéket, szamarakat.
40a Monda nékem: Az Úr, a kinek én színe elõtt jártam, elbocsátja az õ angyalát teveled, és szerencséssé teszi a te útadat.
I. Mózes 24:34-35; 40a

2 Mert megjelent vala néki az Úr és ezt mondotta vala: Ne menj alá Égyiptomba! lakjál azon a földön, melyet mondándok tenéked. 3 Tartózkodjál ezen a földön, és én veled leszek és megáldalak téged; mert tenéked és a te magodnak adom mind ezeket a földeket, hogy megerõsítsem az esküvést, melylyel megesküdtem Ábrahámnak a te atyádnak. 4 És megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mind ezeket a földeket: és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei; 5 Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra: és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.
12 És vete Izsák azon a földön, és lett néki abban az esztendõben száz annyia, mert megáldá õt az Úr. 13 És gyarapodék az a férfiú, és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen nagygyá lõn. 14 És vala néki apró és öreg barma és sok cselédje, s irigykedének ezért reá a Filiszteusok.
I. Mózes 26:2-5; 12-14.

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 9.

9. A bűn zsoldja a halál

Csak egy dolog van, amiben a bűn hűséges: jutalma mindig a halál. Sajnos a bűn soha nem fogja ezt a titkot megosztani veled. Helyette gazdagságot ígér, hírnevet, gyönyört, beteljesedést és erőt. És ahogy szeretnéd megtapasztalni ezeket az út során, eltűnnek előled, legjobb esetben pár rövid évtizedig lesznek a tieid. Aztán eljön az elszámolás napja és az eredmény mindig ugyanaz: fizikai és szellemi halál.

Az igazság az, hogy a bűn már a kezdetnél is halált hoz, mindig megöl valamit bennünk, mikor vétkezünk. Eltompítja az érzékenységünket, elnémítja a lelkiismeretünket, lebénítja az akaraterőnket, beszennyezi a lelkünket. Szinte azt mondhatjuk, valahányszor bűnt követünk el, valami meghal bennünk. (Ezért nem létezhet bűn a mennyben, hiszen a menny a tökéletes élet helye.) Tehát az út végén a bűn halállal fizet és ez elválasztást jelent Istentől most és az örökkévalóságban. Pál ezért komolyan figyelmeztette a Galatabelieket: "Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a szellemnek, a szellemből arat örök életet." (Gal 6:7.8)

Úgy tűnhet egy darabig, hogy a bűn boldogságot, megelégedést, előrelépést ad és ez megcsúfolja Isten szavát. Végül is ha a bűn olyan rossz és Isten annyira ellene van, miért tűnik úgy, hogy nincs látható következménye? Miért vannak el az emberek látszólag egész jól bűnös, testi cselekedetekkel? Nos, nem kell, hogy nyugtalankodj vagy aggódj emiatt, mivel az Úr nem csúfoltatik meg. (Emlékezz a 37-es zsoltárra.) Ő örök, csalhatatlan törvényeket adott és amit vetünk azt aratjuk. A hívő számára ez a maga idejében történő aratását jelenti az örök életnek, ha nem lankad és nem adja fel. (Gal 6:9, Luk 18:1-8) De az istentelen biztosan halált fog aratni.

10.  Isten megbünteti a bűnöst ezen a világon és az eljövendőben is

Mivel tehát Isten letette az aratás és vetés megváltoztathatatlan törvényeit, minden amit teszünk, következményekkel jár, jóval vagy rosszal. A dohányzás tüdőrákot, az alkoholizmus májzsugort, a promiszkuitás nemi betegségeket, az elhízás szívbetegséget okozhat. Önmagában ez távol kellene, hogy tartson a bűntől.

De van még a bűnnek más rothadt jutalma is, Isten "passzív" törvényeinek működésén túl. (A passzív alatt olyan törvényeket értek, amelyek önmagukban működnek, külső beavatkozás nélkül.) Isten Maga, aktívan ítéli meg a bűnösöket. Az Úr levágja őket. Nézd csak meg néhány ígéretét. (Kétlem, hogy számon kérheted bármelyiket később.)

Nézzük meg először Isten figyelmeztetéseit Izrael számára (ez egy hosszabb rész de érdemes figyelmesen elolvasni):

"Ha pedig nem hallgattok reám, és mind e parancsolatokat meg nem cselekeszitek; És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megútálja a ti lelketek, azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet: Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek....és uralkodjanak rajtatok a ti gyűlölőitek, és fussatok, mikor senki nem kerget is titeket. Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bűneitekért; És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz....Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bűneitekért. És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfosszanak titeket gyermekeitektől, kiirtsák barmaitokat, és elfogyaszszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti útaitok... Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok. Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemenczében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de nem elégesztek meg. És ha e mellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok: Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti bűneitekért. És megeszitek a ti fiaitok húsát, és megeszitek a ti leányaitok húsát. És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem....És elpusztítom ezt a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, a kik letelepednek ebbe. Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel űzetlek titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá." (III Móz.26:14-33-ból válogatva)

Most nézzük meg Jézus figyelmeztetéseit az egyház számára. (Ezeket sem felületesen átfutva!)

"Emlékezzél meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd; ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz....Térj meg: ha pedig nem, ellened megyek hamar, és vívok azok ellen számnak kardjával....Adtam néki időt is, hogy megtérjen az ő paráználkodásából; és nem tért meg. Íme én ágyba vetem őt, és azokat, a kik vele paráználkodnak, nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek az ő cselekedeteikből.
És az ő fiait megölöm halállal; és megtudják a gyülekezetek mind, hogy én vagyok a vesék és szívek vizsgálója; és mindeniteknek megfizetek a ti cselekedeteitek szerint....Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad; és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád....Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy forró. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem forró, kivetlek téged az én számból."(Jel. 2:5,16,21-23, 3:3,15,16.)

Soha nem akarom, hogy ezek a szavak nekem szóljanak! Soha nem akarok Isten haragjának a tárgya lenni! Még leírni is félelmetes ezeket az igéket. Ha az egész világ ellenem is van és csak Isten velem, nincs okom félni semmitől. De ha az egész világ mellettem van és csak Isten ellenem, retteghetek. A legrémületesebb mondat amit a teremtmény a Teremtőjétől hallhat: "Ellened megyek!" Ez az igazi lidércnyomás. A mindenható Úr ellenem! Kedves olvasó mondd ki ezt hangosan a saját neveddel a hatás kedvéért. (Személy szerint én nem javaslom - a szerk.) Soha ne történjen meg!

Harmóniában akarok élni az Atyával, az Ő kedves bátorításával az engedelmes, alárendelt életem miatt, nem haragra ingerelni Őt a tiszteletlen, nemtörődöm vagy akár botrányos bűneimmel. Rengeteg következménye van a rossz cselekedeteinknek, börtönbüntetések, összetört otthonok, beteg testek. De mindezek elhalványodnak, ha Isten szent ítéletével vetjük össze őket. Ki állhat meg, ha az Ő ökle lesújt? Ahogy a zsoltáros leírta: "Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? Taníts minket úgy számláni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk." (Zsolt. 90:11-12.)

Add meg a szívet óh Isten, amellyel bölcsen élhetjük le életünk napjait!

Fordította: Korányi Tamás