Lukács 21:33 Az ég és a föld megsemmisül, de az én szavaim semmiképp sem veszítik érvényüket!
Luk 21:34 De vigyázzatok magatokra, hogy a szívetek sose nehezedjék el mámortól, részegségtől és az élet gondjaitól, hogy ne lepjen meg benneteket az a nap váratlanul,
Luk 21:35 mint egy csapda - mert hirtelen érkezik el mindazokra, akik az egész föld színén laknak!
Luk 21:36 Minden időszakban éberen virrasszatok, és könyörögjetek, hogy legyen erőtök felülkerekedni és megmenekülni mindazoktól, amik történni fognak, és megállhassatok az Emberfia előtt!
Amikor itt egy napról beszél Jézus, akkor az Úr napjáról beszél előtte. A 7 éves időszak csapásairól beszél, hogy imádkozzanak az emberek, hogy ezt az időszakot el tudják kerülni. Arról beszél Jézus, hogy Isten tegyen bennünket méltóvá arra, hogy részesei lehessünk az elragadtatásnak, amely által el tudjuk kerülni a korszak végén eljövendő csapásokat. Jézus nagyon sokszor hangsúlyozza az éberséget ezzel az időszakkal kapcsolatban, és mindig az imádkozással kapcsolja össze. Az éberség mutatója az imádkozás. Olyan terhek jönnek a világra, olyan erős lesz az elvilágiasodás, hogy nem tud automatikusan, magától olyan szellemi állapotban maradni egy ember, hogy az elragadtatásra méltó tudjon lenni, hanem csak úgy tudja magát megőrizni jó állapotban, hogy az imádkozás által éber marad. Olyan szellemi állapotban fogja érni így az Úr eljövetele, hogy részese lesz az elragadtatásnak.
Az az ember számít ébernek az elragadtatás előtti időkben, aki imádkozik, akinek van szellemi élete, imaélete. Akinek nincs, az elaludt embernek számít, és nem számít ébernek Jézus jellemzése alapján.
Mivel szeretnénk az elragadtatás részesei lenni, ezért nekünk nem szabad imádkozástalanul, rutin alapján bonyolítani a keresztény életünket, hanem az ima által olyan kondícióba kell hozni magunkat, hogy méltók legyünk az elragadtatásra. Sőt, imádkozni is kell azért, hogy méltókká tétessünk! Ezért nagyon aktuális most beszélni az imádkozásról! Az Úr adja meg, hogy ne csupán tudásunk legyen csak erről, hanem egy ösztönző erő is legyen a bensőnkben, hogy új inspirációt kapva a tettek mezejére lépjünk, és igazi imákat tudjunk mondani!
Milyen az igazi ima, amit meghallgat az Isten, amitől nem fordul el?? Ezékiás imája erre a legjobb példa. Ima által tudunk mi is megszabadulni a terhektől, nehézségektől, másképp nem!
2Királyok 18:13 Ezékiás királynak pedig tizennegyedik esztendejében feljött Sénakhérib, Asszíria királya Júdának minden kerített városa ellen, és elfoglalta azokat.
…
2Kir 18:33 Vajon megszabadították-e a pogányok istenei, mindenik a maga földjét Asszíria királyának kezéből?
2Kir 18:34 Hol vannak Hámátnak és Arphádnak istenei? Hol Sefárvaimnak, Hénának és Hivvának istenei? És Samariát is megszabadították-e az én kezemből?
2Kir 18:35 Kicsoda a földön való minden istenek közül, aki megszabadíthatta volna az ő földjét az én kezemből, hogy az Úr is kiszabadíthatná Jeruzsálemet az én kezemből?
Rabsaké beszédének a veleje abból állt, hogy Izrael Istenét lefokozza a bálványistenek rangjára.
2Királyok 19:10 Így szóljatok Ezékiásnak, a Júda királyának, mondván: Meg ne csaljon téged a te Istened, akiben bízol, ezt mondván: Nem adatik Asszíria királyának kezébe Jeruzsálem.
2Kir 19:11 Íme hallottad, mit cselekedtek Asszíria királyai minden országokkal, elvesztvén azokat; és te megszabadulhatsz-e?
2Kir 19:12 Vajon megszabadították-e a pogányok istenei azokat, akiket elvesztettek az én atyáim: Gózánt, Aránt, Résefet és az Eden fiait, akik Thelasárban [voltak]?
2Kir 19:13 Hol van Hámát királya, Arphád királya és Sefárvaim város királya? Héna és Hivva?
Innen kezdődik Ezékiás reakciója erre a tombolásra és levélre:
2Királyok 19:14 És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és elolvasá azt, és felment az Úr házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr előtt;
2Kir 19:15 És imádkozék Ezékiás az Úr előtt, és monda: Uram, Izrael Istene! aki a kerubok között lakol, te vagy egyedül e föld minden országainak Istene, te teremtetted a mennyet és a földet;
2Kir 19:16 Hajtsd hozzám, Uram, a te füledet és halld meg; nyisd fel Uram, a te szemeidet és lásd meg: és halld meg a Sénakhérib beszédét, aki ide küldött, hogy szidalommal illesse az élő Istent.
