(20,2) Nagyon kínos fájdalmakkal járt kalodába zárva lenni (új fordítás), ahol az áldozat fejét, kezeit és lábait egy szál deszkába vájt lyukakba szorították.
(20,7) Jeremiás nem vádolta az Urat azért, hogy rászedte őt, hanem mély fájdalmának adott kifejezést azért a rettenetes helyzetért, amelybe került. Isten arra hívta fel, hogy állandó ellenségeskedések között egyedül álljon meg. Fokozatosan került abba a helyzetbe, amelyre Isten elkészítette őt – de ez nagy nyomorúságot jelentett Jeremiásnak. A Jer 20,14-18. v.-ben megrázó szavakkal panaszolja el gyötrelmeit. A prófétai könyvek hasonló részeit nem tekinthetjük bűnös és tévelygő emberi gondolatok kifejezésének csupán. Jeremiás rettentő nagy bánata Isten szomorúságát is tükrözi, aki látja népét a bűn és hitetlenség útján haladni, a nép nem ismeri fel jóságát, és így kénytelen megfenyíteni őt.
(22,19) Egyesek azt állították, hogy mivel a történeti könyvek semmit sem mondanak Joákim sorsáról, Jeremiás tévedett, amikor ezeket prófétálta róla. Éppen ellenkezőleg, ezek a jövendölések még további történelmi eseményeket tudatnak velünk. Amennyiben Jeremiás ilyen pontosan megjövendölte, hogy mi fog történni kortársával, s ha jövendölése nem teljesedett volna be, lehetetlen, hogy a nép továbbra is úgy tekintett volna Jeremiásra, mint igazi prófétára, és nem őrizte volna meg kincsként írásait.
(22,30) Ezt a kijelentést nem úgy kell érteni, hogy Kóniásnak (vagy Jekóniásnak vagy Joákinnak vagy Jojákinnak) egyáltalán nem lesznek gyermekei, hiszen az 1Krón 3,17-18 név szerint említ néhányat (vö. Mt 1,12). Az isteni ítélet kimondja azt, hogy mint gyermektelent kell följegyezni őt, azaz nem lesz olyan testi leszármazottja, aki helyet kapna Izráel királyainak névsorában. Ezért ha az Úr Jézus, akinek el kell foglalnia Dávid trónját (Lk 1,32-33), Józseftől, Mária férjétől származott volna test szerint, aki Jekóniás vonalából volt, ez ellentmondana az isteni jövendölésnek. Krisztusnak Józsefen, nevelőapján, tehát Jekóniáson keresztül dinasztikus joga van a trónhoz. Jézus test szerinti származása azonban Dávidtól Márián keresztül történt, akinek a származási táblázat szerint nem Salamonon, hanem Nátánon át vezet vissza a családfája Dávidhoz (vö. Lk 3,31 és Mt 1,17).