Nehémiás 8,10
És ő
mondá nékik: Menjetek, egyetek kövért és igyatok édest és küldjetek belőle
részt annak, a kinek semmi nem készíttetett, mert szent e nap a mi Urunknak, és
ne bánkódjatok, mert az Úrnak öröme a ti erősségtek.
A mi erőnk forrása az Úr öröme kell, hogy legyen. Ne a bizonyítási kényszer adjon erőt, vagy más negatív dolog. Ezeket le kell építeni. Tudatosan kell rácsatlakozni az Úr jelenlétére, és azon belül az örömére, mint erőforrásra.
Isten egyik legfontosabb jelzője, hogy Ő a
vigasztalás Istene.
2 Kor 1,3-4
Áldott az
Isten és a mi urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden
vígasztalásnak Istene; A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy
mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással,
a mellyel Isten vígasztal minket.
A vigasztalás eredményeként az embernek víggá kell válni, azaz örülni kell. A vigasztalás nem Isten privilégiuma (bár erre igazán Ő a legalkalmasabb), de azt akarja, hogy a megvigasztaltak azonnal szolgálatba álljanak. Nem szabad ragaszkodni a negatív érzelmekhez. Erős kereszténnyé csak az Úr örömében lehet válni, csak így lehet megállni a kihívásokkal szemben. A keresztény élet nagyobb kihívásokat tartalmaz, mint a világi élet. De az igaz ezer nyavalyájában is győz. A Sátán nagyon mérges ránk, ezért van sokkal több kihívás az életünkben. Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.
Mi az öröm?
Jóel 1,12
Elszáradt
a szőlőtő; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek
minden gyümölcsfája kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.
Az emberiség ezzel az állapottal jellemezhető,
napjainkban még inkább, mint Jóel idejében. Az elszáradás szellemi jellegű
probléma. A fa az igében általában emberek jelképe. A fát pedig a gyümölcseiről
lehet megismerni. Az emberek gyümölcsei, cselekedetei nem érik el azt a
minőséget, amivel egymásnak vagy maguknak örömet okoznának.
Az öröm lényege, hogy az ember részesedik a jóban,
és arra a reagál. A jóra való reakció az öröm.
Az öröm összetett reakció, szellemi, fizikai,
érzelmi-gondolati része is van. Főként érzelmi reakció.
Isten a teremtéskor mindent jónak talált, és azt a
helyet édennek, gyönyörűségnek nevezte el, mely az öröm sokszoros formája. A
gyönyörűség, mikor az öröm hiánytalan, nincs benne semmi rossz.
Ézs 51,3
Mert
megvígasztalja az Úr Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná
teszi, mint az Éden, és kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és
vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava!
Isten szándéka, hogy az egész teremtett világot
visszaviszi az éden állapotába. Az öröm általánosan uralkodóvá válik.
Ján 16,21
Az
asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor
megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember
született e világra.
Ha ember születik a világra, az öröm! Maga a
születés is öröm!
Játszva
az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
Az ember
felnövekedéséből is öröm származik. Ide tartozik a gyermek- és az ifjúkor.
Préd 12,1-3
Örvendezz
a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak
idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd,
hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von! Vesd el a haragot a te
szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal
hiábavalóság. És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében,
míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők,
melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
Ifjúság = gyermekkor.
Az ifjúkor is rengeteg örömöt tartalmaz.
Az örömet hamisítják, vannak olyan tevékenységek,
amik rövidtávon örömöt mutatnak, de hosszútávon tragédia forrásai. Hogy mik
ezek a tevékenységek, Isten Igéje tud rámutatni.
Források: Hit Gyülekezete; Kevin Conner - The Foundations of Christian Doctrine