2Kir 19:17 Igaz, Uram, Asszíria királyai elpusztították a pogányokat és azok országait.
2Kir 19:18 És az ő isteneiket a tűzbe hányták; de azok nem voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért vesztették el őket.
2Kir 19:19 Most azonban, mi Urunk, Istenünk, szabadíts meg, kérlek, minket az ő kezéből, hogy megismerje e föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy az egyetlen Isten!
Most jön Isten válasza a prófétán keresztül:
2Királyok 19:20 Akkor elküldött Ésaiás, az Ámós fia, Ezékiáshoz, ezt mondván: Azt mondja az Úr, Izrael Istene: A te könyörgésedet, Asszíria királya, Sénakhérib felől, meghallgattam.
2Kir 19:21 Ez az, amit az Úr őfelőle mondott: Megutál téged és megcsúfol téged Sionnak szűz leánya, utánad fejét hajtogatja Jeruzsálem leánya.
2Kir 19:22 Kit szidalmaztál és kit gyaláztál? És ki ellen emelted fel a te szódat, vagy [ki ellen] emelted fel a te szemeidet a magasságba? Az Izrael szentje ellen!
2Kir 19:23 Követeid által gúnyoltad az Urat, és mondád: Szekereim sokaságával meghágom a hegyek magasságait, a Libanon oldalait, és levágom magas cédrusait, legfelségesebb ciprusfáit, és bemegyek csúcsának lakóhelyébe, kertes erdejébe.
…
2Kir 19:27 És ismerem a te ülésedet, és járásodat kelésedet, és ellenem való tombolásodat;
2Kir 19:28 A te ellenem való tombolásodért és a te elbizakodásodért, amely felhatott füleimbe, az én karikámat orrodba vetem, és zabolámat szádba, és visszaviszlek azon az úton, amelyen eljöttél.
…
2Kir 19:32 Azért azt mondja az Úr Asszíria királya felől: Be nem jő e városba, és nyilat sem lő bele, sem pajzs nem ostromolja azt, sem sáncot nem ás mellette.
2Kir 19:33 Azon az úton, amelyen jött, tér vissza, de e városba be nem jő, azt mondja az Úr.
2Kir 19:34 És megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt, én értem és Dávidért, az én szolgámért.
2Kir 19:35 És azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az asszíriabeli táborban száznyolcvanötezret, és mikor jó reggel felkeltek, íme mindenütt holttestek [hevertek].
2Kir 19:36 És elindult, és elment, és visszafordult Sénakhérib, Asszíria királya, és Ninivében maradt.
2Kir 19:37 És lőn, mikor ő a Nisróknak, az ő Istenének templomában imádkozék, Adramélek és Sarézer, az ő fiai, levágták őt fegyverrel: magok pedig elszaladtak az Ararát földébe, és az ő fia, Esárhaddon uralkodék helyette.
Ezékiás számára az imája meghozta számára a szabadulást. Életének legnagyobb krízisét élte át ebben az időben. Becsmérelték, szidalmazták az országot, őt is, az Istenét is és meg is betegedett halálos betegséggel. Még belegondolni sem jó, hogy milyen terheket élhetett át: belekapaszkodott az életbe egyfelől és másfelől pedig az országot kellett mentenie az Asszír királytól.
Mindannyiunk életében kitermelődnek terhek, mindenkinek megvannak a maga problémái, amelyek alól szeretne könnyebbedni. Sokszor és határozottan mondja azt az Ige, hogy a terheket adjuk át Istennek.
1Péter 5:7 Minden gondotokat ő reá vessétek, mert neki gondja van reátok.
Isten azt üzeni nekünk, hogy ha vannak terhek és megoldandó problémák az életünkben, akkor ne maradjunk azok alatt, hanem gördítsük át azokat Isten vállaira, mert az Ő válla elbírja, és segít megoldani őket!
Zsoltár 55:23 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Példabeszédek 16:3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Isten azt üzeni, hogy vessük át a vállaira a terheinket, minden gondunkat. Ő meg akarja azokat oldani, gondot akar rólunk viselni! Ez a felszólítása a Bibliának nem passzivitásra akar sarkallni; nincs szó a terhek alól való infantilis elmenekülésről, amikor emberek nyúlcipőt kötnek a talpukra, és elmenekülnek, hogy új életet kezdhessenek a világ másik végén. A terheknek az átadása az ima által történik. Az ima az, amikor Istennel őszintén beszélünk és kommunikálunk, amikor át tudjuk adni az életünkön lévő megoldatlan problémákat. Isten leveszi rólunk a terheket saját magára, és Ő hordozza azokat.
2011.02.
