2015. szeptember 18., péntek

John F. Walvoord - Jelenések könyvének áttekintése 10.

2:18. A thiatirai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűz lángja, és a lába hasonló az aranyérchez.

Thiatira Pergamontól 60 km-re délkeletre feküdt és lényegesen kisebb város volt. Thiatira olyan területen helyezkedett el, amelyet bőséges gabonaterméséről és kelmefestő iparáról volt híres. A gyülekezet kicsi lehetett, de mégis előtérbe került ebben az éles hangú feddő levélben.

Az üzenet későbbi tartalmával összhangban a Messiás úgy mutatkozik be, mint aki az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűz lángja, és a lába hasonló az arany­érchez. Ez a bemutatás hasonlít az l:13-15-ben leírtakhoz, de itt az Isten Fia név szerepel, és nem az Emberfia. A helyzet megkívánta istenségének és bűneik miatti igazságos felháborodásának hangsúlyozását. Az „aranyérchez hasonló láb” egy ritka görög szó, a chalkolibanó fordítása, ami szerepel még az 1:15-ben is. Úgy tűnik, hogy számos fém ötvözetéből állt, ami nagyon csillogott, ha kifényesítették. Amikor János azt írja, hogy „szeme, mint a tűz lángja” és lába fényesen csillog, akkor Krisz­tus felháborodását és igazságos ítéletét emeli ki.

2:19. Tudok cselekedeteidről, szeretetedről és hitedről, szolgálatodról és állhatatosságodról, és arról, hogy az utóbbi cselekedeteid többet érnek az elsőknél.

Bár sok minden rosszul ment a thiatirai gyülekezetben, Krisztus mégis megdicséri a hívőket, amikor azt mondja, hogy tudok... szeretetedről és hitedről, szolgálatodról és állhatatosságodról. A thiatirai keresztények utolsó cse­lekedetei többet értek az elsőknél (ellentétben az efézusi gyülekezettel). De a ke­resztény életnek és bizonyságtételnek e bizonyítéka ellenére a thiatirai gyülekezet komoly nehézségekkel küzdött.

2:20-23. De az a panaszom ellened, hogy eltűröd Jézabelt, azt az asszonyt, aki prófétának mondja magát és tanít, és eltántorítja szolgáimat, hogy paráználkodjanak és bálványáldozati húst egyenek; pedig adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából.
Íme, betegágyba vetem őt, és a vele paráználkodókat nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek cselekedeteikből; gyermekeit pedig megölöm döghalállal, és megtudja valamennyi gyülekezet, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és megfizetek mindnyájatoknak cselekedeteitek szerint.

Jézus legfőbb kifogása Jézabel asszony ellen irányult, aki prófétá­nak mondja magát, és azt tanítja, hogy paráználkodjanak - ami kísérő jelensége volt a pogány vallásnak -, és bálványáldozati húst egyenek. Ami a helyi társada­lomban elfogadott volt, az utálatos Krisztus szemében. Az erkölcsös élettől már jó ideje eltávolodtak (21. v.). Elképzelhető, hogy a thiatiraí gyülekezet először Lídiától hallotta az evangéliumot, aki Pál szolgálatára tért meg (ApCsel 16:14-15). Érdekes, hogy most egy nő, egy önjelölt „próféta”, hatással volt az egész gyülekezetre. A „Jézabel” név arra utal, hogy megrontotta a thiatirai gyülekezetet, mint Akháb felesége, Jézabel, aki megrontotta Izraelt (I.Kir 16:31-33). Krisztus hirtelen és azonnali ítéletet ígért, paráznaságnak nevezte az asszony bűnét, és megígérte, hogy mindenki, aki követi őt, nagy nyomorúságba fog kerülni. Azt is megígérte, hogy "gyermekeit pedig megölöm halállal", ami azt jelenti, hogy a szenvedés kiterjed követőire is. Az ítélet olyan drámai lesz, hogy megtudja valamennyi gyülekezet, hogy Krisztus a vesék és a szívek vizsgálója.

2:24-25.  Nektek pedig, a többi thiatirainak, akik nem fogadjátok el azt a tanítást, akik nem ismertétek meg a Sátán mélységeit - amint azt nevezik -, ezt mondom: nem vetek rátok más terhet, de amitek van, azt tartsátok meg, amíg eljövök.

Miután Krisztus megítélte a thiatirai gyülekezetei, bátorító szóval fordul az istenfélő maradékhoz, akik szintén ott voltak a gyülekezetben; amiből az követke­zik, hogy a gyülekezet nagyobb része eltért az igazságtól. A maradékot így nevezi: a többi thiatirainak, akik nem fogadjátok el azt a tanítást, akik nem ismertétek meg a Sátán mélységeit. Ennek az istenfélő maradéknak egyszerű útmutatást ad: amitek van, azt tartsátok meg, amíg eljövök. Talán, mivel a gyülekezet kicsi volt, Krisztus nem parancsolta, hogy hagyják ott, hanem éljenek benne istenfélő, bizony­ságtevő életet. Jézabelre és követőire hamarosan eljön az ítélet, és ez az ítélet meg­tisztítja a gyülekezetet. A mai idők keresztényei, akik hitehagyó gyülekezetekben élnek, általában elmehetnek onnan, és csatlakozhatnak egy másik közösséghez. De ez nem volt helyes a thiatirai körülmények között.

A thiatirai és más hitehagyott gyülekezetek közti párhuzam világosan látszik az egyháztörténelem során. Egyesek Thiatirát a középkorban élő hívőkhöz hasonlítják, amikor a protestantizmus elvált a római katolicizmustól, és megpróbált visszatérni az élet és tanítás tisztaságához. Jézabelnek, mint nőnek az elsőségét néha Mária nem biblikus tiszteletéhez hasonlítják. A parázna ünnepeken való részvétel példázhatja azt a hamis tanítást, hogy az úrvacsora Krisztus újabb feláldozása. A középkori gyü­lekezetekben való tévtanítások ellenére mégis voltak akkor is olyan gyülekezetek, amelyek a thiatirai gyülekezet egy részéhez hasonlóan fényesen világítottak az élet és a tanítás hűségében.

Forrás: Bible Knowledge Commentary: Revelation