1Ján 4:20 Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?
1Ján 4:21 Az a parancsolatunk is van ő tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is.
1Ján 5:1 Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; és mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született.
1Ján 5:2 Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk.
1Ján 5:3 Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.
Máté 22:35 És megkérdé őt közülük egy törvénytudó, kísértvén őt, és mondván:
Máté 22:36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
Máté 22:37 Jézus pedig monda neki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Máté 22:38 Ez az első és nagy parancsolat.
Máté 22:39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Máté 22:40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Az Ige a 19. versszakban felhív minket, hogy szeressük Istent, mert Ő előbb szeretett minket. Ha Isten minket így szeretett, hogy a Fiát adta értünk, akkor sugározzuk vissza azt a szeretet, amit tőle kapunk. Más nem is tudnánk visszasugározni, mert csak annyit tudunk visszaadni, amennyit kapunk.
"Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait" – Isten szeretete, hogy megtartjuk a parancsolatait.
János 14-ben többször megismétli ezt Jézus:
Ján 14:15 Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
Ján 14:21 Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
Ján 14:23 Felele Jézus és monda neki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
Ján 14:24 Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem.
Ján 15:9 Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben.
Ján 15:10 Ha [a]z én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
Melyik a legfontosabb parancsolat a 613 közül? Válasz a Máté 22:37-ben található meg.
A két legnagyobb parancsa az Igének az Isten és az ember szeretete. Az a két parancs jellemzője, hogy egy mértéket is meghatároz. Tehát nemcsak arra kell figyelni, hogy szeresd, hanem annak mértékére is figyelni kell, mert csak akkor töltjük be a parancsot, ha ebben a mértékben tesszük meg: ha az egész lényünkkel szeretjük Istent!!! Az embertársat pedig úgy, mint magadat. Ezt a mértéket is be kell tölteni, nemcsak szeretni kell a másikat. E két parancstól függ az egész törvény és a próféták. Ez egy zsidós kifejezés. Állandóan azon elmélkedtek, hogy melyik parancs függ melyiktől, hogyan kapcsolódnak össze a parancsolatok, és ha ellentétben kerülnek, akkor melyiket kell megtartani. A nagyobbat, a kisebb rovására. Nagyon érdekes és érdemes ezen gondolkodni. Nem mindig egyszerű erkölcsösen élni, nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik a jó döntés.
Egy zsidó ember számára, akinek utat kellett találnia a törvény útvesztőjében, állandó elmélkedés tárgya volt, hogy melyik a nagyobb és legnagyobb parancsolat és melyik függ melyiktől. Jézus ezért mondta, hogy ettől függ az egész törvény és a próféták, és ezek a legnagyobb parancsok.
Az ember felteszi magában, hogy OK, szeretném megtartani, de ha a legnagyobbat nem tartom meg, akkor hiába tartom meg a többit, mert ettől függ a többi. Igazából nem lesz a többi értékelhető Isten számára, mert nem azok a motivációk állnak mögötte, amelynek állnia kellene.
Mindnyájan be akarjuk tölteni az Igét, ha tényleg ez a legfontosabb, akkor újra és újra megszületik bennünk, hogy teljese személyiségünkkel szeressük az Istent és ez mindennél fontosabb számunkra! Látjuk azt, hogy e nélkül a többi nem működőképes.
Akkor mit tegyek? Miben áll az Isten szeretete? Hogy kell őt szeretni?
Erre adja meg a választ János és Jézus: Isten parancsolatainak a megtartása, Isten szeretete. Érzelmileg is szeretjük, a lelkünkkel, az akaratunkkal és az elménkkel is szeressük őt, a szívünkben szeressük, és minden erőnkkel, és egész testünkkel is. Ez elsősorban cselekedetben áll, mégpedig az Isten parancsolatainak a megtartásában.
A keresztényeknek nem kell a rojtot a ruhán hordani, mint a zsidóknak, de a szellemi igazságot be kell tölteni, pl. ne menjen el a szem a másik nem képviselői felé. Ha szeretjük Istent, akkor ezt is megtartjuk. A teljes Bibliában az ezret felülmúlja a felszólító módban megfogalmazott mondatok száma, amelyek a parancsok.
Ez felírható egyenletként: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből + Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok. = Tartsd meg Isten parancsolatait teljes szívedből, lelkedből és elmédből.
Reggeltől estig ez vezérelje az embert. Szeretetből és ne kötelességből tegyük meg. Ha ez valakire sokkolóan hat, akkor álljuk meg, és gondolkozzunk el közösen! Az a földi élet igazi értelme, hogy a vágyainkat és a kívánságainkat megvalósítsuk? Testi módon így gondolkodik az ember. Olyan vágyak és kívánságok, amelyek bűnbe visznek, rosszak nem az élet értelme. De a többi vágy és kívánság az élet értelme? Ez csak addig tart, amíg a Földön élsz, de a földi lét csak egy rövid szakasza az örök életnek. Ha csak a földi életre tervezel, akkor nagyon rövid időre tervezel. Ha az élet értelméről beszélünk, akkor az örök élet értelméről beszélünk!
2011.08.24.Élőszóban elhangzottak alapján.
